 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
106508 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Benko Elek |
| magyar cím |
A középkori Székelyföld (monográfia) |
| Angol cím |
The Szekler Land in the Middle Ages (monograph) |
| magyar kulcsszavak |
középkor, régészet, székelyek, Erdély |
| angol kulcsszavak |
Middle Ages, archaeology, Szeklers, Transylvania |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Régészeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2012-07-01 |
| projekt vége |
2012-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
1.650 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat tárgyát képező monográfia a Székelyföld középkori emlékeinek a vizsgálatát, és az utóbbi évtizedek idevágó kutatási eredményeinek összefoglalását tűzte ki céljául. Emellett, és ezen túlmenően a székelyek régebbi történetével, „eredetével” csak olyan mértékig foglalkozik, amennyi mozgásteret ehhez az eddig előkerült, hiteles leletek és források biztosítanak. A munka a székely kérdésen túlnyúlva Erdély népeinek, illetve a Magyar Királyság, ezen belül Erdély tágabb, közép-európai kapcsolatainak kérdéskörét is érinti. Mindezt a felhasznált, szerteágazó és soknyelvű szakirodalom is tükrözi.
A kötet gerincét több évtizedes előzményre visszatekintő gyűjtőmunka képezi. Ez - erdélyi előzmények után -- több OTKA-program keretében folytatódott (Erdély középkori településtörténete, 1991–1994; Régiók, települések és mesterségek a középkori Magyarországon, 1995–1998; A középkori Székelyföld régészeti kutatása, 1999–2003; A középkori Székelyföld, 2004–2008), több könyv és részpublikáció megírásával párhuzamosan. Monográfiánk ez utóbbi, különösen eredményes tudományos vállalkozás címét idézi.
Munkánk során gyakran támaszkodtunk természettudományos vizsgálatokra. A dendrokronológiai adatok és a radiokarbon mérések mellett két olyan terület is kirajzolódott, ahol természettudós kollégáink közvetlen részvétele alapvetően fontosnak bizonyult: a történeti állattan és embertan. Az utóbbi - kötetünk függelékében - a székelyek előtörténetével kapcsolatban különösen jelentős eredményekre jutott.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A könyv teljességre törekvő történeti és tárgyi forrásanyag segítségével a délkelet-erdélyi Székelyföld középkori és kora újkori településtörténetének, a határvédelemben betöltött szerepének, lakáskultúrájának, társadalmi és reprezentációs viszonyainak a feltárására törekszik, továbbá azoknak a változatos kapcsolatoknak a tisztázására, melyek a székelyeket, különösképpen a székely előkelőket a szomszédos vármegyék és a Szászföld nemességéhez kapcsolták. Fontosnak tekintjük a mezővárosi fejlődés kérdését, valamint a tárgyi anyagban megnyilvánuló távolsági kapcsolatokat, melyek a középkori székelységről, mint zárt, archaikus társadalomról kialakult, sok szempontból helytálló képet jól érzékelhetően árnyalják. A honfoglalás és az államalapítás koránál egyértelműen későbbi, székelyekhez kapcsoló forrásanyag az eredetkérdésnél sokkal erőteljesebben veti fel a mindennapi élet, tehát a Székelyföld középkori és kora újkori belső viszonyainak a problémakörét, ideértve az állatcsontanyag tanulságait is. A székelység "előtörténete" vonatkozásában nyomatékkal említjük a Székelyföldön úttörő jelentőségű embertani kutatásokat.
A székelyekkel és a Székelyfölddel kapcsolatos nyelvészeti kérdéseket csak röviden tárgyaljuk, idevágó szakképzettség híján. Tárgyilagos, mértéktartó módon foglalkoztunk a székely rovásírás fennmaradt, az elmúlt két évtized folyamán örvendetesen gyarapodó számú emlékeivel.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A könyv a székelyek korai története kapcsán áttekinti a legújabb krónikakutatás (P. mester, Kézai Simon) számunkra meghatározó jelentőségű elemeit, különös tekintettel a hun hagyományra és a Csaba-történetre, továbbá a székelyek korábbi szállásterületeire vonatkozó történeti, nyelvészeti és az utóbbi időben gyarapodó régészeti forrásokat. Az embertani kutatások az előtörténet kérdésében alapvető fontosságú szempontokat eredményeztek.
Új kutatási és szemléleti eredmények alapján sokkal részletdúsabb képet sikerült rajzolni az Árpád-kori székely településtörténet (falusi és templomépítészet), a mezővárosi fejlődés, a várhasználat, a székelyföldi nemesség, valamint a regionális és a távolsági kapcsolatok témakörében. Bizonyos témák (templom körüli temetők régészete, középkori kápolnák és kolostorok, régi úthálózat) szélesebb összefoglalására először kerül sor, de újszerűek a határ- és országvédelemmel kapcsolatos megállapítások is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A monográfia, címével összhangban, a Székelyföld középkori emlékeinek a vizsgálatát, és az idevágó kutatások eredményeinek összefoglalását tűzte ki céljául. A székelyek régebbi történetével, „eredetével” csak olyan mértékig foglalkozik, amennyi mozgásteret ehhez az eddig előkerült, hiteles leletek és források biztosítanak.
Úgy véljük, hogy a kutatás jelen stádiumában a tudományos előrelépéshez szükséges hajtóerőt a régészet nyújthatja, részben a Székelyföld területén, részben pedig – ugyanakkora hangsúllyal – az Árpád-kori Magyarország azon (perem)területein, ahol a székelyek korai szállásterületeit sejtjük. Ma ezt a „kritikus régészeti tömeget” csak a Székelyföld területén tudjuk felmutatni. Fontos hangsúlyozni, hogy az itteni, a honfoglalás és az államalapítás koránál egyértelműen későbbi, székelyekhez kapcsoló forrásanyag az eredetkérdésnél sokkal erőteljesebben veti fel a mindennapi élet, tehát a Székelyföld középkori és kora újkori belső viszonyainak a problémakörét. Mindazonáltal a régészeti emlékek az előzmények tekintetében is rejtegetnek tanulságokat. Különös nyomatékkal említjük ezt az embertani leletek kapcsán.
Csak röviden foglalkoztunk a székely rovásírás fennmaradt, az elmúlt két évtized folyamán örvendetesen gyarapodó számú emlékeivel. Úgy véljük, e hosszabb-rövidebb rovásírásos feliratok „megfejtésén” és írástörténeti vonzatain túlmenően keletkezésük körülményei, régészeti-művészettörténeti meggondolásokon nyugvó kormeghatározásuk és topográfiai helyzetük sajátosságai is fontosak a székelyek középkori históriája szempontjából. Munkánkban értelemszerűen ez utóbbi vonatkozások szerepelnek nagyobb hangsúllyal.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our monograph (’The Szekler Land in the Middle Ages’) is based mainly on the archaeological and historical research ot the last decades, summing up the learnings on the medieval Szekler regions. Besides tries to conspect the „protohistory” of the Szeklers to a certain extent, based strictly on archaeological and historical evidences, avoiding legends and unscholarly interpretations. The book, oversteping the Szekler problems in the narrow sense, discusses the matter of larger contacts inside the Hungarian Kingdom, and Central Europe. The archaeological evaluation is supported by several natural-scientific results (dendrochronology, radiocarbon dating, paleozoology, anthropology etc.).
The manuscript uses up the results of several former OTKA-projects, the title repeats the name of the last OTKA-project in this matter (2004—2008).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Surpassing the hard facts in connection with ’origins’, medieval settlement history and military service of the Szeklers, the author tries to rectify some older concepts on the ’very archaic’ and ’isolated’ character of the Szekler matters, pointig out the multiple relationships of the Szekler noblemen and the real beginings of urban development in the Szekler market-towns.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The book tries to integrate the medieval Szekler history and archaeology in larger Hungarian and European contexts. Following a clear composition, intelligable both for scolars and unprofessionals, points out the real results of sientific investigation, less introduced in common knowledge. When necessary, calls attention to the unprotectable misconceptions and legends concerning the Szekler antiquities.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The history and archaeology of this Hungarian ethnic group today living in eastern Transylvania (Romania) are important issues for research into Hungarian prehistory and the Middle Ages. They are not identical with the surveying of medieval archaeological finds from today’s Szekler Region in Transylvania: in the Árpádian era Szeklers lived outside Transylvania also, in various border districts of Hungary, and even inside Transylvania their early places of settlement in part lay outside the Szekler Region of today.
Many archaeological finds, too, indicate that the population of the area later known as the Szekler Region could not have been fully uniform in the second half of the twelfth century, although by this time already it must have included significant blocks of Szeklers. Material showing unequivocal German connections has been dated to the period from the second half of the twelfth century to the mid-thirteenth century by means of the radiocarbon investigation of one of the beam remains. We may suppose that in the beginning some border districts of the Szekler Region did not yet belong to the area of the Szeklers, but joined it only later, following the 1241 Tatar devastations and the gradual expansion of the Szekler Region.
A territorial extent for the Szekler Region approximating to that of today must have developed in the course of the thirteenth–fourteenth century. According to archaeological topography researches, it was at this time that the village system, which scarcely changed through the Middle Ages right up to recent times, became consolidated.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
