 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
106618 |
| típus |
PUB-F |
| Vezető kutató |
Benedek Katalin |
| magyar cím |
Csíkszendomokosi népmesék |
| Angol cím |
Folk tales from Csíkszentdomokos |
| magyar kulcsszavak |
népmese |
| angol kulcsszavak |
folktales |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Balassi Kiadó |
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2013-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
2.100 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A cél egy modern népi közösségi mesemondórendszer hiteles leírásának közzététele, mely hiánypótló a teljes magyar szóbeli szellemi kultúra rendszerének átfogó ismeretéhez és rendszerszerű leírásához, a magyar népi elbeszélő hagyomány folklór-, és mentalitástörténeti, funkcionális és további egyéb szempontú szaktudományos feltárásához. Ezzel egyenrangú újdonsága a pályázatnak Belatini Braun Olga, a gyűjtő személyének és szerepének Hermann Zoltán mikrofilológiai kutatásokkal végzett bemutatása : pesti nagypolgári családban született 1906 körül, valószínűsíthető, hogy külföldi képzőművészeti tanulmányok után az 1930-as években tért haza Magyarországra. Főleg gyerekkönyvek illusztrátoraként tevékenykedett
Az 1940-es évek elején kerülhetett az egyetem néprajzi tanszékének körébe, más fiatal mesekutatókkal Visky Károly és Ortutay Gyula kezei alá. 1942 nyarán jutott el Csíkszentdomokosra - a nagyapja, a Belatini Braun Artúr által alapított E(M)KE, vagy Csíki Kovács Dénes író-pedagógus közvetítésével -, majd 1942-43 telén hosszabb időt is töltött Csíkszentdomokoson, ahol saját állítása szerint 200 mesét gyűjtött.
A gyűjtésnek mintegy kétharmada maradt fenn, egy vegyes, a mesemondók szerint elrendezett gépiratanyag (az ELTE Foklore Tanszékének kézirattárában) és egy gépiratos, kiadvánnyá szerkesztett kötet, amely a Belatini Braun Olga által gyűjtött meseanyag nagyobb részén kívül egy terjedelmes etnográfiai-szociológiai bevezetőt is tartalmaz, melynek kiadására 1943-44-ben már nem került sor. Utolsó adatunk a gyűjtőről a budapesti lakcíme: Nádor utca 9., ahol öccsével, a mérnök-autóversenyző Belatini Braun Rudolffal lakott együtt. Rudolf 1960-ban, Mexikóvárosban hunyt el.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az alapkérdés, amire a publikációval kívánunk válaszolni, a következő: az elmúlt időszakban erről a szűkebb-tágabb területről származó gazdag gyűjtések a társdiszciplinák mint a ritológia (Balázs Lajos), a néphit és hiedelmrendszer (Gagyi József, Pócs Éva, Salamon Anikó és mások) anyagainak kötetekben való közzététele, valamint visszaemlékező gyűjtésekkel a feledéstől megmentett egyéni kiválóságok prózai elbeszélőrepertoárjainak megjelenetetése (Nagy Olga-Vöő Gabriella, Albert Ernő, Orbán Dénes, Magyar Zoltán) révén nyert hiteles prózaepikai szövegek megkerülhetetlenné tették a tudomány számára, hogy a népi prózaepika terén is felülvizsgálatot végezzen egy sor olyan kérdésben, amelynek kapcsán már kánoni döntések kerültek forgalomba. A pályamű másik újdonsága a gyűjtőnek, Belatini Braun Olgának eleddig meglehetős homályban maradt személye minuciózus, mikrofilológiai bemutatása
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kiadás legfőbb jelentősége új perspektíva nyitása. A ritka egyéni tehetségű kiváló székely mesemondó Albert András és mellette egy tucat gazdag, és sokféle tudással rendelkező, egymástól különböző, egykorú elbeszélő bemutatásával, a közösségi és egyéni hagyományőrzés és formabontó haladás megragadásával valamint anyaguk széles nagyközönség számára való ismertté tételével olyan időszaka ragadható meg a 20. századi folklorisztika történetének, amikor még a megbecsült népi tehetségek alapvető kultúra közvetítő funkciót láttak el, és a modernizációtól elzárt világukba épp csak elkezdenek, bár egyre rohamosabb mértékben benyomulni a gazdasági-társadalmi-technikai újítások. Mindennek rögzítésével a maga rendszerében vált vizsgálhatóvá az egyre inkább megváltozó szellemi kultúra hagyományos forrásvidéke és kerete is,a rohamosan terjedő írni-olvasni tudásukkal, a művelődési, kulturálódási szokásaikat, az elzártságukat felváltó mozgékonyságukat hasznosító új kapcsolatrendszereikkel modernizálódó hétköznapi életvilágukkal az .új paradigmák mentén való elemző bemutatása során. A jelen pályázat kézirata tartalmazza Belatini Braun Olga egykori bevezetését a gyűjteményhez, a falura vonatkozó gyűjtési adatokat, Csíkszentdomokos szellemi életének panorámáját, Albert András mesemondásának és meseanyagának ismertetését és a többi mesemondó és mesemondás sajátságainak bemutatását. Ezt követi a gyűjtött 121 mese mintegy félezer oldalon, a korabeli irodalmi hivatkozások jegyzéke, rövidítésjegyzék. A meseanyag a 70 év elmúltával immár jóval tágabb környezetben helyezhető el, ezért a kiadással igyekszünk elvégezni a hivatkozásoknak, utalásoknak mindazt a modernizálását, melyek ennek a páratlan anyagnak a napjaink sokkal, pontosabb és nagyobb párhuzamanyagot mozgósító elhelyezését teszi lehetővé. Ennek során az anyag mélyebb feltárása érdekében új szempontokat érvényesítő mutatókat és javított, kiegészített és naprakész, az új nemzetközi típusrendszernek megfeleltetett besorolással, és címekkel jelzett típusmutatót csatolunk a komparatívvá tett jegyzetapparátushoz, valamint további műfaji katalógusokra összefoglalókra, lexikonokra való utalást. A háttérismeretek kiegészülnek tájszavak és szómagyarázatok jegyzékével is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezetősége fontos feladatának tekintve az akadémiai néprajzi archívum legértékesebb eddig kiadatlan kéziratainak közkinccsé tételét, elhatározta, hogy a Balassi Kiadóval együttműködve kiadáshoz segíti, elsőként Belatini Braun Olga 1943-44- ben készült, utólérhetetlenül gazdag, csíkszentdomokosi népmesegyűjtését. Az igen kedvező állapotban lévő kéziratnak napjaink kutatási színvonalára frissítő, kiegészítő, javító és befejező munkálatokkal való sajtó alá rendezését Benedek Katalin népmesekutató tud. főmts. gondozására bízta és felkérte Hermann Zoltán irodalomtudóst, hogy kapcsolódjon bele a munkálatokba a több éve folytatott kutatásaival, melyekkel vadonatúj feltárását végzi el a szakma-szerte híres budapesti egyéniségkutató iskola egykori tanítványának és szakszemináriuma hallgatójának, a gyűjtő, Belatini Braun Olga személyének, fordulatokban gazdag, eleddig számos ponton talányos élettörténetének és ebben az irányzatban betöltött szerepének tisztázásával.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
1.The aim of the project is to offer an authentic presentation of the functioning of a system of folk tales within a community in the modern age. This is a crucial contribution to the comprehensive and systemic understanding of the network of Hungarian oral culture. It allows for a professional exploration of this country’s narrative folk tradition from perspectives of folklore and mentality history, as well as a functional perspective.
An equally important element of the project is that it presents the life and work of the collector of these folk tales, Olga Belatini Braun, through Zoltán Herman’s micro-philological efforts. Belatini Braun was born in an upper middle-class family around 1906. She studied art abroad and returned to Hungary in the 1930’s. She probably came in touch with the Ethnography Department of Budapest university in the early 1940’s, along with other young folk tale researchers under the instruction of Károly Visky and Gyula Ortutay. She first visited Csíkszentdomokos in summer 1942 and later, in the winter of 1942-43 she spent a longer period in this village, where she claimed to have collected two hundred folk tales. Approximately two thirds of her collection survived. Some of this is contained in a mixed type-script arranged by informers. Another part survives in a type-written volume which, beyond the folk tales, also contains an extensive ethnological-sociological introduction which was not published in 1943-44. The last data we have about the collector is her Budapest address – No. 9. Nádor utca – where she shared an apartment with her younger brother, engineer and racing driver Rudolf Bellatini Braun.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
2. The question which the project seeks to answer is to do with the need to revise a whole line of theoretical points where canonical decisions had been made and become widespread in the past. This became an urgent necessity in the light of the publication of the output of the rich collecting work of the recent period from a number of areas including fellow disciplines such as ritology (Lajos Balázs), popular belief and belief systems (József Gagyi, Éva Pócs, Anikó Salamon etc.). It also answers the need to create texts of authentic prose epic from the repertoire of prose narrative by talented individual informers that has been rescued from oblivion (by Olga Nagy, Gabriella Vöő, Ernő Albert, Dénes Orbán and Zoltán Magyar). The other novelty of the project is that it offers a detailed, micro-philological presentation of the collector of the texts in question, Olga Belatini Braun.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
3. The most central contribution of the project is that it opens a new perspective. We present Sekler Hungarian story teller of outstanding talent, András Albert and about a dozen other gifted informers all with a different stock of knowledge of folk narratives, persons or different ages and characters. The ways in which the tradition is preserved on the individual and collective level, as well as how progress is made in innovative ways, are highlighted while the material is made accessible to the general public. By recording all of this the traditional sources and frames of a changing intellectual culture become available for further study along new analytic paradigms, including the expansion of literacy, changing cultural habits and cultural climate, locality and isolation replaced by mobility, the emergence of new networks of acquaintances, the modernisation of the community’s everyday life world.
The MS for the present project contains an introduction to the collection, by Olga Belatini Braun, the collection data about the village, a panorama of the intellectual life of Csíkszentdomokos, a description of the oeuvre of the story-teller András Albert, as well as a description of the characteristics of other story-tellers. This is followed by the transcript of the 121 folk tales in some 500 pages, as well as a list of references to sources of the period and a glossary of abbreviations. 70 years after its collection this set of stories may be placed into a broader context, therefore in this edition we modernised all the references which enable the contemporary professional to mobilise the broad range of parallels to this unique body of text at the standard of accuracy appropriate to contemporary scholarship. This is why we added to our comparative note apparatus indexes edited along new criteria including a typological index which has been updated, improved, complemented and brought in line with the new international typology, complete with titles. We also make references to other generic catalogues and encyclopaedias. Background information also inludes a glossary and an explanation of dialect words.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
4. A summary for the educated general public
The management of the Hungarian Academy of Sciences, Arts Research Centre considers it a priority to publish hitherto unpublished manuscripts and has decided to co-operate with Balassi Publishing House in publish, first and foremost, the unique and rich collection of folk tales from Csíkszentdomokos by Olga Belatini Braun made in 1943-44. The Centre commissioned folk tale researcher and senior fellow Katalin Benedek to edit, update and bring to contemporary publication standards the MS which is in a very good condition. Literary scholar Zoltán Hermann was invited to join the project and contribute the research corpus he has been working on for years. His fresh and seminal study explores the life and work of Olga Belatini Braun, once a student of the famous Budapest personality research school and special seminar. Belatini Braun’s complex and adventurous life story was previously obscure to us at a number of points and now it has become possible to make an accurate appraisal of the role she played in this academic movement.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
