 |
A magyar művészet a 19. században. I kötet. Építészet és iparművészet
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
107617 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Sisa József |
| magyar cím |
A magyar művészet a 19. században. I kötet. Építészet és iparművészet |
| Angol cím |
Hungarian Art in the 19th Century. Vol 1. Architecture and the Applied Arts |
| magyar kulcsszavak |
magyar, építészet, iparművészet, 19. század |
| angol kulcsszavak |
Hungarian, architecture, applied arts, 19th century |
| megadott besorolás |
| Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Művészettörténet |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Művészettörténeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2013-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
7.000 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A publikálásra beadott kézirat az első része egy kétkötetes kézikönyvnek, amely a 19. század magyar művészetét mutatja be. Ezen kötet témája az építészet és (a mai fogalmaink szerinti) iparművészet, egy jövendőbeli másodiké a festészet és a szobrászat. A munka az elmúlt évtizedek tudományos eredményeire, valamint számottevő újabb kutatásokra (OTKA K 63070 sz. projekt) támaszkodik, és az európai metropolisszá fejlődő Budapest és a történeti Magyarország építészetéről – beleértve az urbanisztikai és a kertművészeti kereteket –, a hozzá kapcsolódó anyagi kultúra aspektusairól, a dísztárgyakról és a mindennapi élet használati tárgyairól kíván átfogó képet adni. A feldolgozás kitér létrejöttük szellemi és intézményes hátterére, mint a stílusok kérdése, a magán- és az egyre fontosabb állami mecenatúra formálódása, a szakképzés és a professzionális publikációk megszületése, a létrehozó és befogadó társadalmi közeg alakulása. Vizsgálat tárgyává teszi a nemzetközi összefüggéseket is, különös tekintettel Magyarország közép-európai beágyazottságára, kulturális kötődésére (Habsburg-birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia), de azt is bemutatja, mikor és hogyan történtek kísérletek és erőfeszítések a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére. A szöveg annotált, és bibliográfia egészíti ki. A szerkesztő Sisa József, a további szerzők az adott terület legjobb specialistái.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kéziratban megtestesült kutatás megkísérel átfogó képet adni a 19. század magyar építészetéről és iparművészetéről, olyan alapkérdéseket felvetve és lehetőség szerint megválaszolva, mint a középületek jelentősége a kiegyezés után újjászerveződő magyar állam életében, az épülettípusok szerepe és új igényekhez történő alakulása a modernizálódó és polgárosodó országban, az anyagi kultúra differenciálódása és az iparművészet fogalmának kialakulása, a közép-európai kontextus és a nemzeti művészet igényének találkozása, illetve ütközése.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kérdésfelvetések és az arra adott válaszok nem pusztán egy korszerű áttekintésben testesülnek meg, melynek hasznosítása a szorosan vett kutatási eredmények tudományos összegzése és további perspektívák nyitása az új kutatás felé, hanem a munka - mind tényanyagában, mind szemléletében - komoly tudományos hátteret nyújt a kulturális örökség, jelesül az épített és a tárgyi örökség vizsgálatához, megértéséhez, illetve védelméhez. A kötet a felső szintű oktatásban is jól hasznosítható, továbbá hiteles adataival, elméleti számvetésével alapként szolgálhat a tudományos eredmények népszerűsítő terjesztéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A publikálásra megpályázott munka a 19. századi magyar építészetet és iparművészetet bemutató korszerű kézikönyv. Egyrészt összefoglalja az utóbbi évtizedek tudományos eredményeit, másrészt támaszkodik egy közelmúltban lezárult OTKA-projekt új kutatásaira. A 19. század a magyar művészet nagy korszaka, amelyet a magára találás, a kibontakozás, az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az építészet nagy teljesítménye Budapest, amely meglehetősen szerény előzmények és előkészületek után jóformán egy generáció alatt növekedet metropolisszá. A kötet a főváros és a történeti Magyarország egészének építészetét és anyagi kultúráját tekinti át, nem hagyva figyelmen kívül közép-európai kötődéseit, ugyanakkor külön figyelmet szentel a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére tett erőfeszítéseknek. A munka nem pusztán a tudományos életben, hanem az oktatásban, az ismeretterjesztésben és a kulturális örökségvédelemben is jól hasznosítható lenne.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A publikálásra beadott kézirat az első része egy kétkötetes kézikönyvnek, amely a 19. század magyar művészetét mutatja be. Ezen kötet témája az építészet és (a mai fogalmaink szerinti) iparművészet, egy jövendőbeli másodiké a festészet és a szobrászat. A munka az elmúlt évtizedek tudományos eredményeire, valamint számottevő újabb kutatásokra (OTKA K 63070 sz. projekt) támaszkodik, és az európai metropolisszá fejlődő Budapest és a történeti Magyarország építészetéről – beleértve az urbanisztikai és a kertművészeti kereteket –, a hozzá kapcsolódó anyagi kultúra aspektusairól, a dísztárgyakról és a mindennapi élet használati tárgyairól kíván átfogó képet adni. A feldolgozás kitér létrejöttük szellemi és intézményes hátterére, mint a stílusok kérdése, a magán- és az egyre fontosabb állami mecenatúra formálódása, a szakképzés és a professzionális publikációk megszületése, a létrehozó és befogadó társadalmi közeg alakulása. Vizsgálat tárgyává teszi a nemzetközi összefüggéseket is, különös tekintettel Magyarország közép-európai beágyazottságára, kulturális kötődésére (Habsburg-birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia), de azt is bemutatja, mikor és hogyan történtek kísérletek és erőfeszítések a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére. A szöveg annotált, és bibliográfia egészíti ki. A szerkesztő Sisa József, a további szerzők az adott terület legjobb specialistái.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A kéziratban megtestesült kutatás megkísérel átfogó képet adni a 19. század magyar építészetéről és iparművészetéről, olyan alapkérdéseket felvetve és lehetőség szerint megválaszolva, mint a középületek jelentősége a kiegyezés után újjászerveződő magyar állam életében, az épülettípusok szerepe és új igényekhez történő alakulása a modernizálódó és polgárosodó országban, az anyagi kultúra differenciálódása és az iparművészet fogalmának kialakulása, a közép-európai kontextus és a nemzeti művészet igényének találkozása, illetve ütközése.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A kérdésfelvetések és az arra adott válaszok nem pusztán egy korszerű áttekintésben testesülnek meg, melynek hasznosítása a szorosan vett kutatási eredmények tudományos összegzése és további perspektívák nyitása az új kutatás felé, hanem a munka - mind tényanyagában, mind szemléletében - komoly tudományos hátteret nyújt a kulturális örökség, jelesül az épített és a tárgyi örökség vizsgálatához, megértéséhez, illetve védelméhez. A kötet a felső szintű oktatásban is jól hasznosítható, továbbá hiteles adataival, elméleti számvetésével alapként szolgálhat a tudományos eredmények népszerűsítő terjesztéséhez.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A publikálásra megpályázott munka a 19. századi magyar építészetet és iparművészetet bemutató korszerű kézikönyv. Egyrészt összefoglalja az utóbbi évtizedek tudományos eredményeit, másrészt támaszkodik egy közelmúltban lezárult OTKA-projekt új kutatásaira. A 19. század a magyar művészet nagy korszaka, amelyet a magára találás, a kibontakozás, az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az építészet nagy teljesítménye Budapest, amely meglehetősen szerény előzmények és előkészületek után jóformán egy generáció alatt növekedet metropolisszá. A kötet a főváros és a történeti Magyarország egészének építészetét és anyagi kultúráját tekinti át, nem hagyva figyelmen kívül közép-európai kötődéseit, ugyanakkor külön figyelmet szentel a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére tett erőfeszítéseknek. A munka nem pusztán a tudományos életben, hanem az oktatásban, az ismeretterjesztésben és a kulturális örökségvédelemben is jól hasznosítható lenne.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
