 |
CSALÁD 2.0 (EGYÜTTÉLÉSI FORMÁK A POLGÁRI CSALÁDTÓL A JELENKORIG).
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
107750 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Somlai Péter |
| magyar cím |
CSALÁD 2.0 (EGYÜTTÉLÉSI FORMÁK A POLGÁRI CSALÁDTÓL A JELENKORIG). |
| Angol cím |
Family 2.0 Lifestyles from older to current forms of families |
| magyar kulcsszavak |
család; együttélési formák; történelem; poszt-indusztriális társadalom |
| angol kulcsszavak |
family; lifestyle; history; post-industrial society |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Szociológia | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Történelem |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Napvilág Kiadó Kft. |
| projekt kezdete |
2013-01-01 |
| projekt vége |
2013-04-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
0.677 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.07 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A monográfia a párkapcsolatok, a családszervezet, illetve az ezekhez kapcsolódó életkori és nemi szerepek társadalom-történetéről és jelenkori helyzetéről szól. Két gondolatmenetet próbál követni: az egyik az együttélés alapvető szükségleteiről, kötődésről és választásról szól, a másik pedig az együttélés történelmi típusait követi a premodern háztartásról kezdve a jelenkor új életformáiig. A kezdő fejezetben a szerző bemutatja, hogy az ipari forradalom hatására a termelés nagy szervezetei a családháztartások kereteiből a gyáriparba kerültek át. Az új, polgári családformák tagjai visszavonultak a magánélet centrumába. Az intimitás igénye, a kettős erkölcs és a patriarchaizmus normái alakították a házastársak, illetve gyerekek és szüleik kapcsolatát. Ezzel egyidejűleg kezdett kialakulni „a család válságá”-nak máig kultivált témaköre, aminek eszmetörténetét részletesen elemzi a szerző.
Ezután a család egyik fontos alternatíváját, a kommunákat mutatja be, majd rátér az együttélések jelenkori formáira. A monográfia legterjedelmesebb részében előbb a jelenkor nagy társadalmi változásait és a második demográfiai átmenet folyamatát foglalja össze, majd tárgyalja az életút és nemzedékek, illetve a nemi szerepek (Gender) új vonásait. Ezt követik az életformák változatai (szinglik, élettársak, látogató együttélés, házasságkötések, válások, gyerektelen párok, különélő szülők - egy szülős háztartások, mozaik-családok), aztán pedig a szülők helyzetének és szerepváltozatainak bemutatása.
A monográfia utolsó része a kötődés társas modelljeiről, az otthoni erőszakról, a konfliktus, kommunikáció és terápia módjairól szól, végül pedig az együttélés új perspektíváit tárgyalja.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Két kérdés foglalkoztatta a szerzőt. Először is az, hogy milyen családtípusok alakultak ki a kötődés és választás társas szükségletei nyomán. Másodszor pedig az, hogy a polgári családforma után az együttélés milyen formái terjednek el a jelenkor fejlett társadalmaiban.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A monográfia új nézőpontból próbál közeledni a család intézményének problémáihoz. Ez a nézőpont a társadalomtörténet és történeti demográfia látásmódját egyesíti a szociológia, szociálpszichológia, fejlődéslélektan fogalmaival. A szerző bemutatja, hogy a polgári család intézménye a szocio-kulturális modernizáció eredménye volt, ami a demográfiai átmenet sodrában alakult ki és terjedt el a 18. század végétől Európában. Vele együtt formálódtak ki az intimitás keretei, az új nemi, nemzedéki szerepek, s ebben a folyamatban alakultak át a családtagok közötti kapcsolatokra vonatkozó normák is.
Ezt követően olvashatók a monográfiában elemzések azokról a nagy hatású társadalmi és népesedési változásokról, amelyek a 20. század utolsó harmadában kezdődtek el. Különféle idősoros adatokkal tanúsítja a szerző, hogyan terjednek le napjainkban változatos életformák szerte Európában és Magyarországon. Művének befejezéseként pedig visszatér a kötődés és választás szükségleteire és az együttélés formáinak pluralizálódásából fakadó problémákra.
Bízni lehet abban, hogy ez a nézőpont és módszer figyelmet kelt társadalomkutatók körében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A monográfia arról szól, hogy változtak meg az utóbbi két évszázadban a párkapcsolatok, miként alakult a családszervezet, illetve az ezekhez kapcsolódó életkori és nemi szerepek. A szerző bemutatja, hogy a 18. század végétől a családháztartások már nem termelési egységek, s a polgári családok tagjai visszavonultak a magánélet centrumába. Az intimitás igénye, a kettős erkölcs és a patriarchaizmus normái alakították a házastársak, illetve gyerekek és szüleik kapcsolatát.
Ezután a család egyik fontos alternatíváját, a kommunákat mutatja be, majd rátér az együttélések jelenkori formáira. Ezek a formák (szinglik, élettársak, látogató együttélés, házasságkötések, válások, gyerektelen párok, különélő szülők - egy szülős háztartások, mozaik-családok) az érdeklődés homlokterében állnak. A monográfia utolsó része a kötődés társas modelljeiről, az otthoni erőszakról, a konfliktus, kommunikáció és terápia módjairól szól.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A monográfia a párkapcsolatok, a családszervezet, illetve az ezekhez kapcsolódó életkori és nemi szerepek társadalom-történetéről és jelenkori helyzetéről szól. Két gondolatmenetet próbál követni: az egyik az együttélés alapvető szükségleteiről, kötődésről és választásról szól, a másik pedig az együttélés történelmi típusait követi a premodern háztartásról kezdve a jelenkor új életformáiig. A kezdő fejezetben a szerző bemutatja, hogy az ipari forradalom hatására a termelés nagy szervezetei a családháztartások kereteiből a gyáriparba kerültek át. Az új, polgári családformák tagjai visszavonultak a magánélet centrumába. Az intimitás igénye, a kettős erkölcs és a patriarchaizmus normái alakították a házastársak, illetve gyerekek és szüleik kapcsolatát. Ezzel egyidejűleg kezdett kialakulni „a család válságá”-nak máig kultivált témaköre, aminek eszmetörténetét részletesen elemzi a szerző.
Ezután a család egyik fontos alternatíváját, a kommunákat mutatja be, majd rátér az együttélések jelenkori formáira. A monográfia legterjedelmesebb részében előbb a jelenkor nagy társadalmi változásait és a második demográfiai átmenet folyamatát foglalja össze, majd tárgyalja az életút és nemzedékek, illetve a nemi szerepek (Gender) új vonásait. Ezt követik az életformák változatai (szinglik, élettársak, látogató együttélés, házasságkötések, válások, gyerektelen párok, különélő szülők - egy szülős háztartások, mozaik-családok), aztán pedig a szülők helyzetének és szerepváltozatainak bemutatása.
A monográfia utolsó része a kötődés társas modelljeiről, az otthoni erőszakról, a konfliktus, kommunikáció és terápia módjairól szól, végül pedig az együttélés új perspektíváit tárgyalja.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Két kérdés foglalkoztatta a szerzőt. Először is az, hogy milyen családtípusok alakultak ki a kötődés és választás társas szükségletei nyomán. Másodszor pedig az, hogy a polgári családforma után az együttélés milyen formái terjednek el a jelenkor fejlett társadalmaiban.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A monográfia új nézőpontból próbál közeledni a család intézményének problémáihoz. Ez a nézőpont a társadalomtörténet és történeti demográfia látásmódját egyesíti a szociológia, szociálpszichológia, fejlődéslélektan fogalmaival. A szerző bemutatja, hogy a polgári család intézménye a szocio-kulturális modernizáció eredménye volt, ami a demográfiai átmenet sodrában alakult ki és terjedt el a 18. század végétől Európában. Vele együtt formálódtak ki az intimitás keretei, az új nemi, nemzedéki szerepek, s ebben a folyamatban alakultak át a családtagok közötti kapcsolatokra vonatkozó normák is.
Ezt követően olvashatók a monográfiában elemzések azokról a nagy hatású társadalmi és népesedési változásokról, amelyek a 20. század utolsó harmadában kezdődtek el. Különféle idősoros adatokkal tanúsítja a szerző, hogyan terjednek le napjainkban változatos életformák szerte Európában és Magyarországon. Művének befejezéseként pedig visszatér a kötődés és választás szükségleteire és az együttélés formáinak pluralizálódásából fakadó problémákra.
Bízni lehet abban, hogy ez a nézőpont és módszer figyelmet kelt társadalomkutatók körében.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A monográfia arról szól, hogy változtak meg az utóbbi két évszázadban a párkapcsolatok, miként alakult a családszervezet, illetve az ezekhez kapcsolódó életkori és nemi szerepek. A szerző bemutatja, hogy a 18. század végétől a családháztartások már nem termelési egységek, s a polgári családok tagjai visszavonultak a magánélet centrumába. Az intimitás igénye, a kettős erkölcs és a patriarchaizmus normái alakították a házastársak, illetve gyerekek és szüleik kapcsolatát.
Ezután a család egyik fontos alternatíváját, a kommunákat mutatja be, majd rátér az együttélések jelenkori formáira. Ezek a formák (szinglik, élettársak, látogató együttélés, házasságkötések, válások, gyerektelen párok, különélő szülők - egy szülős háztartások, mozaik-családok) az érdeklődés homlokterében állnak. A monográfia utolsó része a kötődés társas modelljeiről, az otthoni erőszakról, a konfliktus, kommunikáció és terápia módjairól szól.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
