Számítógépes eszközök a veszélyeztetett finnugor nyelvek nyelvi revitalizációjáért (FinUgRevita)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
107883
típus FNN
Vezető kutató Fenyvesi Anna
magyar cím Számítógépes eszközök a veszélyeztetett finnugor nyelvek nyelvi revitalizációjáért (FinUgRevita)
Angol cím Computational tools for the revitalization of endangered Finno-Ugric minority languages (FinUgRevita)
magyar kulcsszavak veszélyeztetett nyelvek, finnugor, nyelvi revitalizáció, nyelvcsere, számítógépes eszközök
angol kulcsszavak endangered languages, Finno-Ugric, language revitalization, language shift, computational tools
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)70 %
Ortelius tudományág: Nyelvészet
Számítástudomány (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)30 %
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely Angol-Amerikai Intézet (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Bogár Edit
Horváth Csilla
Kozmács István
Nagy Ágoston Dezső
Vincze Veronika
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-02-28
aktuális összeg (MFt) 42.222
FTE (kutatóév egyenérték) 10.69
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Jelen kutatás nyelvtechnológiai komponenseként fel kívánjuk használni a veszélyeztetett kisebbségi finnugor nyelveken már létezõ nyelvi forrásokat (szótárakat és morfológiákat), hogy azokat felhasználva számítógépes eszközöket (tanulást és szövegalkotást segítõ eszközöket) hozzunk létre. Ezen eszközök lehetõvé teszik majd, hogy a beszélõk modernizált populáris beszédmódokban használják anyanyelvüket mindennaposan használt, írott nyelvhasználatot megkívánó színtereket. Úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök pozitív hatással lesznek a beszélõk írott nyelvi tudására, anyanyelvükhöz kapcsolódó nyelvi attitûdjeikre, és végsõ soron a revitalizációs folyamatot segítik elõ.
A projekt szociolingvisztikai komponenseként fel készülünk mérni a kifejlesztett és használatra bocsátott számítógépes eszközök sikerességét. A szociolingvisztikai méréseket az eszközök kifejlesztése és használatra bocsátása elõtt és után is elvégezzük az eredmények összehasonlíthatósága érdekében.
1. A beszélõk nyelvi tudását a Közös Európai Referencia Keret (CEFR) keretén belül kifejlesztett önértékelési táblázatán alapuló kérdéssor segítségével mérjük fel.
2. A beszélõknek az általuk használt nyelvekkel (a kisebbségi nyelvvel, a többségi orosz nyelvvel, és lehetségesen az angollal mint idegennyelvvel) kapcsolatos nyelvi attitûdjeit kétféle módon mérjük fel: közvetlen, kérdõíves módszerrel, valamint közvetlen módszerrel is, a Matched Guise Technique (magyarul ügynökmódszer) módosított változatával is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunkkal annak kérdésnek a praktikus megválaszolásához kívánunk hozzájárulni, hogy mivel lehet aktívan támogatni a veszélyeztetett finnugor kisebbségi (FU-kis) nyelveket és megerõsíteni a beszélõ közösségeket.
Kutatási célunk kettõs: egyrészt új és modern számítógépes eszközöket tervezünk kifejleszteni a beszélõ közösségek számára, hogy ezzel támogassuk a modernizált populáris beszédmódokat a FU-kis nyelvekben a beszélõk anyanyelv tudásának javítása és a modern nyelvi tartalmak létrehozási lehetõségeinek érdekében.
Másrészt a szociolingvisztika eszközeivel tervezzük felmérni ezen létrehozott eszközök sikerességét, vagyis azok hatását a beszélõk anyanyelv tudására, a kisebbségi nyelvhez való nyelvi attitûdjeire, és a nyelv etnolingvisztikai vitalitására.
Fõ hipotézisünk, hogy a FU-kis nyelvek revitalizációjának támogatásához a következõ feltételek szükségesek:
- A modernizált populáris beszédmód támogatása a kisebbségi nyelvben.
- Olyan eszközök, amelyek a kisebbségi nyelvi oktatást támogatják.
- Támogató anyagok elérhetõsége: vagyis internetes alapú eszközök és források.
A projekt fõ szociolingvisztikai célja, hogy felmérje a kifejlesztett számítógépes eszközök sikerességét, azaz a kétnyelvû beszélõk (i) kisebbsegi nyelvi nyelvtudására, (ii) anyanyelvükhöz való viszonyulására, és (iii) anyanyelvük etnolingvisztikai vitalitására gyakorolt pozitív hatását, vagyis a nyelv revitalizációjához és a nyelvcsere megállításához való hozzájárulását.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredményei, irányultságának megfelelõen, két területen jelentkeznek.
Egyrészt, az általunk létrehozandó számítógépes eszközök a legkorszerûbb módon fogják támogatni az õshonos finnugor kisebbségi nyelveken a tanulási és szöveg létrehozási írott nyelvi folyamatokat ott, ahol ilyen eszközök jelenleg nem léteznek, aminek következményeképpen e nyelvek beszélõi még ki vannak zárva az írott, modernizált populáris beszédmód számítógépes alapú használatából írott nyelvhasználatuk során.
Másrészt pedig a kifejlesztett és használatra bocsátott számítógépes eszközök sikerességét a szociolingvisztika eszközeivel készülünk lemérni. Ilyenfajta mérések még a hasonló helyzetû számi közösségek esetében sem történtek, ahol a norvég Giellatekno cég által kifejlesztett számítógépes eszközök használatba vétele már megtörtént: az eszközök használatba vétele után ugyan történtek szociolingvisztikai mérések, de mivel elõtte nem, ezeket az eredményeket a gyakorlatban nincs mivel összehasonlítani az eszközök hatásának felmérése során.
Szakmai meggyõzõdésünk, hogy az általunk kifejlesztett számítógépes eszközök kimutathatóan megerõsítik majd a beszélõk írott anyanyelvi tudását, pozitívan befolyásolják anyanyelvükkel kapcsolatos nyelvi attitûdjeiket, és, végeredményben, a veszélyeztetett õshonos kisebbségi finnugor nyelvek revitalizációját segítik elõ.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kisebbségi finnugor (kis-FU) nyelvek nyelvcseréjének megfordítása és nyelvi revitalizációja kulcsfontossagú kérdése e nyelvek és beszélõik jövõjének biztosítása, és, végsõ soron, eme õshonos kuoltúrák és közösségeik fennmaradása szempontjából.
A legtöbb kis-FU nyelv befogadó országa Oroszország. Az itt õshonos kisebbségi nyelvek (társas)nyelvészeti helyzete nem egyedi, sok párhuzamos helyzetet találunk a világban, pl. az USA-ban, Brazíliában, stb. A kis-FU nyelvek egy részének helyzete még jobbnak is mondható más országok kisebbségeinél, legalábbis pl. anyanyelvi beszélõik számának tekintetében – amely tény reményt ad a nyelvi revitalizáció és nyelvmegtartó törekvések potenciális sikerességét illetõen.
A modern világban a számítógépes közvetítésû írott nyelvhasználat különleges fontosságúvá lett a beszélõk mind a köz-, mind a magánszférában való nyelvhasználatát illetõen, elengedhetetlenül megkívánva a számítógépes eszközök elérhetõségét a beszélõk számára, amennyiben (veszélyeztetett nyelv esetében) a nyelv túlélésében reménykedünk. Úgy véljük, hogy az általunk kifejlesztendõ számítógépes eszközök jelenléte a veszélyeztetett nyelvek fennmaradásának kulcsfontosságú feltétele lehet: jelenlétük és elérhetõségük lehet az a fontos láncszem, amely a veszélyeztetett õshonos nyelv beszélõinek mindennapos számítógépes írásbeli funkciókban (email, blog, Wikipedia szövegírás, vagy közösségi médiában való posztolás) anyanyelv használathoz való hajlandóságát megtámogatja, míg hiányuk könnyen válhat azzá a kritikus okká, ami miatt ugyanezek a beszélõk a többségi nyelv használatához folyamodnak ugyanezekben a funkciókban.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the computational linguistic component of this project we plan to use existing language resources in endangered minority Finno-Ugric languages to develop computational tools (learning tools and authoring tools) that would enable speakers to use their minority first language (L1) in modernized popular discourse required in common everyday functions of written language use. The tools, we believe, will increase speakers' proficiency in their L1, positively change speakers' attitudes to their L1, and, in the end, aid the revitalization process.
In the sociolinguistic component of the project we want to assess the success of the developed and deployed computational tools. The sociolinguistic assessments will be carried out before and after the development and deployment of the tools.
1. Speakers' proficiency will be measured with the Self-Assessment Grid developed for the Common European Framework of Reference for the European Language Portfolio.
2. Language attitudes of speakers towards the languages they use – i.e. their indigenous minority language, the majority language Russian, and possibly the foreign language English – will be assessed in two different ways, via a direct method (questionnaire) and an indirect one (using a modified version of the classic Matched Guise Technique).
We hypothesize that the indigenous language will gain prestige as a result of speakers’ use of computational support tools developed for their language.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We propose to take an active approach the question: what might it take to actively support the endangered minority Finno-Ugric (minFU) languages and strengthen the speech communities.
Our aim is twofold. First, we plan to develop for the speaker communities of minFU languages a suite of novel state-of-the-art computational tools, to support modernized popular discourse in minFU languages to aid speakers’ improvement of L1 proficiency and assist them in creating modern content in these languages.
Second, we plan to conduct sociolinguistic assessment of these tools in terms of their effect on the speakers’ language proficiency, on attitudes towards their own minority language, and on the ethnolinguistic vitality of their language.
Our main hypothesis in FinUgRevita is that toward the goal of supporting the revitalization of minority Finno-Ugric languages, the necessary conditions to achieve revitalization are:
- Support for modernized popular discourse in the minFU languages.
- Tools that facilitate education in these languages.
- Availability of supporting materials: this leads us to provision of Web-based tools and resources.
The main sociolinguistic goal of this project is to assess the success of the developed computational tools in positively affecting bilingual speakers’ (i) language proficiency in their L1, the endangered indigenous minFU language, (ii) language attitudes towards their L1, and (iii) perceptions of the ethnolinguistic vitality of their L1, thus overall contributing to the revitalization of the language and to the reversal of language shift.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The results of the project are expected to be twofold, similarly to its aims.
On the one hand, the computational tools we propose to develop will provide state-of-the-art solutions for aiding learning and authoring processes in indigenous minority Finno-Ugric languages for which no such tools currently exist, resulting in their speakers currently being barred from engaging in written modernized popular discourse in computer mediated forms of written language use.
On the other hand, we propose to assess, with the means of sociolinguistic measurements, the success of these tools in addition to developing and deploying them, which is something that has not been done even in the Saami communities for which such tools have already been developed (by Guiellatekno in Norway), where only the "after" picture was assessed, and where, as a result, it is impossible to demonstrate the exact effect of the developed tools.
It is our firm belief that the computational tools will demonstrably strengthen speakers' L1 written proficiency, positively affect their attitudes to the L1, and, more globally, aid the revitalization of the endangered indigenous minority Finno-Ugric languages in question.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The reversal of language shift and revitalization of the minority Finno-Ugric (minFU) languages is crucial for ensuring the future of these languages and their speakers, and, in the end, the survival of these indigenous cultures and their communities.
The host state for most of the minFU languages is Russia. The (socio)linguistic situation of indigenous minority languages in Russia is not unique, there are many parallels, e.g. in the United States, Brazil, and in other parts of the world. The position of some of the minority Finno-Ugric languages in Russia is, in some ways, better than elsewhere – in particular, in terms of numbers of first-language (L1) speakers – and allowing hope for the success of language revitalization and language preservation efforts.
In today’s world computer-mediated written language use has become a form of language use of primary importance both in the public and private spheres, making it indispensable to have computationally based tools available in speakers’ L1 for that language to have a hope for continued survival in the case of an endangered indigenous language. The presence of computationally based tools which we propose to develop, we believe, is a crucial point on which the continuing vitality of a language may hinge: their presence and availability may provide that necessary link between an endangered indigenous language speaker’s willingness to use their language for basic everyday written purposes (writing emails, blogs, Wikipedia entries or posting on social media sites etc.), whereas their absence may serve as the critical reason why the same speaker will opt for the use of the majority language in the same situation.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Projektünk célja volt nyelvtechnológiai eszközök létrehozása veszélyeztetett őshonos oroszországi finnugor nyelvekre, az udmurtra és a manysira, hogy beszélőik modern, 21. századi módokon tudják használni e nyelveket, és ezáltal – reményeink szerint – munkánkkal hozzájárulhassunk ezen nyelvek fennmaradásához, esetlegesen revitalizációjukhoz. Ennek értelmében az udmurt nyelvre létrehoztunk egy (eddig csak nyomtatott formában létező) udmurt–magyar szótár elektronikus változatát. A manysi nyelv tekintetében létrehoztunk egy 800 ezer tokenből álló számítógépes korpuszt, egy északi manysi–orosz–magyar elektronikus szótárat, északi manysi helyesírás-ellenőrzőt, északi manysi morfológiai elemzőt, északi manysi wordnetet, és déli manysi szószedetet. Bár az udmurtok és manysik körében tervezett szociolingvisztikai felmérést a beszélők válaszadási hajlandóságának majdnem teljes hiánya miatt nem tudtuk végrehajtani, kidolgoztunk egy más kisebbségi nyelvek beszélői körében is használható, digitális nyelvhasználati szokásokat széleskörűen felmérni képes kérdőívet. Emellett elvégeztünk egy eredetileg nem tervezett felmérést a számi nyelvtechnológiai eszközök használóinak körében, amelyet eme eszközök fejlesztői nagyon hasznosnak tartottak saját munkájukban. Szintén megvalósult egy manysi hangzó anyagot (digitális hang- és videófelvételt) tartalmazó gyűjtés, amely majd alapjául szolgálhat fonetikai, morfológiai, szintaktikai, pragmatikai és diskurzus elemzés jellegű vizsgálatoknak.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of our project was to develop computational linguistic tools for indigenous Finno-Ugric languages spoken in Russia, specifically, for Udmurt and Mansi, in order to assist their speakers in using these languages in modern, 21st century ways and, through this, hopefully, to support these languages to survive and possibly revitalize. In order to do this, for Udmurt, we developed an electronic version of an Udmurt–Hungarian dictionary which has so far existed only in published form. For Mansi, we developed an electronic corpus of 800 thousand tokens, a Northern Mansi–Russian–Hungarian electronic dictionary, a Northern Mansi spell checker, a Northern Mansi morphological analyzer, a Northern Mansi wordnet, and a Southern Mansi word list. Even though the sociolinguistic survey we planned among speakers of Udmurt and Mansi was not completed due to the almost complete lack of willingness of the speakers to participate in such a survey, the questionnaire we developed for this survey can be used to study the digital language use of speakers of other minority languages. In addition, we carried out an originally unplanned survey among users of Sami computational linguistic tools, which the developers of these tools found very useful in their own work. We also collected a large Mansi (digital audio and video recorded) linguistic material which can in the future serve as the basis for phonetic, morphological, syntactic, pragmatic and discourse analytical investigations.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=107883
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Fenyvesi A.: Mansi language use in the digital sphere: A work-in-progress report from the FinUgRevita project, Ugra Global Expert Meeting on Multilingualism and Cyberspace, UNESCO, Information for All Program, Hanti-Manszijszk (Oroszország), 2015. július 6–8., 2015
Horváth Cs.: The Mansi in the news: The representation of a Siberian indigenous people in the local media, The Second International Interdisciplinary Conference for Young Scholars in Social Sciences and Humanities, “CONTEXTS”. Újvidék (Szerbia), 2014. december 4., 2014
Horváth Cs.: Ob-Ugric languages on Web2.0 domains: A bottom-up expansion of online language use, 7th International Conference “Bridges of Media Education”, Újvidék (Szerbia), 2015. május 22–23., 2014
Horváth Cs.: Digital tools in Mansi heritage language education, 15th International Conference on Minority Languages (ICML), Belgrád (Szerbia), 2015. május 28–30, 2015
Horváth Cs.: Mansi at home, in the office, and on the Web: A comparison of online and oral use of the Mansi language, XII International Congress for Finno-Ugric Studies. Oulu (Finnország), 2015. augusztus 17-21, 2015
Kozmács I.: Internetes kérdőívek a nyelvhasználat kutatásában, Nyelvi és kulturális sokszínűség Kelet-közép-Európában: Érték és kihívások. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász (Ukrajna), 2015. március 26–27, 2015
Horváth Cs.; Nagy Á.; Szilágyi N; Vincze V.: Where Bears Have the Eyes of Currant: Towards a Mansi WordNet, Verginica Barbu Mititelu; Corina Forăscu; Christiane Fellbaum; Piek Vossen (szerk.): Proceedings of the Eighth Global WordNet Conference. Bukarest, 2016
Bogár E.: A számi kérdőíves felmérés eredményei a realitások tükrében, A Debreceni Egyetem őszi finnugor szimpóziuma, 2015. Szeptember 24, 2015
Fenyvesi A.: Nyelv a virtuális világban: Digitális nyelvhasználat, “Virtuális világok”. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Konferenciája a Tudomány Napja tiszteletére, 2015. november 27, 2015
Horváth Cs.: Old problems and new solutions: Teaching methods in the governmental and alternative Mansi educational institutions, Finnisch-Ugrische Mitteilungen 39. 37-48, 2015
Horváth Cs.: The role of online press and media in creating computational tools for Mansi, Mansi The Bridges of Media Education VIII, Novi Sad, 2016. május 27-28., 2016
Horváth Cs., Szilágyi N., Vincze V., Nagy Á.: Language technology resources and tools for Mansi: An overview, Proceedings of The 3rd International Workshop for Computational Linguistics of Uralic Languages, 2017
Vincze V., Horváth Cs.: My husband, the dragonfly: The (non-)compositionality of Mansi animal names, Proceedings of the 1st Workshop for Women and Underrepresented Minorities in NLP (WiNLP) at the Annual Conference of Association for Computational Linguistics (ACL 2017), 2017
Bogár E.: Nyelv vagy nyelvek? -- A számi nyelvek számáról, Finnugor Világ, 23(1):22–27, 2017
Vincze V., Horváth Cs., Nagy Á., Szilágyi N.: Language technology resources and tools for Mansi, TRANS-LINGUISTICA 4, Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem, Marosvásárhely, 2017. május 25–27, 2017
Kozmács I.: Kik és miért tanítanak udmurtot külföldön? A FinUgRevita szótárprojektje (udmurt nyelven), Anyanyelv és idegennyelv oktatása többnyelvű társadalmi környezetben. Konferencia az Udmurt Állami Egyetemen, 2017, június 14. Izsevszk, Udmurtia, Oroszország, 2017
Bogár E.: A FinUgRevita projekt és eddigi eredményei, A DE Finnugor Tanszékének őszi finnugor szemináriuma, Síkfőkút, 2016. október 6, 2016
Fenyvesi A.: Multilingualism in the 21st century: The digital language use of bi- and multilinguals, Plenáris előadás, 17. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem, Balatonalmádi, 2017. május 21-25, 2017
Fenyvesi A.: Endangered languages in the digital age: Supporting and studying digital language use in them, Finnisch-Ugrische Mitteilungen, 38 (közlésre elfogadva), 2014
Fenyvesi A.: Multilingualism and minority language use in the digital sphere: The digital use of language as a new domain of language use, Kuzmin, E, ed. Linguistic and cultural diversity in cyberspace: Proceedings of the 3rd International Conference. Moscow: Interregional Library C. Centre (közl.elküldve), 2014
Fenyvesi A.: Language revitalization in the digital age: Supporting speakers of endangered Finno-Ugric languages in Russia, Endangered Languages Conference, Wilamowice, Poland, June 11–13, 2014, 2014
Fenyvesi A.: Multilingual speakers and language revitalization in the digital era, Plenary lecture. Budapest Uralic Workshop 7: The Multilingual Uralic Speaker, Linguistics Institute, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, February 3–5, 2014, 2014
Fenyvesi A.: Számítógépes eszközök a veszélyeztetett finnugor nyelvek nyelvi revitalizációjáért: A FinUgRevita project bemutatása, 26th Finno-Ugric Seminar, Linguistics Institute, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, January 3–4, 2014, 2014
Fenyvesi A.: A közösségi média és a nyelvtechnológia a nyelvmegtartás szolgálatában, Modern mediális technikák a filológiai és kultúrtudományi kutatásban, Szeged, November 12, 2013, 2013
Bogár E.: A számi nyelvi revitalizáció egyes kérdései, A Magyar Tudomány Ünnepe, Veszprémi Akadémiai Bizottság konferenciája, 2013. november 5, 2013
Horváth Cs.: Frozen fish and cable internet: The urban Mansi citizens' attempt to construct modern Mansi identity, Sociolinguistics Symposium 20, Jyväskylä, Finland, June 15-18, 2014, 2014
Kozmács, I.; Vanco, I.: The desired image of identity and the everyday linguistic practice, MinorEuRus konferencia, Helsinki, 2013. december 16-18., 2013
Fenyvesi A.: Endangered languages in the digital age: Supporting and studying digital language use in them, Finnisch-Ugrische Mitteilungen, 38: 255-270., 2014
Fenyvesi A.: Multilingualism and minority language use in the digital sphere: The digital use of language as a new domain of language use, Kuzmin, E, ed. Linguistic and cultural diversity in cyberspace: Proceedings of the 3rd International Conference. Moscow: Interregional Library C. Centre, 126–131., 2015
Bogár E.: A FinUgRevita projekt bemutatása és az eddigi eredmények ismertetése, A Debreceni Egyetem 2015. tavaszi finnugor szimpóziuma, április 23-25., 2015
Bogár E.: Revitalization and reality, XII International Congress for Finno-Ugric Studies. Oulu (Finnország), 2015. augusztus 17-21., 2015
Fenyvesi A.: A nyelvtechnológia a nyelvmegtartás szolgálatában: A FinUgRevita projekt munkájáról, “A messzenéző tudomány”. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Konferenciája a Tudomány Napja tiszteletére, 2014. november 18., 2014
Fenyvesi A.: Поддержка коренных народов под угрозой исчезновения путем разработки языковых компьютерных средств: О проекте ФинУгРевита, АРКТИКА. XXI век. Гуманитарные науки, 4(1): 69–74., 2015
Fenyvesi A.: Mansi language use in the digital sphere: A work-in-progress report from the FinUgRevita Project, Kuzmin, E., Parshakova, A., Ignatova, D. Multilingualism in Cyberspace: Proceedings of the Ugra Global Expert Meeting. Moscow: Interlibrary Cooperation Center, 232–237., 2016
Horváth Cs.: Beading and language class: Introducing the Lylyng Soyum Children Education Centre’s attempt to revitalise Ob-Ugric languages and cultures, Zeszyty Łużyckie 48: 115-127, 2015
Horváth Cs.: Régi problémák, új megoldások: Manysi nyelvtanítás az alternatív és közoktatási intézményekben, Nyelvtudományi Közlemények, 110: 67-78, 2014
Horváth Cs.: What should a Mansi speaking pupil know? Mansi textbooks in public and alternative educational institutes, Laakso, Johanna, ed. Dangers and Developments: On Language Diversity in a Changing World. Studies in European Language Diversity, 34: 73-85, 2014
Horváth Cs; Kozmács I; Szilágyi N; Vincze V; Nagy Á; Bogár E; Fenyvesi A.: FinUgRevita: Nyelvtechnológiai eszközök fejlesztése kisebbségi finnugor nyelvekre, Tanács Attila, Varga Viktor, és Vincze Veronika (szerk.). XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, Szegedi Tudományegyetem, pp. 282-289., 2015
Veronika V; Nagy Á; Horváth Cs; Szilágyi N; Kozmács I; Bogár E; Fenyvesi A.: FinUgRevita: Developing Language Technology Tools for Udmurt and Mansi, Proceedings of the First International Workshop on Computational Linguistics for Uralic Languages, Tromsø, Norway, 2015
Szilágyi N., Horváth Cs., Vincze V., Nagy Á.: A szó elszáll, az írás megmarad? Nyelvtechnológiai eszközök a déli manysi nyelvre, Vincze V., szerk. XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged. Szeged: JATEPress, 413–422., 2018
Szilágyi N., Horváth Cs., Vincze V., Nagy Á.: Manysi tajgában és városban, északon és délen, otthon és külföldön: a digitális térben., Alkalmazott nyelvészeti kutatások a kisebbségi finnugor nyelvek szolgálatában workshop, Budapest, 2018. február 13., 2018
Kozmács I.: Digitális udmurt–magyar–udmurt szótár, Alkalmazott nyelvészeti kutatások a kisebbségi finnugor nyelvek szolgálatában workshop, Budapest, 2018. február 13., 2018




 

Projekt eseményei

  
2015-01-29 12:28:11
Résztvevők változása



vissza »