 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108532 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Tamáska Máté |
| magyar cím |
Kettéosztott városok tér- és társadalomszerkezete |
| Angol cím |
Structure of Space and Society in Divided Towns |
| magyar kulcsszavak |
településszociológia, örökségszociológia, tervezésszociológia, vizuális módszerek |
| angol kulcsszavak |
urban/rural sociology, cultural heritage, sociology of city planning, visual methods |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 90 % | | Ortelius tudományág: Városszociológia | | Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Művészettörténet |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Empírikus Tanulmányok Intézete (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2013-12-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
4.560 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.08 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A különböző szaktudományos látásmódoknak megfelelően a tér és társadalomszerkezet közötti átfedések kapcsán, hol a fizikai alapépítmények, hol a társadalmilag konstruált tér kerül előtérbe. Simmel alapvető írásaiból kiindulva a mai modern szociológia főként az utóbbi megközelítést helyezi előtérbe. Holott a tér a maga morfológiái valóságában nem csupán passzív inspirálója a róla alkotott képzeteknek. A Durkheim által morfológia tényeknek nevezett forrásanyag egy oda-vissza ható folyamat eredményeként értékelhető. Ezért a fizikai tér egyszerre alakítója és következménye is a társadalmi diskurzusoknak. A jelen kutatásban vizsgált kettéosztott városok esetében megfigyelhető, hogy a politikai határ meghúzása után néhány évtizeden belül a térszerkezet is idomul az új szituációhoz, majd később, a határok elbontása után ez a különvált szerkezet válhat a legfőbb akadályává a városi társadalmak újbóli egybeolvadásának, mivel támpontokat ad a mentális határok tartós berögződéséhez. Az alaphipotézist Komárom/Komárno valamint Esztergom/Sturovo tér és társadalomszerkezeti vizsgálata hivatott tesztelni
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A vizsgálat a következő kérdések, hipotetikus állítások megválaszolásával, illetve vizsgálatával foglalkozik:
1. a társadalmi térbeli egyenlőtlenségeknek van-e valamilyen sajátos, a megkettőzött városra jellemző mintázata?
2. A megosztott városokban egymást átfedő kettős identitás rendszerek és örökségképzetek működnek.
3. Átlépik-e az áramló tér jellegzetes helyszínei a politikai határokat?
4. A történeti városkép menedzsmentje a kettéosztott városok leginkább integrált fejlesztési területe.
5. A helyi társadalmak képesek-e kihasználni sajátos történeti örökségüket, s azt, mint különleges tematikus elemet a helyi kultúragazdaság számára hasznosítani?
Módszerek: Térképi elemzések, statisztikai adatgyűjtés, a várostervezés dokumentációi, vizuális forrásanyag, terepi dokumentáció, interjúk döntéshozókkal, interjúk városlakókkal, mentális térképek, térhasználati mutatók, résztvevő megfigyelés.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás közvetlen tudományos célja, hogy a pályázó doktori témájában megkezdett tudományos kutatómunka, (amely a településmorfológia szociológiai elemzését tűzte ki céljául), magasabb szinten folytatódhasson. A szociológiai módszertan bővítése, a vizuális kódok jobb megértése nem csupán a településkutatás számára lehet hasznos. Általa egy olyan mérési eszköz kerülhet a társadalomkutatás kezébe, amely a látens, a kérdőívekben, interjúkban, tehát a kérdezéses módszerekben, nehezen feltárható cselekvési struktúrákat képes megragadni.
Szűkebb, de nem kevésbé fontos szakmai hozadéka a kutatásnak, hogy rámutat az globális áramló tér és az örökségképződés párhuzamos folyamataira. Teszi ezt olyan helyszíneken, amelyek öröksége a megosztottság, a politikai és nemzetiségi határ miatt különösen sok problémát vet fel. Azt is mondhatjuk, hogy a megosztott határváros, mint „nem normális fejlődési út”, az örökségalkotás problémakörét koncentráltan jeleníti majd meg.
Remélhető továbbá, hogy jelen kutatás a későbbiekben összehasonlító elemzések, illetve nemzetközi kutatási együttműködések alapját rakhatja le. Ilyen lehetőség mindenekelőtt a lengyel-német határvárosokkal vonható párhuzam, másodsorban pedig a Duna-mentén fekvő más, határral nem kettéosztott hídfővárosokkal való összevetés. Mindezek miatt várható, hogy az eredmények nem csak itthon, de a nemzetközi városkutatásban is visszhangra találnak. A kutatás előkészítése során szerzett tapasztalatok is megerősítik ezt a várakozást.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kortárs városkutatásban egyre hangsúlyosabbá válnak a formai hasonlóságok, így az olyan egyezések is, mint amilyeneket a folyópartokon fekvő, határral elválasztott városok esetében megfigyelhetünk. A nemzetközi párhuzamok lehetőséget teremtenek saját helyzetünk reálisabb megértéséhez éppúgy, hagyományaink külföldi bemutatásához.
A Duna–menti ikervárosok történeti, szociológiai különlegességük mellett általános városszociológiai kérdéseket is felvetnek, amelyek a globalizálódó gazdaság és a kisvárosi térhasználat között feszülnek. Végső soron azt a folyamatot kell itt felfedni, és lehetőség szerint kezelni, amely révén a hagyományos kisvárosi tér kiüresedik, funkcióit az elkerülő utak menti gazdasági zónák veszik át. A probléma igen jelentős, hiszen a kiüresedett városközpontok leromlása jelentős anyagi veszteséget okoz a helyi közösségnek. Nem beszélve arról, hogy az állandó építkezések felemésztik a városok zöld gyűrűit.
A vizsgálat végső soron tehát a fenntartható fejlődési irányok kidolgozásához járulhat hozzá, ahhoz a folyamathoz, amelynek révén kialakíthatók a meglévő ingatlanvagyon hasznosításának, megújításának alapelvei, a mai, főként új területek beépítésében gondolkodó, és ezért fokozottan környezetterhelő városnövekedéssel szemben.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
There is two typical ways in research of overlapping between space and social structure. According to the different branches of sciences some of scholars stress on the physical determinations, while others on the social constructions.On the basis Simmel’s fundamental studies, today’s modern sociology prefers the latter approach. However space in its morphological reality does not simply passively inspire the concepts created about it. Durkheim calls the source material as morphological facts that has resulted from a reciprocal process and still happens today. Therefore the physical space creates and results from social discourses concurrently. Conspicuous in the case of divided towns that the space structure adapts to the new situation within a few decades after the new borders were designated; and later, after the fall of borders, this separated structure becomes the obstacle in merging urban societies as this has created the basis for the lasting fixation of mental borders. This example provides the fundamental hypothesis of the projected research to be tested by investigating the space and social structures of Komárom/Komárno and Esztergom/Sturovo.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The most important questions and hypotheses are the following:
1. A special issue also arises whether the social-spatial disproportions bear any patterns that characterize the duplicate town.
2. How works pverlapping, double identity systems and heritage notions operate in the divided towns, as well, how overlapping urban zones coexist?
3. How the typical multinational places are shaped in a border area.
4. The interdependence of skyline gives the hypotheses that the heritage management is one of the most effective coordinated activities over the state borders.
5. Finally, the study investigates how the local government employs their special historical heritage, and whether they can utilize their particular historical heritage as a specific thematic element for the local cultural economy?
Methodology: Map survey and statistical scores, Documents of urban planning, The visual survey, Field surveys, Interviews with stakeholders, Interviews with townspeople, Mental maps, Space intensity indices, participative observation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The direct scientific purpose of the research is that the scientific research work commenced in the applicant’s doctoral theme – that has aimed to analyze settlement morphology sociologically – should continue on a higher level. Enlarging sociological methodology, understanding visual codes better may be useful not only for settlement research. Thereby social research may receive such a measuring tool that can expose latent, hardly explorable action structures in questioning methods, that is in questionnaires and interviews.
A narrower, nonetheless important benefit of the research is that it points out the parallel processes of the global space of flows and heritage formation on sites whose heritage raises quite a lot of problems due to division, political and ethnical border. It may be said that a divided border town as an ‘abnormal development path’ will give a concentrated display of the problem field of heritage formation.
I anticipate that the present research will possibly establish the foundation for future comparative analyses and international research cooperations. Such a possibility is the parallel with the Polish-German border towns, and secondly the comparison with other bridgehead towns along the Danube undivided by border. All this can bring about that the results will find response not only in Hungary but in international urban research as well. Observations during the research preparations also enhance this expectation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
It is a growing interesting for comparison of similar situations in the recent urban studies, like the divided towns at river borders. The international parallels help to understand the Hungarian-Slovakian situation as well. It is not less important, that the cultural heritage of Danube region is to present in an international context.
Besides of formal similarities the divided towns ask for general sociological problems between globalization and local space of middle towns. It has to investigate and manage the process in which the traditional middle town loses their character. The everyday life moves to the outskirts, in shopping centers, motorway stations and Technology Parks. The challenge is much more as nostalgia for traditional urban spaces. The urban sprawl consumes green zones between settlements; the disappearance of city function in old centers breaks the immobile market and destroys the prosperity investigated in houses for long-time using. The investigation can help in thinking about this problems and looking for results.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
