 |
A gamhudi koporsók és kartonázsok a budapesti Szépművészeti Múzeumban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108570 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kóthay Katalin |
| magyar cím |
A gamhudi koporsók és kartonázsok a budapesti Szépművészeti Múzeumban |
| Angol cím |
The Gamhud coffins and mummy-trappings of the Museum of Fine Arts, Budapest |
| magyar kulcsszavak |
koporsó, múmiadísz, halotti művészet, papiruszok, Ptolemaiosz kor |
| angol kulcsszavak |
coffins, mummy-trappings, funerary art, papyri, Ptolemaic period |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Ókori kultúra |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Szépművészeti Múzeum (Szépművészeti Múzeum) |
| résztvevők |
Németh György
|
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2017-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
12.191 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.75 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt célja az egyiptomi Gamhud Ptolemaiosz kori temetőjéből 1907-ben, az első magyar Egyiptomban folytatott ásatás során előkerült, Budapestre szállított és ma a Szépművészeti Múzeumban őrzött 25 teljes és 4 töredékes koporsó, valamint a bennük talált múmiadíszek (maszkok, kartonázsok, festett leplek) angol nyelvű szakkatalógusban való közlése. A tárgyak fényképekkel és rajzokkal dokumentált leírása mellett a kötetben feldolgozzuk az ásatás és az előkerült leletek történetét is. A koporsók és múmiadíszek dekorációjának összehasonlító stilisztikai elemzésével és műszeres vizsgálatával megpróbálunk együtt dolgozó csoportokat/műhelyeket elkülöníteni a gamhudi tárgyakat készítő mesterek között. A gamhudi anyaghoz kapcsolódó további leletek a kartonázsok készítése során felhasznált démotikus és görög nyelvű papirusztöredékek, amelyek egy része ma tanulmányozható, más részüknek a kartonázsokból való eltávolítását, restaurálását és kutatásra való előkészítését a jelen projekt folyamán tervezzük. A papiruszok közül a démotikus szövegek publikálása már korábban elkezdődött és jelenleg is folyik. A görög papiruszok feldolgozását nem régen kezdte el egy klasszika filológusokból álló kutatócsoport. A papirológiai kutatások eredményei külön publikációkban jelennek meg, de a kutatócsoportból Németh György ennek a projektnek a tagjaként a régi és a projekt során előkerülő papiruszokban a gamhudi temetőre és a korabeli társadalomra vonatkozó információk után kutat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A szakkatalógus célja nem csupán az egy lelőhelyről származó halotti anyag Budapesten őrzött részének a tudományos szakma számára való közzététele. A ma ismert, illetve elveszett, de képek vagy leírások által dokumentált gamhudi tárgyak teljes listáját is elkészítjük. Ebben magyarországi levéltári és külföldi gyűjteményekben folytatott kutatásokra támaszkodunk, utóbbiakban eddig még azonosítatlan gamhudi eredetű tárgyakat is igyekszünk felkutatni. A biztos lelőhelyről származó anyag továbbá azt a ritka lehetőséget teremti meg, hogy stilisztikai elemzéssel, a jeleneteket és feliratokat készítő mesterkezek azonosításával, valamint a koporsókról vett festékminták műszeres vizsgálatainak az eredményeit használva elkülönítsük a temető számára halotti felszereléseket készítő csoportokat/műhelyeket, és információkat szerezzünk azok szakmai tudásáról, munkamódszereiről és szerveződéséről. Az eddigi kutatások valószínűsítik, hogy a gamhudi koporsókat nem egy műhelyben készítették, hanem több csoporthoz rendelhetjük őket. Ikonográfiai és a mesterkezekben kimutatható párhuzamok alapján megpróbáljuk rekonstruálni, hogy az egyes csoportok milyen kapcsolatban álltak egymással és milyen közvetett kapcsolataik lehettek más, nem a gamhudi temető számára dolgozó mesterekkel. A papiruszok elolvasásával további információkat remélünk megtudni a temetőről (pl. datálás), a mesterekről, illetve a korabeli társadalomról. A datálás szempontjából igen nagy jelentősége lesz az újonnan előkerülő papiruszoknak, amelyek esetében reményeink szerint ki lehet majd mutatni, mely koporsókból származnak, s ezzel lehetőség nyílik egyes gamhudi koporsóknak az eddiginél jóval pontosabb datálására.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az anyagnak már pusztán a hazai és a nemzetközi szakma számára való közzététele is nagy jelentőségű: egy lelőhelyről származó Ptolemaiosz kori halotti anyag jelentős csoportjának egy kötetben való publikálása nem túl gyakori. A Ptolemaiosz kori koporsók egy jelentős része ma is csak közvetlenül tanulmányozható, múzeumi raktárakban. A szakkatalógus több szempontból is illeszkedik a jelenlegi nemzetközi kutatások trendjeihez. A görög-római kori halotti művészet kutatása az utóbbi évtizedekben különös lendületet vett, amit konferenciakötetek és monográfiák bizonyítanak. Azonban ezeknek a kutatásoknak a nagy része az egyiptomi és görög ikonográfiai elmeket egyaránt felhasználó tárgyakra koncentrál. A gamhudiakhoz hasonló, tradicionális egyiptomi stílusban díszített halotti tárgyak kutatása háttrébe szorul. A gamhudi szakkatalógus hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbiakra nagyobb figyelmet fordítson a nemzetközi kutatás. A mesterkezek/műhelyek azonosítása, illetve stilisztikai összehasonlító és kémiai-technikai elemzése szintén a legújabb egyiptológia módszerek között szerepel. Ez utóbbi kutatások elsősorban az újbirodalmi sírfestészetre koncentrálnak. Hasonló módszerek alkalmazása a koporsók díszítésének elemzésében eddig még nem terjedt el, és természetesen a sírfestmények elemzésére használt módszerek adaptált alkalmazását igényli. A jelenlegi kutatások egy ilyen adaptált módszer kialakításához járulnak hozzá. A papiruszok párhuzamos feldolgozása lehetőséget biztosít az egyiptológiai és a klasszika-filológiai kutatások és módszerek együttes alkalmazására. Az idegen nyelvű szakmai publikáción kívül a kutatás eredményeit egy rövidebb, magyar nyelvű kötetben is közzétesszük a szélesebb közönség számára, a 2011-ben a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztálya által útjára indított "Egyiptomi régiségek" c. sorozat egyik köteteként.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A projekt célja a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött, az egyiptomi Gamhud település mellett található Ptolemaiosz kori temetőből 1907-ben, az első egyiptomi magyar ásatás során előkerült koporsók és a bennük talált múmiadíszek angol nyelvű szakkatalógusban való közlése. A projektnek része a tárgyak fényképekkel és rajzokkal kísért közlése és leírása, az ásatás és a leletek történetének feldolgozása, valamint a koporsók és múmiadíszek díszítésének stilisztika és technikai vizsgálata. Ez utóbbi segítségével a tárgyakat készítő mesterek szakmai tudásáról, munkamódszereiről és szerveződéséről igyekszünk információkat szerezni. Azt is vizsgáljuk, a mesterek milyen kapcsolatban álltak egymással, illetve más, Gamhud tágabb környéken dolgozó mesterekkel és műhelyekkel. A koporsókból előkerült további leletek a múmiadíszek egyik csoportjából, az ún. kartonázsokból származó papirusztöredékek, amelyek restaurálásával lehetségessé válik a rájuk írt szövegek elolvasása. Ezzel reményeink szerint lehetőség nyílik a temető pontosabb datálására, és a korabeli társadalom jobb megismérésére. Az anyag közzétételével a Magyarországon őrzött egyiptomi régiségek egyik legjelentősebb – ám egy évszázada feldolgozatlan – csoportja lesz hozzáférhető a magyar és a nemzetközi tudomány számára. Az angol nyelvű, tudományos szakkatalógus mellett az eredményeket egy rövidebb, magyar nyelvű kötetben is közzétesszük a szélesebb közönség számára.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the project is to fully publish 25 complete coffins, 4 fragmentary coffins, as well as cartonnage masks, cartonnage trappings, and painted linen shrouds originating from the Ptolemaic cemetery of Gamhud, excavated in 1907, and now in the possession of the Budapest Museum of Fine Arts. The resulting English language catalogue, accompanied by photographs and line drawings of the published artefacts, will also include a chapter on the history of the excavation and of the finds. A full stylistic study of the objects as well as chemical-technical analyses of the paint materials will be also conducted in order to identify artisan's groups/workhsops responsible for the production of the Gamhud funerary artefacts. From the Budapest cartonnages Demotic and Greek papyrus fragments were extracted during the 1930s, and there are still a few damaged but intact masks from which inscribed papyri will be extracted and prepared for study during this project. While some of the Demotic texts written on these papyri are published, study of the Greek texts has been started recently by a team of classical philologists. Though the results of the papyrological studies will be published elsewhere, György Németh, member of this team, also participates in the present project, and will study old as well as the newly extracted cartonnage papyri, searching for additional information on the cemetery and the contemporary society.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The aim of the catalogue is not merely to make available to the scholarly community a very significant group of funerary artefacts for further study. In addition to this, a full list of the known as well as now lost but documented Gamhud objects will also be established on the basis of investigations in both Hungarian archives and collections outside Hungary. It is also hoped that additional, so far unknown Gamhud objects will also be identified. Furthermore, such a large amount of artifacts originating from a single site is statistically representative and allows for a stylistic study and chemical-technical analysis of the paints used in their decoration to isolate artisan's hands and groups responsible for their production. The stylistic and technical studies are expected to provide various information on the working methods and organisation of these groups, as well as on the skills of the artisans. Preliminary observations suggest that the Gamhud coffins and mummy trappings were not produced by a single workshop but can be attributed to a number of artisans' groups. Iconographic parallels and similarities in artisans' hands may point to connections between the Gamhud artisans, as well as their ties to other workshops in the larger vicinity of Gamhud. It is hoped that the study of the papyri will yield more information and widen our knowledge on the Gamhud cemetery and on the contemporary society. The new papyri are of particularly importance: there is hope that they can be attributed to specific coffins, if so, it will be possible to date more precisely a number of the Gamhud coffins.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The publication of the material is significant in itself: it is not very common to publish Ptolemaic coffins originating from the same site in a single volume. A large majority of Ptolemaic funerary artefacts can only be studied in museum store rooms. The catalogue matches current research trends in Egyptology and in the study of Graeco-Roman Egypt. The 1990s and 2000s have seen a growing interest in the study of Graeco-Roman funerary art, which is indicated by an increase in the number of conference volumes and monographs. Yet these studies mainly focus on those funerary objects displaying both Greek and Egyptian elements; funerary artefacts produced in a traditional, purely Egyptian style, such as the Gamhud coffins and mummy trappings, are paid less attention. The Gamhud catalogue will contribute to draw scholarly attention on the latter group of objects. The identification of artisans' hands and workshops on the basis of comparative stylistic study of the decoration, combined with chemical-technical analyses, is among the recent methods used in Egyptological art history. However, such studies mainly concentrate on New Kingdom tomb painting. The application of this method in the study of coffins is not widespread and certainly requires adjustments. The analysis of the Gamhud coffins may contribute to develop such an adjusted method. The study of the papyri will provide an example of cooperation between Egyptology and Classical Philology. In addition to the English language catalogue, the results of the research will be summarised in a Hungarian language volume, written for the general public and to be published in the series 'Egyiptomi Régiségek' (Egyptian Antiquities) started in 2011.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The Ptolemaic cemetery of Gamhud was excavated in 1907 by an Austro-Hungarian expedition. A considerable part of the finds (coffins and mummy trappings) are today kep in the Museum of Fine Arts, Budapest. The aim of the present project is to fully publish this material in an English language catalogue. The description of the objects will be accompanied by photographs and line drawings. The stylistic study of the objects as well as chemical-technical analyses of the paint materials used in their decoration will also be conducted in order to obtain various information on the artisans responsible for the production of the Gamhud funerary artefacts, i.e. on their skills, working methods and organisation. The connections of the Gamhud artisans with other funerary centres in the larger vicinity of Gamhud will also be investigated. Texts written on the papyri extracted from the cartonnages (one type of the mummy trappings) will provide information on the dating of the coffins and on the contemporary society. By the publication of the catalogue the most significant yet so far unstudied group of Egyptian artefacts kept in a Hungarian collection will be made available to the scholarly community. In addition, the results will also be published for the general public in a shorter Hungarian language volume.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
