Talaj mikrobiális közösség változása só- és vízstressz, növényzeti típus és művelés hatására  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108572
típus K
Vezető kutató Szili Kovács Tibor
magyar cím Talaj mikrobiális közösség változása só- és vízstressz, növényzeti típus és művelés hatására
Angol cím Changes of soil microbial community caused by salt and water stresses, vegetation type and cultivation
magyar kulcsszavak Szén mineralizáció, talaj mikrobiális közösség, szódás talaj, szikes talaj, szoloncsák, arbuszkuláris mikorrhiza gomba, microresp, talaj kiszáradás és nedvesedés ciklus
angol kulcsszavak C mineralization, soil microbial community, sodic soil, saline soil, Solonchaks, arbuscular mycorrhiza fungi, microresp, soil drying and wetting cycle
megadott besorolás
Talajtan, talajbiológia, talajkémia, talajfizika (Komplex Környezettudományi Kollégium)80 %
Növénykórtan, molekuláris növénykórtan (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
zsűri Komplex agrártudomány
Kutatóhely Talajtani Intézet (HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont)
résztvevők Csontos Péter
Füzy Anna
Gazdag Orsolya
Héder-Knáb Mónika
Imréné Dr. Takács Tünde
Kériné dr. Borsodi Andrea
Kovács Ramóna
Krett Gergely
Mucsi Márton
Ragályi Péter
Tóth Tibor
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-08-31
aktuális összeg (MFt) 36.000
FTE (kutatóév egyenérték) 14.17
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A klímaváltozás egyik előre jelzett következménye a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ez a talaj kiszáradás-nedvesedés ciklusok számát növelheti, ezáltal a talajban zajló szervesanyag mineralizáció, a szénmegkötés és szénkibocsájtás és a mikrobiális dinamika megváltozik, aminek a következményeit szikes talajokon eddig még nem vizsgálták. A tengerparti sós területektől eltérően a megemelkedett sótartalom mellett alkalikus kémhatás, a kiszáradás, a magas hőmérséklet és az aerob-anaerob viszonyok megváltozása további stressz-tényezőt jelent, amelyet eddig még alig vizsgáltak.
A kutatás fő célkitűzése a talaj kiszáradásával és újranedvesedésével járó változások vizsgálata a talaj szén-forgalmi dinamikára valamint a mikrobaközösségekre, részben laboratóriumi kontrollált körülmények, másrészt szabadföldi természetes körülmények között. Ezen kívül a természetes növényzet és a művelés-váltás hatását is vizsgáljuk a mikrobiális közösség összetételére. A talajok mikrobiális közösségeit alkotó baktériumok genetikai diverzitását tenyésztéses és tenyésztéstől független DNS-alapú molekuláris ujjlenyomat módszerekkel nyert mintázatok segítségével, míg a funkcionális diverzitást a szubsztrát-hasznosításon alapuló MicroRESP technikával elemezzük. Továbbá a növényekkel szimbiózisban élő arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AMF) mennyiségi meghatározását is vizsgáljuk. A szikesek a talajmikrobióta szempontjából eddig kevéssé kutatott területeknek számítanak. Stressz-adaptált mikroorganizmusok, potenciálisan új taxonok leírására és biotechnológiai alkalmazásra jelöltek kitenyésztésére is lehetőség nyílik.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

(i) Feltételezésünk szerint a talaj változó sótartalma párosulva az alkalikus kémhatással a talaj mikroorganizmusok szelekcióját és adaptációját eredményezi. Az eltérő sótartalmú talajokban az ismételt kiszáradás és nedvesedés ciklusok hatására a C mineralizáció (CO2 képződés) eltérő mértékű lesz. További feltételezésünk szerint az ismételt kiszáradás és nedvesedés ciklusok az eltérő sótartalmú talajokon befolyásolják a talaj mikrobiális közösség katabolikus aktivitás mintázatát és a baktérium közösségek struktúráját, amelyet kísérleti úton megpróbálunk igazolni.

(ii) A talaj szikesedést és nedvesség állapotot jelző növényzet mintázata jelentős hatással lehet a talaj bakteriális közösség funkcionális és genetikai diverzitására és a domináns növényfajok arbuszkuláris mikorrhiza kolonizációjára. Feltételezésünk szerint a nagyobb sókoncentráció ozmotikus stresszt okoz a növényeknek, amely megnöveli mikorrhiza-függőségüket túlélésük érdekében, ezáltal növelve a növény ozmotikus stresszel szembeni toleranciáját.

(iii) A földhasználat megváltoztatása befolyásolja a növényzetet és a talaj mikrobióta közösség szerkezetét. Feltételezzük, hogy a földhasználat változásával (természetes gyepből művelt terület) a talaj mikrobiális közösség funkcionális és genetikai diverzitása csökken a növényzet fajgazdagságával összefüggésben. Ha ez a hipotézis igaz, akkor a következő kérdésünk, hogy stressz hatására lecsökken-e a talaj mikrobiális közösség rezilienciája.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás nemzetközi jelentősége az eddig szikes talajokon még alig vizsgált kiszáradás-nedvesedés ciklusok szénforgalmi dinamikájával, a talaj mikrobiális közösség struktúrájával kapcsolatos új ismeretek és összefüggések megállapítása. A klímaváltozással előre jelzett szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának növekedése alátámasztja jelen kutatás időszerűségét. Hazai viszonylatban ennek különös jelentőséget az ad, hogy a kiskunsági szoloncsák területek a talajvízszint tartósnak mutatkozó csökkenése miatt átalakulóban vannak, felszíni sótartalmuk csökken, ami mélyreható változásokat indít el, átalakul a növényzet, a mikrobiális szén és nitrogén anyagforgalmi dinamika, amelyet eddig még nem vizsgáltak. A talaj sótartalom és pH nagymértékben meghatározza a növényzet összetételét, a növénytermesztés feltételeit és a talaj mikrobiális közösség összetételét, ami visszahat a növényzetre és a talajfunkciókra. Ez segíthet a sérülékeny szikes ökoszisztémák védelmét és helyreállítását. Szintén újdonságot jelent szikes területen a különböző mértékben mikorrhizálódó növényeknél a nem művelt és művelésbe vont talajokon megfigyelhető adaptációs jelenségek. Az innen izolált AM gomba törzsek alkalmasak lehetnek leromlott szikesek restaurációjához, vagy szennyezett pl. alkalikus kémhatású talajok remediációjához. Extremofil baktériumok izolálására és identifikációjára is lehetőségünk nyílik. A szódás-szikes talajokból izolált és meghatározott exremofil baktériumok növelik ismereteinket a mikrobiális közösség struktúrájával kapcsolatban, számos izolátum tudományra nézve új taxonként leírható és biotechnológiai alkalmazásra jelölteket is fel lehet fedezni közöttük.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A klímaváltozás egyik előre jelzett következménye a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ez a talaj kiszáradás-nedvesedés ciklusok számát növelheti, ezáltal a talajban zajló szervesanyag mineralizáció, a szénmegkötés és szénkibocsájtás és a mikrobiális dinamika megváltozik, aminek a következményeit szikes talajokon eddig még nem vizsgálták. A tengerparti sós területektől eltérően a megemelkedett sótartalom mellett alkalikus kémhatás, a kiszáradás, a magas hőmérséklet és az aerob-anaerob viszonyok megváltozása további stressz-tényezőt jelent, amelyet eddig még alig vizsgáltak.
A kutatás fő célkitűzése a talaj kiszáradásával és újranedvesedésével járó változások vizsgálata a talaj szén-forgalmi dinamikára valamint a mikrobaközösségekre, részben laboratóriumi kontrollált körülmények, másrészt szabadföldi természetes körülmények között. Ezen kívül a természetes növényzet és a művelés-váltás hatását is vizsgáljuk a mikrobiális közösség összetételére. A talajok mikrobiális közösségeit alkotó baktériumok genetikai diverzitását tenyésztéses és tenyésztéstől független DNS-alapú molekuláris ujjlenyomat módszerekkel nyert mintázatok segítségével, míg a funkcionális diverzitást a szubsztrát-hasznosításon alapuló MicroRESP technikával elemezzük. Továbbá a növényekkel szimbiózisban élő arbuszkuláris mikorrhiza gombák (AMF) mennyiségét is meghatározzuk. A szikesek a talajmikrobióta szempontjából eddig kevéssé kutatott területeknek számítanak. Stressz-adaptált mikroorganizmusok, potenciálisan új taxonok leírására és biotechnológiai alkalmazásra jelöltek kitenyésztésére is lehetőség nyílik.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

According to the generally accepted opinions the frequency of the extreme weather events will be increased as a consequence of the predicted climate change. This results an increase in the number of drying-wetting cycles (DWC). Organic matter mineralization, carbon sequestration and emission and microbial dynamics will be changed which have not been studied yet during soil DWC in sodic soils. Unlike coastal areas beside high salt content the alkalic pH, drying, high temperature and the changes in aerobic-anaerobic conditions all result stress for soil microorganisms. The aim of this proposal is to study the carbon and nitrogen cycling in soils during DWC in laboratory and field conditions. Furthermore, the effect of vegetation and cultivation on the structure and function of the soil microbial community will be studied. Genetic diversity of soil bacteria will be studied by cultivation based and cultivation independent, DNA based molecular fingerprinting while the functional diversity will be investigated by the MicroResp based on the catabolic activity pattern of substrate utilization. Furthermore, the colonization frequency of arbuscular mycorrhiza fungi (AMF) living in symbiosis together with higher plants will be assessed. Sodic soils are hardly studied in the view of soil microbial community structure therefore the result of our study will be a new contribution in this field. Another novelty would be to describe potentially new stress adapted taxons, especially alkaliphilic and halophilic extremophilic bacteria some of them can be candidates for biotechnological interests.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

(i) We assume that in different level of soil sodicity result selection and adaptation of soils microorganisms to salt and water stresses, the rate of C mineralization and microbial diversity will also show differences during repeated drying-rewetting cycles (DRW). This can result differences in the rate of C mineralization during several DRWs. We also hypothesize that the repeated DRWs on soil having different sodicity influence the catabolic activity pattern and bacterial community structure of investigated soils.

(ii) The vegetation pattern which indicates soil sodicity and moisture ranges has principal role on the functional and genetic diversity of bacterial communities and also AMF colonization at the dominant plant species. We hypothesize that the decreased genetic diversity of bacteria leads to decreased catabolic diversity if the functional redundancy is low. We also hypothesize that the elevated salt concentration causes osmotic stress to plants which may increase their mycorrhizal dependence for survival and therefore results an enhancement in plant tolerance against osmotic stress.

(iii) Soil habitat related to cultivation may also influence the functional and genetic diversity of soil microbial communities. The project will focus on land use change for crop production purposes to community structures for both biota (microbes and vascular plants). We hypothesize that altered land use lead to decreased functional and genetic diversity of soil microbial community and related to vegetation richness; if this hypothesis is valid a further hypothesis is that the response to the stress would reduce the resilience of soil microbial community.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The significance of this research is to fill the gap in our knowledge on the drying-wetting events in sodic soils focusing on the carbon dynamics together with the soil microbial functionality and genetic diversity in relation to salt content. The predicted increase in the frequency of extreme weather events supports the topicality of this research. We assume that community catabolic activity and genetic profile shifts will be occur in relation to salt content, vegetation (at plant species level) and cultivation. Therefore, this may indicate the health of soil microbial community in saline sodic soils. If so, this help for better planning the conservation work at vulnerable salt-affected ecosystems. Another novelty is the observation of the adaptation phenomena of the mycorrhizal plants in relation to disturbance and soil wetting drying cycles. The isolated AMF from these plants may be applicable for the restoration of degraded sodic ecosystem or remediation of contaminated especially alkalic soils. Isolation and identification of extremophil bacteria from saline sodic soils develop our knowledge about the microbial community structure and numerous of them can be discovered as new taxa and can be candidates for biotechnological applications.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Salt content of the soil can be high due to natural or human reasons resulting structural degradation of soil and decrease in soil fertility. Ratio of the salt-affected soils is the highest in Hungary within Europe. Amelioration of salt-effected soils was used to, while more recently their restoration comes into the research interest. According to the generally accepted opinions the frequency of the extreme weather events will be increased as a consequence of the predicted climate change. This results an increase in the number of drying-wetting cycles and furthermore the rate of decomposition and microbial activity in soil will be changed which have not been studied yet in sodic soils. The high salinity and sodicity, alkalic condition and changes in soil water and air content cause stress for soil organisms. Our aim is to study the adaptation and structure of the soil microbial community (bacteria and fungi) in drying-wetting cycles. The research will be conducted at sodic areas of the Kiskunság National Park. We study the selected microorganisms living in the rhizosphere of the plants adapted to the sodic soils. The novelty is the study of functional diversity together with genetic diversity of soil microbes which have not been yet investigated in sodic soils. Our results can help for better planning the conservation work at vulnerable sodic ecosystem. Well adapted alkaliphilic and halophilic bacteria will be isolated, numerous of them can be discovered as new taxa and can be candidates for biotechnological applications.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célkitűzése az ismételt kiszáradás nedvesedés ciklusok vizsgálata volt a talaj és rhizoszféra mikrobiotára szikes területeken. A vizsgálati terület a Duna-Tisza közén elhelyezkedő Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék és Apajpuszta volt. Tenyésztéstől független molekuláris genetikai ujjlenyomat módszerrel a különböző helyekről, illetve különböző növénytársulásokból származó minták a mintavételi hely szerint különültek el egymástól. Ez részben a földrajzi távolsággal, részben a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaival magyarázható. A talaj mikrobiális közösség katabolikus aktivitás mintázata jól elkülönült egymástól szezonálisan és a növénytársulások szerint is, amit a talaj humusztartalma, sótartalma és pH-ja magyaráz. Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák arbuszkulumainak előfordulása és gyakorisága a mintavételi helyek és a gazdanövények szerint is különbséget mutatott. A legnagyobb kolonizációs gyakoriság az Aster tripolium és Puccinellia limosa esetében volt. Az izolált baktáriumok közül nagy számban fordultak elő alkalitoleráns sőt alkalofil és egyben halotoleráns baktériumok, ami a talajtulajdonságok erős szelekciós hatását mutatja. A pH-tolerancia-tesztek eredményeként az eltérő talaj pH-jú vegetáció alól izolált baktériumok különböző pH-értéken eltérő növekedési sebességet mutattak. A nagyszámú izolátum közül 4 tudományra nézve új fajt sikerült leírnunk (Bacillus kiskunsagensis, Nesterenkonia pannonica, Nitrincola alkalilacustris, Nitrincola schmidtii).
kutatási eredmények (angolul)
The aim of this work was to study the double stress caused by repeated drying and wetting cycles on the microbiota of soil and rhizosphere in salt-affected soils. Observation areas were situated between the Danube and Tisza river at salt-affected sites: Böddi-szék, Kelemen-szék, and Zab-szék and also in Apajpuszta. In the culture independent molecular genetic fingerprinting analysis samples originated from different environments or plant communities could be groupped according to the sampling sites. These could be explained by the geographical distance and also by the physical and chemical properties of soils. Catabolic activity profiles of soil microbial communities showed that the samples were well separated from each other which were significantly affected by the humus content, salt content (EC) and pH of soils. Occurence and frequency of the arbuscules of the AM fungi was different both according to the sites and host plant species. The largest colonization frequency was oserved in the roots of Aster tripolium and Puccinellia limosa. High number of isolated bacteria showed alkalitolerant or even alkaliphil and also halotolerant characteristics. According to the pH tolerance test differences were found in the growth rate at different pH according to the vegetation. We have successfully described 4 new species (Bacillus kiskunsagensis, Nesterenkonia pannonica, Nitrincola alkalilacustris, Nitrincola schmidtii).
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108572
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Andrea K Borsodi, Erika Tóth, Júlia M Aszalós, Ágnes Bárány, Peter Schumann, Cathrin Spröer​, Attila L Kovács, Károly Márialigeti, Tibor Szili-Kovács: Bacillus kiskunsagensis sp. nov., a novel alkaliphilic and moderately halophilic bacterium isolated from soda soil, INT J SYST EVOL MICR 67: (9) pp. 3490-3495., 2017
Andrea K Borsodi​, Kristóf Korponai​, Peter Schumann, Cathrin Spröer​, Tamás Felföldi​, Károly Márialigeti​, Tibor Szili-Kovács, Erika Tóth: Nitrincola alkalilacustris sp. nov. and Nitrincola schmidtii sp. nov., alkaliphilic bacteria isolated from soda pans, and emended description of the genus Nitrincola, INT J SYST EVOL MICR 67: pp. 5159-5164., 2017
Borsodi AK, Szili-Kovacs T, Schumann P, Sproer C, Marialigeti K, Toth E: Nesterenkonia pannonica sp nov., a novel alkaliphilic and moderately halophilic actinobacterium, INT J SYST EVOL MICR 67: (10) pp. 4116-4120., 2017
Kovács R, Szili-Kovács T, Parádi I, Csontos P, Borsodi AK, Füzy A, Takács T: Characterization of mycorrhizophere in a Hungarian saline-sodic grassland, In: Brabcová V, Kyselková M, Navrátilová D, Pospíšek M, Baldrian P (szerk.) Ecology of soil microorganisms - Book of abstracts. 370 p. Konferencia helye, ideje: Prága, C, 2015
Csontos P; Mjazovszky Á; Ragályi P; Szili-Kovács T: Minimi-area vizsgálatok szikes növénytársulásokban, XVIII. Apáczai-nap Tudományos Konferencia, 2014
Bárány Á; Szili-Kovács T; Krett G; Füzy A; Márialigeti K; Borsodi AK: Metabolic activity and genetic diversity of microbial communities inhabiting the rhizosphere of halophyton plants, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 61:347-361, 2014
Borsodi AK, Bárány Á, Krett G, Márialigeti K, Szili-Kovács T: Diversity and ecological tolerance of bacteria isolated from the rhizosphere of halophyton plants living nearby Kiskunság soda ponds, Hungary, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 62: 183–197, 2015
Kovács R, Szili-Kovács T, PARÁDI I, Borsodi AK, Füzy A, Takács T: MYCORRHIZAL STATUS AND MICROBIAL FUNCTIONALITY OF MYCORRHIZOSPHERE IN RELATION TO VEGETATION TYPES OF SOLONCHAK GRASSLAND IN APAJPUSZTA, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 62:169-170, 2015
Mucsi M, Szili-Kovács T, Nyerky P, Szirányi B, Csontos P, Borsodi AK: GENETIC DIVERSITY AND CATABOLIC ACTIVITY PROFILES OF RHIZOSPHERE BACTERIAL COMMUNITIES FROM SOLONCHAK GRASSLANDS IN APAJPUSZTA, KISKUNSÁG NP, HUNGARY, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 62: 184, 2015
Csontos P, Ragályi P, Tamás J, Kalapos T, Szili-Kovács T: Legeltetett szikesek növényzetének vizsgálata Apaj (Pest megye) térségében, Apáczai nap tudományos konferencia (in press), 2015
Nyerky P: Alföldi szikes rizoszfératalajok összehasonlító bakteriológiai diverzitás vizsgálata, ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológia MSc, pp89., 2015
Bárány Á: Kiskunsági szikes talajokban élő domináns növényfajok rizoszféra baktériumközösségeinek mikrobiális ökológiai vizsgálata, ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológia MSc, pp., 2014
Bárány Á; Szili-Kovács T; Krett G; Füzy A; Márialigeti K; Borsodi AK: Metabolic activity and genetic diversity of microbial communities inhabiting the rhizosphere of halophyton plants, Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 61:347-361, 2014
Mucsi M, Csontos P, Borsodi A, Krett G, Gazdag O, Szili-Kovács T: A mikrorespirációs (MicroRespTM) módszer alkalmazása apajpusztai szikes talajok mikrobaközösségeinek katabolikus aktivitás mintázatának vizsgálatára, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 66(1): 165-179., 2017
SZILI-KOVÁCS Tibor, BÁRÁNY Ágnes, FÜZY Anna, TAKÁCS Tünde, KRETT Gergely, KOVÁCS Ramóna, BORSODI Andrea: Mikrobiális anyagcsere aktivitás-mintázat és mikorrhiza gomba kolonizáció elemzése három szikes tó melletti talaj rizoszférában, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 66:(1) pp. 149-164. (2017), 2017
Borsodi A.K., Tóth E., Aszalós J.M., Bárány Á., Schumann P., Spröer C., Kovács A.L., Márialigeti K., Szili-Kovács T.: Bacillus kiskunsagensis sp. nov., a novel alkaliphilic and moderately halophilic bacterium isolated from soda soil, International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology (doi: 10.1099/ijsem.0.002149), 2017
Borsodi A.K., Szili-Kovács T., Schumann P., Spröer C., Márialigeti K., Tóth E.: Nesterenkonia pannonica sp. nov., a novel alkaliphilic and moderately halophilic actinobacterium, International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology (doi: 10.1099/ijsem.0.002263), 2017
Borsodi A.K., Korponai K., Schumann P., Spröer C., Felföldi T., Márialigeti K., Szili-Kovács T., Tóth E.: Nitrincola alkalilacustris sp. nov. and Nitrincola schmidtii sp. nov., novel alkaliphilic bacteria and emended description of the genus Nitrincola, International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology (submitted), 2017
Szili-Kovács Tibor, Mucsi Márton, Krett Gergely, Takács Tünde, Borsodi Andrea: A mikrorespirációs módszer (MicroResp-TM) alkalmazása, In: Kátai János, Sándor Zsolt (szerk.) "Okszerű talajhasználat - talajvédelem": Talajtani vándorgyűlés 2016. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2016.09.01-, 2017
Csontos P, Mucsi M, Ragályi P, Szili-Kovács T: A talaj – mikroba – növény indikátor rendszer vizsgálata szikes élőhelyen, In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XX. Apáczai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Absztraktok: Semper reformare. 56 p. Konferencia helye, ideje: Győr, Magyarország, 2016.1, 2017
Csontos P, Tamás J, Mucsi M, Ragályi P, Szili-Kovács T: Eltérő vízgazdálkodású szikes növénytársulások és talajaik mikroba közösségeinek elemzése többváltozós módszerekkel: Comparisons of salt affected vegetation types and the, In: Zoltán Barina, Krisztina Buczkó, László Lőkös, Beáta Papp, Dániel Pifkó, Erzsébet Szurdoki (szerk.) XI. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzet, 2017
Kovács Ramóna, Szili-Kovács Tibor, Parádi István, Csontos Péter, Füzy Anna, Takács Tünde: Characterization of mycorrhizosphere in a Hungarian saline-sodic grassland: Ph.D. Winter school "Novel approaches to unravel the plant-soil-microbial systems in action", Piacenza (Italian Society of Agricultural Chemistry) - 2016. 02.15-18., Poszter (2016), 2016
Kovács Ramóna, Szili-Kovács Tibor, Parádi István, Füzy Anna, Takács Tünde: EGY NÖVÉNY, HAT GOMBA… „HÁT ÉN IMMÁR KIT VÁLASSZAK, VIRÁGOM, VIRÁGOM…”, In: Keresztes Gábor (szerk.) Tavaszi szél 2016: Nemzetközi multidiszciplináris konferencia: Absztraktkötet. 485 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2016, 2016
Krett Gergely, Kériné Borsodi Andrea, Szabó Attila, Anda Dóra, Felföldi Tamás, Szili - Kovács Tibor: Metagenomikai megközelítés alkalmazása a talajok bakteriális közösségeinek feltárására, In: Kátai János, Sándor Zsolt, Szász Gabriella (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés: "Okszerű talajhasználat - Talajvédelem": Program ; Az előadások és a poszterek összefoglal, 2016
Márton Mucsi, Orsolya Gazdag, Gergely Krett, Péter Csontos, Andrea Borsodi, Tibor Szili Kovács: Diversity and catabolic activity profiles of soil microbial communities from saline sodic soils in Hungary, In: Dr Márialigeti Károly (szerk.) A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2016. évi nagygyűlése és a XII. Fermentációs Kollokvium: absztraktkötet. Konferencia helye, ideje: Kes, 2016
Mucsi Márton, Nyerky Petra, Szirányi Barbara, Csontos Péter, Kériné Borsodi Andrea, Szili-kovács Tibor: Genetic Diversity and Catabolic Profiles of Rhizosphere Microbial Communities Inhabiting Sline Sodic Soils in Hungary, In: Keresztes Gábor (szerk.) Tavaszi szél 2016: Nemzetközi multidiszciplináris konferencia: Absztraktkötet. 485 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2016, 2016
Mucsi Márton, Szili-kovács Tibor, Nyerky Petra, Szirányi Barbara, Csontos Péter, Kériné Borsodi Andrea: Genetic diversity and catabolic profiles of rhizosphere microbial communities inhabiting saline sodic soils in Hungary: Ph.D. Winter school "Novel approaches to unravel t, Piacenza (Italian Society of Agricultural Chemistry) - 2016. 02.15-18., Poszter (2016), 2016
Csontos P, Mjazovszky Á, Ragályi P, Szili Kovács T: Minimi-area vizsgálatok szikes növénytársulásokban., In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XVIII. Apáczai-napok. Tudományos Konferencia: Quid est veritas? (Jn 18,38) : Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya. 527 p. Konferencia, 2015





 

Projekt eseményei

 
2015-08-03 12:15:18
Résztvevők változása
2015-03-17 14:52:37
Résztvevők változása
2014-11-09 00:05:10
Résztvevők változása




vissza »