Migráció és kulturális változások a bronzkori Kárpát-medencében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
108597
típus K
Vezető kutató Kiss Viktória
magyar cím Migráció és kulturális változások a bronzkori Kárpát-medencében
Angol cím Changing populations or changing identities in the Bronze Age of the Carpathian Basin
magyar kulcsszavak migráció, kulturális változás, régészet, embertan, bronzkor, identitás, Kárpát-medence
angol kulcsszavak migration, cultural transformation, archaeology, biological anthropology, Bronze Age, identity, Carpathian Basin
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)60 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító régészet
Populációbiológia, antropológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)40 %
Ortelius tudományág: Fizikai antropológia
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely Régészeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bernert Zsolt
Dani János
Hajdu Tamás
Köhler Kitti
Kulcsár Gabriella
Pusztainé dr. Fischl Klára
Szabó Géza
Szathmári Ildikó
Szeverényi Vajk
Szeverényi Vajk
Szeverényi Vajk
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 22.355
FTE (kutatóév egyenérték) 11.41
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A hazai bronzkori régészeti kutatás általában új népek betelepülésével, migrációkkal magyarázta a kulturális változásokat. Az utóbbi időkben azonban a környezet (klíma) módosulásának hatása, továbbá gazdaságtörténeti, szociális, vallási és politikai érvek is felmerültek a nagyobb kulturális változások magyarázati lehetőségei között. Kutatási programunkkal arra a kérdésre keressük a választ, hogy a mai Magyarország területén azonosított kora és középső bronzkori (Kr. e. 2500–1500) népcsoportok/kultúrák régészeti leleteinek, temetkezési és települési szokásainak változása összefüggésbe hozható-e az emberi csoportok életmódbeli és területi változásaival. Ennek kimutatásához olyan közösségek vizsgálatát tervezzük, amelyeknél a temetkezési szokások, a településszerkezet változása, vagy az anyagi kultúra elemeinek hagyományos régészeti elemzése új népcsoportok bevándorlását feltételezi.
Az említett változások új szempontok szerinti megközelítéséhez szeretnénk hozzájárulni, a hagyományos embertani módszereknek az eddigitől eltérő szemléletű alkalmazásával, új stabilizotópos vizsgálatokkal kiegészítve, és mindezeknek a régészeti interpretációba való bevonásával. Kutatásunk célkitűzése a társadalmi változások és a népcsoportok vándorlása közötti összefüggések újra értelmezése, a korabeli életmód és táplálkozási viszonyok jobb megértése, egyúttal a Kárpát-medencei kora és középső bronzkori abszolút kronológia pontosítása, magyarországi kulcs lelőhelyek régészeti anyagának régóta várt feldolgozása és közlése révén. Programunk egyedülálló megközelítést jelent Közép-Európa bronzkori kapcsolatrendszerének megértése felé.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A Kárpát-medence bronzkori története során a településszerkezetben megfigyelt változásokat (pl. az évszázadokon át lakott tell-települések felhagyását), és az új temetkezési szokások (pl. a hamvasztás, vagy a halmos temetkezések) megjelenését általában új népek betelepülésével, kisebb-nagyobb migrációkkal magyarázta a régészettudomány. Az 1990-es években, a környezeti változások hazai kutatásának megindulását követően a klíma és a vegetáció módosulásának hatása, illetve ezzel összefüggésben gazdasági változások is felvetődtek a településszerkezetben megfigyelt eltérések mögött. Emellett szociális, vallási és politikai érvek is felmerültek egy-egy kerámia stílus, edény típus (pl. harang alakú edények, belső díszes tálak) vagy temetkezési forma Európa nagy területein való elterjedésének magyarázataként.
A Kárpát-medence későbbi (népvándorlás kori, kora középkori) történetének ismeretében, és az eddig rendelkezésre álló, kevés bronzkori stabilizotópos vizsgálat szerint térségünkben valódi népmozgásokkal is számolhatunk a Kr. e. 3-2. évezredben. A bevándorlók arányának meghatározásához, és az egyéb társadalmi–gazdasági folyamatok megértéséhez rendkívül jól alkalmazhatók az emberi közösségek mozgásának kimutatására kidolgozott stabilizotópos elemzések. A statisztikai módszerek és a 14C keltezés kombinált alkalmazása, kerámia petrográfiai és geokémiai elemzéssel együtt a tipokronológiai változások helyes keltezését és értelmezését teszi lehetővé, és segítséget nyújthat az őskori identitás rekonstrukciójához.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A programban feldolgozni kívánt, több száz csontvázas sír embertani maradványainak vizsgálata, valamint a csontanyagból elemzésre kiválasztandó 60 radiokarbon és 70 stabilizotóp minta elkészülése fontos alapkutatás. Pályázatunk témája egyedülálló a bronzkor hazai kutatásában abban a tekintetben, hogy új, zárt lelőkörülményekből származó emberi maradványok AMS radiokarbon keltezésével egészíti ki a jelenleg rendelkezésre álló hézagos és esetenként hibás bronzkori abszolút kronológiát. A költséges stabilizotópos vizsgálatokat néhány, magyarországi régészeti emlékanyagot kutató külföldi program már sikerrel alkalmazta kisszámú mintavételek során, magyar kutató csoport azonban eddig nem végzett hasonló elemzéseket. Nagy mintaszámú elemzéseink a későbbi, hasonló magyarországi vizsgálatok adatbázisának alapját jelenthetik.
Az újabb eredmények szerint a migráció/gazdasági változás kettősségén alapuló modell túlságosan leegyszerűsített képet nyújt az őskori anyagi kultúra tanulmányozásában. Ezt figyelembe véve kutatócsoportunk olyan elemzéseket is végez, amelyek a fizikai antropológia hagyományos és legmodernebb geokémiai adatait figyelembe véve a bronzkori népek egészségére és életmódjára vonatkozó adatokkal szolgálnak. Eredményeink kiegészítik Európa hasonló témájú, de eltérő területeket célzó, vezető kutatási programjainak adatbázisát, hozzájárulva általában az őskor, és ezen belül különösen a Kárpát-medence és Közép-Európa bronzkori története megismeréséhez.
A program fontos részét képezi régebben és újabban feltárt régészeti leletanyagok új vizsgálati módszerekkel kiegészített komplex feldolgozása. A projekt eredményeit magyar és idegen nyelvű tanulmányokban, továbbá egy összefoglaló monográfiában jelentetjük meg. A legfontosabb, feldolgozott leletegyüttesek (a harang alakú edények békásmegyeri temetője, és a halomsíros kultúra jánoshidai temetkezései) teljes közlését is előkészítjük, ezek publikálása egy későbbi monográfia sorozat köteteiben valósulhat meg. Programunk közvetlen társadalmi hasznosíthatósága a mai Magyarország bronzkori kulturális örökségének jobb megismerése.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A mai Magyarország földjén az írott forrásokat megelőzően, az őskorban élt népek megismerésében kiemelkedően fontos szerepe van a régészeti kutatásnak. A régész főként a tárgyi hagyaték (pl. edények, ékszerek, fegyverek, temetkezési szokások) megváltozásából vonhat le következtetéseket. Kutatási programunkban a bronzkor első felének ezer éves (Kr. e. 2500–1500 közötti) időszakát vizsgáljuk. Az ebben az időszakban körvonalazódó kulturális változások magyarázataként a Kárpát-medencén kívülről bevándorló népek megjelenése, továbbá a környezet (klíma) módosulása, gazdasági, szociális, és politikai érvek is felmerültek. A lehetséges válaszokat a hagyományos régészeti és embertani kutatás mellett hazánkban régészeti leletanyagon még kevéssé alkalmazott természettudományos módszerek segítségével keressük. Kutatásunkhoz kulcsfontosságú bronzkori temetkezéseket választottunk ki az ország középső területeiről. Ezek közül 70 temetkezésből vett mintán vizsgáljuk az emberi fogzománcban és csontozatban kimutatható stabilizotópok arányát, amely lehetőséget nyújt az egyének származási helyének kimutatására. A különböző népességek általános egészségi állapotát, életmódját is elemezzük. A csontokból vett 60 mintán az eddiginél pontosabb naptári dátumokat nyújtó ún. AMS radiokarbon kormeghatározást is végzünk. Várható eredményeinkből megtudhatjuk, hogy a Magyarország területén négyezer évvel ezelőtt eltemetett emberek messze földről érkeztek-e ide, hogyan táplálkoztak, csontjaik milyen betegségek és munkavégzés nyomait őrizték meg. A több generációt magába foglaló régész és antropológus kutatógárda eredményeit egy tanulmánykötetben, továbbá magyar és angol nyelvű cikkekben tesszük közzé.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Hungarian Bronze Age studies usually invoke migrations and the arrival of new population groups to explain cultural transformations. More recently, however, explanations citing environmental and climatic changes, economic, social, religious and political factors have also been proposed as a possible driving force behind major cultural transformations. The principal question to be addressed is whether the changes observed in the material culture, settlement patterns and funerary practices of the Early and Middle Bronze Age in Hungary (2500–1500 BC) can be linked to changes in distribution area and life-style. Our research will focus on communities in whose case the traditional explanation for the changes in burial customs, settlement patterns (the abandonment of tell settlements previously occupied for several centuries) and material culture as preserved in the archaeological record was the appearance of new population groups.
Our research project explores new dimensions in the study of cultural changes through the application of traditional biological anthropological analyses combined with new stable isotope analyses, and the incorporation of these findings into the archaeological interpretation. One goal of the program is to re-analyse the connection between migrations and social transformations, to gain new insights into the health and life-style of the Bronze Age, as well as the refinement of 14C dating of the period by the long-awaited evaluation and publication of the archaeological remains of key sites in Hungary. Our program represents an entirely ground-breaking approach to the network of contacts in the Central European Bronze Age.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The transformation of settlement patterns (e.g. the abandonment of tell-settlements) and funerary practices (e.g. appearance of tumulus burials) during the Bronze Age in the Carpathian Basin are generally explained by migrations and the settlement of new population groups. Following the start of palaeoenvironmental studies in Hungary during the 1990s, the probable impact of the changes of the climate and vegetation of the region, as well as the possible socio-economic transformations in their wake were considered as potential factors stimulating changes in settlement patterns. Social, religious and political arguments have also been proposed for explaining the widespread distribution of ceramic styles or vessel types (such as bell beakers and bowls with interior decoration) and funerary rites across vast territories of Europe.
The possibility of migrations in the 3rd and 2nd Millennia BC is suggested by a small amount of Bronze Age stable isotope analyses, and in view of the later, Migration period and early medieval history of the Carpathian Basin. Stable isotope analyses are particularly well suited to confirm or refute the movement of human groups. The combined application of statistical methods and 14C dating, together with ceramic petrographic and geochemical analyses, will provide a proper dating and understanding of typo-chronological alterations, and lend a hand for the reconstruction of prehistoric identities.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The evaluation of the human remains from several hundred inhumation burials and the selection of 60 samples for AMS radiocarbon dating and 70 samples for stable isotope analyses open up an entirely new, ground-breaking dimension for Bronze Age research in the Carpathian Basin. One of the main priorities of our project is the refinement of the currently used absolute chronology based on the AMS radiocarbon dating of new samples collected from human remains originating from secure find contexts. While stable isotopes analysis has been performed on a small number of samples from Hungary by international research groups focusing on Hungarian archaeological finds in various foreign laboratories, expensive analyses of this type have not been conducted yet by a Hungarian research group. These data can form the foundations of a database for similar Hungarian analyses in the future.
The results of recent studies show that the migration/economy dichotomy is too simplistic a framework in which to discuss material culture changes that occurred during prehistory. Our research group will conduct traditional biological anthropological analyses together with currently applied biochemical methods in order to provide new data about the health and life-style of the Bronze Age populations of Hungary. The results of the project will complement those of leading European research projects, and in this way will contribute to a better understanding of prehistory generally, and specifically to the Bronze Age in the Carpathian Basin and Central Europe.
One important part of the research project is the complex evaluation of earlier and recently excavated assemblages using new analytical procedures. The findings of the research project will be published in a series of studies (both in Hungarian and English), as well as in a summerizing monograph. The evatuation manuscript of key sites and their finds (the Bell Beaker cemetery at Békásmegyer, and the burials of the Tumulus Grave culture at Jánoshida) will also be prepared for subsequent publication in a series of monographs. The straight expedience of our project will be the better understanding of the cultural heritage of Bronze Age Hungary.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Archaeological research plays a key role in increasing our knowledge of the peoples inhabiting the territory of Hungary before the start of written history. Archaeologists usually draw conclusions based on the changes of material remains (e.g. vessels, jewellery, weapons, burial rites). Our project will investigate the one-millennium-long first half of the Bronze Age (2500-1500 BC). Migrations arriving from regions beyond the Carpathian Basin, environmental (climatic) change, social, religious and political arguments have also been proposed as explanations of widespread cultural changes of this period. Beside traditional archaeological and biological anthropological methods, we will seek answers to our questions with the help of scientific methods that have rarely been used in Hungarian archaeology. We chose key Bronze Age cemeteries and graves for our research from central regions of Hungary. From these we examine the ratio of stabile isotopes in tooth enamel and bone in samples taken from 70 burials, which may provide information on the local or distant place of origin of the given individual. We will carry out AMS 14C dating of 60 samples from the bones which will provide a more accurate date than those available previously. The results of our proposed project will increase the knowlegde upon the origin, general health status and life-style of these various populations. The results of the team that will consist of different generations of archaeologists and biological anthropologist will be published in one book and a series of studies both in Hungarian and English language.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A Kárpát-medence őskori története során számos kulturális változás észlelhető az anyagi kultúra, a településszerkezet és a temetkezési szokások módosulásai alapján. A bronzkor Kr. e. 2500–1500 közötti változásait gyakran új népek betelepülésével, kisebb-nagyobb migrációkkal magyarázta a régészettudomány. Kutatásunk során a 21. század módszereinek alkalmazásával kerestünk választ a régészet alapvető kérdéseire: pontosan mikor és milyen okok vezettek a bronzkorban bekövetkezett változásokhoz, és ez összefüggésbe hozható-e közösségek vándorlásával. Eredményeink (50 14C és 75 stabilizotóp minta), és bioarcheológiai vizsgálataink fontos következtetéseket tesznek lehetővé. A fizikai antropológiai elemzések a hazai kora és középső bronzkori közösségekben az embertani típusok heterogenitását mutatják. A korábbi időszakok stroncium-izotópos adataiból helyben született és bevándorló egyének rajzolódnak ki egy-egy közösségen belül, igazolva a mobilitást, főként a nők esetében. A táplálkozást tekintve a szénizotópos vizsgálatok a kora és középső bronzkori közösségek döntően alacsony szén koncentrációjú táplálék (búza, árpa, gyümölcsök, és növényevő állatok) fogyasztását bizonyítják. A vizsgált időszak végén a magasabb szénkoncentrációjú ételek fogyasztása, és kisebb mobilitás mutatható ki, ami nem a vándorlások, hanem a megváltozott gazdálkodás fontosságát hangsúlyozzák. Mindez arra utal, hogy a nagy vándorlásoktól eltérően értelmezhető átalakulásokkal számolhatunk a vizsgált ezer évben.
kutatási eredmények (angolul)
There is a wealth of evidence on the extensive cultural changes occurring in the prehistory of the Carpathian Basin. Alterations in material culture, and the transformation of settlement patterns and funerary practices are generally explained by migrations and the influx and settlement of new population groups in the Bronze Age, between 2500–1500 BC. The aim of our project was to find answers for the fundamental questions of archaeology by using methods of the 21th century: when and what caused cultural changes of the Bronze Age, and whether these alterations can be associated with population movements. Our results (50 radiocarbon and 75 stable isotope samples), as well as our bioarchaeological analysis provide important conclusions. Physical anthropological data suggest heterogeneity of Bronze Age population groups. During the earlier parts of the Bronze Age strontium isotope data prove mobility within one community, mainly women. Diet data results indicate consumption of low carbon food (wheat, barley, fruits and herbivore animal) in Early and Middle Bronze Age. While at the end of our study period higher carbon diet and low mobility rate are detected, providing evidence for important economic changes. All these data imply other ways of transformation rather than grate migrations during the studied one thousand years.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108597
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
J Dani, K P Fischl, G Kulcsár, V Szeverényi, V Kiss: Visible and invisible inequality: changing patterns of wealth consumption in Early and Middle Bronze Age Hungary, H Meller, H P Hahn, R Jung, R Risch (szerk.) : Arm und Reich – Zur ressourcenverteilung in prähistorischen Gesellschaften. Halle (Saale) 2016, 219-242. (ISBN:978-3-944507-45-3), 2016
Kiss Viktória: From bones, bronzes and sites to society: multidisciplinary analysis of human mobility and social changes in Bronze Age Hungary (2500–1500 BC), THE EUROPEAN ARCHAEOLOGIST 48: pp. 18-21, 2016
Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Karl-Göran Sjögren, Sjögren Rasmussen, Morten Rasmussen, Jesper Stenderup, Peter B. Damgaard, Hannes Schroeder, Torbjörn Ahlström, Lasse Vinner, Anna-Sapfo Malaspinas, Ashot Margaryan, Tom Higham, Cavid Chivall, Niels Lynnerup, Lise Harvig, Justyna Baron, Philippe Della Casa, Pawel Dąbrowski, Paul R. Duffy, Alexander V. Ebel, Andrey Epimakhov, Karin Frei, Miroslaw Furmanek, Tomasz Gralak, Andrey Gromov, Stanislaw Gronkiewicz, Gisela Grupe, Tamás Hajdu, T., Radoslaw Jarysz, Valeri Khartanovich, Alexandr Khokhlov, Viktória Kiss, Jan Kolář, Aivar Kriiska, Irena Lasak, Cristina Longhi, George McGlynn, Algimantas Merkevicius, Inga Merkyte, Mait Metspalu, Ruzan Mkrtchyan, Vyacheslav Moiseyev, László Paja, György Pálfi, Dalia Pokutta, Łukasz Pospieszny, T. Douglas Price, Lehti Saag, Mikhail Sablin, Natalia Shishlina, Václav Smrčka, Vasilii I. Soenov, Vajk Szeverényi, Gusztáv Tóth, Synaru Trifanova, Liivi Varul, Magdolna Vicze, Levon Yepiskoposyan, Vladislav Zhitenev, Ludovic Orlando, Thomas Sicheritz-Pontén, Soren Brunak, Rasmus Nielsen, Kristian Kristiansen, Eske Willerslev: Population genomics of Bronze Age Eurasia, Nature 522, 167-172, 2015
P. Fischl K, Kiss V, Kulcsár G, Szeverényi V: Old and new narratives for the Carpathian Basin around 2200 BC, Meller H, Arz WH, Jung R, Risch R. (eds.) 2200 BC – A climatic breakdown as a cause for the collapse of the old world? 7th Archaeological Conference of Central Germany. October 23–26, 2014 in Halle (Saale). Halle (Saale), 503-524., 2015
Szeverényi, V., Kiss, V.: Material evidence for warfare in Early and Middle Bronze Age Hungary, In: Fernández-Götz, M., Roymans, N. (eds.) Conflict Archaeology: Materialities of Collective Violence in Late Prehistoric and Early Historic Europe. 37-51., 2018
Major, I., Dani, J., Kiss, V., Melis, E., Patay, R., Szabó, G., Hubay, K., Túri, M., Futó, I., Huszánk, R., Jull, T. A. J., Molnár, M.: Adoption and evaluation of a sample pretreatment protocol for radiocarbon dating of cremated bones at HEKAL, Radiocarbon 60 (2018) 159–171., 2018
Zoffmann, K. Zs., Hajdu, T.:: A középső és késő bronzkori Kárpát-medence népességeinek biológiai kapcsolatai a klasszikus történeti embertani vizsgálatok tükrében., A bronzkor kutatásának helyzete MagyMagyarországon. A 2014. december 17-18-án rendezett konferencia előadásának kivonatai, Bp. 2014, 48-49., 2014
Csányi M.: A társadalmi rétegződés jelei a jánoshidai késő bronzkori temetőben, A bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon. A 2014. december 17-18-án rendezett konferencia előadásának kivonatai. Bp. 2014, 53-54., 2014
Köhler K.: A kora bronzkori Kárpát-medence népességeinek embertani vázlata, A bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon. A 2014. december 17-18-án rendezett konferencia előadásának kivonatai. Bp. 2014, 47., 2014
P. Fischl K, Kiss V, Kulcsár G, Szeverényi V: Old and new narratives for the Carpathian Basin around 2200 BC., Meller H, Arz WH, Jung R, Risch R. (eds.) 2200 BC – A climatic breakdown as a cause for the collapse of the old world? Halle 2015, 503-524, 2015
Kiss V: Recent data on chronology, distribution, and connections of Kisapostag, Transdanubian Encrusted Pottery and Litzenkeramik, In: Bátora J, Tóth P (eds): Keď bronz vystriedal meď–When Bronze Replaced Copper. Zborník príspevkov z XXIII. medzinárodného sympózia 2013. Bratislava–Nitra 2015, 27-37, 2015
Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Karl-Göran Sjögren, Sjögren Rasmussen, Morten Rasmussen, Jesper Stenderup, Peter B. Damgaard, Hannes Schroeder, Torbjörn Ahlström, Lasse Vinner, Anna-Sapfo Malaspinas, Ashot Margaryan, Tom Higham, Cavid Chivall, Niels Lynnerup, Lise Harvig, Justyna Baron, Philippe Della Casa, Pawel Dąbrowski, Paul R. Duffy, Alexander V. Ebel, Andrey Epimakhov, Karin Frei, Miroslaw Furmanek, Tomasz Gralak, Andrey Gromov, Stanislaw Gronkiewicz, Gisela Grupe, Tamás Hajdu, T., Radoslaw Jarysz, Valeri Khartanovich, Alexandr Khokhlov, Viktória Kiss, Jan Kolář, Aivar Kriiska, Irena Lasak, Cristina Longhi, George McGlynn, Algimantas Merkevicius, Inga Merkyte, Mait Metspalu, Ruzan Mkrtchyan, Vyacheslav Moiseyev, László Paja, György Pálfi, Dalia Pokutta, Łukasz Pospieszny, T. Douglas Price, Lehti Saag, Mikhail Sablin, Natalia Shishlina, Václav Smrčka, Vasilii I. Soenov, Vajk Szeverényi, Gusztáv Tóth, Synaru Trifanova, Liivi Varul, Magdolna Vicze, Levon Yepiskoposyan, Vladislav Zhitenev, Ludovic Orlando, Thomas Sicheritz-Pontén, Soren Brunak, Rasmus Nielsen, Kristian Kristiansen, Eske Willerslev: Population genomics of Bronze Age Eurasia, Nature 522 (2015) 167-172, 2015
Szeverényi, V., Giblin, J., Hajdu, T., Kulcsár, G., Kiss, V.: Physical trauma and warfare in Bronze Age Hungary, Campbell, L. (ed.): 21st Annual Meeting of the European Association of Archaeologists. 2-5 September 2015. University of Glasgow, Scotland. Abstracts 2015, 333, 2015
Kiss, V., Fábián, Sz., Hajdu, T., Köhler, K., Major, I., Molnár, M., Szabó, G.: From inhumation to cremation – changing burial rites in Early and Middle Bronze Age Hungary, In: International Open Workshop: Socio-Environmental Dynamics over the Last 12,000 Years: The Creation of Landscapes IV. Kiel University, Germany. 2015, 76-77, 2015
Dani J., P. Fischl K., Kulcsár G., Szeverényi V., Kiss V.: Visible and invisible inequality: changing patterns of wealth consumption in Early and Middle Bronze Age Hungary., H Meller, H P Hahn, R Jung, R Risch (szerk.): Arm und Reich – Zur ressourcenverteilung in prähistorischen Gesellschaften. Halle (Saale), 219-242., 2016
Fischl K., Kiss V., Kulcsár G.: Ember és környezete kapcsolatának változásai a bronzkori Kárpát-medencében., Ember és környezet kapcsolata a Kárpát-medencében. Természet Világa 147 (2016, különszám) 58-62., 2016
Hajdu, T., György-Toronyi, A., Pap, I., Rosendahl, W., Szabó, G.: The chronology and meaning of the Transdanubian encrusted pottery decoration., Praehistorische Zeitschrift 91 (2016) 353–368, 2016
Hajdu T., Giblin J., Kulcsár G., Szeverényi V., Gyenis Gy., Kiss V.: Health and diseases in a Middle Bronze Age population from Érd, Central Hungary., IUAES Inter Congress. World anthropologies and privatization of knowledge: engaging anthropology in public. Dubrovnik, Horvátország. Abstract book, 129., 2016
Kiss V., Kulcsár G., Czene A., Fábián Sz., Giblin J., Hajdu Tamás, Köhler Kitti, Patay R., Szabó G., Szeverényi V.: Transformations of burial practices through one thousand years – new results of the investigation of Early and Middle Bronze Age cemeteries in Hungary., IUAES Inter Congress. World anthropologies and privatization of knowledge: engaging anthropology in public. Dubrovnik, Horvátország. Abstract book, 129., 2016
Kiss, V., Hajdu, T., Köhler, K.: Konferencia az antropológia társadalmi szerepvállalásáról – World Anthropologies and privatization of knowledge engaging anthropology in public., Magyar Régészet 2016. nyár – Hungarian Archaeology 2016 Summer, 2016
Szeverényi V., J. Giblin, Hajdu T., Kulcsár G., Priskin A., Kiss V.: Human remains from Early and Middle Bronze Age settlements in Hungary., Settlements of life and death. Studies from Prehistory to Middle Ages. 25th-28th May 2016, Tulcea, Romania, Abstract book, 12., 2016
Cardarelli, A., Cavazzuti C., Gavrinović M., Hajdu T., Kiss V., Kulcsár G., Melis E., Rebay-Salisbury K., Szabó G., Szeverényi V.: The first Urnfields in the Plains of the Po and Danube., Miari M., Negrino F. (red.): Italy between Europe and the Mediterranean: mobility, interaction and exchange. Forlì, 12-15. October 2016. Abstract book, 25-26., 2016
P. Fischl, K., Kiss, V., Kulcsár, G.: Hungarian Early and Middle Bronze Age chronology revisited, Reinecke’s Heritage. Terminology, Chronology and_Identity in Central Europe between 2300 and 1600 BC. Chateau Křtiny, 12-15 June 2017. Abstract book. Praha 2017, 21, 2017
Csányi M.: Amiről a sírleletek szólnak. A társadalmi rétegződés jelei a jánoshidai késő bronzkori temetőben - What the grave goods talking about. Traces of Social Stratification in, Tisicum 25 (2016 [2017]) 109–120, 2017
P. Fischl Klára, Hajdu Tamás: Mezőnagymihály-Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései Bronzezeitliche Gräber aus Mezőnagymihály-Nagyecsér-Nord, Tisicum 25 (2016) 141–160, 2017
Kiss V.: Middle Bronze Age mortuary practices from southern Transdanubia., At the Gates of the Balkans – Prehistoric communities of the Baranya/Baranja region and the adjacent areas. International Roundtable conference. Abstract book 2017, 42, 2017
Kulcsár Gabriella, Kiss Viktória: Újra a balatonakali sírról – The Bronze Age burial from Balatonakali – revisited., Tisicum 25 (2016) 73–80, 2017
J Dani, K P Fischl, G Kulcsár, V Szeverényi, V Kiss: Visible and invisible inequality: changing patterns of wealth consumption in Early and Middle Bronze Age Hungary, H Meller, H P Hahn, R Jung, R Risch (szerk.) : Arm und Reich – Zur ressourcenverteilung in prähistorischen Gesellschaften. Halle (Saale) 2016, 219-242. (ISBN:978-3-944507-45-3), 2016
Kulcsár G., Kiss V.: ”Europe without walls”: new vistas of Bronze Age research in Hungary, 20th Annual Meeting of the European Association of Archaeologists, Istanbul, Turkey, 10-14 September 2014. Abstracts, 2014
Earle, T. K., Kulcsár G., Kiss V., Serlegi G., Szeverényi V.: A Benta-völgyi kutatások új eredményei., Magyar régészet. Online Magazin 2014/nyár., 2014
Earle, T. K., Kulcsár, G., Kiss, V., Serlegi, G., Szeverényi,V.: Recent results from the Bronze Age research into the Benta Valley, Hungarian Archaeology Online Magazin 2014/Summer, 2014
Kiss V.: Vándorló emberek, messziről jött bronzok? Bronzkori temetkezések és fémtárgyak új OTKA és FP7-es kutatásának céljai és eddigi eredményei, A bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon. A 2014. december 17-18-án rendezett konferencia előadásának kivonatai, Bp. 2014, 100-101., 2014



vissza »