 |
A nyugdíjrendszer vizsgálata korlátos racionalitás és ágensalapú modellekkel
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108668 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Simonovits András |
| magyar cím |
A nyugdíjrendszer vizsgálata korlátos racionalitás és ágensalapú modellekkel |
| Angol cím |
Investigating pension systems by bounded rationality and agent-based models |
| magyar kulcsszavak |
nyugdíjrendszer, modellezés, korlátozott racionalitás, ágens-alapú modellezés |
| angol kulcsszavak |
pension system, modeling, bounded rationality, agent-based modeling |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Közgazdaságtan |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Vincze János
|
| projekt kezdete |
2014-01-01 |
| projekt vége |
2018-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.296 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.25 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A nyugdíjrendszerek modellezése a teljes racionalitáson alapul, nevezetesen: (i) minden egyén döntésével maximalizálja egyéni életpálya-hasznosságát; (ii) racionális várakozásuk a jövőről teljesül; (iii) a kormányzat társadalmilag optimális nyugdíjszabályokat határoz meg. A valóságban ezek a feltevések csak részben érvényesülnek, és a realisztikusabb feltevések figyelembe vétele jelentősen módosít a következtetéseken. Kutatásunkban a címben szereplő két újítási irányt elemezzük.
a) A korlátozott racionalitás. (i*) A teljes racionalitás helyett korlátozott racionalitást követő egyének például hiperbolikusan számítolják le a jövőt: rövid távon rövidlátók, s a hosszú távú messzelátás mindig rövidlátássá fajul. (ii*) A racionális helyett naiv várakozásokat követnek. (iii*) A kormányzat olyan robusztus rendszereket keres, amelyek eleget tesznek bizonyos követelményeknek (fenntarthatóság, igazságosság, hatékonyság) a jövőbeli bizonytalanságok széles skálája mellett.
b) Ágensalapú modellek. A korlátozott racionalitási modellek alapjában véve analitikus eszközöket alkalmaznak, és ezért túlzottan egyszerű helyzetet vizsgálnak. Teljesen új lehetőségeket nyit a számítógépre tervezett ágensalapú modellek alkalmazása. Ágens-alapú modellek segítségével realisztikus demográfiai struktúra vizsgálatára nyílik lehetőség, valamint a világ és tudásunk bizonytalansága is jobban kezelhető, több és komplikáltabb szcenárió vizsgálata válik lehetővé. Esetünkben e megközelítés legfontosabb többlet hozadéka az ágensek közötti interakciók figyelembevétele, ami a tipikus mikroszimulációs modellekből hiányzik.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A nyugdíjkutatások alapkérdései: hogyan lehet meggyőzni a népességben fokozatosan csökkenő súlyú dolgozókat arról, hogy továbbra is fizessék be a nyugdíjjárulékokat? Hogyan lehet elérni, hogy az idősödő dolgozók minél tovább maradjanak munkában, és előre látva a nyugdíjak nettó keresetekhez viszonyított relatív értékének a süllyedését, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések mellett fizessék vissza adósságaikat, és tegyenek félre idős napjaikra? Lehetséges-e, hogy egy alapvetően öngondoskodásra alapuló „nyugdíjrendszerben” társadalmilag nem-hatékonyak (hosszú távon alacsony hozamúak) lesznek a megtakarítások? (Ilyenek lehetnek például a nem hatékony módon kisméretű birtok, üzlet, vagy ingatlan.)
Eddig ezekre a kérdésekre főleg a neoklasszikus közgazdaságtan eszközeivel válaszoltak. Feltéve a dolgozók és a kormányzat teljes racionalitását, ezekben a matematikai modellekben éles eredmények születtek. A feltevések életidegensége miatt azonban kétséges az eredmények érvényessége.
Feltevésünk, hogy a nyugdíjmodellezésben eddig még nem alkalmazott ágensalapú modellezés és korlátozott racionalitás segítségével a korábbiaknál megbízhatóbb eredményeket kapunk. Az adócsalás modellezésében már alkalmazott elvünk szerint a nyugdíjmodellezésben is az analitikus modellek „kályhájától” indulunk el az ismeretlen területek felé. Reméljük, hogy eredményeink utat mutatnak a fenti kérdések megválaszolásában.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A világszerte öregedő népesség miatt a nyugdíjrendszerek egyre fontosabb szerepet játszanak a közpolitikák alakításában. Ennek ellenére a nyugdíjrendszerek hazai és nemzetközi tervezése még sok kívánnivalót hagy maga után. Világszerte megoldatlan, hogyan lehet összehangolni az érdekeltséget és a szolidaritást. Érdekeltséget abban, hogy a dolgozók (vagy munkáltatóik) minden hónapban befizessék a teljes járulékot. Szolidaritást abban, hogy ne hagyjuk, hogy megrokkant vagy kiskeresetű társaink nyomorúságos nyugdíjakból tengődjenek. Az összehangolást csak kompromisszum árán lehet megvalósítani, de nem mindegy, hogy milyen az ötvözet.
A korábbi tanulmányok nagyon szigorú feltevések mellett vizsgálták az alapvető kérdéseinket (lásd 1. pont), és a kapott válaszok már emiatt is kétséges értékűek. Az adócsalás rokon területén az általunk követendő új megközelítés már eddig is komoly sikereket ért el: például kiderült, hogy az adócsalás mértékét nemcsak a büntetések vagy az adókulcs nagysága, hanem az adómorál is befolyásolja. Úgy véljük, hogy ezeknek az eszközöknek az alkalmazása az adócsalásnál modellezésénél sokkal nehezebb nyugdíjmodellezésben jelentős sikerekhez vezet. Például kiderülhet, hogy mik a feltételei annak, hogy az önkéntes nyugdíjrendszer ne csak a gazdagok adóparadicsoma legyen, hanem segítsen a kiskeresetűek túlélésében? Jó lenne tudni, hogy miképp befolyásolná az újraelosztás növelése a járulékbevallást? Heterogén ágensek, korlátozott racionalitás és tőkepiaci tökéletlenségek együttes figyelembe vétele adekvát módszereknek tűnnek ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozásához, míg a jelenlegi megközelítésekben ezeknek csak egyike vagy másika található meg.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A népesség fokozatos, de jelentős öregedése miatt a nyugdíjrendszer működtetése egyre fontosabb lesz a társadalom számára. Nem lehet már tovább növelni a járulékkulcsot, de az átlagos nyugdíj–nettókereset-arány jelentős csökkentése nem érvényesíthető a kiskeresetűeknél. Az alapnyugdíj vagy a nyugdíjjóváírás fokozatos bevezetése viszont meggyöngítheti a járulékfizetési hajlandóságot. Ilyen esetben az önkéntes nyugdíjtagdíj és a magán-megtakarítás fokozása enyhítheti a gondokat.
A nyugdíj-szakirodalomban dívó megközelítések szigorú matematikai modelleken alapulnak. Bár a következtetések levonásánál előbb-utóbb számítógépre van szükség, a kutatók igyekeznek olyan egyszerű modelleket felállítani és elemezni, amelyeknél a számítógépre csak végső mentsvárként van szükség. Ezért a kapott eredmények sokszor irreálisak.
A mi megközelítésünk már a modell felállításánál lemond a matematikai egyszerűségről, cserében vissza a valóság talajához közelebb maradunk. Reméljük, hogy a nyugdíjrendszer fokozatos átalakítására kidolgozott elvi elképzeléseink később hozzájárulnak a tényleges nyugdíjpolitika tudományos megalapozásához.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the analysis of pension systems models based on full rationality play the dominant role. (i) Every individual maximizes his lifetime utility, (ii) has rational expectations on the future, and (iii) the government sets pension rules in order to maximize the social welfare function.
In reality, these assumptions are only partially valid, and relying on more realistic assumptions would essentially change the conclusions. Our research analyzes two novel directions appearing in the title.
a) Bounded rationality. (i*) For example, boundedly rational individuals discount the future hyperbolically: they are myopic in the short run, and their long-run farsightedness always degenerates into myopia. (ii*) They have naïve, rather than rational, expectations. (iii*) The government looks for robust rules, satisfying certain requirements (sustainability, fairness and efficiency) under a wide range of future uncertainty.
b) Agent-based models. Traditional behavioral economics models also rely on analytical methods; therefore they investigate too simple models. The application of agent-based modeling techniques opens up a totally new avenue, since the models designed for computer simulations eliminate many limits. For example, realistic demographic structures can be analyzed. The uncertainty of the world and of our knowledge, can be tackled, more complex models with more scenarios can be considered. The most important additional yield of the agent-based approach is the possibility of modeling the interaction among agents, which is missing from former, e.g. microsimulation, models.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic questions of the proposed research are the following. 1. How can the government convince the workers, whose population share is falling, to continue their contributions? 2. How can the government ensure that aging workers stay in their place, and, anticipating the falling ratio of benefits to net wages, they pay additional contributions into the voluntary system, while paying back their debts, and save for their old age? Is it possible that a “pension system”, which is built on self-reliance, savings are not efficient (i.e. have low long-run yields, such as those of inefficiently small landholdings and businesses)?
Until now researchers have answered these questions by using the tools of neoclassical economics. Assuming full rationality of individuals, and of the government, sharp results were obtained in the corresponding mathematical models. Due to their heroic assumptions, the validity of the results is questionable.
We are convinced that that the novel application of agent-based modeling, and of bounded rationality, will lead to more reliable results. Using the principle already tried at modeling tax evasion, we will move from the known territory of the analytical models in the direction of the unknown territories. We hope that the results will shed light on answering the questions above.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Due to the worldwide population aging, pension systems play more and more important role in shaping public policies. Despite this fact, the design of pension systems worldwide is far from being perfect. The harmonization of incentive compatibility and solidarity is unsolved in a number of countries. Incentive compatibility means that following their own interest, workers (or their employers) choose the socially optimal decisions: work and contribute properly. Solidarity refers to the desire that the government do not accept that disabled or low earner citizens live on meager benefits. Harmonization needs compromises, but it is important that the combination be socially optimal.
Previous studies have examined the above-mentioned issues under very strict assumptions (see point 1 above), and as a consequence, their results have been questionable. The proposed approach has already proved successful in analyzing tax evasion: we have learned that the extent of tax evasion depends not only on the penalty and the tax rate, but on tax morale as well. We hope that these tools are also applicable to the much more demanding pension problem, where multiple periods and savings appear. For example, we may learn the conditions that, in addition to being the tax holiday of the rich, the voluntary pension system also help the survival of the poor. It would be useful to know the impact of the rise in redistribution on reported earnings. The simultaneous consideration of heterogeneous agents, bounded rationality and capital market imperfections appear as adequate tools to study these problems, in contrast with the current methods.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Because of persistent population aging the maintenance of the pension system will be more and more important to the society. It is already impossible to raise the rather high contribution rate, but the significant reduction of the average ratio of the benefit to net wage cannot be achieved for the lower paid, either. The introduction of a basic pension or the pension credit can undermine the propensity to contribute. In such a situation, the extension of voluntary pension and of private savings can ease the difficulties.
The fashionable approaches of the pension literature rely on mathematical methods. To get results, sooner or later one must switch on the computer, but researchers try to develop and analyze such simple models that the computer only appears at the end of the story. Therefore the conclusions obtained are unrealistic.
Our approach gives up simplicity already at the formulation of the model; in return, we can stay closer to the reality. It is hoped that the principal ideas about the transformation of the pension system will contribute to strengthen the foundation of practical pension policy.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Varga, G. –Vincze, J.: Saver types: an evolutionary-adaptive approach, IE-CERS-HAS Working Paper 2017/2., 2017 | | Simonovits A.: Simple Models of Income Redistribution, Palgrave MacMillan kiadó, p250, 2018 | | Czeglédi, T.–Simonovits, A.–Szabó, E.–Tir, M.: What has been wrong with the retirement rules in Hungary?, Acta Oeconomica 67 359–387., 2017 | | Simonovits, A.: Hogyan tervezzük a nyugdíjjáradék-függvényt, ha a halandóság a kereset csökkenő függvénye?, Közgazdasági Szemle, 65, 831–846. o., 2018 | | Simonovits, A.: Miért kell a nyugdíjvalorizálást és –indexálást pontrendszerrel felváltani?, Közgazdasági Szemle, 65, 903–922. o., 2018 | | Simonovits A.: Hogyan hat a nyugdíjszabályok hiányos ismerete a dolgozók döntéseire?, Közgazdasági Szemle, 62, 263–283., 2015 | | Király, B–Simonovits, A: Megtakarítás és adózás egy önkéntes nyugdíjrendszerben – ágensalapú modellezés, Közgazdasági Szemle, 63 473–500., 2016 | | Simonovits A.: Simple Models of Income Redistribution könyv, Palgrave MacMillan kiadó, p250, 2018 | | Király, B.–Simonovits, A.: Learning to Save in Voluntary Pension Systems: Toward an Agent-Based Model, Journal of Economic Interaction and Coordination, 2018, online jelent meg, 2018 | | Simonovits A.: Simple Models of Income Redistribution, megjelenés alatt, Palgrave MacMillan kiadó, p250, 2018 | | Czeglédi, T.–Simonovits, A.–Szabó, E.–Tir, M.: What is wrong with the Hungarian pension rules?, Acta Oeconomica 67 (2017) 359–387., 2017 | | Granseth, E.– Keck, W.– Nagl, W.– Simonovits– Tir, M.:: Negative correlation between retirement age and contribution length?, CERS-HAS Working Paper 2016/33,, 2016 | | Granseth, E.– Keck, W.– Nagl, W.– Simonovits, A.– Tir, M.: Negative correlation between retirement age and contribution length?, közlésre elfogadva Oxford Economic Papers., 2018 | | Király B; Simonovits A.: Saving and taxation in a voluntary pension system: toward an agent-based model, megjelenik majd IE-CERS-HAS Working Paper sorozatban, 2016 | | Király, B–Simonovits, A.: Megtakarítás és adózás egy önkéntes nyugdíjrendszerben – ágensalapú modellezés, Közgazdasági Szemle, 63 (2016) 473–500., 2016 | | Király, B.–Simonovits, A.: Saving and Taxation in Voluntary Pension Systems: Toward an Agent-Based Model, IE-CERS-HAS Working Paper, 2016/6,, 2016 | | Czeglédi, T.–Simonovits, A.,–Tir, M.–Szabó, E.: A nyugdíjba vonulási szabályok hatása: nyertesek és vesztesek, Közgazdasági Szemle, 63 (2016), 1261–1288., 2016 | | Czeglédi, T.–Simonovits, A.–Szabó, E.–Tir, M: Retirement Rules in Hungary: gainers and losers, IE-CERS-HAS Working Paper, 2016/31, 2016 | | Granseth, E.– Keck, W.– Nagl, W.– Simonovits, A.– Tir, M.: Negative correlation between retirement age and contribution length?, CERS-HAS Working Paper 2016/33, 2016 | | Varga, G. – Vincze, J.: Megtakarítási típusok – egy adaptív-evolúciós megközelítés, Közgazdasági Szemle, 63:(2) 162-187. (2016)., 2016 | | Vincze J.: Jó-e, ha mindenki kap nyugdíjat?, Simonovits 70: Társadalom- és természettudományi írások Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig. In: Patkós A.(szerk.)Bp., MTA KRTK KTI pp.95-106. ISBN:978-615-5594-72-4, 2016 | | Király, B.–Simonovits, A.: Learning to Save in Voluntary Pension Systems: Toward an Agent-Based Model, Journal of Economic Interaction and Coordination, 2018 | | Czeglédi, T.–Simonovits, A.–Szabó, E.–Tir, M.: What is wrong with the Hungarian pension rules?, Acta Oeconomica 67 (2017) 359–387., 2017 | | Simonovits A.: Hogyan hat a nyugdíjszabályok hiányos ismerete a dolgozók döntéseire?, Közgazdasági Szemle, 62 (2015), 2015 | | Varga, G. Vincze, J.: Ants and crickets: arbitrary saving rates in an agent-based model with infinitely lived agents, to be published as IE-CERS-HAS Working Papers, 2014 | | Simonovits, A: Intra- and Intergenerational Transfers: Simple Models, IE-CERS-HAS Working Paper, 2015, 2015 | | Varga G; Vincze J.: Ants and crickets: arbitrary saving rates in an agent-based model with infinitely lived agents, IE-CERS-HAS Working Papers, MTDP 2015/4, 2015 | | Simonovits A: Intra- and Intergenerational Transfers: Simple Models, IE-CERS-HAS Working Paper, 2016 | | Varga G; Vincze J.: Megtakarítási típusok: egy adaptív-evolúciós megközelítés, Közgazdasági Szemle közlésre elfogadta, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
