 |
Kritikai kiadás és forrásföltárás: Kosztolányi Dezső
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108700 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Bengi László |
| magyar cím |
Kritikai kiadás és forrásföltárás: Kosztolányi Dezső |
| Angol cím |
The Critical Edition and the Thematic Catalogue of the Works of Dezső Kosztolányi and the Catalogue of the Holograph and Printed Sources |
| magyar kulcsszavak |
kritikai kiadás, magyar irodalomtörténet, sajtótörténet, filológia, Kosztolányi Dezső |
| angol kulcsszavak |
critical edition, history of Hungarian literature, history of press, philology, Dezső Kosztolányi |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bengi László
Bucsics Katalin Beáta
Buda Attila
Dobás Kata
Dobos István
Horváth Lajos
Józan Ildikó
Szegedy-Maszák Mihály
Szilágyi Zsófia
Takács László
Tóth-Czifra Júlia
|
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
29.825 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
16.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás elsődleges célja, hogy feltárja Kosztolányi Dezső munkásságát, elkészítse egyes műveinek kritikai kiadását A Kosztolányi Dezső munkássága iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben igen jelentősen megnőtt, miközben műveinek teljes kiadása sem áll a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. Feltétlen szükséges a nyomtatásban vagy kötetben meg nem jelent írások összegyűjtése, az álnéven vagy névtelenül közölt szövegek minél megbízhatóbb azonosítása, a kéziratos anyag tüzetes földerítése, a szövegváltozatok szakszerű számbavétele. Ennek a komoly vállalkozásnak fontos lépéseit teszi meg a kutatás, amikor különféle műfajokat reprezentáló Kosztolányi-művek kritikai kiadását veszi tervbe: a korai novellák egy kötetének sajtó alá rendezését, a publicisztikai írások egy kötetének kiadásra elkészítését és további két kötet munkálatainak a megkezdését, az angol műfordítások egy kötetének megjelentetését, valamint Kosztolányi kéziratainak, nyomtatásban megjelent írásainak, valamint a róla szóló írásoknak az összegzését egy teljes körű bibliográfiai adatbázisban. Az eredményeket részben hagyományos, papír alapú publikációk formájában teszi közzé, részben szabad hozzáférésű, internetes formában bocsátja az olvasók rendelkezésére.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A 20. századi magyar irodalom egyik kétségtelenül legjelentősebb alkotója Kosztolányi Dezső, ennek ellenére munkásságát nem a kellő mélységében ismerhetjük. A Kosztolányi Dezső munkássága iránti érdeklődés az elmúlt évtizedekben igen jelentősen megnőtt, miközben műveinek teljes kiadása sem áll a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. A Kosztolányi kritikai kiadást több szempont teszi sajátos feladattá. A szerző nemcsak minden műfajban alkotott, hanem újságíróként és fordítóként is mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben jelentős, meghatározó munkásságot hozott létre. A fiatal Kosztolányi először verset írt, majd újságírói szerepet vállalt, s csak valamivel később kezdett prózai elbeszéléseket közölni. E háromféle tevékenysége kölcsönösen hatott egymásra, s mindegyiket folytatta élete végéig. Életművében kitüntetett szerepet játszik az újraírás és a más összefüggésbe, környezetbe helyezés, valamint a külön-külön létrehozott egységek utólagos elrendezése, s ez a technika minden műfajú alkotását (versek, publicisztikai írások, szépprózai alkotások stb.) jellemzi. A kritikai kötetek szerkesztőinek, sajtó alá rendezőinek tehát olyan szövegkorpuszokkal kell számolnia, melyeket kevésbé az alkotás rögzítettsége a mű egysége jellemez, mint a szövegek nyitottsága, egymásba való átjárása, variabilitása. Az életműnek ez a jellegzetessége sajátos kihívás elé állítja a feldolgozót, melynek megoldásához külföldi kritikai kiadások (pl. Joyce, Kafka) módszereit vesszük figyelembe.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Kosztolányi kritikai kiadás munkálatain jelenleg két kutatócsoport dolgozik párhuzamosan, Veres András, illetve Dobos István vezetése alatt. Az ő munkájuk mellé szeretne társulni a jelen pályázat révén az a kutatói gárda, melynek vezetője Szegedy-Maszák Mihály. Sikeres pályázat esetén a három kutatócsoport a következő négy évben olyan hatalmas lépést tesz az életmű feldolgozásában, amely példa nélkül álló lehetőség és fejlemény a klasszikusok kritikai kiadásának történetében, és meghatározó eseménye lesz a magyar irodalomtörténetnek. A kutatás jelentőségét döntően meghatározza, hogy nemcsak Kosztolányi életéről és munkáiról igen hiányos a tudásunk, de a korszak sajtótörténete, eszmetörténete is csak részlegesen, illetve sokszor nem kellő mélységben vagy nem megbízható módon van földolgozva. A kutatás eredményei, vagyis maguk a kritikai kötetek, illetve a hozzájuk kapcsolódó háttértanulmányok, egyfelől Kosztolányi Dezső munkásságát mutatják be az eddiginél messze részletezőbb tudományos igénnyel, másfelől pedig olyan következtetéseket is levonhatóvá tesznek, amelyek a korszak magyar irodalomtörténeti, összehasonlító kultúratudományi kutatását általánosabban is gazdagítják, illetve annak számára igen jelentős ösztönzést jelenhetnek.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója Kosztolányi Dezső, ennek ellenére munkásságát nem a kellő mélységében ismerhetjük, ugyanis műveinek teljes kiadása sem áll a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. A szerző nemcsak minden irodalmi műfajban alkotott (drámai- és prózai műveket, verseket is írt), hanem újságíróként és fordítóként is mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben jelentős, meghatározó munkásságot hozott létre. A pályázat Kosztolányi Dezső 1920 előtt írott novelláinak, publicisztikai írásainak, illetve angol műfordításainak egy-egy nagyobb szeletét dolgozza fel kritikai kiadás formájában. A kritikai kiadás kötetei – a mű keletkezését is prezentálva – közlik a művek különböző szövegváltozatait (a kéziratokat és a nyomtatásban megjelent, esetenként egymástól jelentősen eltérő szövegvariánsokat), összefoglalják a keletkezésükre, illetve az utóéletükre vonatkozó ismereteket, valamint a mű értelmezését megkönnyítő háttérmagyarázatokat adnak, s elhelyezik a művet a szerző életművében és a korszak irodalomtörténetében.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The primary aim of the research is to explore the oeuvre of Dezső Kosztolányi, and to compile the critical edition of each of his works. There has been an increasing interest in Kosztolányi in the recent years, while the complete edition of his pieces is not at disposal of scholars and those interested. It is of utmost importance to collect those writings that have not been printed or published, to reliably identify texts published anonymously or under aliases, to thoroughly explore the manuscript materials and to register the text variants in a competent way. The core of this vital undertaking is the research that involves the preparation of the critical edition of Kosztolányi’s work representing various genres: the edition of one volume of his early short stories, publishing one volume of journalistic writings as well as the preparation for other volumes i.e. English literary translations in respective books and the compilation of manuscripts, published writings and pieces about him in a thorough bibliographic database. The results are to be made available partly in ordinary, paper-based format and partly as a public web database.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
One of the most significant writers of the 20th century Hungarian literature is undoubtedly Dezső Kosztolányi, however, his oeuvre is not known to the desired extent. There has been an increasing interest in Kosztolányi in the recent years, while the complete edition of his pieces is not at the disposal of scholars and those interested. The critical edition is a peculiar undertaking from many aspects. Kosztolányi not only wrote in all genres, but created an oeuvre that is most significant both in terms of quality and quantity. The young writer wrote poems first, then worked as a journalist and only some time later started to publish short stories. The elements of this threefold activity interacted and he continued with all of them until the end of his life. Re-writing, placing texts in a different context and subsequent arranging of independently created bits play a significant role in his oeuvre, and this technique is characteristic of all his writings of all genres (poems, journalistic writings, literary fiction). The editors of the critical editions are therefore to consider text corpora of not so much the unity and fixedness of the piece of writing but variability and interactivity. This characteristic of the oeuvre imposes a challenge on the researcher. To meet these exigencies, foreign critical editions (e.g. Joyce, Kafka) are to be considered.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
At present there are two research groups working on the critical edition of Kosztolányi, respectively supervised by András Veres and István Dobos. Another research group supervised by Mihály Szegedy-Maszák is to join them in their work with the aid of this present application. In case of a successful outcome the three research groups are to proceed to such a significant extent in the next four years which is without example in the history of critical editions of the classics and is expected to be a significant milestone in Hungarian history of literature. The significance of the research is due to not only the fact that we have an insufficient knowledge about Kosztolányi’s oeuvre but the history of print journalism of the time is only partly or in many cases superficially or unreliably elaborated. The results of the research i.e. the critical editions themselves as well as the related background studies are to represent Dezső Kosztolányi’s oeuvre in a way that is of more thorough scholarly character than before as well as to present conclusions that could enrich and inspire researches concerning the literary history and comparative cultural studies of the era.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
One of the most significant writers of the 20th century Hungarian literature is undoubtedly Dezső Kosztolányi, however, his oeuvre is not known to the desired extent as the complete edition of his pieces is not at disposal of scholars and those interested. Kosztolányi not only wrote in all genres (drama, prose and poetry), but created an oeuvre as a journalist as well as a translator that is most significant both in terms of quality and quantity. The project is to elaborate Kosztolányi’s short stories before 1920, his journalistic writings as well as a considerable part of his English translations in respective volumes of a critical edition. The volumes are to present the genesis of the piece along with the different variants of the text (manuscripts and published, sometimes most differing text variants) and summarize the knowledge available on their genesis and afterlife. They are also to provide background information to facilitate the interpretation and to place the piece in the oeuvre as well as the in the literary history of the time.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Dobás Kata (szerk.): Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 6. (Budapesti lapok 3. Határon túli lapok 3. Vidéki lapok 1.), Ráció, Budapest, 2018 | | Kosztolányi Dezső (szerző), Szilágyi Zsófia és Tóth-Czifra Júlia (sajtó alá rendező): Novellák I.: Boszorkányos esték – Bolondok, kézirat, 2019 | | Kosztolányi Dezső (szerző), Bucsics Katalin (sajtó alá rendező): Publicisztikai írások: 1907–1908, kézirat, 2019 | | Bengi László: Párbeszéd és mérték, In: Kosztolányi színpadi művei. Tanulmányok, szerk. Bucsics Katalin, MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Budapest, 98–125, 2017 | | Bengi László: Rögzítés vagy alkotás? Képi technikák a századforduló novellisztikájában, Kalligram, 26. évf., 2017/7–8., 100–105, 2017 | | Bengi László: Rítus és intervallum: A megújulás tapasztalatai Kosztolányinál, In: Kosztolányi és az izmusok: Tanulmányok, szerk. Buda Attila, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport, Budapest, 78–96, 2018 | | Bengi László: A filológiai tudás mint határtapasztalat: Kosztolányi Dezső publikálási gyakorlatáról, Studia Litteraria, 57. évf., 2018/1–2., 42–51, 2018 | | Bengi László: A Kosztolányi-novella alakváltásai: Mitikusság és ismeretelvűség az elbeszélő diszkurzusban, Iskolakultúra, 2018/3–4., 52–59 (megjelenés előtt), 2018 | | Bucsics Katalin: Kosztolányi és a freudizmus, Somogy, 46. évf., 2018/1., 10–26; In: Kosztolányi és az izmusok: Tanulmányok, szerk. Buda Attila, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport, Budapest, 97–129, 2018 | | Bucsics Katalin: „Minden szó egy világ”: Idegen szavak a Pacsirtában, Studia Litteraria, 57. évf., 2018/1–2., 131–143, 2018 | | Bucsics Katalin: „Finomkodó, selypegő betoldás” vagy „pompás lelemény”? Kosztolányi a nyelvújításról, Híd (közlésre elfogadva), 2019 | | Bucsics Katalin: „Ki olvas magyarul?” Kötetek Kosztolányi Dezső könyvtárából, Literatura (közlésre elfogadva), 2019 | | Dobás Kata: A századik évforduló: Megemlékezések Kemény Zsigmond születésének századik évfordulóján, In: A sors kísértései: Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, Ráció, Budapest, 397-412, 2014 | | Dobás Kata: Kosztolányi és a bicsérdizmus, In: Kosztolányi és az izmusok: Tanulmányok, szerk. Buda Attila, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport, Budapest, 224–236, 2018 | | Józan Ildikó: Fordítás, történet, Kalligram, 26. évf., 2017/7–8., 111–116, 2017 | | Szilágyi Zsófia: Az újraolvasás kényszere – és szenvedélye, Kalligram, 26. évf., 2017/7–8., 106–110, 2017 | | Szegedy-Maszák Mihály: Az első világháború a prózairodalomban, In: Kosztolányi nemzedéke és a háború (1914–1918), szerk. Bucsics Katalin, MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Budapest, 9–83, 2015 | | Takács László: Mítosz két keréken. Kosztolányi Dezső: Kifelé, avagy Károly apja, Studia Litteraria, 55. évf., 2015/1–2., 138–147, 2015 | | Takács László: Kosztolányi Dezső és Ovidius: Fasti, Studia Litteraria, Studia Litteraria, 57. évf., 2018/1–2., 5–12, 2018 | | Tóth-Czifra Júlia: Kivágás – mentés – beillesztés – mentés másként, Kalligram, 23. évf., 2014/9, 80–85, 2014 | | Tóth-Czifra Júlia: Balzac Szabadkája, Kalligram, 24. évf., 2015/7–8, 146–149, 2015 | | Tóth-Czifra Júlia: Boszorkányos kéziratok. Kosztolányi első novelláskötetének egy példányáról, Kalligram, 26. évf., 2017/7–8., 117–121, 2017 | | Bengi László: A Kosztolányi-regények olvasása az ezredfordulón, Előadás: Kosztolányi Dezső az oktatás és kutatás metszéspontjában, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – Magyartanárok Egyesülete – PPKE BTK, Budapest, 2017 | | Bengi László: Az író, ha számol…, Előadás: Kosztolányi 2.0, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2018 | | Bengi László: Kosztolányi margójára, Előadás: „A tágasság iskolája”: Szegedy-Maszák Mihály 75 emlékkonferencia, PIM – Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2018 | | Dobás Kata: Kosztolányi Dezső: Kanári, Előadás: Kosztolányi Dezső színművei, színpadi jelenetei, bábjátékai, PPKE BTK – MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Budapest, 2013 | | Dobás Kata: Mire jó, és mire nem jó a KOHA: A Kosztolányi-forrásgyűjtés új lehetőségei, Előadás: Kosztolányi 2.0, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2018 | | Horváth Lajos: Önidézés és hiánystruktúrák Kosztolányi Dezső Shakespeare-fordításaiban, Előadás: Szitár Katalin Emlékkonferencia, Pannon Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézet – MTA Veszprémi Területi Bizottság, Veszprém, 2016 | | Szilágyi Zsófia: Kézirat, lapkivágat, novelláskötet, szöveggyűjtemény, szövegváltozatok – Milyen haszna lehet a kritikai kiadásnak az oktatásban?, Előadás: Kosztolányi Dezső az oktatás és kutatás metszéspontjában, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – Magyartanárok Egyesülete – PPKE BTK, Budapest, 2017 | | Szilágyi Zsófia: A tárgy értelmezésébe rejtve – Márai Sándor, Ottlik Géza és Kosztolányi Dezső monográfusa, Előadás: „A tágasság iskolája”: Szegedy-Maszák Mihály 75 emlékkonferencia, PIM – Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2018 | | Tóth-Czifra Júlia – Virágh András: Szövegügynökségek és publikálási hálózatok a századfordulón: Két esettanulmány (Kosztolányi Dezső / Cholnoky László), Előadás: Kosztolányi 2.0, Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport – Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2018 | | Kosztolányi Dezső (műfordító), Takács László (sajtó alá rendező): Szent Imre himnuszok: kritikai kiadás, Kalligram, Pozsony, 2015 | | Szegedy-Maszák Mihály: Az első világháború a prózairodalomban, In: Kosztolányi nemzedéke és a háború (1914–1918), szerk. Bucsics Katalin, MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Budapest, 9–83, 2015 | | Szegedy-Maszák Mihály: A lövészárok irodalma: Az első világháború a prózairodalomban, In: Szegedy-Maszák Mihály, Jelen a múltban, múlt a jelenben, Kalligram, Pozsony–Budapest, 124–182, 2016 | | Bengi László: Az irodalom színterei: Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben, Ráció, Budapest, 2016 | | Dobás Kata: Sajtó – szöveg: Mándy Iván korai rövidprózáiról a Magyarország című napilapban (1941–1944), In: Leírás és értelmezés: Újholdas szerzők a hagyománnyá válás közben, szerk. Buda Attila, Nemeskéri Luca, Pataky Adrienn, Ráció, Budapest, 114–121, 2016 | | Dobás Kata: Kosztolányi és a bicsérdizmus, Előadás: Kosztolányi Dezső és az „izmusok”: Tudományos tanácskozás, PPKE BTK – MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Budapest, 2016 | | Bengi László: A határoltság tapasztalatának filológiai-történetei kontextusai a húszas évek Kosztolányi-elbeszéléseiben, Előadás: VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Kultúra- és tudományköziség: Magyarságtudomány a 21. században, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Pécs, 2016 | | Bengi László: Rögzítés vagy alkotás? Képi technikák a századforduló novellisztikájában, Kalligram, 26. évf., 2017/7–8., 100–105., 2017 | | Bengi László: Párbeszéd és mérték, In: Kosztolányi színpadi művei. Tanulmányok, szerk. Bucsics Katalin, MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport, Budapest, 98–125., 2017 | | Bengi László: Metadiszkurzus és redukált elbeszélés (Wilde és Kosztolányi), Előadás: A modern magyar próza világirodalmi kapcsolatai, PPKE Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoport, Budapest, 2017 | | Bengi László: Kosztolányi Arany-képe az esszék nyomán, Előadás: Országos Arany János-konferencia, Távlat Közhasznú Egyesület – Magyar Irodalomtörténeti Társaság – Alföld Művészeti Egyesület, Csongrád, 2017 | | Bengi László: A Kosztolányi-próza alakváltásai, Előadás: Szitár Katalin Emlékkonferencia, Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet – MTA Veszprémi Területi Bizot, 2016 | | Horváth Lajos: Broken Images in Shakespeare's Narrative Poems, Előadás: Disbelief From the Renaissance to Romanticism International Conference, ELTE, Budapest, 2017 | | Horváth Lajos: Önidézés és hiánystruktúrák Kosztolányi Dezső Shakespeare-fordításaiban, Előadás: Szitár Katalin Emlékkonferencia, Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet – MTA Veszprémi Területi Bizot, 2016 | | Józan Ildikó: Fordítás, történet, Kalligram, 2017/7–8., 111–116., 2017 | | Szilágyi Zsófia: Az újraolvasás kényszere – és szenvedélye, Kalligram, 2017/7–8., 106–110., 2017 | | Takács László: Mítosz két keréken. Kosztolányi Dezső? Kifelé, avagy Károly apja, Studia Litteraria, 2015/1–2., 138–147., 2015 | | Tóth-Czifra Júlia: Boszorkányos kéziratok. Kosztolányi első novelláskötetének egy példányáról, Kalligram, 2017/7–8., 117–121., 2017 | | Dobás Kata: A századik évforduló: Megemlékezések Kemény Zsigmond születésének századik évfordulóján, A sors kísértései: Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, Ráció, Budapest, 397-412., 2014 | | Dobás Kata: Kosztolányi Dezső: Kanári, Előadás: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ SZÍNMŰVEI, SZÍNPADI JELENETEI, BÁBJÁTÉKAI című konferencián, 2013. november 22., 2013 | | Tóth-Czifra Júlia: Kivágás – mentés – beillesztés – mentés másként, Kalligram, 2014/9, 80–85., 2014 | | Tóth-Czifra Júlia: Balzac Szabadkája, Kalligram, 2015/7–8, 146–149., 2015 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
