 |
Reprezentáció és anyagi kultúra a 17. századi erdélyi fejedelmi udvarokban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108744 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kovács András |
| magyar cím |
Reprezentáció és anyagi kultúra a 17. századi erdélyi fejedelmi udvarokban |
| Angol cím |
Representation and Material Culture in the 17th century Court of Transylvanian Princes |
| magyar kulcsszavak |
Anyagi kultúra, térszimbolika, udvar és kormányzat kapcsolata, imázs és önreprezentáció, külföldi megítélés |
| angol kulcsszavak |
Material Culture, roomsymbolic, relations between court and government, image and self-representation, seen from abroad |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem | | Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Művészettörténet |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Barta M. János
Horn Ildikó
Jeney-Tóth Annamária
Kádár Zsófia
Kiss Erika
Kovács András
Molnár Dániel Márton
Oborni Teréz
Pakó Klára
Szabó Péter
Szilágyi András
Szirtes Zsófia Teréz
Szirtes Zsófia Teréz
Vargáné Dr. Balogh Judit
Vörös Péter
Zarnóczki Áron
|
| projekt kezdete |
2014-01-01 |
| projekt vége |
2018-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
21.948 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
15.79 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A cél: Az udvartörténet-kutatás megújítása új szemléletmód és kevésbé alkalmazott módszerek és megközelítési szempontok révén. Olyan területek feltárása, amelyek eddig kimaradtak a hazai kutatók látóköréből, noha a külföldi tudományos élet már hosszú ideje e területek, tematikák vizsgálatára ösztönöz. A projekt, felhasználva a nemzetközi udvar- és rezidenciakutatás itthon kevésbé alkalmazott metodikai újításait, több területre fókuszál:
1. Az erdélyi fejedelmi udvar fogalmának meghatározása.
2. Az erdélyi fejedelmek viseleti és használati tárgyainak, anyagi kultúrájának felmérése, adatbázisba foglalása.
3. Raum-vizsgálatok: az udvarok helyszínei, az udvartartás mozgásai, az ünnepi felvonulások rendje a szimbolikus kommunikáció, a befogadói nyilvánosság élménye.
4. Az erdélyi udvari társadalom és a kormányzati hivatalok személyi állományának kapcsolata, összefonódásának vizsgálata. Az egyes fejedelmek udvartartásának és udvari személyzetének szerepe és tevékenységi köre.
5. Ceremóniatörténeti vizsgálat: az egymást követő fejedelmi ceremóniák és reprezentációs célú megnyilvánulások dramaturgiájának vizsgálatával az azonosságokat és az eltéréseket tárja fel és elemzi okait. Ezek kimutatásával lehetséges a politikai kontinuitás, illetve diszkontinuitás objektív igazolása.
6. A fejedelmi önreprezentáció megnyilvánulási módjainak, céljainak illetve ezek valóságtartalmának vizsgálata.
7. A fejedelmi udvarokban járt külföldi követek, utazók véleményeinek alapján kialakuló Transylvania kép megrajzolása.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatócsoport hozzásegít az erdélyi fejedelmi udvar fogalmának meghatározásához. Az udvar fogalma ugyanis régiónként, koronként változik. Az Erdélyi Fejedelemség vonatkozásában az utóbbi években megkezdett kutatások már bemutatták a fejedelmi udvarok egyes vonásait, azonban a téma számos további kérdést vet föl, amelyek megválaszolása komoly kutatómunkát igényel.
A kutatás alapkérdése, miként határozható meg a 17. századi Erdélyben a fejedelmi udvar fogalma? Milyen jelenségek tartoznak ehhez a fogalomhoz, és azok hogyan változnak ebben az évszázadban? Az egyes társadalmi, kormányzati, kulturális, jelenségeket miképpen mutatják be azon részvizsgálatok, amelyek a fentebbi (1) pontban megjelölt kutatási irányból célozzák meg az összetett kérdést.
Az erdélyi fejedelmek viseleti, használati tárgyait, anyagi kultúrájuk eme hagyatékát eddig még nem vette számba a szaktudomány. A fejedelmek viseleti, használati tárgyairól azonban összefoglaló jelleggel nem történt felmérés, holott egy adattár elkészítése rendkívül sok tanulsággal szolgálna. Történész-művészettörténész végzettségem valamint a tervezett projektben közreműködő történész és művészettörténész szakemberek együttműködése teszi lehetővé e komplex vizsgálat elvégzését. A céloknál felsorolt témák jelentik az alapkérdést, mert ezeknek a tisztázásával lehet rekonstruálni, értékelni, elemezni és más európai udvarokkal összevetni az erdélyi udvart. A fejedelmek reprezentációja, viselete, tárgyi kultúrája és szimbolikája nagymértékben elősegítené politikai, kulturális, társadalmi tájékozódásuk megismerését.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Fernand Braudel munkásságából kifejlődő nemzetközi kutatási trendek tapasztalatait felhasználva vizsgálja az erdélyi fejedelmek tárgyi kultúráját. Ebből a szempontból hiánypótló, alapkutatásnak tekinthető: a projekt katalógust nyújt a fejedelmek fennmaradt tárgyi emlékeiről. A szellemi és az anyagi kultúra szinkroneitása vagy éppen az egyensúly megbomlása alapvetően új elemzésekre inspirál s új eredményekkel szolgálhat. Ki kell emelnünk a kutatás kormányzattörténeti hozadékát: a kormányzat és az udvar, mint „titkos kormány” egymásba játszó működésének megállapítása az erdélyi fejedelemség sajátos államformájához nyújt adalékokat. Ceremoniális tekintetben a reprezentáció áthagyományozódott vagy éppen megtagadott formáinak vizsgálatával az erdélyi fejedelmek egymáshoz való politikai viszonyát, önértékelését mutatja ki a projekt. A külföld, az Oszmán Birodalom, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa szuverén országai az „erdélyi állam képét”, az Erdélyi Fejedelemség udvarai által ítélték meg. Éppen ezért fontos koronként összegyűjteni a fennmaradt források alapján azt, hogy a külföldiek hogyan vélekedtek az erdélyi udvarról, mely, Baranyai Decsi János szavaival, az „Erdély-hazát” képezte le előttük. A külföldiek véleménye alapján vehető számba, hogy az Erdélyi Fejedelemség milyen politikai súllyal került fel Európa kora újkori térképére. Kiemelten fontos az Erdélyi Fejedelemség udvarának Bécsből, Prágából megítélt imázsa, presztízse.
A kutatás jelentősége tehát főként két területen foglalható össze: egyrészt az erdélyi fejedelmi udvar belső jelenségeinek vizsgálata révén pontosabb fogalmi meghatározást tud nyújtani az udvar fogalmáról, szerepéről a 17. századi Erdélyi Fejedelemségben, másrészt alapvető eredményeket hozhat a fejedelmi udvar – és ennek révén Erdély, mint „ország” – európai megítélése vonatkozásában. Utóbbi kérdést elsősorban a Magyar Királyság valamint az Oszmán Birodalom irányából tudjuk vizsgálat alá vonni.
A tervezett új kutatásaink mellett nagy mértékben támaszkodunk a jelen pályázatunk előzményére: a K 68976 azonosítójú „Az erdélyi fejedelmek udvari reprezentációja” című, pozitívan minősített OTKA projekt (2007–2011) során 5 könyv és 12 tanulmány jelent meg.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az erdélyi fejedelmi udvarok az ország-kép, az ország-imázs megjelenítői voltak elsősorban a nyugat-európai szuverén államok előtt. Az udvar fényét a fejedelem körüli jól szervezett személyi állomány biztosította, amelynek tagjai még a kormányzásba is beleszóltak. Ezért fontos az udvar és a kormányzat viszonyának vizsgálata. Az udvar különböző ünnepségei kifejezték azt is, hogy az erdélyi fejedelmek mennyiben vállalnak politikai közösséget elődeikkel, vagy mennyiben tagadják meg őket. Az is fontos, hogy a fejedelmek milyen anyagi kultúrával jelentek meg alattvalóik és a külföld előtt. Ez az anyagi kultúra mutatta, hogy a fejedelmek milyen civilizációs szinten képviselték az Erdélyi Fejedelemséget. Végül a projekt azt is be szeretné mutatni, hogy miképp értékelték az Oszmán Birodalomban, Közép-Kelet-Európában és nyugatabbra az erdélyi fejedelmi udvart.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our goal: Renewing the research in court-history through new perspectives, not widely-used methods and approaches. Exploring scientific areas upon which the Hungarian researchers have not yet focused even though foreign experts have long been encouraging a thorough examination of these areas. Our project, using rarely applied methods of the international court - and residence research is concentrating on several areas:
1.Defining what the Transylvanian Princely Court is.
2. Surveying the garments, personal articles and material culture of the Transylvanian Princes and creating a database of these.
3.Raum-examinations: locations and migrations of the Courts, order of the festival processions, symbolic communication, reception of court ceremonies.
4.Investigating how the Transylvanian Court society and the governmental office personnel were related to each other. Roles and activities of the Princely Court and Court personnel.
5.Investigations in terms of ceremony history: by reviewing the succesive Princly ceremonies and Court representations our research uncovers and analyses all similarities and differences. Through our analyses we can objectively prove the political continuity and discontinuity.
6.Investigating how the Princely self-representation was manifested, what purposes it served and to what extent it was realistic.
7.Describing the image of Transylvania based on the accounts written by foreign diplomats and travellers who visited the Princely Courts.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
First and foremost, the research team will contribute to understanding the definition of the Transylvanian Princely Court. The notion of the Court varies by regions and ages. Regarding the Transylvanian Principality some recent research has already described certain features of the Princely Courts, however, this topic raises further questions and it needs thorough research to answer them.
The key question in our research is how to identify the notion of the Princely Court in the 17th century Transylvania. What other elements belong to this concept and how did these change then? How can certain social, governmental and cultural issues be scientifically investigated , particularly based on what we stated above in the first paragraph. The garments, personal articles and material culture of the Transylvanian Princes as well as the legacy of these has not yet been researched. The dresses and personal articles of the Princes have not yet been surveyed even though making a database would prove very useful. It is me, a qualified historian and art historian as well as the collaboration of other historians and art historians who, in our planned project may contribute to the completion of this complex scientific investigation. Only by clarifying the key issues are we able to reconstruct, evaluate, analyse and compare the Transylvanian Court to other European courts. The representation, garments, material culture of the Princes and the symbolism of all these would largely help to understand them from a political, cultural and social point of view.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The material culture of the Transylvanian Princes is going to be studied based on the results of the international research trends inspired by Fernand Braudel. From this point of view our project is long-needed and may be considered fundamental: it is going to make a record of the Princes’ material relics left to us. The coexistence of the material and mental culture or the disturbance of their balance may insipire new analyses and produce new results. We also have to highlight the benefits of the research in terms of governmental history: the cooperation between government and Court (the latter one as „secret government”) helps to understand the functioning of the Transylvanian Principality. From a ceremonial perspective the accepted and refused ways of representation are going to be investigated and the project will also show how the Transylvanian Princes were related to each other and how they looked upon themselves. Foreign countries, the Ottoman Empire, Central-Eastern Europe and the sovereign countries in Western Europe viewed the Transylvanian state through the Transylvanian Princly Courts. Thus, it is vital to survey and analyse the still existing resources, which helps to see how the foreigners judged the Transylvanian Court which, in Baranyai Decsi János’s words, was the Transylvanian Homeland. Reading the accounts written by foreigners we can see what part- especially politically- the Transylvanian Principality played in Europe in the Early Modern Age. How Vienna and Prague judged the image and prestige of the Transylvanian Principality is highly important.
Our research, then, is fundamentally important in two main areas: on the one hand, by studying the Transylvanian Princly Court it will provide a more accurate definition of the Court as it was and, on the other hand, it may improve the way how Europe looks upon Transylvania as a „country”. The latter one may be examined in terms of the Hungarian Kingdom and the Ottoman Empire.
Besides our planned new research we are also greatly falling back on a previous project of ours entitled „The court representation of Transylvanian princes” (K 68976). This very well received OTKA project (2007-2011) resulted in 5 books and 12 studies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The sovereign states in Western Europe created their image of Transylvania based on the Transylvanian Princely Courts. The prestige of the Court was guaranteed by the well-organised personnel around the Prince, the members of which could even intervene in the governing process itself. Thus, it is important to investigate the relationship between the Court and the government. Different festivities at the Court also expressed how much the Transylvanian Princes identified themselves with their ancestors politically or how much they rejected them. It is also important what material culture the Princes demonstrated before their subjects and any foreign countries. This material culture also indicated at what civilisational level the Princes represented the Transylvanian Principality. Finally, the project also aims to show how the Transylvanian Princely Court was judged through the eyes of the Ottoman Empire, Central-Eastern Europe and in the West.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Barta M. János, Horn Ildikó: Apafi Mihály mozgó udvara az 1681‒1683-as hadjáratokban., Udvartörténeti Füzetek sorozat. L'Harmattan, Bp., 2019 | | Balogh Judit: Nemes János, a bibliaismerő székely főnemes, Publications Of The University Of Miskolc, Series F, Economic Sciences tom: fasc pp. 62-77, 2017 | | Balogh Judit: Székely primorok, székely nemesek, székelyföldi nemesek, Kristóf, Ilona; Borbély, Zoltán (szerk.) Tanulmányok Gebei Sándor 70. születésnapjára Eger, 157-167., 2017 | | Oborni Teréz: Fráter György szervitorainak és familiárisainak jegyzéke a Castaldo-kódexben, 1552, FONS XXV. (2018:4) 155-171., 2018 | | Pakó Klára: A Szamos-menti új vár. Szamosújvár története a 16–19. században, Budapest, 2019 | | Balogh Judit:: A székelyföldi elit Apafi Mihály udvarában, Eger, 2018 | | Horn ildikó, Laczházi Gyula: Hírnév és emlékezet. Tanulmányok Bethlen Miklósról és az Apafi-kori Erdélyről, Budapest, 2019 | | Balogh Judit, Horn Ildikó és Kovács András: Erdélyi fejedelmi udvarok, Budapest, 2019 | | Szirtes Zsófia: Bethlen Miklós és az erdélyi politika Jean Louis Rabutin de Bussy jelentéseinek tükrében, Horn ildikó, Laczházi Gyula: Hírnév és emlékezet. Tanulmányok Bethlen Miklósról és az Apafi-kori Erdélyről, Budapest,, 2019 | | Horn Ildikó: A Bethlen rokonság viszálya a 17. század második felében, Horn ildikó, Laczházi Gyula: Hírnév és emlékezet. Tanulmányok Bethlen Miklósról és az Apafi-kori Erdélyről, Budapest, 2019, 2019 | | Kovács András: Bethlen Miklós Gyulafehérvára, Horn ildikó, Laczházi Gyula: Hírnév és emlékezet. Tanulmányok Bethlen Miklósról és az Apafi-kori Erdélyről, Budapest, 2019, 2019 | | Pakó Klára: Támpontok a keresdi „másik” Bethlen-kastély történetéhez, Bethlen Miklós Gyulafehérvára, 2019 | | Balogh Judit: Bethlen Miklós kapcsolatrendszere a székely elitben, Horn Ildikó, Laczházi Gyula: Hírnév és emlékezet. Tanulmányok Bethlen Miklósról és az Apafi-kori Erdélyről, Budapest, 2019, 2019 | | Horn Ildikó: Az udvarmesteri hivatal az erdélyi fejedelemségben., Balogh Judit, Horn Ildikó és Kovács András: Erdélyi fejedelmi udvarok, Budapest, 2019, 2019 | | Balogh Judit: Székelyek szerepe Apafi Mihály udvarában, Balogh Judit, Horn Ildikó és Kovács András: Erdélyi fejedelmi udvarok, Budapest, 2019, 2019 | | Balogh Judit: Fejedelemasszony- szerepek Erdélyben a 17. században, Nemesi és polgári szerepek, reprezentáció és interpretáció. Eger, 2017 | | Kovács András: Fejedelmek gyógyítói. Gyógyítók, gyógyszerek és gyógyítás az erdélyi fejedelmek udvarában a 17. század első felében, L'Harmattan Kiadó, 2018 | | Horn Ildikó: Căile de formare a elitelor din Principatul Transilvaniei, Ovidiu, Ghitta; Gheorghe, Negustor (szerk.) La granița dintre științe: istorie, mentalități, imaginar Omagiu Profesorilor Simona și Toader Nicoară la vârsta de 60 de ani, 2017 | | Balogh Judit: A székely elit II. Rákóczi György fejedelemsége alatt, Tamás, Edit (szerk.) Rákócziak öröksége. Sárospatak, 205-234., 2018 | | Horn Ildikó: Péter Pázmány și problemele elitei catolice din Transilvania în prima jumătate a secolului al XVII-lea, Studii i articole de historie LXXXIV. 54-65., 2017 | | Kovács András: A gyulafehérvári székesegyház átváltozásai. 1565–1715, Catholice reformare. A katolikus egyház a fejedelemség korában c. nemzetközi tudományos konferencia, 2018 | | Barta M. János: Rottal János levelezése Csáky Istvánnal és Ferenccel. Lektorálta Fazekas István–Szabó András Péter., Lymbus kötetek 3. ISBN 978-963-416-094-6, ISSN 1787-1867, 2017 | | Barta M. János: Csáky István szatmári főkapitánysága., Hadtörténelmi Közlemények, 137. (2017), 3. szám. 719–744., 2017 | | Balogh Judit: Apor István felemelkedésének állomásai., Művészet és mesterség. I-II. szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 387-417., 2016 | | Kiss Erika: Az elődök emléke, az utódok öröksége., Művészet és mesterség. I-II. szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 161-185., 2016 | | Horn Ildikó: Lorántffy Zsuzsanna udvarmesternője: Petrichevich Horváth Klára. Lorántffy Zsuzsanna udvarmester nője: Horváth Klára., Péter Katalin emlékkönyv. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, megjelenés alatt., 2017 | | Horn Ildikó: Apafi Mihály mozgó udvara az 1681-1683-as hadjáratokban., Udvartörténeti Füzetek, Udvar történeti Füzetet,megjelenés alatt, 2017 | | Kovács András: A gyulafehérvári székesegyház berendezése a 15-18. században., Catholice reformare. Szerk. Marton József., 2017 | | Kovács András: Joseph Trausch krónikaszerkesztményének Bethlen Gábor fejedelemről szóló anekdotái., Korunk, 2017 | | Balogh Judit: Apafi Mihály udvara és a portai követek felekezeti jellemzői., Vallások a török hódoltság korában. Szerk. Ittzés Gábor. Megjelenés alatt, 2017 | | Kovács András: Gyógyítók, gyógyszerek és gyógyítás az erdélyi fejedelmek udvarában a 17. század első felében., L'Harmattan Kiadó megjelenés alatt, 2018 | | Horn Ildikó: Apafi Mihály mozgó udvara az 1681-1683-as hadjáratokban., Udvartörténeti Füzetek, Udvar történeti Füzetet,megjelenés alatt, 2018 | | Balogh Judit: Apafi Mihály erdélyi fejedelem portai diplomatáinak felekezeti hovatartozása ès kapcsolatrendszere., Viszály és együttélés Vallások és felekezetek a török hódoltság korában Szerkesztette Ittzés Gábor Universitas Kiadó, Debrecen, 2017 | | Oborni Teréz: Adalékok Bethlen István politikai, kormányzati és udvari szerepéhez Bethlen Gábor uralkodásának idején., Debrecen, 2014 | | Horn Ildikó: A Báthoryak felfutása és térvesztése az 1560-as évek Erdélyében, Debrecen, 2014 | | Balogh Judit: Modele de principesă la curtea princiară a Transilvaniei în secolul al 16/lea, Caiete de antropologie istorică,Anul XIII, nr. 24/25, 2014 | | Horn Ildikó: Curtea principelui Ioan Sigismund, Caiete de antropologie istorică,Anul XIII, nr. 24/25, 2014 | | Jeney-Tóth Annamária: Adalékok az udvari familiárisi karrierhez I. Rákóczy György udvarában, különös tekintettel az 1630-1638 közötti évekre., Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Szerk. Papp Klára et al., 2015 | | Kovács András: Gyógyítók, gyógyszerek és gyógyítás az erdélyi fejedelmek udvarában a 17. század első felében., L'Harmattan Kiadó megjelenés alatt, 2016 | | Kovács András: Bethlen Miklós kancellár álma., Monok-Emlékkönyv, megjelenés alatt, 2016 | | Kovács András: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda., Jakó Emlékkönyv megjelenés alatt, 2016 | | Kovács András: „Cursum consumavi…” Haller István tanácsúr kerelőszentpáli síremlékéről., Művészet és tudomány. I. Megjelenés alatt., 2016 | | Balogh Judit: Protestáns es katolikus fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben., Fejedelemasszonyok es a vallásszabadság Erdélyben, Veszprém, megjelenés alatt, 2016 | | Balogh Judit: Fejedelemasszonyi szerepek a 17. századi Erdélyben., Publicationes Miskolc. Szerk. Kegyes Erika. Megjelenés alatt., 2016 | | Balogh Judit: Apor István felemelkedésének állomásai., In: Művészet és tudomány. I. Bp. Megjelenés alatt., 2016 | | Horn Ildikó: Apafi Mihály utazó udvartartása, Toader Nicoara Emlékkönyv, Kolozsvár, megjelenés alatt, 2016 | | Horn Ildikó: Az ismeretlen Kendyek., Művészet és tudomány I. Bp. megjelenés alatt, 2016 | | Horn Ildikó: A Telegdyek és a Báthory család rokoni, politikai kapcsolatai., Monok Emlékkönyv megjelenés alatt, 2016 | | Balogh Judit: Modele de principesă la curtea princiară a Transilvaniei în secolul al 16/lea, Caiete de antropologie istorică,Anul XII? 104-123, 2014 | | Horn Ildikó: Curtea principelui Ioan Sigismund, Caiete de antropologie istorică,Anul XII? 85-104., 2014 | | Kovács András: Gyógyítók, gyógyszerek és gyógyítás az erdélyi fejedelmek udvarában a 17. század első felében., L'Harmattan Kiadó megjelenés alatt, 2017 | | Kovács András: Gyulafehérvári séta Bethlen Miklós kancellárral., MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina. Kossuth Kiadó [h.n.] 2016. 418–424., 2016 | | Kovács András: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda és szomszédsága, Testimonio litterarum. Tanulmányok Jakó Zsigmond tiszteletére. Szerk. Dáné Veronka, Lupescuné Makó Mária, Sipos Gábor. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016. 179–188., 2016 | | Kovács András: „Cursum consumavi…” Haller István tanácsúr kerelőszentpáli síremlékéről., Művészet és mesterség. I-II. szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. II. 179-197, 2016 | | Balogh Judit: Protestáns es katolikus fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben., Fejedelemasszonyok es a vallásszabadság Erdélyben, szerk. Udvarhelyi Erzsébet; Nagy Károly. Veszprém, 2016., 2016 | | Balogh Judit: Fejedelemasszonyi szerepek a 17. századi Erdélyben., Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica XIX: (1) pp. 309-322. (2015), 2016 | | Szirtes Zsófia: Erdély és a szászok a Habsburg uralom kezdetén, Művészet és mesterség. I-II. szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 451-469, 2016 | | Horn Ildikó: Az udvar és az elitképzés útjai az erdélyi fejedelemségben, Toader Nicoara Emlékkönyv, Kolozsvár, megjelenés alatt, 2017 | | Horn Ildikó: Az ismeretlen Kendyek., Művészet és mesterség. I-II. szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 161-185., 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
