Magyarország kistájainak elemzése a tájdegradációra való érzékenység szempontjából  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
108755
típus K
Vezető kutató Kertész Ádám
magyar cím Magyarország kistájainak elemzése a tájdegradációra való érzékenység szempontjából
Angol cím Analysis of the natural micro-regions of Hungary from the aspect of their sensitivity to landscape degradation
magyar kulcsszavak tájdegradáció, környezetérzékenység, elsivatagosodás, klímaváltozás
angol kulcsszavak landscape degradation, environmental sensitivity, desertification, climate change
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Földrajz
zsűri Agrár, Környezet, Ökológia, Földtudományok zsűrielnökök
Kutatóhely Földrajztudományi Intézet (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bertalanné Dr. Balázs Boglárka
Jakab Gergely
Lóczy Dénes
Lóki József
Madarász Balázs
Mika János
Négyesi Gábor
Őrsi Anna
Pálinkás Melinda
Sipos Péterné Tóth Adrienn
Szabó Szilárd
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 32.596
FTE (kutatóév egyenérték) 11.53
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A globális folyamatok, különösen a népesség ugrásszerű növekedése rendkívül intenzív tájhasználatot eredményez. Az intenzív tájhasználat a táj degradálódásához vezet. A kutatás célja egyrészt a Magyarország kistájain ható tájdegradációs folyamatok, másrészt a kistájak degradációra való érzékenységének vizsgálata. További cél a folyamatok további alakulásának felvázolása a jelenlegi és a várható, változó klíma feltételei mellett. Az érzékenységi vizsgálatot az ország 14 tájtípusára is elvégezzük abból a célból, hogy a különböző tájtípusokat fenyegető degradációs folyamatokat feltárjuk. A jövőbeni állapot előrejelzése egyúttal a tájvédelmi, tájrekonstrukciós intézkedések tudományos megalapozásául szolgál.

A jelenleg ható tájdegradációs folyamatok kistájankénti felmérését 1: 50 000 méretarányban végezzük. A már működő tájdegradációs folyamatokat térképelemzés módszerével tárjuk fel. Terepbejárásokat szervezünk a legérzékenyebb és a problematikus területekre. A kistájak degradációra való érzékenységét az egyes tájdegradációs folyamatokra való érzékenységet jellemző indexek alapján határozzuk meg. Az érzékenységi indexeket az adott degradációs folyamatot befolyásoló faktorok alapján határozzuk meg.

A kutatás legfontosabb eredménye a kistájak és tájtípusok tájdegradációs folyamatait, illetve degradációra való érzékénységét bemutató térképsorozat, valamint e térképek GIS keretében történő részletes elemzése a jövőbeni várható állapot prognosztizálásával. A javasolt projekt igen fontos hozzájárulás a tájdegradációról és érzékenységről való ismereteinkhez, valamint Magyarország kistájainak jellemzéséhez.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt a következő tudományos kérdésekre kíván választ adni.
1. A legfontosabb tudományos kérdés a Magyarország kistájain ható és azokat veszélyeztető tájdegradációs folyamatok meghatározása, mivel a már ma is intenzív tájhasználat még intenzívebbé válhat a jövőben. E projekt keretében megkíséreljük e folyamtok azonosítását és jellemzését.
2. A tájérzékenység és környezetérzékenység a táj- és környezetkutatás fókuszában álltak az elmúlt két évtizedben. A projekt keretében megoldandó második feladat a kistájak degradációra való érzékenységének meghatározása és a degradáció jövőbeli várható alakulásának előjelzése az érzékenység figyelembe vételével.
3. A klímaváltozás degradációra való hatása fontos kutatási feladat, ezért arra a kérdésre is keressük a választ, hogy a degradált területek kiterjedése és az érzékenység mértéke hogyan fog változni a jövőben.
4. Meghatározhatók-e a degradációs folyamatok minden egyes tájtípusra? Megkíséreljük, hogy erre a kérdésre is választ adjunk.
5. Meg tudjuk-e teremteni a tájvédelem és rehabilitáció tudományos alapjait? E kérdésre adott pozitív válasz segíti majd a döntéshozókat a jövőre vonatkozó tervezésben.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Hipotézisünk szerint a tájfejlődést napjainkban döntően a tájdegradációs folyamatok befolyásolják, így ezek feltárása a hazai tájak jövőbeli fenntartható használatának elengedhetetlen feltétele. A projektben elért alapkutatási eredmények jelentősége abban áll, hogy feltárjuk a Magyarországon ható legfontosabb tájdegradációs folyamatokat, helyzetképet adunk a jelenlegi állapotról, felvázoljuk a folyamatok várható jövőbeni tendenciáit. Így tulajdonképpen megteremtjük a káros folyamatok megállításának, megfékezésének, az ellenük való védekezésnek, tehát a kárenyhítésnek, tájrekonstrukciónak, tájrehabilitációnak és tájvédelemnek a tudományos alapját, így a projektben elért tudományos eredmények társadalmi hasznossága igen figyelemre méltó. A magyarországi tájtípusok tájdegradációs folyamatainak feltárása lehetővé teszi, hogy minden tájtípuson, tehát minden hasonló adottságú területen azonos módon készüljünk fel a degradációs folyamatok menedzsmentjére és így hosszú távon biztosítsuk a fenntartható tájhasználatot.
A kutatás további jelentősége abban áll, hogy olyan módszert dolgoz ki, amellyel a tájak degradációra való érzékenységét indexekkel adja meg. Ezekben az indexekben valamennyi olyan tényező szerepel, amely az adott degradációs folyamatot kiváltja. A befolyásoló tényezők időben változnak, így az indexek értékei későbbi időpontokban újra meghatározhatók és így az érzékenység változása jól követhető.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A közelmúltban, főként ebben az évszázadban az emberi társadalom fokozott mértékben használja, sőt kizsákmányolja azokat a természeti adottságokat, amelyeket egy táj felkínál. Gondoljunk például a fejlett országok igen intenzív mezőgazdálkodására, amely a talajfelszín megbolygatásával, a környezet vegyszerezésével veszélyezteti a tájat. A túlzott használat, a táji adottságok kizsákmányolása a táj leromlásához, degradációjához vezet. A tájat használó ember nem törődik ezzel a negatív folyamattal, éppen ezért szükséges a figyelmét erre felhívni, megadni, hogy a táj leromlási folyamata hol tart, hogyan lehet ezt a folyamtatot megállítani, majd utána a táj eredeti, természethez közel álló állapotát visszaállítani és ezáltal a tájat védeni. A táj leromlását természeti és ember által indukált folyamatok egyaránt okozhatják. A projektben az ország valamennyi kistájára vonatkozóan feltárjuk és térképen ábrázoljuk a káros folyamatokat. Az ország különböző részei, kistájai különböző mértékben érzékenyek a tájdegradációs folyamtokra. Nyilvánvalóan különbözik a talajerózió iránti érzékenység a szikesedés irántitól. A projektben minden egyes degradációs folyamatra vonatkozóan meghatározunk egy-egy érzékenységi indexet, így tehát nem csak a jelenlegi degradációs folyamtokról szerzünk tudomást, hanem arról is, hogy a jövőben – az érzékenység függvényében – hogyan fog alakulni a tájak degradálódása. Mindezek alapján megjelöljük a védekezés és a rehabilitáció módjait, tehát megadjuk a tájvédelem alapját.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Global processes, especially population increase lead to the very intensive use of landscapes and to land degradation. The main objective is to provide a survey of land degradation processes acting in each natural micro-region of the country and to investigate the sensitivity of the micro-regions to degradation. A further aim is to predict the development of degradation processes in the future, i.e. under the present and future climatic conditions. A sensitivity analysis of the 14 landscape types of the country will be carried out, too in order to identify the degradation processes threatening them. Predicting future development of landscape degradation provides a good scientific basis for landscape protection and rehabilitation.
The country-wide survey will be realized at 1:50 000 scale. The already existing landscape degradation processes will be identified by the analysis of maps. Field visits will be organised to hot-spots and to problematic areas. The sensitivity of the natural micro-regions to degradation will be determined by applying sensitivity indices. The factors affecting of a given degradation process will be applied for the identification of the sensitivity indices.
The expected results will be a series of maps of degradation processes, environmental sensitivity of the micro regions and landscape types. Map analysis in the GIS will reveal the relationships between the present and future situations allowing to predict the development of degradation processes in the future. The proposed research is an important contribution to our knowledge on landscape degradation and sensitivity and on the micro-regions of Hungary.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic scientific questions are as follows.
1. The most important research question is to identify landscape degradation processes endangering the landscapes of Hungary because of the intensive use of landscapes may become even more intensive in the near future. Within the framework of this project an attempt will be made to identify and characterize these processes.
2. Landscape sensitivity and environmental sensitivity have been in the focus of environmental and landscape research during the past two decades. The second task is to determine the sensitivity of the micro-regions to degradation and to forecast further development of the degradation processes taking landscape sensitivity into account.
3. The impact of climate change on land degradation is also an important research topic and the question is asked therefore, how the extent of degraded areas and the degrees of landscape sensitivity will change in the future.
4. Can degradation processes be identified for each landscape type? An attempt is made to answer this question.
5. Is it possible to give a good scientific basis for landscape protection and rehabilitation? The answer to this question will help decision makers to plan for the future.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
According to our hypothesis recent landscape development is determined by landscape degradation processes decisively. The identification of those processes is inevitable for the sustainable use of landscapes in the future. The importance of research results obtained in this project is the identification of the most important degradation processes, the characterization of their present state and the forecast of future trends, providing a scientific basis of stopping, mitigating and controlling degradation as well as giving the basis for landscape rehabilitation, landscape protection and land reclamation. The benefits of the results of the proposed research for the society are expected to be remarkable. Investigations on landscape degradation processes of the landscape types of the country provide a good basis for the management of landscape degradation processes of similar areas, to enable decision makers to ensure sustainable development on the long run.
The method elaborated in the project for the characterization of landscape sensitivity is also remarkable. Sensitivity indices are created, based on the factors triggering the given land degradation process. As the factors change in time, the index values can be determined in the future again and the changes of sensitivity can be followed.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the recent past, especially in this century human society is utilizing and even exploiting natural resources and ecosystem services, offered by various landscapes in a more intensive way than ever. The overexploitation of landscapes leads to land degradation. E.g. the intensive agriculture of the most developed countries disturbs the natural conditions of the soil, pollutes the environment with chemicals.
Those negative processes have been neglected so far so it’s inevitable to inform everyday people about the state of land degradation and about the methods how to restore and manage the landscape. Landscape degradation can be caused by natural and anthropogenic processes as well.
Degradation processes of each natural micro-region of the country will be identified and mapped in the framework of the proposed project. The sensitivity to degradation processes of various parts of the country, i.e. of various micro-regions can be different. E.g. sensitivity to soil erosion is obviously different form sensitivity to salinization. Sensitivity indices ill be elaborated in the project for each degradation process. We have already identified the recent degradation processes and degraded areas and by means of the indicies we will be able to assess how landscape sensitivity will be in the future. We will be able to outline the further, potential consequences of present processes in order to provide alternatives for landscape protection and landscape rehabilitation.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A Magyarország kistájain és tájtípusain ható legfontosabb tájdegradációs folyamatok jellemzése és elemzése valósult meg a projekt keretében. A vizsgált tájdegradációs folyamatok a következők: lepel erózió, árkos erózió, szélerózió, szikesedés és másodlagos szikesedés, fizikai talajdegradáció, talaj betapasztás, elsivatagosodás, árvizek, lejtős tömegmozgások. Elkészült a magyar tájak esztétikai értékelése térinformatikai módszerekkel. A degradációs folyamatok vizsgálata mellett a felsorolt degradációs folyamatokra való érzékenységet is tanulmányoztuk. A vizsgált folyamtokról térkép sorozat készült. A klímaváltozás jelentős hatást fog gyakorolni a tájdegradációs folyamatok többségére. Megnő a degradált területek nagysága és az érzékenység mértéke is meg fog változni. A Földünk egyészén ható degradációs folyamatokat a Magyarországon működő folyamatokkal összehasonlítva azt látjuk, hogy a magyar tájak viszonylag jó állapotban vannak és Európa legértékesebb tajai közé sorolhatók. Ez a megállapítás nem azt jelenti, hogy a tájdegradáció folyamatait nem kellene komolyan venni. Minden folyamat jelentős környezeti problémaként kezelendő, amelyeket tovább kell vizsgálni, elemezni és ennek alapján egy jól megalapozott intézkedési tervcsomag kidolgozása szükséges. Az elért eredmények jelentős mértékben járulnak hozzá a tájdegradációról és a táj érzékenységről való ismereteinkhez Magyarország tájai tekintetében.
kutatási eredmények (angolul)
A detailed description and analysis of the most significant landscape degradation processes acting in the natural micro-regions and landscape types of Hungary was carried out including sheet erosion, gully erosion, wind erosion, salinization and secondary salinization, physical degradation, soil sealing, desertification, flooding and mass movements. The aesthetical value of the Hungarian landscape was determined by GIS methods. In addition to the analysis of degradation processes sensitivity to landscape degradation was determined for the above processes, too. A maps series for the above processes was prepared as well. The impact of climate change will be very significant on the major part of landscape degradation processes. It will lead to the increase of the extension of the degraded areas and it will considerably affect landscape sensitivity. Comparing the processes of landscape degradation in the world and in Hungary the main conclusion is that the landscapes of Hungary are relatively well maintained and they are part of the most valuable landscapes in Europe. This statement doesn’t mean that landscape degradation processes should not be taken seriously. All degradation processes represent important environmental problems which have to be further investigated, analysed and on the basis of these the elaboration of a well-established policy making is necessary. The results are an important contribution to our knowledge on landscape degradation and sensitivity and on the landscapes of Hungary.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108755
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Őrsi A: A geodiverzitást veszélyeztető tájdegradációs folyamatok értékelése magyarországi példák alapján, pp. 463-471 in: Kórodi T; Sansumné Molnár J; Siskáné Szilasi B; Dobos E. VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. Miskolci Egyetem Földrajz Intézete, Miskolc, 2014
Őrsi A: Geodiversity and land degradation in Hungary, p.1. Geophysical Research Abstracts 16, 2014
Kertész Á; Pajtókné Tari I; Tóth A; Őrsi A: Tájdegradáció és megújuló energiatermelés, pp. 32-37 in: Szabó V; Fazekas I. Környezettudatos energiatermelés és -felhasználás III. Környezet és Energia Konferencia. MTA DAB Megújuló Energetikai Munkabiz, Debrecen, 2014
Kertész Á; Őrsi A; Pajtókné Tari I; Tóth A: Identification of sensitivity to land degradation and desertification with respect to landscape services, p. 43. International Congress on Landscape Ecology "Understanding Mediterranean Landscapes: Human vs Nature", 2014
Kertész Á; Őrsi A: A tájdegradációra való érzékenység meghatározása indexek alkalmazásával, pp. 49-50. VII. Magyar Földrajzi Konferencia: absztraktkötet, 2014
Kertész Á; Őrsi A; Tóth A: Tájértékelés térinformatikai módszerekkel, pp. 351-362 in Márkus B. Térinformatika 2014. Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Székesfehérvár, 2014
Őrsi A: A geodiverzitást veszélyeztető tájdegradációs folyamatok értékelése magyarországi példák alapján, p. 50. VII. Magyar Földrajzi Konferencia: absztraktkötet, 2014
Kertész Á: Report on the Eleventh International Conference on Environmental, Cultural, Economic, and Social Sustainability, HUNG GEOGR BULL (2009-) 64: (2) 159, 2015
Kertész Á, Őrsi A, Tóth A: The effect of soil erosion on ecosystem services, with examples of Lake Balaton subcatchments, In: Nachtnebel P, Kovar K (szerk.) (szerk.) HydroEco' 2015: 5th International Conference on Hydrology and Ecology: Advances in monitoring, predicting and managing hydroecological processes. Wien: Thomas Wittman Büro Service, 2015. pp. 68-69., 2015
Kertész Á, Őrsi A, Tóth A: Identification of sensitivity to land degradation and desertification with respest to landscape services, In: Alphan H, Atik M, Baylan E, Karadeniz N (szerk.) (szerk.) International Congress on Landscape Ecology: Understanding Mediterranean Landscapes: Human vs. Natur. Antalya: Landscape Research Society, 2015. pp. 155-160. (PAD publications ; 2.), 2015
Kertész Á, Pálinkás M, Tóth A: Assessment of soil erosion sensitivity, In: European Society for Soil Conservation (szerk.) (szerk.) 7th Congress of the European Society for Soil Conservation "Agroecological assessment and functional-environmental optimization of soils and terrestrial ecosystems" : Moscow, Russion Federation, May 18-22, 2015 : congress materials. Moscow: European Society for Soil Conservation, 2015. pp. 37-38., 2015
Kertész Á, Pálinkás M, Tóth A: Land degradation, soil erosion and ecosystem services, In: Hungarian Geographical Society (szerk.) (szerk.) EUGEO Budapest 2015: congress programme and abstracts. Budapest: Hungarian Geographical Society, 2015. pp. 176., 2015
Lóczy D, Dezső J, Czigány Sz: Landscape degradation in the Hungarian Drava Plain, Gradualism vs Catastrophism in Landscape Evolution, IAG Regional Conference, Barnaul, Altai State University, Extended Abstracts, 2015
Lóczy D, Dezső J, Czigány Sz, Prokos H: Water budget of an oxbow in the Drava River floodplain, Integrative sciences and sustainable development of rivers, 2nd Conference Internationale Lyon 2015, Programme and abstracts, 2015
Lóczy D, Dezső J, Halász a, Ortmann-Ajkai A: Floodplain functions and rehabilitation potential, 17th International Symposium, 27-29 May 2015, Nitra, Slovakia, Symposium Abstracts, 2015
Mika J, Kertész Á: Sensitivity of Natural Micro-Regions of North-East Hungary to Landscape Degradation, In: Our common future under climate change: International scientific conference : abstract book. Paris, Franciaország, 2015.07.07-2015.07.10. Kiadvány: 2015. pp. 197, 2015
Kertész Á, Őrsi A: A tájdegradációra való érzékenység meghatározása indexek alkalmazásával, In: VII. Magyar Földrajzi Konferencia: absztraktkötet. Miskolc-Lillafüred, Magyarország, 2014.09.02-2014.09.04. Kiadvány: Miskolc: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, 2014. pp. 49-50., 2014
Kertész Á, Őrsi A, Pajtókné Tari I, Tóth A: Identification of sensitivity to land degradation and desertification with respect to landscape services, In: International Congress on Landscape Ecology "Understanding Mediterranean Landscapes: Human vs Nature" . Antalya, Törökország, 2014.10.23-2014.10.25. Kiadvány: Antalya: k.n., 2014. pp. 43, 2014
Kertész Á, Őrsi A, Tóth A: Tájértékelés térinformatikai módszerekkel, In: Márkus Béla (szerk.) (szerk.) Térinformatika 2014: 20 éves a Térinformatika Tanszék. Székesfehérvár: Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, 2014. pp. 351-362., 2014
Jakab G, Kertész Á, Madarász B, Pálinkás M, Tóth A: Soil erosion survey using remote sensing images, In: EGU General Assembly, Geophysical Research Abstracts. Vol. 18, p. 11319., 2016
Kertész Á, Őrsi A: Desertification sensitivity analysis, In: Har N, Bedelean H (szerk.) Soil: our common future: European Society for Soil Conservation (ESSC) International Conference: Cluj Napoca, June 15-18, 2016, pp. 12-13, 2016
Kertész Á: Educational aspects of sustainable landscape use, In: International Environmental Education Conference : IEEC 2016: tools and aims in environmental education. 56 p. Eger, Magyarország, p. 5., 2016
Kertész Á, Pálinkás M, Tóth A: Térinformatikai alkalmazások a tájértékelésben, In: Balázs B. (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában VII. Theory meets practice in GIS. 575 p. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. p. 548, 2016
Kertész Á, Pálinkás M, Tóth A: Tájértékelés térinformatikai módszerekkel, In: Pajtókné Tari I, Tóth A (szerk.) Magyar Földrajzi Napok 2016, Absztraktkötet, VIII. Magyar Földrajzi Konf., XVI. Geográfus Doktoranduszok Országos Konf. Eger. p. 71, 2016
Kertész Á, Pálinkás M, Tóth A: Földhasználat változás és tájdegradáció, In: Pajtókné Tari I, Tóth A (szerk.) Magyar Földrajzi Napok 2016, Absztraktkötet, VIII. Magyar Földrajzi Konf., XVI. Geográfus Doktoranduszok Országos Konf. Eger. p. 86, 2016
Kertész Á: Is desertification a problem in Hungary?, Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 10:(3-4) pp. 242-247., 2016
Pálinkás M, Kertész Á, Tóth A: Tájesztétikai értékelés Magyarország területén térinformatikai módszerek segítségével, In: Balázs B. (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában VII. Theory meets practice in GIS. 575 p. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp. 369-379, 2016
Lóczy D, Dezső J, Czigány Sz: Floodplain rehabilitation in Hungary, In: Hristova, N (ed.): 4th Romanian-Bulgarian-Hungarian-Serbian Conf. Abstracts of oral and poster presentations. Vidin, Bulgária, 2016. Tip-top Press, Sofia. p. 2, 2016
Szabó Sz, Gácsi Z, Balázs B: Specific features of NDVI, NDWI and MNDWI as reflected in land cover categories, Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 10:(3-4) pp. 194-202, 2016
Kertész Á.: The effect of land degradation on ecosystem services, Ecosystem Services of Headwater Catchments. New Delhi: Springer India, 2017. pp. 209-216. (ISBN:978-3-319-57946-7), 2017
Kertész Á, Mika J, Jakab G, Palinkás M: Quantitative analysis of relevant soil, land-use and climate characteristics on landscape degradation in Hungary, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 19: Paper EGU2017-10892., 2017
Balázs B, Bíró T, Dyke G, Sing, SK, Szabó S: Extracting water-related features using reflectance data and principal component analysis of Landsat images, Hydrological Sciences Journal, 63(2), pp. 269-284., 2018
Kertész Ádám, Nagy Loránd Attila, Balázs Boglárka: Effect of land use change on ecosystem services in Lake Balaton Catchment, LAND USE POLICY 80: pp. 430-438., 2019
Szabó Szilárd, László Elemér, Kovács Zoltán, Püspöki Zoltán, Kertész Ádám, Singh Sudhir Kumar, Balázs Boglárka: NDVI dynamics as reflected in climatic variables: spatial and temporal trends – a case study of Hungary, GISCIENCE AND REMOTE SENSING 56: (4) pp. 624-644., 2019
Balázs B, Bíró T, Dyke G, Singh S K, Kertész Á, Szabó Sz: Identification of water surfaces as triggering factors of soil degradation by remote sensing methods, In: Vittori, Antisari L (szerk.) Soil and water security : challenges for the next 30 years!, University of Bologna (2018) p. 51., 2018
Kertész Á: The role of conservation agriculture in combatting land degradation, In: Dobos, A; Mika, J (szerk.) International Environmental Education Conference IEEC 2018, Líceum Kiadó (2018) p. 21., 2018
Kertész Á: Analysis of landscape degradation sensitivity, In: Nedkov, S (szerk.) International Scientific Conference "Smart geography" : book of abstracts, St. Kliment Ohridski University Press (2018) pp. 192-193., 2018
Kertész Á, Balázs B, Pálinkás M, Szabó Sz, Tóth A: Landscape aesthetical evaluation of Hungary by GIS methods, In: EUROGEO 2018 : Geography for all, (2018) D3/2, 2018
László Bertalan, Tibor József Novák, Zoltán Németh, Jesús Rodrigo-Comino, Ádám Kertész, Szilárd Szabó: Issues of Meander Development: Land Degradation or Ecological Value? The Example of the Sajó River, Hungary, WATER 10: (11) 1613, 2018
Madarász B, Juhos K, Jakab G, Tóth A, Kertész Á: Risk assessment of secondary salinization in Hungary, In: Vittori, Antisari L (szerk.) Soil and water security : challenges for the next 30 years!, University of Bologna (2018) p. 20., 2018
Kertész Á, Pálinkás M, Tóth A: Földhasználat változás és tájdegradáció, In: Pajtókné, Tari I; Tóth, A (szerk.) Magyar Földrajzi Napok 2016 : konferenciakötet, Magyar Földrajzi Társaság; Agria Geográfia Alapítvány; Eszterházy Károly Egyetem (2016) pp. 470-475., 2016
Centeri Cs, Jakab G, Kertész Á: Sheet erosion, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 11-25., 2019
Jakab G, Kertész Á: Gully erosion, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 26-36., 2019
Kertész Á: Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute, 2019
Kertész Á: Introduction and objectives, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 1-10., 2019
Kertész Á: Soil sealing, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 79-85., 2019
Kertész Á, Négyesi G, Lóki J: Wind erosion, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 37-48., 2019
Kertész Á, Őrsi A: Desertification sensitivity, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 113-120., 2019
Pálinkás M, Tóth A, Kertész Á: Landscape aesthetics, In: Kertész, Á (szerk.) Landscape degradation in Hungary, MTA RCAES Geographical Institute (2019) pp. 101-112., 2019




 

Projekt eseményei

  
2019-07-23 13:56:56
Résztvevők változása
2016-09-23 16:14:06
Résztvevők változása
2016-09-13 19:09:05
Résztvevők változása
2015-02-20 13:45:25
Résztvevők változása



vissza »