|
A magyar művelődéstörténet (a kezdetektől a 18. század végéig) on-line adatbázisa
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
108829 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Kőszeghy Péter |
magyar cím |
A magyar művelődéstörténet (a kezdetektől a 18. század végéig) on-line adatbázisa |
Angol cím |
The Online Database of Hungarian Cultural History (from the beginnings to the 18th century) |
magyar kulcsszavak |
művelődéstörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, zenetörténet, néprajz |
angol kulcsszavak |
Cultural History, History of Literature, History of Art, History of Music, Ethnography |
megadott besorolás |
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 35 % | Ortelius tudományág: Magyar irodalom | Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 35 % | Ortelius tudományág: Művészettörténet | Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | Ortelius tudományág: Néprajz |
|
zsűri |
Kultúra |
Kutatóhely |
Irodalomtudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
résztvevők |
Tamás Zsuzsanna
|
projekt kezdete |
2013-11-01 |
projekt vége |
2016-12-31 |
aktuális összeg (MFt) |
16.176 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
4.69 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A tervezett (MySQL+PHP) adatbázis 1. Célja: több ezer, egymással relációban lévő szócikkel, s a szócikkekhez esetenként csatlakozó segédadatbázissal körvonalazni a „régiség” kultúrtörténetét. 2. A kutató számára fontos tulajdonságai: az összetett keresés lényegében megszünteti a lexikon és az enciklopédia közötti különbséget (a párhuzamosan létező tematikus és lexikális keresésből következően). A program biztosítja továbbá az időszakokra, művekre, műfajokra, személyre, eseményre, földrajzi helyre stb. való keresés lehetőségét, korlátlan számú és jellegű felhasználói jog on-line definiálhatóságát. A kutatónak lehetősége lesz olyan szócikkek feltöltésére, amelyek – amíg a bennük foglalt eredményeket a kutató nem publikálta – mások számára (szükségszerűen: a rendszergazda kivételével) nem publikusak. A kutatói jogosultságú felhasználó az adatokat XML, Word és Excel formátumban exportálhatja (a szerver túlterheltségét megakadályozandó, itt bizonyos mennyiségi korlátok beépítése szükségessé válhat), és használhatja fel munkájához.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Az alapkérdés: mintegy 8 évszázad kulturális örökségének számbavételével (tudván tudva, hogy a teljesség lehet ugyan igény, de mindig elérhetetlen) megválaszolni, milyen volt a vonatkozó időszak magyarországi műveltsége, kultúrája? Miben és mennyiben tért el a nyugat-európai modelltől (ha eltért)? Másképpen fogalmazva: melyek a művelődési viszonyok legfőbb sajátosságai? Milyen volt a jellemző értelmiségi lét? Ezekre a kérdésekre az adatbázisban sehol nem található közvetlen, direkt válasz; hiszen az szükségszerűen leegyszerűsítő lenne. De az adatbázis egésze, a maga komplexitásában kirajzolja a válaszokat.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A tervezett adatbázis a korszak kutatói számára alapvető kutatási eszközként használható, hiszen a munka eredményeképpen a kutatók számára a „régiség” kultúrtörténeti adatai on-line, sokféle relációba rendezve állnak rendelkezésre. Néhány példa kutatás lehetőségeire: Sárdi Margit monográfiája jóvoltából rendelkezésünkre áll az összes 16–18. századi napló/emlékirat teljes körű bibliográfiája, és az összes napló/emlékirat részletes adatlapja. Ezeket is adatbázisban rögzítjük, s a „napló” címszóra rákereső kutató/érdeklődő ezt az (önmagában is könyvnyi terjedelmű) adatsort is megkapja. Vagy: vannak olyan szerzők, akiknek életéről több száz, esetenként több ezer adattal rendelkezünk. Ez is csatolódik az adott szócikkhez. A nyomtatott változatban kényszerűen egyszer használatos képek az adatbázisban többfunkcióssá válhatnak, és több szócikket is illusztrálhatnak. A zenei szócikkekhez elvileg lehetséges hangzó anyag is feltöltése, természetesen, ha ez nem ütközik a szerzői joggal, vagy azt meg tudjuk vásárolni. Az egykori földrajzi megnevezések mai megfelelőjükkel való azonosítása mellett a pontos földrajzi helyet (google maps) is mutatnia kell a szoftvernek (amennyire ezt a történelmi változások lehetővé teszik, amennyire ezt történelemföldrajzi ismereteink megengedik). Az érdeklődőknek pedig a magyarság kultúrájának megismerésében nyújthat számottevő segítséget. Legfőbb társadalmi haszna is ebben jelölhető meg: a magyar nemzeti önismeret, az adekvát, mitológiamentes identitástudat forrása.
Megjegyezném, hogy személyes tapasztalatom szerint az adatbázis alapjául szolgáló Magyar Művelődéstörténeti Lexikont nemcsak a magyarországi kutatóhelyek, hanem a határon túli (felvidéki, erdélyi) egyetemi könyvtárak és levéltárak is kézikönyvként használják, a sokkal többet nyújtó, on-line elérhető adatbázis valószínűleg még nagyobb érdeklődésre számíthat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A magyar művelődéstörténeti adatbázis minden magyar (és nem magyar) ember számára, aki érdeklődik Magyarország történelme, földrajza, irodalma, művészettörténete, zenetörténete, tárgykultúrája, szokásai, politikai és mindennapi élete iránt, értelemszerűen alapvető fontosságú. A nem szakember valószínűleg kevésbé fogja az adatbázis sokoldalú kereshetőségét hasznosítani, ám az egyéb rendelkezésére álló forrásoknál (internet, korábbi lexikonok és kézikönyvek) lényegesen pontosabb, minden esetben ellenőrzött, megbízható adatokhoz jut. Ahogy ezt a 19. században mondták: „megerősítve az Akadémia pecsétjével”.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The planned (MySQL+PHP) database of cultural history 1. Aims at delineating the Hungarian cultural history from the beginnings to the 18th century with thousands of interrelated entries and occasionally auxiliary databases linked to entries. 2. Important features for researcher are: advanced search which basically removes the boundaries between dictionaries and encyclopaedias (due to the parallel thematic and lexical search). The program also provides search possibility for eras, works, genres, persons, events, geographical places etc. and the on-line creation of an unlimited number and type of users’ rights. Researchers will have the opportunity to upload entries which – if their content is yet unpublished by the researcher – remain non-public (only the administrator can view it, by necessity). Users with researcher authorisation can export data in XML, Word and Excel formats (in order to avoid server overload, certain limitations on the file size may need to be incorporated at this point) and use these for their work.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The principal question: taking into account the cultural heritage of some eight hundred years (aware of the unattainability of completeness ever, even if it is our aim), attempting to look at Hungarian civilisation and culture of that period. How and to what extent was it different from the Western European model (if at all)? In other words: what were the primary peculiarities of cultural relations? What was a characteristic life for members of the intelligentsia? There is no immediate, direct answer to these questions in the database; that should necessarily be simplified. But the entirety of the database outlines answers with its complexity.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The planned database can be used as the basic research tool for researchers of the era, because as a result of the work, the cultural historical data of this period will become available for researchers on-line, ordered in multiple relations. A few examples for research opportunities: thanks to the monograph of Margit Sárdi, the comprehensive bibliography of all diaries/memoirs from the 16-18th centuries is at our disposal and the detailed forms of all diaries/memoirs. We record these, too, in a database, and when searching for the entry named “diary”, one will get this line of data (already the size of a whole book). Or: there are authors on whose life we have hundreds or thousands of data. This is linked to the given entry. Images that are confined to be used only once in the printed version can now have multiple functions in the database, they can illustrate more entries. In theory, it is also possible to upload audio material for entries on music, but if and only if it does not infringe copyright, or if we can buy the right. One-time geographical names should be corresponded with their present-day counterparts, and the software should also show their exact location (on Google Maps), as much as historical changes allow this, and to our best knowledge in historical geography. For the inquisitive, this can be of substantial help in getting to know Hungarian culture. Its main social utility lies in this: it is an adequate, demythified source of Hungarian national self-knowledge and identity.
I would like to add my personal experience, that the Dictionary of Hungarian Cultural History which gives the basis of the database is not only used as a manual by research venues in Hungary but also by transborder university libraries and archives (in Upper Hungary, Transylvania), and thus, the on-line database that provides a much wider spectrum of services will possibly attract an even greater attention and audience.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The database of Hungarian cultural history is of utmost importance for all Hungarians (and non-Hungarians) interested in the history, geography, literature, art history, musical history, ethnography, customs, political and quotidian life of Hungary. Non-professionals will most probably not make as much use of the multifaceted research options of the database as professionals, but they will nevertheless acquire substantially more precise, double-checked and reliable data than sources (internet, previous dictionaries and manuals) available at the present. As the 19th century saying used to state: “with the seal of the Academy”.
|
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|