A változás mechanizmusai a pszichoterápiás folyamatban: személyes kapcsolati mintázatok és a szelf-ágencia kifejezésének változása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
108868
típus PD
Vezető kutató Beran Eszter
magyar cím A változás mechanizmusai a pszichoterápiás folyamatban: személyes kapcsolati mintázatok és a szelf-ágencia kifejezésének változása
Angol cím The mechanism of change in the psychotherapy process: intimate relationships and self-agency
magyar kulcsszavak a változás mechanizmusai, pszichoterápiás folyamat, intim kapcsolatok, ágencia
angol kulcsszavak mechanism of change, psychotherapy process, intimate relationships, self-agency
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)90 %
Ortelius tudományág: Pszichoterápia
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Nyelvészet
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Pszichológiai Intézet (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
projekt kezdete 2013-11-01
projekt vége 2017-05-31
aktuális összeg (MFt) 6.027
FTE (kutatóév egyenérték) 2.14
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A vizsgálat célja a változás mechanizmusának kutatása a pszichoterápiás folyamatban, két alapvető, a mentális egészséggel kimutathatóan összefüggő pszichés funkció változásának: 1) a másokhoz való kapcsolódás módjának, és 2) a szelf-ágencia érzés terápiás interakcióban kifejeződésének vizsgálatán keresztül. A terápiás változást hosszú távú pszichodinamikus terápiák üléseinek szöveg-elemzésével vizsgáljuk. Ennek során az elbeszélői perspektíva (NP) változásának vizsgálatára kidolgozott elemzési módszerünket a fenti két pszichés funkció változására alkalmas mérőeszközökkel kombinálva használjuk. A kombinált elemzési módszer segítségével a beszéd-interakció vizsgálatában a terápiás változás lépésről-lépésre nyomon követhető, és a terapeuta egyes intervencióinak közvetlen hatásai is kimutathatóak a páciens nézőpontjának változásában.
A páciensek beszédében megjelenő kapcsolati epizódok szerkezetét valamint a jellemző kapcsolódási módok 1,5 év során megvalósuló változását Luborsky Központi Kapcsolati Konfliktus Téma (KKKT) elemzésével vizsgáljuk. Ezután a változással jellemzett kapcsolati epizódokban a perspektíva változását vizsgáljuk a páciens és terapeuta beszédében. Ennek során tetten érhető a terapeuta intervencióinak hatása a páciens nézőpont váltásaira és a kapcsolati viszonyulás megváltozásának folyamatára. A változások másik vizsgált területén, a szelf-ágencia érzet változásával kapcsolatban McAdams ágencia fogalmából kiindulva szintén a fenti összetett módszerrel vizsgáljuk a terápiás változást. A vizsgálat adatforrása a szerző és munkatársai által létrehozott, 2 páciens-terapeuta páros 20 lejegyzett ülésének szövegét tartalmazó adatbázis.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Vizsgálatunk a terápiás folyamat során bekövetkező változásra irányul. Arra, hogy miként járulnak hozzá a páciens nézőpont-váltásai a terápiás kezelés hatására bekövetkező változáshoz, és milyen szerepet játszanak ebben a terapeuta intervenciói. A kutatás fő hipotézise a terápiás változás mechanizmusára vonatkozik:
A páciens szelf-narratívumainak terápiás interakcióban megvalósuló konstrukciója során a páciens nézőpontjának a terapeuta közreműködésével történő megváltoztatása – vagy, más szóval, a perspektíva váltás specifikus, a terapeuta által facilitált mintázatai – hozzájárulnak a terápiás változáshoz a pszichés működés két alapvető területén: a személyes kapcsolati viszonyulások jellemző szerkezetében, és a szelf-ágencia érzés kifejezésében.
Az elbeszélői perspektíva kölcsönös szabályozására kidolgozott új elemzési módszerünket más mérőeszközökkel kombinálva vizsgáljuk az üléseken elbeszélt kapcsolati epizódokat, és azok változását abból a szempontból, hogy a páciens mit vár másoktól, mások erre hogy reagálnak (az ő elbeszélése szerint), és a páciens miként reagál mások válaszaira. Az ágencia érzés kifejeződésének tekintetében azt vizsgáljuk, hogy miként változott az ön-uralom, a status/győzelem, a teljesítmény/felelősség, és a felhatalmazás dimenzióinak megnyilvánulása a beszédben. Ily módon, azt a kérdést tehetjük fel, hogy hogyan változtak a kérdéses funkciók, és ezek a változások a kezelés mely pontján jelentek meg. A vizsgálat második lépésében arra a kérdésre keressük a választ, hogy a terapeuta mely intervenciói vezettek közvetlenül a páciens nézőpontjának változásához? Hogyan működnek az intervenciók a NP váltás szabályozásának tükrében?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A pszichoterápiás folyamatkutatás célja a terápiás változásért felelős tényezők beazonosítása, és ezek működési mechanizmusainak leírása. A változás mechanizmusának pontos ismerete a pszichoterápia gyakorlati alkalmazásának szempontjából azért lényeges, hogy a számos különféle hatótényező közül egy adott diszfunkcióval küzdő személy esetében azok kerüljenek alkalmazásra, melyeknek ismert, és behatárolt hatásmechanizmusa van, és az erre alapuló kezelés hatékony a specifikus nehézség leküzdésében. Ezt a szempontot a pszichiátria és pszichoterápia nem mindig tartotta szem előtt, amivel akár ronthatta is egy adott páciens állapotát az adott pszichés probléma szempontjából inadekvát kezeléssel. Jelen kutatás a terápiás folyamat változási mechanizmusainak tanulmányozásában eddig megoldatlan problémát vizsgál: a terápiás kezelésben a terapeuta egyedi intervencióinak közvetlen hatását a páciensre. Ezt a kérdést hosszú távú dinamikus terápiás kezelések vizsgálata során két, a pszichés működés szempontjából alapvető fontosságú, és a mentális egészséggel szorosan összefüggő területen vizsgáljuk: a személyes kapcsolati szerkezet, valamint az ágencia érzet kifejezésének terén. Erre a célra a pszichoterápiás szöveg-közeli kutatásokban a változás mérésére alkalmas vizsgálati eszközök (Luborsky, valamint McAdams módszerei) használata mellett, és ezekkel a módszerekkel kombinálva egy új, narratív és diskurzív megközelítésen alapuló módszert alkalmazunk. A terápiás interakció résztvevőinek beszédében beazonosítjuk, és lépésről lépésre nyomon követjük az elbeszélői nézőpont (NP) változásait. A NP terápiás diskurzusok elemzésére alkalmas modelljét úgy alakítottuk ki, hogy a definíciójára szolgáló változók a narratív szerkezet pszichológiai működés szempontjából lényeges aspektusait ragadják meg. A kombinált elemzési módszer segítségével szisztematikus módon tudjuk beazonosítani, és végigkísérni a vizsgált funkciók szempontjából lényeges folyamatokat, leírni ezek természetét, és beazonosítani a változások közvetlen kiváltójaként megjelenő intervenciókat. A kutatás a fent említett okokból a gyakorlati terápiás kezelés szempontjából nagy jelentőségű, az eredmények felhasználhatók a terapeuta képzésben is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A vizsgálat a pszichoterápiás folyamat kutatásával foglalkozik. Ez a szakterület azt vizsgálja, hogy melyek azok a konkrét tényezők, amelyek felelősek a pszichoterápiás kezelés hatékonyságáért, és ezek a tényezők pontosan hogyan fejtik ki hatásukat. A változás mikéntjének pontos ismerete a pszichoterápia gyakorlati alkalmazásának szempontjából azért lényeges, hogy a számos különféle hatótényező közül egy adott pszichés problémával küzdő személy esetében a szakemberek olyan módszereket tudjanak használni, amelyeknek hatásmechanizmusa ismert, és alkalmazása a specifikus nehézség leküzdésében hatékony. Ebben a kutatásban hosszú távú dinamikus pszichoterápiás kezelések magnóra rögzített és leírt szövegeit vizsgálva arra keressük a választ, hogy a terapeuták verbális beavatkozásai hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a pácienseik megváltoztassák viszonyulásukat, két, a mentális egészséggel szorosan összefüggő lelki működés területén. Egyrészt a fontos érzelmi kapcsolatok működtetésében, másrészt a személy saját hatékonyságának megtapasztalásában. A 1,5 év terápiás szakaszt átfogó vizsgálatban többféle nyelvészeti módszerrel is elemezzük azt, ahogy a páciensek nézőpontja a két vizsgált területtel kapcsolatosan fokozatosan megváltozik. A vizsgálat újszerűsége az alkalmazott szövegelemzési módszer, melynek segítségével a változás folyamata lépésről lépésre végigkövethető, és a terapeuta beavatkozásainak hatása a páciensre közvetlenül lemérhető.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The goal of the research project is to examine mechanisms of change in the psychotherapy process, based on the study of the change in two central areas of psychological functioning, strongly related to mental health: 1) typical ways of relating to others, 2) expression of self-agency experience. We analyze the patient’s relationship episodes in transcribed texts of long term psychodynamic psychotherapy sessions. For this, we use a combined method of analysis, in which a method of narrative analysis developed by the author and co-workers in order to trace shifts of the talkers’ point of view in narrative construction is compemented by other methods suitable to detect changes in the above two areas of functioning.
To study relationship episodes and their change in the course of 1.5 years of treatment, we use Luborsky’s method of Core Conflictual Relationship Theme (CCRT) analysis. We identify at what point in treatment changes occur, in which specific aspects of relating by CCRT. Next, we analyze narrative perspective (NP) shifts in a step by step manner, and assess which shifts are associated with the changes in relationship episodes, as well as how the therapist’s interventions influence shifting behavior of the patient. The same two-step analysis is applied in examining changes of agency experience, using McAdams’s concept of narrative agency, and then analyzing moments of change in agency by studying NP shifting patterns.The data source for the study is the psychotherapy data-base of 20 transcribed therapy sessions with 2 patient-therapist dyads, observed for a time period of 1.5 years. The data-base was created by the author and colleague.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our main hypothesis regarding mechanisms of change in psychotherapy: We hypothesize in general, that modifying the patient’s point of view in his/her self-narratives with the help of the therapist, in the course of the therapeutic interaction– or, in other words, shifting the patient’s NP in specific ways prompted by the therapist -- contributes to therapeutic change regarding two main aspects of functioning; namely, the patients typical ways of relating to others, and experiencing agency. More specifically, we want to examine how, and in what ways shifts of the patient’s NP contribute to the process of therapeutic change, by analyzing NP shifting behavior in combination with other measures of important aspects of therapeutic change. Specifically, we want to assess relationship patterns in relationship episodes in the text in terms of what the patient expected from others, how others reacted to that, and how the patient reacted to others’ reactions. We also want to assess how expression of self agency changed in terms of self-mastery, status/victory, achievement/responsibility, and empowerment. Thus, we ask how relationship patterns or experiencing agency have changed, and when, or at what point of treatment those changes occurred. As an additional step in our analysis, measuring changes in the use of NP patterns in sections of the texts that show changes in relationships patterns, or agency experience, we stud how the patient’s relationship and agency narratives changed in terms of use of NP patterns, as well as what type of interventions on the part of the therapist lead to the change in the patient’ s point of view.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The goals of psychotherapeutic process research are the identifying of factors responsible for change, and describing the exact mechanisms through which effective treatment is achieved. The understanding of exact mechanisms of how therapy works is important, for reasons of psychotherapy treatment practice: we should be aware of the consequences of applying types and methods of treatments and interventions in cases with specific difficulties, and among the several effective methods of treatment and types of interventions the treatment proven to be most effective with the given dysfunction should be applied. Inadequate treatment may even harm the patient. Our research aims to study the unresolved problem of how the therapist’s single interventions effect the patient’s development in specific areas of functioning, namely, the areas of relating to others, and the expression of self agency – both of which are strongly related to mental health. To study this question we use the method of analyzing transcribed texts of audio recorded long term dynamic psychotherapies of 1.5 year period. Studying the complexity of construction, and re-construction of self-narratives reveals how the therapist helps the patient to modify his/her point of view with respects to events and characters of his/her personal narratives. We constructed a model for analyzing aspects of point of view relevant to psychological functioning. Using Luborsky‘s method of studying the patient’s relationship structures, and McAdams’s methods for assessing changes in agency expression places of changes in functioning can be identifiedthroughout the observation period. Combining these methods with the author’s method of analyzing subtle shifts of perspective, perspective shifts occurring along with changes in important areas of functioning can be traced in a step by step manner. Effects of interventions can also be examined in changes of the patient’s perspective. This way of studying the direct effects of interventions on changes of psychological functioning can be useful for treatment practice for the above mentioned reasons, as well as for training psychotherapists.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The study is aimed at examining change occurring through the psychotherapeutic process. This area of research is concerned with the problem of identifying those concrete factors that are responsible for change in the patient’s psychological functioning, as well as the exact mechanisms through which change comes about. Studying the exact mechanisms of change is important, because when psychotherapy is used to help people with particular psychological dysfunctions, we need to know what the exact consequences of applying particular treatment techniques are, and which techniques have been proven to have positive outcome with specific difficulties. Our study in particular examines 2 patient-therapist dyads in long term psychodynamic therapies, by using the tape-recorded and transcribed texts of therapeutic sessions of a 1.5 year time period of treatment. By analyzing interaction between patients and therapists we want to understand how individual interventions on the part of the therapist effect the patient’s change in two main areas of psychological functioning that are important for mental health: typical ways of relating to others, and expressing agency experience. Our techniques of linguistic analysis make possible to track changes in functioning in a step by step manner, and study how the therapist’s interventions help (or do not help) the patient’s point of view regarding his or her problem areas.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a változás mechanizmusait vizsgálta a pszichoanalitikus pszichoterápiás folyamatban a személyiség két alapvető funkciójának vizsgálatán keresztül, melyek a személyes kapcsolati viszonyulás és az ágencia érzés. Kutatásunk során a narratív perspektíva (NP) változásának vizsgálatára kidolgozott elemzési módszerünket a fenti két pszichés funkció változására alkalmas mérőeszközökkel kombinálva használtuk terápiás ülések szövegeit elemezve. Eredményeink: 1. A NP nyelvi koordinációs szerepének vizsgálata azt mutatta, hogy egyes változók esetében fennáll az összefüggés a kliens és terapeuta perspektíva használati mintázatai között. A kliens viselkedésére jellemző, hogy saját beszédében megvalósítja a terapeuta által korábban használt NP-t, míg a terapeutára inkább jellemző, hogy a kliens megszólalását követően perspektívát vált. 2. A terápiás folyamat során kimutatható volt a változás a kapcsolati epizódok szerkezetében, abban hogy mit vár el a kliens másoktól, mások erre hogy reagálnak, és a kliens hogy reagál mások reakcióira. 3. Az ágencia és páciencia változásai a terápiás folyamat non-lineáris jellegére mutattak rá. 4. A terapeuta a változáshoz köthető intervencióiban pszeudo-diegézist használva egyes szám első személyben azonosult a klienssel, így mutatva ki empátiáját; perspektívaváltással ráirányította a kliens figyelmét saját pszichés működésére és az ágens pozíciójába helyezte a klienst.
kutatási eredmények (angolul)
Our research has been focusing on mechanisms of change in the psychoanalytic psychotherapy process by studying two basic functions of personality: interpersonal relating and sense of agency. In our studies we used our own model of narrative perspective (NP) created to analyze shifting of perspective in speech in combination with other validated methods for analyzing change in the above mentioned two areas of functioning, based on texts of psychotherapy sessions. Results: 1) Examining the linguistic coordinative role of NP we found a relationship between patterns of NP’s used by client and therapist in case of certain variables of NP. In such cases the client typically used perspectives previously occurring in the therapist’s speech, whereas the therapist typically initiated a shift in perspective following the client’s utterance. 2) We found structural changes in the client’s relationship episodes in terms of what the client expects from others, how others react to these expectations, and how the client reacts to others’ reactions. 3) Changes in agency and patiency suggested that the therapeutic process evolves in a non-linear fashion. 4) In his/her change-related interventions the therapist identified with the client in first person singular, using pseudo-diegezis, expressing empathy; he/she directed the client’s attention towards his/her own psychological operations by shifting perspective, and placed him/her in the agent position.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108868
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Központi kapcsolati konfliktus téma és narratív perspektíva használati mintázatai a pszichoterápiás interakcióban, In: Vargha András (szerk.) Határtalan pszichológia – Unlimited Psychology: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIII. Országos Tudományos Nagygyűlésének Kivonatkötete. 150., 2014
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Az affektív bevonódás szabályozása a pszichoterápiás narratív interakcióban, Boros Gábor, Pólya Tibor (szerk.) Szenvedély, szerelem, narrációk: Filozófiai és pszichológiai tanulmányok. Budapest: ELTE - Eötvös Kiadó, 2014. pp. 208-225., 2014
Debreczeni Tamás Gábor, Naszvadi Emma, Berán Eszter, Docsa V Pálma, Visy Petra, Unoka Zsolt: Ágencia és intimitás témáinak összehasonlítása borderline, depressziós és egészséges személyek önéletrajzi epizódjaiban, A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Nemzeti Kongresszusa: Ép lélekben ép test : Corpus sanum in mente sana. Programfüzet.: Richter Gedeon NyRt. Szimpóziuma : „Egyszer f, 2014
Eszter Berán, Pál Czobor, Zsolt Unoka: Employing types of agency and patiency in psychotherapeutic discourse: a longitudinal analysis of in-session interaction, VI. Dubrovnik Conference on Cognitive Science. Language and Conceptual Development. Konferencia helye, ideje: Dubrovnik, Horvátország, 2014.05.22-2014.05.24.pp. 54-55., 2014
Eszter Beran, Zsolt Unoka: Regulating affective involvement by shifting narrative perspective in psychoanalytic discourse: The analysis of two psychotherapy sessions, Jeanne Watson (szerk.) Society for Psychotherapy Research 45th International Annual Meeting: Book of Abstracts. Konferencia helye, ideje: Koppenhága, Dánia, 2014.06.25-20, 2014
Horváth Julia, Világos Renáta, Unoka Zsolt, Berán Eszter: Önéletrajzi történetek által kiváltott érzelmi válaszok összefüggése korai maladaptív sémákkal – borderline, szkizofrén és depressziós személyeknél, A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Nemzeti Kongresszusa: Ép lélekben ép test : Corpus sanum in mente sana. Programfüzet.: Richter Gedeon NyRt. Szimpóziuma : „Egyszer f, 2014
Unoka Zsolt, Berán Eszter: Pszichiátriai zavarban szenvedõ személyek narratív identitásának kutatása, A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Nemzeti Kongresszusa: Ép lélekben ép test : Corpus sanum in mente sana. Programfüzet.: Richter Gedeon NyRt. Szimpóziuma : „Egyszer, 2014
Vastag Csilla, Simkó Bea, Bálint Barbara, Mersich Beatrix, Unoka Zsolt, Berán Eszter: Az ágencia és intimitás dimenzióinak össszehasonlítása önéletrajzi epizódokban szkizofréniában szenvedõ és egészséges személyeknél, A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Nemzeti Kongresszusa: Ép lélekben ép test : Corpus sanum in mente sana. Programfüzet.: Richter Gedeon NyRt. Szimpóziuma : „Egyszer f, 2014
Berán Eszter: Feminista diskurzusok és a tudományos pszichológia metszéspontjai Magyarországon: a narratív megközelítés, Nyelv, ideológia, média 9.: Interdiszciplináris gender konferencia. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2013.09.27p. 7., 2013
Unoka Zsolt, Berán Eszter: A pszichoanalitikus intervenciók megformálásának technikai megfontolásai, A jelent mozgató múlt: A Magyarországi Pszichoanalízis 100 éve. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2013.10.11-2013.10.12. Magyar Pszichoanalitikus Egyesüle, 2013
Berán Eszter: Érzelemszabályozás perspektívaváltással a pszichoterápiás interakcióban, Elbeszélt érzelmek - filozófiai és pszichológiai perspektívák 2013. november 8. ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2013
Zsolt Unoka, Julia Horvath, Pálma V. Docsa, Tamás Gábor Debreczeni, Emma Naszvadi, Eszter Beran: Disturbed agency and intimacy in life-story episodes and the episodes induced affective reactions and their association with early maladaptive schemas in patients with bo, third International congress on borderline Personality Disorder and allied Disorders Tailoring treatments to different developmental pathways and phenomenologies, Roma, 2014
Berán Eszter: A változás mechanizmusai a pszichoterápiás folyamatban: a terapeuta és páciens interakciójának vizsgálata, A Magyar Tudomány Ünnepe, PPKE, BTK, Pszichológia Intézet, 2013, november 18., 2013
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Regulating affective involvement by shifting narrative perspective in psychoanalytic discourse: The analysis of two psychotherapeutic sessions, Solving Puzzles of Infant Cognition: The Gergely Axioms, 15th of November, 2013 CEU, Budapest, 2013
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Az affektív bevonódás szabályozása a pszichoterápiás narratív interakcióban, Boros Gábor, Pólya Tibor (szerk.) Szenvedély, szerelem, narrációk: Filozófiai és pszichológiai tanulmányok. Budapest: ELTE - Eötvös Kiadó, 2014. pp. 208-225., 2014
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Önéletrajzi emlékezet és narratív perspektívaváltás Ferenczinél és a mai terápiás gyakorlatban, LÉLEKELEMZÉS 10:(2) pp. 249-269., 2015
Berán Eszter: Feminista diskurzusok és a pszichológiai kutatás metszéspontjai: a narratív megközelítés., TÁRSADALMI NEMEK TUDOMÁNYA INTERDISZCIPLINÁRIS EFOLYÓIRAT 4:(2) pp. 68-90., 2014
Eszter Berán, Zsolt Unoka: Reconstructing agency by shifting perspective in trauma narrative, LANGUAGE AND PSYCHOANALYSIS 4:(1) pp. 50-74., 2015
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Interperszonális kapcsolati mintázatok változása a hosszú távú pszichoterápiás kezelés során, Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyûlése. Konferencia helye, ideje: Szeged, 2015. január 28-31., p. 9., 2015
Berán Eszter, Czobor Pál, Unoka Zsolt: Agency and patiency in psychotherapeutic discourse: A longitudinal study of in sesson interaction, In: 23rd Annual Meeting European Society for Philosophy Psychology: Book of Abstrakts. 96 p. Konferencia helye, ideje: Tartu, Észtország, 2015.07.14-2015.07.17.p. 90, 2015
Berán Eszter, Czégel Dániel, Unoka Zsolt: Terápiás interakció hálózatalapú modellezése, In: Vargha A (szerk.) Lélek-net a léleknek: Az ember a változó technikai közegek világában: A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonat, 2015
Berán Eszter, Antal Bacsó Péter, Császár Ajna, Unoka Zsolt: A hosszútávú pszichoanalitikus kezelés során bekövetkező változások: Kapcsolati mintázatok változása, In: Identitásaink: Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXII. konferenciája. 35 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2015.10.09-2015.10.10. Budapest: Magyar, 2015
Unoka Zsolt, Berán Eszter: Identitásproblémák borderline személyiségzavarban: a kutatási eredmények terápiás jelentősége, In: Identitásaink: Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXII. konferenciája. 36 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2015.10.09-2015.10.10. Budapest: Magyar, 2015
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Élettörténetek a pszichoterápiában, Budapest: Oriold és Társai. p. 225, 2016
Eszter Berán, Zsolt Unoka: Autobiographical memory, self-knowledge and shifting narrative perspective: a discourse analytic study of psychoanalytic therapy, VIII. Dubrovnik Conference on Cognitive Science: Comparative cognition: from ethology to cognitive science Konfrencia helye, ideje: Dubrovnik, 2016., 4. 28-5.1. p 43., 2016
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Önéletrajzi emlékezet és narratív perspektívaváltás, A Magyar Pszichológiai Társaság XXV., Jubileumi Kongresszusa: Múlt és Jelen Összeér. A konferencia helye és ideje: Budapest, 2016. június 2-4., p. 271., 2016
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Az anyára vonatkozó központi kapcsolati konfliktus téma változásának összefüggései a narratív perspektívaváltással a hosszú távú pszichoanalitikus terápiában, Lélekelemzés, 11.2. 192-192., 2016
Eszter Beran, Mara J. Richman, Zsolt Unoka: Autobiographical memory impairment in post-traumatic stress disorder and borderline personality disorder: a meta-analysis, International Conference on Memory, A konferencia helye és ideje: Budapest, 2016, 17-22 July, 2016
Eszter Berán, Zsolt Unoka: Reconstructing agency by shifting perspective in trauma narrative, LANGUAGE AND PSYCHOANALYSIS 4:(1) pp. 50-74., 2015
Berán Eszter, Unoka Zsolt: Élettörténetek a pszichoterápiában, Budapest: Oriold és Társai. p. 225, 2016
Berán, E., Czobor, P., Unoka, Zs.: Regulating affective involvement in in-session verbal interaction by shifting perspective: a longitudinal study of one client-therapist dyad in psychodynamic psychotherapy, Language and Psychoanalysis, publikáció alatt, 2017
Berán, E., Richman, M. J., Unoka, Zs.: Autobiographical memory impairment in borderline personality disorder: a quantitative meta-analysis, Journal of Personality Disorders, publikációra történő előkészítés alatt, 2017
Berán, E., Soltész-Várhelyi, K., Unoka, Zs.: Expressing sense of agency and patiency in therapeutic discourse: a longitudinal study of change in psychoanalytic psychotherapy, Journal of Psychotherapy Integration, publikációra történő előkészítés alatt, 2017
Berán, E., Czégel, D., Unoka, Zs.: Coordinating narrative perspective of client and therapist in therapeutic discourse, Interaction Studies, publikációra történő előkészítés alatt, 2017
Berán, E., Soltész-Várhelyi, K., Unoka, Zs.: Core Conflictual Relationship Theme and the shifting of narrative perspective: a case study of change in psychoanalytic psychotherapy, The International Journal of Psychoanalysis, publikációra történő előkészítés alatt, 2018
Berán, E., Unoka, Zs.: Élettörténetek konstrukciója a pszichoterápiában: a terápiás ülésen megvalósuló narratív interakció, Magyar Pszichológiai Szemle különszám: Kvalitatív kutatási módszerek a pszichológiában, Szerk: Rácz J., Kaló, Zs., Kassai, Sz. publikácira történő előkészítés alatt, 2018



vissza »