 |
Gazdaságirányítás,bányaigazgatás az Erdélyi Fejedelemségben (1600-1630)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108877 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Mátyás-Rausch Petra |
| magyar cím |
Gazdaságirányítás,bányaigazgatás az Erdélyi Fejedelemségben (1600-1630) |
| Angol cím |
Economic governance and mine managment in the Principality of Transylvania (1600-1630) |
| magyar kulcsszavak |
Erdélyi Fejedelemség, gazdaságirányítás, bányaigazgatás |
| angol kulcsszavak |
Principality of Transylvania, economic governance, mine managment |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2017-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.360 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatási projekt keretében három levéltári forrásbázis (magyarországi, romániai, osztrák) alapján kívánom feltárni a tárgyalt korszakban működő ércbányák, és a hozzájuk kapcsolódó uradalmak igazgatási mechanizmusát, nagyrészt esettanulmányok keretében. Az igazgatási mechanizmuson belül három szintet lehet megkülönböztetni (felső, közép, alsó szint), ezeket külön kell megvizsgálni, el kell különíteni az egyes szinteken elhelyezkedő szervek, tisztviselők jogkörét, feladatait (fejedelmi kancellária-kincstartó, fejedelmi praefectus, udvarbíró-bérlő). A vizsgált területeket földrajzi fekvés szerint csoportosítottam: Fehér vármegyei nemesérc-bányászat, Hunyad vármegyei nemesérc-bányászat, szatmári bányavidék, Partium-beli ércbányászat, Hunyad vármegyei vasbányászat. Az alapkutatás része az egyes bányavidékek, és az ott található uradalmak kapcsolatainak tisztázása, illetve a fejedelemség-kori tulajdonviszonyok megállapítása. A korszakban működő két igazgatási modell (kamarai kezelés, bérleti rendszer) alapos vizsgálata, hatékonyságának elemezése rendkívül fontos szerepet játszik a projektben.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1.A projekt célja, hogy az Erdélyi Fejedelemségben a gazdaság elvi és gyakorlati irányításában alkalmazott módszereket új források alapján feltárja és bemutassa. Az erdélyi állam területén a jelzett időben két igazgatási modell volt jelen, az egyik a kamarai kezelés, a másik pedig a bérleti rendszer. A kamarai kezelést a második országegyesítési kísérlet során, a 17. század elején az Udvari Kamara vezette be Erdélyben, jóllehet az erdélyi kamara igen rövid ideig tudott csak működni. A Báthory-korszak folyamán a késő-középkori alapokon nyugvó bérleti rendszer kikristályosodott, ez a struktúra jobban megfelelt az erdélyi állam kormányzati fejlettségének, mint a modern típusú kormányzati elveken alapuló kamarai igazgatás. A korszakban regnáló erdélyi fejedelmek elődjeik mintáját követve nem változtatták meg a rendszer alapjait, inkább megreformálták a régi rendszert.
2.A kutatás célja továbbá, hogy az előző, „Célkitűzések” rovatban részletezett bányavidékek bányaművelési és uradalmi gazdálkodási struktúráját megvizsgálja, és a vizsgálatok alapján következtetéseket fogalmazzon meg a bánya- és gazdaságirányítás gyakorlatára vonatkozóan. A nyugat- és közép-európai gyökerekkel rendelkező bérlőcsaládok jelenléte az erdélyi gazdasági életben bizonyíthatja, hogy az erdélyi állam befogadó jellegű volt. Bethlen Gábor személyéhez szokás kötni a fejedelmi centralizmus kiteljesedését, az igazgatási centralizáció alapját azonban Báthory Gábor vetette meg azzal, hogy egy a fejedelmi hatalomtól függő pénzügyi, gazdasági elitet kívánt létrehozni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A forrásanyag erősen szórt jellege miatt a történeti kutatás eddig kevés figyelmet fordított az erdélyi állam kormányzati struktúrájának felépítésére, ezen belül is a gazdaságirányítási, bányaigazgatási rendszereknek struktúrájára, tényleges működésére. Doktori értekezésem témájául szolgáló szatmári bányavidék igazgatástörténete is marginális szerepet játszott a magyar történettudományban, de rávilágított arra, hogy a gazdaság-kormányzatnak kutatása igen komoly eredményeket hozhat. A tárgyalt korszak erdélyi fejedelmei közül eddig egyedül Bethlen Gábor gazdaságpolitikájával foglalkozott valamelyest a történettudomány, de alapkutatások legalább fél évszázada nem folytak e tárgyban. A korszak többi fejedelmeinek gazdaságpolitikája szintúgy nem kutatott szakterület. Ezt a kiegyensúlyozatlanságot kívánom felszámolni, egy forrásfeltáráson nyugvó alapkutatás segítségével. A magyar, romániai és az osztrák levéltári forrásbázis feltérképezésével a Fejedelemség területén fekvő ércbányák igazgatása, valamint az uradalmak irányítása megismerhetővé válik, így lehet majd arra a kérdésre valós választ kapni, miszerint a bérleti rendszer kevésbé hatékony és előnyös a kincstár számára, mint a magyarországi területen alkalmazott kamarai igazgatási mechanizmus. A gazdaságirányítás alapos vizsgálata hozzá segíthet ahhoz, hogy meglehessen becsülni a fejedelemség-kori Erdély valódi gazdasági erejét, és fejlettségét, valamint a külföldi bérlőcsaládok történetének elemzésén keresztül következtetéseket vonhatunk le az erdélyi állam „vonzerejéről”, az itt rejlő lehetőségekről, a nemzetközi gazdasági rendszerben betöltött szerepéről. Az egyes bányavidékek tulajdonviszonyainak tisztázása további társadalomtörténeti kutatást von maga után, valamint, ha a forrásanyag megengedi, részleges vagy teljes tisztségviselői, bérlői listát lehet kapcsolni a vizsgált bányavidékekhez, uradalmakhoz. Az uradalmak területén folytatott mezőgazdasági tevékenységet is fel lehet térképezni ily módon, így újabb adalékkal lehet gazdagítani a gazdaságtörténeti kutatásokat. A projekt végén pedig az összegzett adatok segítségével egy átfogó összehasonlító elemzést lehet végrehajtani az erdélyi és a korabeli magyarországi uradalmi bányaigazgatási rendszer között.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az Erdélyi Fejedelemség területén öt nagyobb ércbányavidék volt, ezek a bányavidékek jelentős szerepet játszottak az erdélyi állam gazdasági életében. Jelenleg keveset tudunk az ércbányák, valamint a hozzájuk kapcsolt földek, mezőgazdasági területek működéséről, igazgatásáról, így kiemelkedően fontos, hogy a fejedelemség-kori Erdély bányaigazgatásával és gazdaságirányításával kapcsolatos még nem ismert forrásokat feltárjuk, és a kinyert adatok segítségével következtetéseket tudjuk levonni a témával kapcsolatban. A Fejedelemség gazdasági életében több külföldi bérlőcsalád meghatározó szerepet játszott, az ő tevékenységüket, jelentőségüket is meg kell vizsgálni. Ebben az időszakban uralkodó erdélyi fejedelmek közül a legismertebb Bethlen Gábor, az ő gazdaságpolitikájáról rendelkezünk a legtöbb információval, azonban ez az információmennyiség sem elegendő ahhoz, hogy reális képet kapjuk valódi jelentőségéről, elődjeiről még kevesebbet tudunk (pl. Rákóczi Zsigmond), így ezen a területen is további kutatásokra van szükség.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Within the framework of my research project I would like to excavate the administration of the functioning ore mines of the era on the basis of three archive sources (Hungarian, Romanian and Austrian) mainly through case studies. There were three levels within the administrative mechanism (upper, middle, lower), these levels must be examined separately and the bodies, the authority of the officers (princely chancellery-treasurer, princely praefectus, court judge-tenant) and the duties must be also separated on each level. I have grouped the studied areas according to geographic location: noble ore mining in Fehér County, in Hunyad County, the mining area of Szatmár ore mining in the area of Partium and the iron mining in Hunyad County. The clarification of the relationships and the ownerships of the demesnes in the area is the part of the basic research. The exhaustive research of the two management models of the period (the chamber administration and the lease system) is an extremely important element of the project.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1. The aim of the project is to explore and present the methods used in the theoretical and practical economic governance in the Principality of Transylvania on the grounds of new sources. At the time there were two different management models in the land of Transylvania, the chamber administration and the lease system. The chamber administration system was introduced by the Court Chamber in the seventeenth century after the second attempt of reunification. However the Chamber of Transylvania could only work for a short time. During the Báthory era the financial and economic management mechanism with late-medieval roots had crystallized. This structure was a much more suitable for the development of the Transylvanian government than the chamber management with modern principles. In the era of reigning princes of Transylvania predecessors did not change following the model of the system basics, instead of the old system was reformed.
2. Furthermore, the aim of the research is also to examine the domanial economic structure of the minding districts specified in section 'Objectives' and to draw conclusions on the basis of these examinations according to the practices of mine and homestead management. The presence of the tenant families with Western and Central European roots in the Transylvanian economic life is the proof for the receptive nature of principality. The fulfilment of the centralization is usually connected to Bethlen Gábor. However the foundation of the administrative centralization was laid by Báthory Gábor who tried to create financial and economic elite which was independent from the regal authority.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Because of the highly scattered nature of the source material the historical research has paid little attention to the construction of the Transylvanian governance structure including the structure of economy, governance and mining management structure or their actual operation. The basis of my dissertation topic, the history of administration of the mining district of Szatmár also played a marginal role in the Hungarian history but made it clear that the research of the economic governance can have serious results. From the princes of the discussed period only Bethlen Gábor's politics was dealt with. But basic research has not been carried out for at least half a century. The economic policies of other princes have not been investigated either. I would like to eliminate this imbalance by a source revealed research.
By the mapping of the Hungarian, Romanian and Austrian archives the management of the Transylvanian ore mines and the demesnes will be known. This way we will be able to decide if the lease system was less effective and beneficial for the treasury than the chamber system used on territory of Hungary. Through the research of the economy management it is possible to evaluate the real economy power and development of Principality of Transylvania. Also through the history of the foreign tenant families it is possible to get a clear picture of the opportunities and the 'magnetism' of Transylvania and its role in the international economy system.
The clarification of the ownerships of some of the mining areas entails further socio-historical research and depending on the source material it is also possible to attach a partial or complete list of the tenants and officials to the mining areas and demesnes. The agricultural activities in the demesnes can be mapped in this way too and it can be enriched by the addition of new researches in economic history.
At the end of the project with the help of the summarized data a comprehensive comparative analysis can be carried out between the Hungarian and the Transylvanian mine management systems.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the Principality of Transylvania there were five major ore mining areas and these played significant roles in the economy of Transylvania. Currently, we know little of the management and functioning of the ore mines, the associated lands and the agricultural areas. This is why it is crucial to excavate the unknown sources in connection with the Transylvanian mining administration and economic management and to draw the conclusions with the help of the data. In the economic life of Transylvania several foreign tenant families played decisive roles so their activities and significance must also be considered. The most well-known Transylvanian ruling prince of the period was Bethlen Gábor. We have the most information about his economic policies but this amount of information is not enough to get a realistic picture of his real significance. We know even less of his predecessors (such as Rákóczi Zsigmond) so there is a need for researches in this area.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
