 |
Új politikai kommunikáció: Közösségi hálózati oldalak és a politikai kommunikáció
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
108908 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Merkovity Norbert |
| magyar cím |
Új politikai kommunikáció: Közösségi hálózati oldalak és a politikai kommunikáció |
| Angol cím |
New Political Communication: Social networking sites and political communication |
| magyar kulcsszavak |
politikai kommunikáció, SNS, politikai rendszer, parlamenti képviselők, empirikus kutatás |
| angol kulcsszavak |
political communication, SNS, political system, MPs, empirical research |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Politikai tudományok |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Politológia Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2013-10-01 |
| projekt vége |
2015-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
3.189 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a politikai kommunikáció következő területeire terjed ki:
I. Az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) hatása a magyar és nemzetközi politikai kommunikáció fejlődésére. A meglevő szakirodalom áttekintése, eredményeinek összefoglalása, a legfontosabb folyamatok és összefüggések bemutatása. A határtudományok (pl. internet studies, kulturális antropológia, demokrácia-kutatások) eredményeinek a politikai kommunikáció elméletébe helyezése.
II. A politikai rendszer, ezen belül is a választott képviselők közösségi hálózati oldalak használata. A politikai szereplők új IKT eszközökhöz (internethez) való viszonya, a nemzeti sajátosságok körvonalazása és a pártpolitikai jellemzők vizsgálata. Politikusok (hazai és nemzetközi szinten) közösségi oldalainak kvantitatív és kvalitatív vizsgálata (tartalomelemzés), jellemző profilok felállítása.
III. Revolúció vagy evolúció? Ez a szakasz foglalja össze a majdani eredményeket. Várakozásom szerint az új IKT-k és közösségi oldalak nem forradalmasítják a politikai kommunikációt, „mindössze” a politikai kommunikáció gyors, környezethez való alkalmazkodása miatt érezzük úgy, hogy revolúció zajlik.
A kutatás fő célkitűzései a következők:
1. azonosítani azokat a sajátosságokat, ahogyan a politikai szereplők/képviselők használják a közösségi hálózatokat a céljuk, politikájuk és politikai érveik kommunikálására;
2. számszerűsíteni a politikai szereplők/képviselők válaszolási arányát azzal, hogy mérem a válaszok mennyiségét, a beérkezett kérdés és a válaszolás között eltelt időt és a választóktól érkezett kérdésekre adott válaszolási arányt;
3. rendszerezni a válaszok típusait, a végbemenő diskurzusokat és a torzításokat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A központi kérdés, hogy milyen hatással vannak a közösségi hálózati oldalak a politikai kommunikációra? Még egyszerűbben megfogalmazva a kérdést, revolúció vagy evolúció zajlik-e jelenleg a politikai kommunikációban? Véleményem szerint evolúció szemtanúi vagyunk, és ezt kétéves kutatás is bizonyítani fogja.
Az OTKA-kutatásban a politikai rendszert, azon belül is a parlamentekbe választott képviselők közösségi oldalakon használt profiljait veszem vizsgálat alá úgy, hogy a középpontba az információs és kommunikációs technológiákat állítom. A következő három elméletet kívánom alátámasztani:
1. Az új IKT-k plurálissá tették a társadalmi kommunikációt, így nem csak az állampolgárok csoportjára voltak hatással, hanem a politika világára is
2. Az új politikai magatartások, intézményi kihívások is formálják a változó információs és kommunikációs társadalmi környezetet.
3. Új elméleti dilemmák jelennek meg, amelyek új metodológiai megközelítéseket kívánnak a terület hathatós kutatásához.
A technológiai változások a társadalom számos szegmensét érintik, emiatt tűnhet úgy, hogy ami még működött pár éve a politikai kommunikációban, az mára már idejét múlt. Az új IKT eszközök tehát nem forradalmasítják a politikai kommunikációt, pusztán a fejlődését segítik. A hagyományos politikai kommunikációhoz képest a politikai rendszer szereplői finomhangolhatják a kommunikációs stratégiáikat, míg a választók/állampolgárok hatásosan fejezhetik ki politikai szándékaikat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A politikai rendszer komparatív, nemzetközi kitekintéssel bíró politikai kommunikáció-kutatást eddig nem végeztek Magyarországon. Ezért a kutatás hiánypótló. A politikai kommunikáció meghatározó szereplőjének a vizsgálatával az új politikai kommunikáció kérdésire is választ kapok. Azaz a kutatás nem áll meg annál a pontnál, hogy a képviselők közösségi hálózati oldalait vizsgálja, hanem magára a tudományterületre is reflektálni kíván. Ez utóbbi szintén hiányzik a magyar politikai kommunikáció-kutatásból. Az OTKA-kutatás rendszerbe helyezheti a régi és az új eredményeket, átláthatóbbá teheti az elméletét és a nemzetközi tudományos színtérre is felírathatná a magyar politikai kommunikáció-kutatást (hasonló módon, ahogy ezt a lengyel és a cseh kutatásokkal történt az elmúlt években). Új kapukat nyithat meg tehát az OTKA-támogatás.
A kutatás eredményeit magyar és idegen (jellemzően angol) nyelvű résztanulmányokban folyamatosan publikálni fogom. A program összefoglalásaként 2015–2016 folyamán tervezem megjelentetni A parlamenti képviselők jellemzői közösségi oldalakon az új politikai kommunikáció korában munkacímű kötetet. A munka tudományos újdonsága, hogy olyan komplex kutatási eredményeket vonok közös elmélet alá, amelyeket eddig még nem vizsgáltak magyar nyelvű összefoglaló monográfiában, de angol nyelven sem túl hosszú az ilyen kötetek sora. A tervezett kutatás eredményei így a politikatudomány tágabb összefüggéseinek szempontjából is relevánsak.
A kutatásba a Politológiai Tanszék PhD hallgatóit, valamint politikatudomány és nemzetközi tanulmányok MA (kivételes esetben BA) szakos hallgatóit is be kívánom vonni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként az OKTA-támogatás révén elért tudományos ismereteket az egyetemi képzésben is hasznosítani tudom, a hallgatóim első kézből értesülhetnek a kutatások eredményeiről. A program során több adatbázis is készül, melyekhez a hallgatóimnak is hozzáférése lesz, így további tudományos munkák (szakdolgozatok, TDK és OTDK dolgozatok, PhD hallgatóktól tudományos szakcikkek) születhetnek.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A politikai kommunikáció-kutatás jellemzően a politikai rendszer, a médiarendszer és az állampolgárok/választók csoportjait vizsgálja. A médiarendszer vizsgálatok jelentik a magyar kutatások gerincét. Ritkábban vizsgálják azonban a másik két szereplőt, a politikai rendszert és az állampolgárokat. Az elmúlt két évtizedben az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) megváltoztatták a társadalmak kommunikációs normáit, aminek eredményeképp a hagyományos mellett az új politikai kommunikációról szóló diskurzusok is megjelentek. A kutatásomban az új politikai kommunikáció ismérveit és folyamatait vizsgálom.
A közelmúltig a közösségi oldalakról szóló kutatások többnyire a fiatalokra, a fiatalok és az új technológia közötti interakciókra koncentráltak. Komoly eredményeket tudnak felmutatni a „marketing” és üzleti szemléletű megközelítések, amelyek a „választás” és a közösségi oldalak ebben a folyamatban betöltött szerepét vizsgálják. Ez a kutatás rendhagyó megközelítést kínál. A politikai rendszer (és ezen belül kifejezetten a választott politikusok) kutatásával az új IKT eszközökhöz való viszonyukat elemezem. Brit, horvát, ír, kanadai, magyar, montenegrói, ausztrál és új-zélandi politikusok frissítéseit és hozzászólásait vizsgálom a közösségi hálózati oldalakon (elsősorban a Facebookon és a Twitteren). Így arra is választ kaphatunk, hogy mennyiben térnek el a magyar politikusok IKT szokásai a külföldi társaiktól.
A kutatás végeredménye választ adhat arra, hogy mit jelent az „új” politikai kommunikáció fogalmában, vajon forradalom vagy pedig fejlődés zajlik-e a politikai kommunikációban?
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research focuses on the following fields of political communication:
I. The impact of new information and communication technologies (ICTs) on the Hungarian and international political communication. Overview of the existing literature, summary of their results, introduction of the most important consequences. Integration of results of the related sciences (e.g. internet studies, cultural anthropology, democracy research) into the sub-science theory of political communication.
II. The use of the social networking sites (SNSs) in the political system, especially among the elected representatives. Political actors’ attitude towards the new ICTs, mapping of the national characteristics and the analysis of the political spectrum characteristics. Quantitative and qualitative content analysis of politicians’ social networking sites, setting up specific profiles.
III. Revolution or evolution? This section will summarize the results from research. According to my expectations the new ICTs and SNSs will not revolutionize political communication, what we see is “only” a quick adaption of political communication to the information environment. This makes one think that a revolution is on.
The main aims of this project are:
1. to identify the ways in which social networking technologies have been used by political actors/representatives to communicate their goals, policies, political arguments;
2. quantify response rates of political actors/representatives by measuring the amount of response, response time, and response rate, to questions from constituents regarding policy issues;
3. qualify the type of response, discourses used by responders, biases in responses.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Central research question is what are the effects of social networking technologies on political communication? To put the question even simpler is it revolution or evolution that is now going on in political communication? In my opinion we are witnessing an evolution, and this will be proved by the two-year research, as well.
In the HSRF research, I investigate the political system, more precisely profiles on social networking sites of the elected members of the parliaments by focusing on the information and communication technologies. I plan to justify the following three theories:
1. The new ICTs pluralized social communication; therefore it affected not only the citizens but the world of politics, as well.
2. New political behaviours, institutional challenges themselves are forming the ever changing information and communication environment.
3. New theoretical dilemmas emerge, which requires new methodological approaches towards the thorough research of the field.
The technological changes affect several segments of our society. This makes one feel that what has been well-functioning in political communication in the past few years is now becoming obsolete. The new ICTs will not revolutionize political communication, they just contribute to its development. Compared to the traditional political communication the actors of the political system can make smooth changes in the communication strategies, while the citizens/voters can explicate their political will more effectively.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
According to the literature, the topic has not been discussed in such detail as of yet. There was no comparative political communication research on political system with international outlook carried out in Hungary. Therefore the research fills a gap in Hungarian political communication science. With the analysis of determinative actor of political communication we can gain more insight into the issue of new political communication. It means that the research would not stop at the point of investigating the representatives’ use of social networking sites, but it will also reflect on the field of political communication, as well. This is also missing from the Hungarian political communication research. The HSRF research can help to systematise the old and new results, it can make the theory more transparent and potentially advance the presence of Hungarian political communication research in the international scientific community (similarly to the Czech and Polish researches from the resent years).
I will continuously publish the results of the research in various refereed journals. During 2015–2016, as a summary of the programme’s results, I plan to publish a volume titled “The characteristics of the MPs SNSs using habits in the new political communication”. The scientific innovation of the work is that I integrate complex research results into one common theoretical framework that have never been examined in Hungarian monographs, and the English literature is also short of such works. Therefore, the results of planned research are relevant in the broader context of political science, as well.
I plan to involve PhD students from the Department of Political Science and MA students (in special cases BA students) with political science and international studies major in the research process as student employees. It is important to note, that as a researcher at the University of Szeged, I can make an extensive use of the scientific knowledge obtained due to the HSRF subsidy in the university training programmes. The creation and the analysis of the databases can provide bases for papers submitted to the National Conference of Students’ Scholarly Circles, or even MA theses.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The political communication research typically examines the political system, media system and the groups of citizens/voters. Researches of the media system provide the main scientific line in Hungarian research tradition, but the two other actors are less often examined. In the last two decades new information and communication technologies (ICTs) changed the norms of communication in societies and as a result new discourses emerged concerning both traditional and new political communication. I examine the characteristics and the processes of the new political communication in my research.
To date, most of the research around social networking is based on youth and how young people interact with new technologies. There is a strong sub-text of marketing and business oriented approaches that include research around “choice” and how people develop choices around their interactions with social media. This research offers different approach. I analyse the use of the new information and communication technologies in the political system, especially among the elected representatives. I base my research of Australian, British, Canadian, Croatian, Irish, Montenegrin, New-Zealand and Hungarian politicians’ posts and comments on social networking sites (primarily on Facebook and Twitter). Thus we can determine how the ICT use of the Hungarian MPs differs from the practices of their foreign counterparts.
The final result of the research could provide answers to questions like what is “new” in the concept of political communication, or does the current development in political communication can be interpreted as a revolution or as an evolution of the field?
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Merkovity Norbert, Imre Robert, Owen Stephen: Homogenizing Social Media, In: Biernacka-Ligięza Ilona (szerk.) (szerk.) Media and globalization: Different Cultures, Societies, Political Systems. Lublin: Wydawnictwo UMCS, 2015. pp. 57-69., 2015 | | : Politikai kommunikáció-kutatások a közösségi média korában, Szeged: Primaware, 267 p. (Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület Politika és Digitális kultúra; 1.), 2014 | | Merkovity Norbert: Changing 'Media Logic' in the Environment of Social Media, In: Charlie Beckett (szerk.) (szerk.) Rethinking the mediatization of politics: Politics and policy, government and governmentality, citizenship and activism. London, Egyesült Királyság, 2014.04.25-2014.04.26. Kiadvány: 2014. pp. 25-26., 2014 | | Merkovity Norbert: Áru-e a médialogika?, In: XX. Politológus Vándorgyűlés: Hatalom, cselekvés, választás. Debrecen, Magyarország, 2014.06.06-2014.06.07. Kiadvány: 2014. pp. 15-16., 2014 | | Merkovity Norbert: Are the Social Networking Sites Democratic for the Public?, In: Bogusława Dobek-Ostrowska, Michał Głowacki (szerk.) (szerk.) 7th International Central and East European Communication and Media (CEECOM): Changing Media and Democracy: 25 Years of Media Freedom and Public Sphere in Central and East Europe. Wroclaw, Lengyelország, 2014.06.12-2014.06.14. Kiadvány: Wroclaw: 2014. pp. 55-56., 2014 | | Merkovity Norbert: MPs’ Use of Social Networking Sites, In: José van Dijck, Thomas Poell (szerk.) (szerk.) Social Media and the Transformation of Public Space . Amsterdam, Hollandia, 2014.06.18-2014.06.20. Kiadvány: Amsterdam: University of Amsterdam, 2014. pp. 67-68., 2014 | | Merkovity Norbert: A politikusok médialogikája a közösségi oldalakon, In: Merkovity Norbert (szerk.) (szerk.) Politikai kommunikáció-kutatások a közösségi média korában. Szeged: Primaware, 2014. pp. 165-192. (Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület Politika és Digitális kultúra; 1.), 2014 | | Merkovity Norbert: Social Networking Sites and Politics, In: Center for Culture and Cultural Studies Media: Theory and practice. Skopje, Macedónia, 2014.09.04-2014.09.06. Kiadvány: 2014. Paper http://cultcenter.net/?p=1708. , 2014 | | Merkovity Norbert, Imre, Robert, Stella Major: Social Media Innovation in Political Communication, In: Nemeslaki (szerk.) (szerk.) ICT Driven Public Service Innovation: Comparative Approach Focusing on Hungary. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2014. pp. 155-171., 2014 | | Merkovity Norbert: Médialogika a horizontális hálózatok kommunikációjában, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 13: (3-4) 43-58, 2013 | | Ábrahám Adrienn, Bencsik R Leona, Dobó Balázs, Elek Fanny, Hörömpöli Luca, Kopasz Réka, Kővágó Paulina, Letenovics Ivett, Merkovity Norbert, Molnár Melinda, Patkós Anna, Póth Csilla, Szabó Gréta, Szűcs Kata, Szűcs Krisztina: Politikusok a közösségi hálón, Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológia Tanszék, 50 p. (SZTE Politikatudományi és Álleméleti Műhely (PÁM), Hallgatói Füzetek; 1..), 2015 | | Merkovity Norbert: Are the Social Networking Sites Democratic for the Public?, In: Bogusława Dobek-Ostrowska, Michał Głowacki (szerk.) (szerk.) Changing Media and Democracy: 25 Years of Media Freedom and Public Sphere in Central and East Europe. Wrocław, Lengyelország, 2014.06.12-2014.06.14. Kiadvány: Wrocław: 2014. pp. 55-56., 2014 | | Merkovity Norbert: Politics of Self-mediatization, In: ICA Łódź Regional Conference Committee (szerk.) (szerk.) ICA Regional Conference: Expanding Communication: Old Boundaries New Frontiers: Abstracts. Lodz: Wydawnictwo Uniwersytetu Łódzkiego, 2015. pp. 129-130., 2015 | | Merkovity Norbert: How Do Representatives Communicate?, In: CEECOM 2015 Organizing Committee (szerk.) (szerk.) CEECOM 2015: 8th Central and Eastern European Media and Communication Conference. Zagreb: University of Zagreb, 2015. pp. ., 2015 | | Merkovity Norbert: Media Logic of MPs on Social Networking Sites, In: Caja Thimm, Mario Anastasiadis, Jessica Einspanner-Pflock, Dagmar Ogon, Judith Nikula, Julia Schüssler, Nina Adams (szerk.) (szerk.) Media Logic(s) Revisited: Modeling the Interplay Between Media Institutions, Media Technology and Societal Change. Bonn: Universitat Bonn, 2015. pp. 13., 2015 | | Merkovity Norbert: Is This the Era of Self-mediatization?, In: Organizing Committee (szerk.) (szerk.) IPSA's RC 10, RC 22 and RC 34 Conference: Communication, Democracy and Digital Technology. Zagreb: University of Zagreb, 2015. pp. ., 2015 | | Merkovity Norbert: Towards Self-Mediatization of Politics, In: CEECOM 2015 Organizing Committee (szerk.) (szerk.) CEECOM 2015: 8th Central and Eastern European Media and Communication Conference. Zagreb: University of Zagreb, 2015. pp. ., 2015 | | Merkovity Norbert: Self-Mediatized Politicians, In: Centre for Journalism Department of Political Science University of Southern Denmark (szerk.) (szerk.) ECREA Political Communication Conference 2015. Odense: University Press of Southern Denmark, 2015. pp. ., 2015 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
