A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
108919
típus K
Vezető kutató Szepesiné Simon Éva
magyar cím A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása
Angol cím Exploration of cadastral surveys (tapu defter) of the Ottoman Hungary and the periphery of the occupied region
magyar kulcsszavak szandzsák-összeírás (tahrír-defter), tímár-javadalom összeírás (tímár-defter), birtokadományozási jegyzőkönyv (rúznámcse), állami adót fizetők jegyzéke (dzsizje-defter), dicalis összeírás
angol kulcsszavak Books of Land Surveys (tahrîr defteri), Tîmâr Register, Daily Registers (ruznamçe defteri), Poll Tax Registers (cizye defteri), Dical Conscriptions
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Magyar Nemzeti Levéltár
résztvevők Demeter Gábor
Hegyi Klára
Sudár Balázs
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 15.036
FTE (kutatóév egyenérték) 6.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt céljai:
1. A Magyarország területén a 16–17. században működő oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodás napjainkig fennmaradt forrásainak (tahrír-defterek, tímár-defterek, rúznámcsék, dzsizje-defterek) feltárása, a még ismeretlen hungarika-anyag (elsősorban rúznámcsék) összegyűjtése, a már meglévő anyag hiányainak pótlása, földrajzi szempontú tematikus katalógusuk elkészítése.
2. A források alapján a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (MNL OL) „Elektronikus levéltár” projektje keretében már elkészült online módon elérhető „Dicalis összeírások” adatbázishoz szorosan kapcsolódó, az oszmán-magyar együttélés hatásának komparatív vizsgálatát lehetővé tevő sokrétűen felhasználható „Oszmán összeírások” című relációs adatbázis elkészítésének megkezdése (hatvani, füleki, mohácsi/pécsi, szigetvári szandzsák) és folyamatos online megjelentetése.
3. Az adatbázisban megjelenő adatok vizualizálása a térképi megjelenítés eszközeivel (tematikus térképészet, GIS).
4. A források komparatív vizsgálatán alapuló forrástani, közigazgatási, jövedelem- és birtokgazdálkodási, társadalomtörténeti és történeti földrajzi szempontú célzott alapkutatások következtetéseinek tanulmányokban történő publikálása, illetve hazai és nemzetközi konferenciákon való közzététele.
5. Használati útmutató készítése az újonnan kifejlesztett vizuális megjelenítést segítő program működéséhez más összeírás típusú adatbázisok vizualizálásának elősegítése céljából.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A történelmi Magyarország területére vonatkozó oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodási iratok közül napjainkig részletesen csak a tahrír-defterekkel, érintőlegesen a dzsizje- és tímár-defterekkel foglalkozott a történettudomány. A rúznámcsék felhasználására még alig található példa. Teljes körű történészi forrásfeltárása és feldolgozása egyik forráscsoportnak sem történt meg. A 16-17. századi oszmán összeírások fogalmi rendszere és forrásértéke nem tisztázott, időszakonként és régiónként is különbözhet, ezért az oszmán összeírások teljes fogalmi körének definitív rögzítése szükséges. A komparatív vizsgálatok és a térképi ábrázolás lehetőséget biztosít az első pályázati ciklusban feldolgozásra kerülő régiókra (Baranya, Somogy, Zala, Vas, Nógrád, Heves, Kis-Hont, Gömör, Borsod, Torna, Abaúj, Zemplén megyék területére) vonatkozóan a névlegesen és a valóságosan birtokolt területek meghatározására, az Oszmán Birodalom állandóan mozgó katonai, adóztatási és közigazgatási határának több időmetszetű ábrázolására és a folyamatok elemzésére. Az oszmán hódítás előtti településhálózat változásainak felmérésére, a település- és népességpusztulás megállapítására és térképi ábrázolására. Vizsgálhatóvá válik a magyarországi tímár-rendszer működési mechanizmusa, a birtoktestek kialakulásának és változásának törvényszerűségei a határvidéken és a törzsterületeken, valamint a teljes oszmán birtokos réteg társadalmi rétegződésének, összetételének, mobilitásának, jövedelmi viszonyainak problémái.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A török hódoltság belső viszonyainak eddigi kutatását elsősorban az egy-egy közigazgatási egységről készült adóösszeírások magyar nyelvű publikálása, illetve önálló monografikus feldolgozása jellemezte. Az utóbbi évtizedben erősödtek fel azok a törekvések, amelyek egy-egy témára építve a hódoltság egészét vizsgálják, de a magyar anyagot ezek is ritkán értékesítik. A tervezett adatgyűjtés és adatbázis ebben hozhat gyökeres fordulatot azzal, hogy a MNL OL dicalis összeírásokat feldolgozó adatbázisához közös kereső révén hozzákapcsolja a magyar vonatkozású török kataszteri defterek hatalmas levéltári anyagát.
A projekt során végzendő forrásfeltárás eredményeként a MNL OL hódoltság kori hungarika-gyűjteménye jelentősen kibővül, a forrásanyag katalogizálása biztosítja az iratanyag kutathatóságát. Az oszmánli nyelvű források adatbázisban kezelése a nyelvi nehézségek kiküszöbölésével a forrásanyag értékelését és hasznosíthatóságát segítik elő, kiszélesítve a forráscsoportot használni tudó professzionális történészek és a magánérdeklődő (hely- és családtörténészek) körét. A folyamatosan fejlődő adatbázis lehetőséget biztosít a hódoltság fennmaradt (keresztény és oszmán) összeírás típusú forrásainak komparatív vizsgálatára, ezzel elősegíti a 16-17. századi magyar történelem alapkérdéseinek (gazdaság-, társadalom-, hadtörténeti, demográfiai, történeti földrajzi szempontú) vizsgálatát, valamint lehetővé teszi a defterek nemzetközi szintű összehasonlítását. Az adatbázis segítségével lehetővé válik a kutatás számára már ismert, de csak részlegesen feldolgozott tahrír-, tímár- és dzsizje-defterek mellett a naponként vezetett rúznámcsék adatainak összehasonlító elemzése. A birtokadományozási naplók sorozatai segítségével a defter-sorozatok hiányzó darabjainak tartalma is részben rekonstruálhatóvá válik. Az oszmán és magyar adatbázisok összekapcsolása és a projekt technikai megoldásai a már meglévő adatbázisok új irányú felhasználásának, szélesebb alkalmazási területek megnyitásának és továbbfejlesztésének lehetőségét biztosítják.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 16-17. század folyamán az Oszmán Birodalom a hódoltságban és a Magyar Királyság határterületein az állami adóztatás és a tímár-rendszer működése érdekében a települések adózóképességét és népességét bizonyos időközönként felmérette. E célt szolgálták a török nyelven íródott szandzsák-összeírások (tahrír-defter), a tímár-javadalom összeírások (tímár-defter), a birtokadományozási jegyzőkönyvek (rúznámcse) és az állami adót fizetők jegyzékei (dzsizje-defter). A defterek anyaga ma több külföldi levéltár (Isztambul, Ankara, Bécs stb.) hungarika-gyűjteményében található, teljes körű mennyiségi és tartalmi feltárása, nyilvántartásba vétele nem történt meg. Az MNL Országos Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézete célul tűzte ki egy multidiszciplináris (oszmanista, levéltáros, térinformatikus) összefogást igénylő projekt keretében az oszmán összeírások adatbázisszerű feldolgozását, a defterek és a korabeli keresztény összeírások adattartalmának összehasonlíthatóvá tételét és térképi megjelenítését. Továbbá célzott alapkutatások során négy tipikus-specifikus közigazgatási egység, a Királysággal határos szigetvári, hatvani, füleki és a hódoltság belsejében fekvő mohácsi/pécsi szandzsák példáján keresztül kívánják vizsgálni, majd tanulmányokban, monográfiákban feldolgozni a hódoltság had-, közigazgatás-, település-, gazdaság- és birtoktörténetét, adózási, demográfiai és társadalmi változásait. A projekt eredménye nemcsak a tudományos kutatók számára nyitja meg egy fontos forrásegyüttes komparatív vizsgálatának lehetőségét, hanem a nyelvi akadályok elhárításával a hely- és családtörténeti kutatók számára is jelentős segítséget biztosít kutatásaikhoz.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Goals of the project:
-exploring, translating and analysing archival sources related to Ottoman Hungary regarding Ottoman taxation, income and land-tenure system in the 16-17th centuries (detailed registers, summary registers, daily registers, poll tax registers) focusing on their socio-economic aspects in order to investigate phenomena of the frontier zone
-collecting yet unknown hungarica–material (Daily Registers), complementing the deficits of existing material and creating a thematic and geographical catalogue.

-Using the above mentioned collected sources the creation and online publication of a database entitled „Ottoman conscriptions” similarly to the „Dical conscriptions” already digitized and published within the framework of the project „Electronic Archives”. Using the experience, structure and know-how of the latter our pilot–project will focus on digitizing data concerning the sanjak of Szigetvár, Hatvan, Fülek, Pécs in order to enhance the possibilities of comparative studies on Ottoman-Hungarian coexistence and to enhance the versatility of application.

-Visualization of the digital data using the methods of GIS and thematic mapping (neo-geography, neo-cartography)

-Publication of conclusions in journals and at inland and international conferences based on the statistical evaluation of database and on comparative studies of sources regarding socio-economic relations, land-tenure issues, income-estimations, public and military administration and historical geographical aspects

-Writing a users’ manual for the operation of database and visualization of data in order to enhance the dissemination of knowledge and public accessibility to raw data.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Hungarian historians have been involved in investigating sources related to Ottoman income and land-tenure system for a long time. While researches offer a deep knowledge on detailed registers regarding Hungary, contrary to this, poll tax and summary registers are not so broadly exploited source types, and daily registers almost completely remained in shade. Despite the many research done, a full-scale evaluation of these source types is still missing. As categories and phrases may show territorial and temporal variations, the terms used in Ottoman conscriptions from the 16-17th century need clarification in order to identify the common features, which can serve as variables for processing the database. Comparative researches on these tax-conscriptions and the GIS-aided visualization of data (map) offer possibilities for the definition and delineation of de facto and de iure possessed Ottoman territories in Baranya, Somogy, Zala, Vas, Nógrád, Heves, Kis-Hont, Gömör, Borsod, Torna, Abaúj, Zemplén counties. Such an instrument may offer possibilities to analyze processes and to visualize the temporal and spatial changes of the evermoving military, administrative and taxation units of the Empire, to register changes in the settlement-network prior to and after the Ottoman conquest and to measure the devastation of population. A GIS-aided database may quicken investigations on the operation of timar-system in Hungary, promote examinations on the organisation processes of land-tenure system both in the frontier and core areas, and it may enlighten problems regarding the distribution of income, social composition, vertical and horizontal mobility within the Ottoman ruling class.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Investigations on Ottoman Hungary and its periphery were mainly characterised by monographic works based on publication of raw data on tax-conscriptions for separate administrative units, usually in Hungarian language. During the last decades a new approach of comparing phenomena in the whole periphery has appeared, but these still rarely utilize Hungarian material. Our project proposal means a drastic turn in approaches, since it aims to attach the processed archival material of the Turkish cadastral defters related to Hungary to the database of Dical conscriptions created in National Archives of Hungary. This offers a possibility to investigate phenomena of the periphery based on the combination of two different contemporary source-types with common aspects, topics. As the result of the project, the Hungarica-collection of the NAH related to the Ottoman era will be extended, and a catalogue of these sources will serve to improve the accessibility and explorability of documents. Storing and handling data in a database extracted and translated from the original osmanli sources will remove linguistic obstacles and broaden the group of users being either professional historians or persons interested in local history, genealogy, historical geography. Such an expandable database offers possibility for the comparative analysis both of Christian and Moslem conscription-type sources related to the periphery, thus may promote the investigation of basic questions of Hungarian history in the 16-17th century, and also provide for possibilities of an international-level comparison of defters. With the aid of the database, beside the well-known, but partly processed and analysed detailed registers, summary and poll tax registers, the comparative analysis of daily registers (containing daily data on land-tenure system) becomes possible. Using these donation-diaries the content of missing defters may be reconstructed. The connection of Hungarian and Ottoman databases and the technical solutions and approach of the project may implement new approaches in history as well, offering the evaluation of data-masses related to same phenomena or related to the temporal changes of the same administrative units.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The Ottoman Empire regularly estimated the taxability of settlements and population in Ottoman Hungary and its periphery during the 16-17th centuries in order to operate its land-tenure system (including timarlik, on which the militiary potential of the empire was based) and to collect imperial taxes. The conscriptions of the sanjaks (detailed registers), timar-donations (summary registers), daily notes on donations (daily registers), and conscriptions of taxable population (poll tax registers) served this purpose. The material of these defters are located in the archives of different countries (Istanbul, Ankara, Vienna, etc.). Contrary to several efforts made, their full-scale catalogization has not been carried out yet. The National Archives of Hungary and the Institute of History in the Research Centre for the Humanities of HAS decided to launch a joint, multidisciplinary (historians, archivists, geographers) and multiinstitutional cooperation for translating, processing and storing these sources in a database in order to visualize data and make source-types, trends and phenomena comparable. Direct basic researches are aimed at assessing demographic and social changes, analysing trends using time series, writing the history of land-tenure system, taxation, public and military administration in monographies and studies focusing on 3 sanjaks located in the frontier zone (Szigetvár, Hatvan, Fülek) and one in the core of Ottoman Hungary (Pécs). The results of the project enhance the possibilities of comparative analyses not only for professional historians, but – by eliminating linguistic obstacles – provide facilities for private and local researchers, genealogists.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Az oszmán központi pénzügyi hivatal és a kormányzat Magyarország területére vonatkozó 16–17. századi forrásai összegyűjtésének eredményeként digitális másolatban a Magyar Nemzeti Levéltár számára átadtunk 71 744 felvételt, amivel megtörtént a korszak hiányzó vagy pontosításra szoruló törökországi forrásainak pótlása. Ezzel párhuzamosan elkészült a Magyarország területére vonatkozó 16. századi oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodás forrásainak földrajzi szempontú tematikus levéltári katalógusa, amely elérhető az MNL OL honlapján. A hatvani, füleki, mohácsi/pécsi, szigetvári (és görösgali) minta szandzsákok 16. századi adatainak feldolgozására kifejlesztettük az oszmán-magyar együttélés hatásának komparatív vizsgálatát lehetővé tevő, sokrétűen felhasználható és bővíthető „Oszmán összeírások” című relációs adatbázist, amely jelenleg 14 830 rekordot tartalmaz. Technikai okokból most az MNL belső hálózatán érhető el. Az adatok vizualizálása és a folyamatok jobb megértése céljából kifejlesztettünk egy TatukGIS alapú térinformatikai adatbázist. A projektben vizualizált adatok -240 db térkép- elektronikusan, illetve DVD-n kerülnek publikálásra. Kétnyelvű használati útmutató készült a két adatbázishoz, ezzel elősegítve más összeírás típusú adatbázisok működését és vizualizálását. Publikációk: 5 folyóiratcikk, 2 könyvfejezet, 3 útmutató, 1 levéltári segédlet, 6 egyéb. Megjelenés alatt: 1 monográfia, 1 könyvfejezet, 4 folyóiratcikk, 1 atlasz. Előadások: 8 nemzetközi, 15 hazai.
kutatási eredmények (angolul)
As a result of our data collection efforts 71 744 digital copies of archival data from the Ottoman central financial office and the government – concerning Hungary in the 16-17th c. – were handed over to the Hungarian National Archives. This means that we managed to fill in the lacuna regarding data availability for Hungary conquered by the Ottomans. Parallel to this a thematic geographical archival catalogue of the obtained data (financial, estates structure) was created which is available at the website of the Hungarian National Archives. Using the data from Hatvan, Fülek, Mohács/Pécs, Szigetvár, Görösgál sanjaks from the 16th c. as sample areas to study Ottoman accommodation, taxation, estate politics and coexistence of Hungarian and Ottoman structures, a database entitled „Ottoman tapu defters” was created containing 14,830 records. The database is available at the intranet of the Hungarian National Archives due to technical reasons. In order to visualize data and for the better understanding of the processes a GIS-aided system was also developed under TatukGIS platform. The visualized data – 240 maps – were published on DVD. A bilingual users’ guide was created for the the databases in order to help public users and the operation and visulaization of other databeses. Publications: 5 articles, 2 book chapters, 3 users’ guides, 1 archival aide-material, 6 other. In press: 1 book, 1 book chapter, 4 journal articles, 1 atlas. Presentations: 8 international, 15 inland.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108919
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Sudár Balázs: Pécs története a hódoltság korában (1543-1586), Pécs története III. Pécs története a hódoltság korában (1543-1686) Főszerk. Vonyó József (megjelenés alatt), 2019
Hajnalka Tóth - Gábor Demeter - Éva Szepesiné Simon - Adrienn Papp: Habsburg ve Osmanli İmparatorlukları Arasındaki Sınır Bölgesi _Macaristan’daki Osmanlı Eğemenliği, 23rd Symposium of Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes. Sofia, Bulgaria 11-15 September 2018. pp. 20-21, 2018
Sudár Balázs – Hegyi Klára – Sz. Simon Éva: Segédlet az oszmán-török szövegekben arab betűvel lejegyzett tulajdonnevek átírásához, http://mnl.gov.hu/mnl/ol/oszman_torok_nevek_atirasa, 2019
Sz. Simon Éva: Tematikus segédlet a budai vilájet Magyarország területére eső szandzsákjainak 16. századi adó- és birtokösszeírásaihoz, http://mnl.gov.hu/mnl/ol/leveltari_segedlet_oszman_osszeirasokhoz, 2019
Demeter Gábor: Használati útmutató az OTKA K 108919 számú pályázati támogatással készült Oszmán összeírások című relációs adatbázis rekordjainak vizualizálására kifejlesztett GIS szoftverhez/Users' Guide to the GIS Software Supporting the Visualization of Data in Project OTKA K 108919 (Ottoman Tapu Defters), http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hasznalati_utmutato_a_gis_szoftverhez, 2019
Sz. Simon Éva – Hegyi Klára – Demeter Gábor: Atlasz a 16. századi oszmán jövedelem- és birtokgazdálkodás tanulmányozásához (hatvani, füleki, görösgali, mohácsi, pécsi , szigetvári szandzsák), http://mnl.gov.hu/mnl/ol/terkepek, 2019
Sz. Simon Éva: Útmutató az Oszmán összeírások című adatbázis működéséhez, http://mnl.gov.hu/mnl/ol/utmutato_az_oszman_osszeirasok_cimu_adatbazis_mukodesehez, 2019
Sz. Simon Éva: A szpáhi katonaság vizsgálatának lehetőségei a MNL OL Oszmán adatbázisa alapján., Eger, 2017. november 12. Élet az oszmán hódoltságban V., Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület., 2017
Sudár Balázs: Szekszárd története a török korban (1541-1686), Szekszárd, ahol élünk. Várostörténet mindenkinek. Szerk.V. Kápolnás Mária. Szekszárd, 2018. 110-135. p., 2018
Sudár Balázs: A mohácsi náhíje és települései a 16. században, Kézirat, 2019
Hegyi Klára: A füleki szandzsák, MTA BTK TTI közlésre elfogadott kézirat, 2019
Sz. Simon Éva: Egy év a szigetvári szandzsák történetéből (983). Javadalombirtokos szpáhik fluktuácija 1575. április 18. és 1576. március 28. között, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, közlésre elfogadott kézirat, 2019
Éva Sz. Simon: "Sınrsz" Imparatorluk - 16. Yüzyıl Macar Krallığı’nda Osmanlı Yayılması, TKGM, Istanbul (közlésre elfogadott konferenciacikk), 2019
Gábor Demeter - Éva Sz. Simon: Some Spatial and Temporal Aspects of Ottoman Accomodation in the Hungarian Kingdom - The Possibilities of Visualization in GIS., TKGM, Istanbul (közlésre elfogadott konferenciacikk), 2019
Éva Sz. Simon: Mufassal Defterleri’ne göre Osmanlıların XVI. Yüzyıl Macar Krallığı’nı Fethetme Yöntemleri, 23rd Symposium of Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes. Sofia, Bulgaria 12 September 2018. (konferencia előadás), 2018
Sz. Simon Éva: Magyar falvak, török földesurak. A birtokadományozási naplók adatbázisainak tanulságai, Eger, 2018. november 16. Élet az oszmán hódoltságban VI., Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület, 2018
Éva Sz. Simon - Gábor Demeter: 'Sınrsz Imparatorluk' - Osmanlı Yönetim Biçiminin Bazı Bölgesel ve Dönemsel Özellikleri ile GIS (Coğrafi Bilgilendirme Sistemi) Tabanlı Görüntüleme Olanakları, Istanbul, 2018. december 5. Macar Kültür Merkezi, İstanbul (önálló előadás), 2018
Gábor Demeter - Éva Sz. Simon: 'Borderless Empire' Some Spatial and Temporal Aspect of Ottoman Accommodation in the Hungarian Kingdom - the Possibilites of Visualization in GIS, Ankara, 2018.december 6. Bilkent Üniversitesi, Ankara (önálló előadás), 2018
Sz. Simon Éva: Oszmán előrenyomulás Kanizsa környékén a 16. században - Az oszmán adóösszeírások térinformatikai megjelenítésének tanulságai, Nagykanizsa, 2018. október 9. Thúry György emlékkonferencia, Nagykanizsa (Konferencia előadás), 2018
Sz. Simon Éva: "Határtalan" birodalom - Oszmán terjeszkedés Magyarországon a 16. században, Budapest, 2017. november 30. Magyar Nemzeti Levéltár, Levéltári délutánok, 6. (önálló előadás), 2017
Sz. Simon Éva: A hódoltság oszmán összeírásainak adatbázisai - új vizsgálatok lehetőségei, Budapest, 2018. április 27., MTA BTK TTI (önálló eleőadás), 2018
Sz. Simon Éva: A dunántúli falvak hódoltatása - Oszmán terjeszkedés a Dél-Dunántúlon a 16. században, Szigetvár, 2016. október 25. (Konferencia előadás), 2016
Sz. Simon Éva: Az oszmán terjeszkedés stratégiái a 16. századi összeírások alapján, Szombathely, 2018. november 22. Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathelyről indultak... (Konferencia előadás), 2018
Hegyi Klára: A füleki szandzsák a hódoltság és a királyság határán, Budapest, 2015. május 19. MTA BTK TTI (önálló előadás), 2015
Hegyi Klára: A török Eger ereje, Eger, 2015. november 26. Élet az oszmán hódoltságban III., Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület (konferencia előadás), 2015
Hegyi Klára: A jászság a török hódoltságban, Jászberény, 2016. október 19. Jász Múzeum (önálló előadás), 2016
Sudás Balázs: Oszmán elit a hódoltság utolsó húsz évében, Villány, 2016. április 8. (konferencia előadás), 2016
Sudár Balázs: Oszmán "helyi elit" a magyar végvidéken. Önérdek, közérdek, államérdek. Az érdek hatása Magyarország koraújkori történelmének alakulására, Eger, 2018. október 10-11. Dobó István Vármúzeum (konferencia előadás), 2018
Gábor Demeter: Towards a new interpretation of sources: Ottoman accommodation in the Hungarian Kingdom – database-building and the possibilities of visualization in GIS, 23rd Symposium of Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes. Sofia, Bulgaria 12 September 2018. (konferencia előadás), 2018
Sz. Simon Éva: A hódoltatás stratégiája, avagy az Oszmán Birodalom magyarországi határainak vizsgálata az adóösszeírások adatainak tükrében, Eger, 2015. november 26. Élet az oszmán hódoltságban III., Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület (konferencia előadás), 2015
Sz. Simon Éva: A hódoltság török forrásainak adatbázisai – az oszmán összeírások vizsgálatának új lehetőségei. Az MNL OL és az MTA BTK TTI közös oszmanisztikai kutatócsoportjának bemuta, Eger, Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület, IV. Élet a török hódoltságban c. konferencia, 2016. 11. 11., 2016
Szepesiné Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919) Szakmai beszámoló a harmadik évről (2016), Catastrum: Évnegyedes katasztertörténeti folyóirat 4:1 pp. 59-64., 2017
Sz. Simon Éva: Várfoglalás vagy illúziókeltés? Az 1574. évi Kanizsa elleni oszmán támadás és következményei, Zalai Múzeum 23. pp. 201-217., 2017
Éva Sz. Simon:: Kayıt Dışı (Hâric ez-Defter) ve “Gayrimeskûn” (Hâli ez-Raiyyet) Yerlerin Osmanlı Sınır Boylarının Şekillenmesinde Etkisi, Güneydoğu Avrupa Araştırmaları Dergisi/Journal for South-Eastern European Studies 2. pp. 1-16., 2017
Sz. Simon Éva:: Az Oszmán hódoltság időszaka, Nyomot hagytak - Évszázadok, személyiségek, aláírások: Their Traces - Centuries, Personalities, Signatures. Budapest: Magyar Nemzeti Levéltár, 2017. pp. 36-45. In: Németh, 2017
Sudár Balázs:: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566), „Mozgó frontvonalak: háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552–1568” Studia Agriensia; 35.2017. pp. 41-66., 2017
Sudár Balázs:: Pécstől Szigetvárig (1543–1566), In: "Vár állott...": Tudományos történeti konferenciák Vajdahunyadvár 2013-2016. Szerk.: Hermann Róbert, Bp., 2017. pp. 103-111., 2017
Sz. Simon Éva: A szpáhi katonaság vizsgálatának lehetőségei a MNL OL Oszmán adatbázisa alapján., Eger, 2017. november 12. Élet az oszmán hódoltságban V., Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület., 2017
Sz Simon É: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (K 108 919), Catastrum 1:31-44, 2014
Sz. Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919): Szakmai beszámoló az első évről (2014), Catastrum 2. pp. 46-48., 2015
Sz. Simon Éva: A hódoltság kori forrásanyag komparatív vizsgálatának új lehetőségei: Beszámoló az MNL Országos Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézete közös oszmanisztikai ku, Levéltári Közlemények 86. pp. 341-343., 2015
Szepesiné Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919) Szakmai beszámoló a második évről (2015), Catastrum: Évnegyedes katasztertörténeti folyóirat 3:1. pp. 54-56., 2016
Szepesiné Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919) Szakmai beszámoló a harmadik évről (2016), Catastrum: Évnegyedes katasztertörténeti folyóirat 4:1 pp. 59-64., 2017
Sz. Simon Éva: Várfoglalás vagy illúziókeltés? Az 1574. évi Kanizsa elleni oszmán támadás és következményei, Zalai Múzeum 23. pp. 201-217., 2017
Éva Sz. Simon: Kayıt Dışı (Hâric ez-Defter) ve “Gayrimeskûn” (Hâli ez-Raiyyet) Yerlerin Osmanlı Sınır Boylarının Şekillenmesinde Etkisi, Güneydoğu Avrupa Araştırmaları Dergisi/Journal for South-Eastern European Studies 2. pp. 1-16., 2017
Sz. Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919): Szakmai beszámoló a negyedik évről (2017), Catastrum: Évnegyedes katasztertörténeti folyóirat 5:1, 2018
Sz. Simon Éva: A szülejmáni béke: Amagyarországi oszmán adóösszeírások és a magyar-oszmán békekötések összefüggései, Aetas:Történettudományi folyóirat 33:4. 53-72. p., 2018
Sz Simon É: A hódoltságon kívüli „hódoltság” Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, p. 368, 2014
Simon ÉSz: Flight or Submission: Changing Identities in the Ottoman-Hungarian Borderlands. The County of Zala in the 1570s., p. 33-46. in: Born R; Puth A. Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa. Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 2014
Sz Simon É: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (K 108 919), Catastrum 1:31-44, 2014
Demeter G: A török kor utáni újratelepülés demográfiai sajátosságainak vizsgálata az 1715/20-as Regnicolaris Conscriptio segítségével Nógrád megyében, pp. 83-103. in: Menyhárt Krisztina. Gazdaság és kultúra: a magyarországi nemzetiségek gazdasági és kulturális tevékenysége a 19. és a 20. században.Bolgár Kulturális Fóru, 2014
Simon Éva Sz: Flight or Submission: Changing Identities in the Ottoman-Hungarian Borderlands. The County of Zala in the 1570s., p. 33-46. in: Born R; Puth A. Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa. Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 2014
Sz. Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919): Szakmai beszámoló az első évről (2014), Catastrum 2. pp. 46-48., 2015
Sz. Simon Éva: A hódoltság kori forrásanyag komparatív vizsgálatának új lehetőségei: Beszámoló az MNL Országos Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézete közös oszmanisztikai ku, Levéltári Közlemények 86. pp. 341-343., 2015
Szepesiné Simon Éva: A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása (OTKA K 108919) Szakmai beszámoló a második évről (2015), Catastrum: Évnegyedes katasztertörténeti folyóirat 3:1. pp. 54-56., 2016
Sz. Simon Éva: A hódoltság török forrásainak adatbázisai – az oszmán összeírások vizsgálatának új lehetőségei. Az MNL OL és az MTA BTK TTI közös oszmanisztikai kutatócsoportjának bemuta, Eger, Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület, IV. Élet a török hódoltságban c. konferencia, 2016. 11. 11., 2016



vissza »