 |
A mongol főlámák és egyházuk társadalmi és politikai szerepe kezdetektől napjainkig
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109043 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szilágyi Zsolt |
| magyar cím |
A mongol főlámák és egyházuk társadalmi és politikai szerepe kezdetektől napjainkig |
| Angol cím |
The political and social role of the Mongolian chief lamas and their church from the beginnings until the present days |
| magyar kulcsszavak |
mongolisztika, orientalisztika, vallástörténet, Belső-Ázsia története, vallásantropológia |
| angol kulcsszavak |
mongolian studies, history of Mongolian Buddhism, history of Inner Asia, anthropology of religion |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Keleti kultúra |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Néprajztudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2018-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
5.016 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.18 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A mongol buddhizmus a 16. századi második megtérést és Öndör Gegen 1639-es beiktatását követően a mongol kultúra megkerülhetetlen tényezőjévé vált. Jelen program célja, hogy az egyház és a mongol főlámák tevékenységének vizsgálatán keresztül mutassa be a mongol buddhista egyház történetét, társadalmi és politikai szerepét napjainkig. A tibeti eredetű gelugpa rend terjedése a buddhizmus intézményesülésének korszaka volt, s vallás a mongol területeken épp ebben az időszakban vált meghatározó tényezővé. Pozíciója a mandzsu korban fokozatosan stabilizálódott, hogy a 20. század elején a mongol állam legstabilabb pillérévé váljon. A mandzsuk bukásakor a mongol trónnak nem volt elfogadott világi várományosa, így a teokrácia bevezetése az önálló mongol államiság megmentésére tett egyetlen lehetséges lépés volt. Az 1921-es forradalom és a politikai hatalomváltás után a vallás képes volt túlélni, hogy az 1990-ben rendszerváltás utáni poszt-szovjet korszakban ismét a mongol nemzeti identitás egyik legfontosabb pillére legyen. Jelen kutatás alapjait a korábban művelt OTKA program, illetve a témavezető által megvédett két PhD disszertációhoz kapcsolódó kutatás adja. Célja, hogy a korábbi kutatások és új anyagok, láma életrajzok, kolostori gyűjtemények feldolgozásával vizsgálja, hogyan vált a buddhista egyház és annak főlámája az önálló mongol államiság jelképévé, a mongol történelem egyes korszakaiban annak irányítóivá. Bemutatjuk, hogy a hozzájuk kapcsolódó történeti hagyomány milyen szerepet játszik ma a mongol kultúrában, és napjaink politikai környezete milyen lehetőségeket nyújt e hagyomány továbbélésére. Az új adatokat egy monográfiában foglaljuk össze.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Jelen kutatás kiinduló hipotézise az, hogy a mandzsu korban a teljes kulturális és politikai asszimilációt a mongolok részben a buddhizmus megjelenésének és államvallás válásának köszönhetően kerülték el. A kínaitól markánsan eltérő nomád életmód fontos szerepet játszott ugyan a teljes beolvadás megakadályozásában, de nem biztosította volna a politikai függetlenséget, ahogyan ezt a belső-mongol területek tekintetében tapasztalhattuk. A mandzsu korban egy a világi közigazgatás alternatívájának tekinthető kolostori rendszer jött létre a Góbitól északra eső területeken, mely a mongolok irányítása alatt működött, s feltevésünk szerint az eddig elfogadott nézetekkel szemben az első bogdo gegen már ekkor teokrataként működött. A buddhista egyház fokozatosan államszervező tényezővé vált, és a hozzá, de különösen az egyházfőkhöz kapcsolódóan kialakult kulturális hagyománynak kiemelt szerepe volt a teokrácia bevezetésén keresztül a részleges mongol függetlenség megőrzésében. A főlámák az évek során fokozatosan az állam jelképévé, megfellebbezhetetlen tekintélyű vezetőjévé váltak annak ellenére, hogy sokuk nem volt mongol születésű. A téma különösen érdekes napjainkban, amikor a 9. egyházfő halálát követően a mongol főlámák utódlásának kérdése napi aktualitássá vált. Ma kutatható igazán jól, milyen megfontolások, milyen társadalmi és kulturális hagyomány irányítja a következő megtestesülés kiválasztásának folyamatát.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Ma a buddhizmus a mongol nemzeti identitás egyik legfontosabb pillére. Részletes kutatása azonban csak a mongóliai rendszerváltás után vált lehetségessé, addig az uralkodó kormányzati ideológia nem tette ezt lehetővé. Mongóliában, de külföldön is csupán egy-egy összefoglaló kiadványt szenteltek a témának (Pürewjaw-1978, Moses-1977). Jelen kutatás új szemléletben foglalja össze az említett kötetek megjelenése óta eltelt 30 év újabb kutatási eredményeit. Vizsgálja és feldolgozza közelmúltban hozzáférhetővé vált levéltári, kolostori adatokat, és beépíti azokat a készülő publikációkba. Ugyanakkor ötvözi a történeti, filológiai és napjaink tekintetében az antropológiai kutatás metódusait is. Előbbi elengedhetetlen alapja kell, hogy legyen a mongol buddhizmus mai vallásantropológiai szemléletű kutatásának, és a különböző kutatási módszerek összekapcsolása a buddhista egyház történetének feltárásán kívül közelebb visz bennünket jelenkori társadalmi szerepének megértéséhez is. A tibeti eredetű belső-ázsiai buddhizmus működése napjainkban az ismert politikai okokból egyedül Mongóliában lehetséges. Ugyanakkor az itt szerzet tapasztalatok, például a főlámák jelenkori utódlásának megfigyelése az egyetemes buddhista egyház működésének megértéséhez is közelebb vihet bennünket.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Jelen program célja, hogy a modern kutatási módszerek és új eredmények felhasználásával feldolgozza a mongol buddhizmus történetét az államvallássá válástól napjainkig. A 16. század óta Belső-Ázsiában a nomadizmus mellett a buddhizmus a kultúra egyik legfontosabb eleme, napjainkban pedig a mongol nemzeti identitás egyik fontos pillére. Az egyház vezetői, a mongol főlámák nem csak a belső-ázsiai buddhizmus egyik legmagasabb egyházi méltóságát birtokolták, de igen fontos politikai szerepet is játszottak a térség történetében. Ma a 20. század elején a 8. mongol főláma vezetésével létrejött teokratikus mongol államot az 1990-es mongol rendszerváltás előtti utolsó független mongol államnak tekintik. A mongol buddhizmus történetének, társadalmi szerepének vizsgálatával és összefoglalásával bemutathatjuk, hogy a belső-ázsiai nomádok között hogyan vált a buddhizmus előbb államvallássá, majd fokozatosan államszervező tényezővé. Jelenkori szerepének vizsgálatával pedig megismerhetjük, hogy a hozzá kapcsolódó történeti hagyományra alapozva az egyház hogyan viselkedik napjaink modernizációs konfliktusaiban, milyen szerepet játszik, játszott a modern mongol állam és társadalom kialakulásában.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of this program is to present the history of the Mongolian Buddhist church as well as its significance in shaping Mongolian cultural and political life through examining the Buddhist church and the chief lama’s deeds until the present. The spreading of the Gelugpa sect, originating from Tibet, was the period of institutionalization of Buddhism as well as the phase when Buddhism became a significant influence in Mongolia. Its role gradually stabilized during the period of the Manchu Empire and by the early 20th century it became the strongest pillar of the Mongolian state. After the collapse of the Qing dynasty Mongolia was left without an heir apparent to the throne which made the introduction of theocracy the only possible way to save the statehood of Mongolia. Buddhism survived even after the 1921 revolution and became, once again, one of the strongest pillars of the Mongolian national identity in the 1990s’ post-soviet era. The basis of this research includes the previous OTKA program as well as the researches related to the supervisor’s two defended PhD dissertations. The aim of this program is to examine how did the Buddhist church and its chief lama became the symbol and, at times, even the head of the independent Mongolian state by way of analyzing the unprocessed materials (lama biographies, collections of monasteries etc.) collected during the previous research project. It will be shown what role the historical traditions connected to these materials play in contemporary Mongolian culture besides the prospects of the Buddhist church in today’s Mongolia. The findings of this research will be summarized in a monograph.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The base hypothesis of this research is that Mongolians evaded total social and political assimilation during the Manchu era due to, in a large measure, the appearance of Buddhism and its evolution into state religion. Though the significantly different lifestyle of the nomads played an important role in avoiding the absolute assimilation of Mongolians it would not have secured the political independence we can see in the Inner-Mongolian territories. During the Manchu era a monastery system was established on the Mongolian territories north of the Gobi Desert which could be viewed as an alternative of the secular civil service and which was operated by Mongolians. Our hypothesis is that, in opposition with the recognized theories of the present, the first Bogd Gegen already functioned as a theocrat during the Manchu era. The Buddhist church gradually became a state organizing factor. The evolving cultural traditions connected to the church and especially to its supreme leaders had a marked role through the introduction of theocracy in partly preserving the Mongolian independency. Throughout those years the chief lamas became the symbols and unquestionable authorities, leaders of the Mongolian state despite the fact that several of them were not Mongolian by birth. This topic is especially interesting nowadays when, in the aftermath of the death of the 9th Bogd Gegen, the question of succession became relevant. Now is the time when the governing considerations, cultural and political traditions laying behind the selection of the next incarnation could be effectively researched.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Though Buddhism is one of the most important pillars of today’s national identity in Mongolia in-depth research of it was not possible until the system change in Mongolia since the formerly prevailing governmental ideology did not permit it. Only a handful of all-encompassing publications were dedicated to this topic all over the world (Pürewjaw – 1978, Moses – 1977). This research presents the summary of these volumes and the results of the researches conducted since their publication 30 years ago from a new perspective. This research analysis and processes the data that recently became available from archives and monasteries and incorporates them into the upcoming publication. At the same time, it compounds historical, philological and, in regard to the present, the anthropological research methods as well. This has to be a crucial aspect in today’s anthropological research of Mongolian Buddhism. The compounding of these various research methods brings us closer not only to the discovery of the history of the Buddhist church, but also to the understanding of its role in today’s Mongolian society. Due to well known political reasons Tibetan originated Buddhism can only exist in Mongolia at the present; however, these observations, for instance studying the present succession of the chief lamas, can help us in better understanding the universal Buddhist church.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
This program’s goal is to treat the topic of Mongolian Buddhism from its evolution into a state religion until the present with the help of modern research methods and new research results. Since the 16th century Inner Asia’s most important element of culture, besides nomadism, is Buddhism which is an important pillar of Mongolian national identity. The chief lamas, the heads of the Mongolian Buddhist church, not only possessed one of the most important honorary title in the Inner Asian Buddhist church; they also played a significant political role in the area’s history. Today the theocratic Mongolian state, established by the 8th Bogd Gegen in the early 20th century, is regarded as the last independent Mongol state before 1990 system change. With the studying and summarizing of the history of Mongolian Buddhism as well as its role in Mongolian society we will present how Buddhism became first the state religion then, gradually, evolved into a state organizing force in the Inner Asian nomadic society. With the examination of its role in the present days we will familiarize how the Buddhist church handles present time’s modernizing conflicts. What role does, and did, it play in the formation of the Mongolian state and society based on the historical traditions connected to the Mongolian Buddhist church.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Szilágyi Zsolt: Short biography of Öndör Gegēn Janabajar, the First ǰebcundamba xutagt, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 7-10., 2015 | | Szilágyi Zsolt: Öndör Gegen’s Main Scope of Activities, and His Role in the Mongolian Cultural Tradition, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 11-15., 2015 | | Szilágyi Zsolt: Keleten van-e Mongólia? A mongol demokrácia elmúlt 25 éve., Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport, (MKKCS Műhelytanulmányok; 9.), 2015 | | Szilágyi Zsolt: Az első lépések a Távol-Kelet felé. Az orosz-mongol kapcsolatfelvétel a 17. században., Távol-keleti Tanulmányok. 6. évf. (2014) 1-2. pp. 233-258., 2014 | | Szilágyi Zsolt: Hungarian Travellers in Mongolia in the Early period of the 20th Century, THE INTERNATIONAL SCIENTIFIC CONFERENCE “MONGOLIA AND CENTRAL ASIA” (In late XIX and early XX century) Ulaanbaatar, 2015 | | Szilágyi Zsolt: Historical resources from the early period of People’s Government, Mongolian Buddhism: Past, Present and Future, Budapest, 2015 április16-18., 2015 | | Szilágyi Zsolt: A házasság és a papi nőtlenség hagyománya a mongol buddhizmusban, Magyar Vallástudományi Társaság - Szegedi Tudományegyetem, Vallástudományi tanszék, 2015. május 29-30., 2015 | | Szilágyi Zsolt: Az orosz-kínai kapcsolatfelvétel a 17. században., Távol-keleti Tanulmányok. 7. évf. (2015/2) pp. 75-106., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Öndör gegēn Janabajar rövid életrajza, Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: Öndör Gegēn munkássága és szerepe a mongol kulturális hagyományban., Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: A mongol buddhista egyház a mandzsu fennhatóság idején, Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: A ǰebcundampák későbbi megtestesülései., Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: A nyolcadik bogd gegēn, a teokratikus mongol állam vezetője., Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: A kilencedik megtestesülés és szerepe napjaink mongol buddhizmusában., Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: A mongol buddhista egyház és társadalmi szerepe napjainkban., Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: Három jelentős kolostor a mongol buddhizmus korai időszakából. A Töwxön kolostor és más mongol zarándokhelyek., Birtalan Á. – Majer Zs. – Szilágyi Zs. – Teleki K. (szerk.): Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol é, 2015 | | Szilágyi Zsolt: Short biography of Öndör Gegēn, the First ǰebcundamba xutagt., Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi, Zsolt: Öndör Gegēn’s Main Scope of Activities, and His Role in the Mongolian Cultural Tradition, Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi, Zsolt: The Mongolian Buddhist Church during the Period of the Manchu Rule., Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi, Zsolt: The Later Incarnations of Khalkha ǰebcundamba xutagts,, Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi, Zsolt: Short Biography of Ninth ǰebcundamba and His Role in the Contemporary Mongolian Buddhism., Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi, Zsolt: The Eighth Bogd Gegēn, the Head of the Theocratic Mongolian State., Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi, Zsolt: The Mongolian Buddhist Church and its Role in Mongolian Society in Nowadays., Birtalan, Á. – Majer, Zs. – Szilágyi, Zs. – Teleki, K. (eds.): Buddhism in Contemporary Mongolia. Traditional Mongolian Culture III. DVD. Eötvös Loránd University, Mongol, 2015 | | Szilágyi Zsolt: Keleten van-e Mongólia? A mongol demokrácia elmúlt 25 éve., MKKCS Műhelytanulmányok 9. Szerk. Salát Gergely. PPKE Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport, Budapest, 2015 | | Szilágyi Zsolt: Ajándékba kapott függetlenség. Az önálló mongol állam kialakulásának körülményei és következményei., Salát Gergely – Szilágyi Zsolt (szerk.): Traumák és tanulságok. A második világháború öröksége a Távol-Keleten. Tipotex Kiadó, Budapest 2016. pp. 256-273., 2016 | | Szilágyi Zsolt: A terepmunka fogalmának változása az elmúlt 25 évben Mongóliában., Etno-Lore. No. 33. (2016) pp. 153-175., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Lingering Nomad Ideology in 21th Century Mongolia., Acta Ethnographica Hungarica. Vol. 61. No.1. 2016/June pp. 197-212., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Lehet-e mongol a következő dalai láma? A buddhizmus és más vallások szerepe napjaink Mongóliájában., Vallás és politika a mai Ázsiában. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2016.11.26p. &., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Dzsingisz modern örökösei. A mongol identitáskeresésé és a hagyomány piacosítása, Szilágyi Zsolt (szerk.) Kulturális hagyomány a modern kelet-ázsiai államban. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2016.04.08p., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Historical Documents from the Early Period of the Revolution. Was that an Anti-Religious Movement?, Studies on Mongolian Histori, Langauage and Culture. 2nd International Conference 19–20 June, 2017, Budapest., 2017 | | Szilágyi Zsolt: Is it Possible for a Mongolian Person to be the Next Dalai Lama? Buddhism and Politics in Present-Day Mongolia, Mongolian Buddhism in Practice. 2nd International Conference on Mongolian Buddhism. April 24-25 2017, Budapest, 2017 | | Szilágyi Zsolt: Adatok a yugurok buddhizmusához, Szilágyi Zsolt (szerk.) A Tan örökké ragyogjon!: Tanulmányok Sárközi Alice tiszteletére. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2018. pp. 61-68., 2018 | | Szilágyi Zsolt: A nagy nyugati hadjárat és az Arany horda, RUBICON XXIX.:(5) pp. 72-75. (2018), 2018 | | Szilágyi Zsolt: Városlakó nomádok 2.0. A mongóliai terepmunka új perspektívái a 21. században., Távol-keleti tanulmányok 9. (1) pp. 125-148., 2017 | | Szilágyi Zsolt: Visszatér-e hazájába a mongol buddhista egyház főlámája? Vallás és politika konfliktusa a szekuláris Mongóliában, Szécsi József (szerk.) Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2017. pp. 366-383., 2017 | | Szilágyi Zsolt: Nomadic Tradition and the Modern Mongolia. Lingering Nomad Ideology in 21th Century Mongolia, ACTA HISTORICA : MUBIS-IJN TUUKHIJN SALBARYN ERDEM SHINZILGEENIJ SETGUUL / ACTA HISTORICA MONGOLICI XVIII: pp. 207-215. (2017), 2017 | | Szilágyi Zsolt: Mongólia, Csicsmann László, Rácz Gábor, Salát Gergely (szerk.) Politikai rendszerek Dél- és Kelet-Ázsiában. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, 2017. pp. 301-328., 2017 | | Szilágyi Zsolt: Is it Possible for a Mongolian Person to be the Next Dalai Lama? Buddhism and Politics in Present-Day Mongolia, Mongolian Buddhism in Practice: 2nd International Conference on Mongolian Buddhism. HAS,Research Centre for the Humanities, Institute of Ethnology; Embassy of Mongolia in Hungary) Budapest: ELTE, Faculty of Humanities, Department of Mongol and Inner, 2017 | | Szilágyi Zsolt: Lingering Nomad Ideology in 21st Century Mongolia, ACTA ETHNOGR HUNG 61: (1) 197-211, 2016 | | Szilágyi Zsolt: A terepmunka fogalmának változása az elmúlt 25 évben Mongóliában, ETHNO-LORE 33: 153-175, 2016 | | Szilágyi Zsolt: Öndör gegēn Janabajar rövid életrajza, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 10-13., 2015 | | Szilágyi Zsolt: A mongol buddhista egyház a mandzsu fennhatóság idején, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 18-23., 2015 | | Szilágyi Zsolt: A ǰebcundampák későbbi megtestesülései, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 24-30., 2015 | | Szilágyi Zsolt: A nyolcadik bogd gegēn, a teokratikus mongol állam vezetője, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 31-36., 2015 | | Szilágyi Zsolt: A kilencedik megtestesülés és szerepe napjaink mongol buddhizmusában, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 37-41., 2015 | | Szilágyi Zsolt: Három jelentős kolostor a mongol buddhizmus korai időszakából. A Töwxön kolostor és más mongol zarándokhelyek, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 50-57., 2015 | | Szilágyi Zsolt: The Mongolian Buddhist Church and its Role in Mongolian Society in Nowadays, In: Birtalan Á, Majer Zs, Szilágyi Zs, Teleki K (szerk.) (szerk.) Buddhizmus a mai Mongóliában. Traditional Mongolian Culture III.. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mongol és Belső-ázsiai Tanszék, Mongolisztikai Kutatóközpont, 2015. pp. 41-47., 2015 | | Szilágyi Zsolt: Az orosz-kínai kapcsolatfelvétel a 17. században, TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 7: (2) 7-74, 2015 | | Szilágy Zsolt: A buddhizmus Mongóliában, In: Szilágyi Zsolt – Hidas Gergely (szerk.): Buddhizmus. Magyar Vallástudományi Társaság – L’Harmattan Kiadó, Budapest 2013, pp. 287-316., 2013 | | Szilágyi Zsolt: Az első lépések a Távol-Kelet felé. Az orosz-mongol kapcsolatfelvétel a 17. században, TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 6: (1-2) 233-258, 2014 | | Szilágyi Zsolt: Some Aspects of Legitimacy of the Mongol Head Lamas and the Political Role of Buddhism in the Process of Forming the Mongolian State, Changing Patterns of Power in Historical and Modern Central and Inner Asia. Ulaanbaatar University-International Institute for Asian Studies, Ulaanbaatar 2014. pp. 52-53, 2014 | | Szilágyi Zsolt: A buddhizmus Mongóliában, Szilágyi Zsolt – Hidas Gergely (szerk.): Buddhizmus. Magyar Vallástudományi Társaság – L’Harmattan Kiadó, Budapest 2013, pp. 287-316., 2013 | | Szilágyi Zsolt: A modern mongol állam kezdetei. Mongólia önállósodási törekvései a 20. század második évtizedében., Világtörténet 3 (35.) évf. 2013. 2-3. pp. 333-363., 2013 | | Szilágyi Zsolt: Ajándékba kapott függetlenség. Az önálló mongol állam kialakulásának körülményei és következményei, In: Salát Gergely, Szilágyi Zsolt (szerk.) (szerk.) Traumák és tanulságok. A II. világháború öröksége a Távol-Keleten. Budapest: Typotex, 2016. pp. 226-243., 2016 | | Szilágyi Zsolt: Historical Documents from the Early Period of the Revolution. Was that an Anti-Religious Movement?, Studies on Mongolian History, Language and Culture. 2nd International Conference 19-20 June 2017, Budapest., 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
