 |
Élclapok nemzetiség- és ellenségképei a párizsi békék között (1919-1947)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109069 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Tamás Ágnes |
| magyar cím |
Élclapok nemzetiség- és ellenségképei a párizsi békék között (1919-1947) |
| Angol cím |
The depiction of national minorities and of enemies in satirical magazines between the Paris Peace Treaties of 1919 and 1947 |
| magyar kulcsszavak |
nemzetiségi sztereotípiák, ellenségképek, élclapok, karikatúrák, történeti összehasonlító módszer |
| angol kulcsszavak |
national stereotypes, image of the enemies, satirical magazines, caricatures, comparative historical method |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Jelenkortörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2014-01-01 |
| projekt vége |
2017-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
16.572 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.55 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Jelen projekt a „másik”-ról alkotott kép, a nemzetiségekről, az új államokról és „az új és régi ellenségek”-ről kialakult képet kívánja bemutatni folyamatként magyarországi, ausztriai, csehszlovákiai, jugoszláviai és romániai élclapok karikatúrái alapján 1919-től 1947-ig. A kutatási téma választását az indokolja, hogy a nemzetépítés folyamata Közép-Kelet-Európában a „nacionalizmus évszázada”, a 19. század után sem tűnik befejezettnek, a régió 20–21. századi történetét alapvetően befolyásolta a Párizs környéki békék aláírása és az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése. Az ekkor kialakult struktúrát véglegesítette a párizsi béke 1947-ben.
A kutatás célja, hogy a hosszú múltra visszatekintő nemzetiségi sztereotípiákat és ellenségképeket, illetve ezek változását folyamatként ismerjük meg élclapi karikatúrákon (1919-47), hasonlíthatjuk össze a 19. századi eredményeinkkel, melyeket disszertációnkban összegeztünk.
Vállalt feladatok: szakirodalom és élclapok karikatúráinak gyűjtése, a nemzetiségi sztereotípiák szisztematikus elemzése és ellenségképek (az ellenség kiléte, új ellenségek, az ellenség neme, megjelenítésének módszere) vizsgálata magyarországi, ausztriai, csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai élclapokban. A kutatómunka mellett folyamatosan hazai és nemzetközi konferenciákon, társadalmi fórumokon kívánjuk előadni a kutatás eredményeit, publikálni részeredményeinket folyóiratokban és kötetekben tanulmányok formájában.
Célunk, hogy a 2016. év végére egy gazdagon illusztrált, a korszak egy meghatározó problémáját nem „hagyományos” történeti források segítségével feldolgozó monográfia kézirata elkészüljön, mely idáig még nem publikált forrásokat fog tartalmazni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A Párizs környéki békék aláírásától a párizsi békéig (1919–1947) vizsgáljuk a nemzetiségi sztereotípiák és az ellenségképek változását magyar, román, ausztriai, csehszlovákiai és jugoszláviai élclapok karikatúráin, ahol a nemzetiségi sztereotípiák állandó elemeit is vizsgálat alá vesszük.
1. Az új politikai szituáció mennyiben befolyásolta a nemzetiségi sztereotípiákat és az ellenségképeket? Kit tekintettek ellenségnek? Ezek új (új államok, európai nagyhatalmak) vagy régi (nemzetiségi csoportok) ellenségek voltak? Hogyan ábrázolták az újonnan létrejött államokat? A területi nyereségek és veszteségek vizsgálatánál érdekes kérdésként merül fel a magyar revízió és Burgenland ügye is az új államok születésén kívül. Hogyan ábrázolták a kapcsolatokat a német kisebbségi csoportokhoz?
2. A démonizálás, dehumanizálás és animalizálás módszerei azonosak voltak vagy változtak? Mely karaktereket démonizálták, dehumanizálták vagy jelenítették meg állatként a különböző élclapok?
3. Mi az ellenség neme?
4. Elemezzük és összehasonlítjuk az első és a második világháború utáni ellenségképeket is, így felmerül az a kérdés is, hogy e két időszak között változott-e az ellenségképzés technikája?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A vizuális impulzusokhoz szokott fiatalok, illetve a vizuális kultúrában szocializálódott felnőttekhez a történelmi tények és azok értékelése közelebb hozható vizuális források használatával. Azáltal, hogy egy szórakoztató műfaj adja elemzésünk forrásbázisát, még inkább felkelthető az érdeklődés szélesebb körökben is, nem csupán a szűken vett szakmában. Elért kutatási eredményeink a köz-és felsőoktatás területén is hasznosíthatók, s kis lépések tehetők az előítéletes gondolkodás leépítéséhez és a „Trianon-trauma” 21. századi feldolgozásához, ami remélhetőleg a szélsőséges gondolkodás terjedését is csökkenthetné, s befolyásolhatná a társadalmi beszédmódokat a téma sokrétűbb megismerése. Az egymásról kialakult jelenkori vélekedések jobban megérthetők, ha ismerjük azok múltját, gyökereit.
A kutatás témája egyedülálló Magyarországon és eredményei – a kutatás összehasonlító jellege miatt – nem csak a magyar kutatóknak szolgálhatnak új ismeretekkel. A tömegkultúra részét képező élclapok, illetve ezek karikatúrái is ritkábban használt források, akkor is gyakran csupán illusztrációként.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatási eredményeink alapján laikusok is megismerhetik és jobban megérthetik a 20. század első felének eseményeit. Vizuális források segítségével követhetik nyomon a gyakran máig élő nemzetiségi sztereotípiák és ellenségképek történetét. Ezért a sztereotípiák és ellenségképek folytonosságának, illetve változásának bemutatása nem csak tudományos konferenciákon szükséges, hanem egyéb társadalmi fórumokon is az ismét erősödő szélsőséges nézetek miatt.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The present project intends to analyse the image of the “Other”, of the nationalities and new states and the picture of the “new and old enemies” in Hungarian, Austrian, Czechoslovak, Yugoslavian and Romanian caricatures from 1919-1947 as a process. The choice of the research theme can be explained by the fact, that the nation building process does not seem to be finished in Central and East Europe after the “century of nationalism”, that is, after the 19th century. The signing of the Paris Peace Treaties (1919-20) and the disintegration of the Austro-Hungarian Monarchy influenced greatly the history of the region in the 20th and 21st centuries. This new order was completed by the Paris Peace Treaty of 1947.
The aim of the project is the identification of the change of national stereotypes and that of the enemies as a process from 1919 to 1947 in caricatures in Hungarian, Romanian, Czechoslovak, Yugoslavian, and Austrian satirical magazines. The results of the research are comparable with the results of my PhD thesis about the 19th century.
The undertaken tasks: collection of literature and caricatures, the systematic analysis of national stereotypes and the depiction of the enemy (who is the enemy, new enemies, the gender of the enemy) in Hungarian, Austrian, Czechoslovak, Yugoslavian and Romanian satirical magazines. I will participate in national and international conferences, publish my results in conference volumes and journals. The aim of the project is the production of a manuscript of a well-illustrated monograph with so far unpublished visual sources about the determinative problem of this historical period based on untraditional sources in 2016.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the present project I will examine the changes of national stereotypes and the depiction of enemies after the Peace Treaties of Paris and after the new states became established, by 1947, and I also analyse the constant elements of national stereotypes in caricatures of Hungarian, Romanian, Czechoslovak, Yugoslavian, and Austrian satirical magazines.
1. How were the image of the enemy and the national stereotypes influenced in the new political situation? Who were considered as “enemies”? Were the enemies new (new states, great European powers) or old (national groups living in a state)? How were the newly formed states depicted? During the analysis of losing and gaining territories could be not only the new states interesting, but also the depiction of the results of Hungarian revisionist politics and the issue of Burgenland. How was the relationship to the German minorities depicted?
2. Were the methods of demonizing, animalizing and dehumanizing of the “Other” new in the caricatures? Which characters were demonized, dehumanized or depicted as animals in the different satirical magazines?
3. What was the gender of the enemy in different states and magazines?
4. I analyse and compare the image of enemies after the First World War and after the Second World War. Did the technique of shaping and representing an enemy in between these periods?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The historical facts and their evaluations can be brought closer, through the use of visual historical sources, to the young generation, which is used to visual input, as well as to adults socialized in a visual culture. Through the source of the analysis being one of the entertaining genres, the interest of a broader circle, of the public can be attracted in addition to the interest of historians.
International historiography assigns, as a novel task to research, stereotypes and biases of a possibly long prehistory. It is also the role of historians that they include the achievements of these analyses in the school or university curricula, because stereotypes influence relations between social groups and their effect can be felt in the present and the knowledge of the national stereotypes can help the modification of preconceived thinking. The results of my research can be utilized in public and university education, and small steps can be taken towards the elimination of preconceptions and the 21st century processing the “Trianon-trauma”, which could hopefully decrease the spread of extremist thinking, and a multi-faceted knowledge of these topics (the “nationality question”, process of creating enemies, national stereotypes) could positively influence the nowadays very aggressive social discourse about this topic. The opinions and prejudices of long standing can be better understood if we uncover their roots and their past.
The theme of the project is unique in Hungary and its results can be used also by foreign researchers – owing to the comparative method. The satirical magazines forming a part of the mass culture or the caricatures of the satirical magazines are sources used rarer and often in these cases just as illustrations.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
My research results can make the events of the first half of the 20th century more understandable also for public. One can follow up the history of the national stereotypes and that of the images of the enemies with the help of visual sources. Therefore, the presentation of the changes and continuity of stereotypes and that of the images of the enemies is important not only on scientific conferences, but also on other forums for public in order to increase the radical thoughts.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
