 |
Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109070 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Papp Sándor |
| magyar cím |
Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején |
| Angol cím |
Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era |
| magyar kulcsszavak |
kora újkor története, 17. századi magyar történelem, Oszmán Birodalom története, Habsburg Birodalom, diplomáciatörténet, mentalitástörténet, Köprülü család, portai követségek története |
| angol kulcsszavak |
early modern history, 17th century Hungarian history, history of the Ottoman Empire, Habsburg Empire, history of foreign affairs, history of everyday life, Köprülü family, ambassadors at the Porte |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Cziráki Zsuzsanna
Ivanics Mária
Kerekes Dóra
Kruppa Tamás
Kurucz György
Szabados János
Tóth Hajnalka
|
| projekt kezdete |
2013-11-01 |
| projekt vége |
2018-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
43.640 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.86 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
„Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején” elnevezésű projektünkben az 1649 és 1665 között Konstantinápolyban tevékenykedő Simon Reniger von Renningen bécsi állandó követ rendszeres jelentéseinek feldolgozását és publikálásra előkészítését tervezzük. A Reniger hivatali idejének 16 évéből fennmaradt roppant mennyiségű (11.000 folió) kézirategyüttes jelenleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Türkei I. („Turcica”) gyűjteményében található. Ennek egyharmadát teszik ki Reniger saját jelentései (kb. 3600 folió), amihez még császári utasítások és egyéb kiegészítő iratok kapcsolódnak. Így a legfontosabb dokumentumok együttese mintegy 4000 folió. A Reniger-jelentések feldolgozását és átírását Dr. Cziráki Zsuzsanna és Dr. Tóth Hajnalka végzi teljes alkalmazásban Dr. Papp Sándor ellenőrzése alatt. A nagy jelentőségű forráskiadás elkészítésében részt vesznek a korszak és a téma jeles szakértői – Dr. Ivanics Mária, Dr. Kurucz György, Dr. Kerekes Dóra, Dr. Kruppa Tamás, illetve külső szakértőként Dr. Fazekas István és Dr. Kármán Gábor –, akiknek szakértelme és támogatása révén a kapcsolódó oszmán-török, angol, olasz és francia nyelvű levéltári anyag is feldolgozásra kerül.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az európai államok konstantinápolyi követségei nemcsak diplomáciatörténeti szempontból érdekesek, azok gyakorlatilag interkulturális csomópontokként működtek.
A Habsburg követek, így Reniger rendszeres jelentései páratlanul gazdag információbázisul szolgálnak. A forrásanyag feltárása nemcsak a történettudomány, hanem egyéb rokon tudományok számára is hasznos. A munka során várhatóan újabb tények kerülhetnek napvilágra, és új összefüggések tárhatók fel mind a régió politikatörténetét, mind pedig a kultúrák közötti kapcsolatok történetét illetően. Simon Reniger konstantinápolyi rezidenssége számos jelentős európai eseménnyel esett egybe (pl. a harmincéves háború, a vesztfáliai béke után kialakult politikai környezet, az északkeleti háború). A korszakban olyan folyamatok bontakoztak ki, amelyek jelentősen befolyásolták Európa történelmét a következő évszázadokban. A Köprülük nevével fémjelzett korszak azért is érdekfeszítő, mert ekkor az Oszmán Birodalom megerősödéséről, és délkelet-, közép-európai, valamint kelet-mediterráneumi térnyeréséről beszélhetünk. A kutatás nagy hiányossága, hogy ezeket a folyamatokat és mozgatórugóikat nem sikerült még mélyrehatóan feltárnia. A kérdések megválaszolásához a Reniger-jelentések elsőrangú információkat szolgáltathatnak. Megismerhetővé válnak belőle az Oszmán Birodalom 17. századi megújulásának, reformjainak körülményei, és az ezt megelőző zűrzavaros állapotnak az eredője. Az oszmán állam soknemzetiségű és sokfelekezetű konglomerátumának minden eleme felbukkan a jelentésekben. Így a Birodalom muszlim–nem muszlim együttélésére is találunk adatokat, és a követjelentések a 17. századi konstantinápolyi hétköznapokra is rávilágítanak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt megvalósulása: Simon Reniger von Renningen bécsi állandó követ kb. 3600 foliónyi jelentéseinek tudományos igényű feltárása, feldolgozása és előkészítése közzétételre (jegyzetapparátussal és mutatókkal ellátott forráskiadvány formájában), továbbá már a részeredményeket publikáló tanulmányok a későbbiekben különböző történeti és társadalomtudományi vizsgálódások rendkívül gazdag forrásbázisául, alapjául szolgálhatnak. Mivel a rendkívüli jelentőségű forrásanyag a 17. század közepi európai történelmi folyamatokra vonatkozóan is páratlan adatbázisnak tekinthető, méltán tarthat számot a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is. Munkánkkal tehát mindenképpen további széles körű, szerteágazó kutatásokat is ösztönöznénk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
„Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején” elnevezésű projektünkben az 1649 és 1665 között Konstantinápolyban tevékenykedő Simon Reniger von Renningen bécsi állandó követ rendszeres jelentéseinek feldolgozását és előkészítését publikálásra tervezzük. A munka során a kapcsolódó oszmán-török, angol, francia és olasz levéltári anyag is feldolgozásra kerül.
A jegyzetapparátussal és mutatókkal ellátott Reniger-féle forráskiadvány és a már részeredményeket publikáló tanulmányok a későbbiekben különböző történeti és társadalomtudományi vizsgálódások rendkívül gazdag forrásbázisául, alapjául szolgálhatnak. Mivel a rendkívüli jelentőségű forrásanyag a 17. század közepi európai történelmi folyamatokra vonatkozóan is páratlan adatbázisnak tekinthető, méltán tarthat számot a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is. Munkánkkal tehát mindenképpen további széles körű, szerteágazó kutatásokat is ösztönöznénk.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In our project “Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era” we plan the processing and preparing for edition of the regular reports of Simon Reniger von Renningen, Habsburg resident ambassador in Constantinople between 1649 and 1665. The huge amount of manuscripts preserved from the sixteen years of Reniger’s service in the office (11,000 folios) is kept in the collection Türkei I (“Turcica”) of the Haus-, Hof- und Staatsarchiv. One third of this material consists of the reports of Reniger himself (cca. 3600 folios), and the collection is completed by imperial orders and other supplementary material; thus, the most important source material adds up to an approximately 4000 folios. Transscribing and processing the Reniger reports will be the task of Zsuzsanna Cziráki and Hajnalka Tóth in full-time employment under the supervision of Sándor Papp. The preparation of this important source edition will be supported by well-known experts of the history of the period, such as Dr. Mária Ivanics, Dr. György Kurucz, Dr. Tamás Kruppa and Dr.Dóra Kerekes, as external experts Dr. István Fazekas and Dr. Gábor Kármán, whose expertise will contribute to the project through the involvement of Ottoman Turkish, English, Italian and French archival material related to the topic.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The European embassies at the Ottoman capital are of high importance, because they functioned as diplomatic and intercultural meeting points. The regular reports of the Habsburg ambassadors, such as Reniger, offer an unparalleled rich source of information. Making the source material accessible is not only important for historiography, but also for the related disciplines. During the planned work new facts will be unearthed and new conclusions can be drawn concerning the political history of the region as well as the history of the different cultures’ coexistence. Simon Reniger’s years of service coincided with many important events of European history, and historical processes which were taking shape during this period shaped European history of the following centuries in a considerable grade. The so-called “Köprülü-era” deserves attention also due to the strengthening of the Ottoman Empire and its expansion in Southeastern and Central Europe as well as in the Eastern Mediterranean. Historical research did not yet manage to unveil these processes and their motivations in depth. The Reniger reports will be able to provide excellent information for answering the questions still open. Through their study, the renewal and reform of the seventeenth century Ottoman Empire, as well as the turmoil preceding it will be better understood. It is already clear for us that each element of the multinational and multicultural conglomerate of the Ottoman state appears in the reports. Thus we also hope to find new data about the coexistence between Muslims and non-Muslims in the Empire. The diplomatic reports also shed new light upon the everyday life of seventeenthcenturyConstantinople.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The realization of the project – that is, processing and preparing for edition (approximately 1000 pages with academic apparatus, footnotes and indices) the 3600 folios of correspondence related to Simon Reniger von Renningen, resident Habsburg ambassador in Constantinople, as well as the publication of studies analyzing parts of the material – will provide an extraordinarily rich source basis for future investigations in history and social sciences. As this material of outstanding importance also provides an unparalleled source of data concerning mid-seventeenth century European history, it will be a significant contribution to international scholarship as well. Our work will thus motivate a wide range of research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In our project “Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era” we plan the processing and preparing for edition of the regular reports of Simon Reniger von Renningen, Habsburg resident ambassador in Constantinople between 1649 and 1665. It involves Ottoman Turkish, English, Italian and French archival material related to the topic as well. The text edition of ca. 1000 pages, concerning the correspondence related to Simon Reniger von Renningen with study, academic apparatus, footnotes and indices, further, the countinuously publishing of partial results will provide an extraordinarily rich source basis for future investigations in history and social sciences. As this material of outstanding importance also provides an unparalleled source of data concerning mid-seventeenth century European history, it will be a significant contribution to international scholarship as well. Our work will thus motivate a wide range of research.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
