A munkavállalók személyiségi jogainak védelme; az új Munka Törvénykönyve kritikus szabályozási területei nemzetközi kontextusban

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

109163

típus

Vezető kutató

Kajtár Edit

magyar cím

A munkavállalók személyiségi jogainak védelme; az új Munka Törvénykönyve kritikus szabályozási területei nemzetközi kontextusban

Angol cím

Protection of employees' personality rights; critical regulations of the new Labour Code in international context

magyar kulcsszavak

személyiségi jogok, munkavállaló, reform, összehasonlító, monográfia

angol kulcsszavak

personality rights, employee, reform, comparative, monograph

megadott besorolás

Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)	100 %
Ortelius tudományág: Jogtudomány

zsűri

Állam, Jog és Politika

Kutatóhely

ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)

projekt kezdete

2013-09-01

projekt vége

2016-08-31

aktuális összeg (MFt)

6.096

FTE (kutatóév egyenérték)

2.10

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A munkavállalók személyiségi jogainak védelme számos lényeges, gyakran ellentétes érdekeket ütköztető kérdést vet fel, mint például a nem vagyoni kár kompenzálása, a lelkiismereti szabadság garantálása meghatározott ideológia, kulturális, vallási vagy egyéb szempontok alapján működő munkáltató esetén, vagy az emberi méltóság és a személyes adatok védelme a munkáltatói hatékonyság és versenyképesség növelésével egy időben. Bár a modern munkajog egyre inkább a polgári joghoz közelít, a személyhez fűződő jogok területén - ezzel párhuzamos tendenciaként - a munkajogviszony „alkotmányjogiasodása” is megjelenik. A kutatás fő célkitűzése megoldás keresése az átalakuló jogszabályi környezet, illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlat által felvetett problémákra, majd az eredmények publikálása monográfia formájában. A kutatás első szakasza az általános filozófiai, jogdogmatikai alapokat fekteti le, valamint az uniós és nemzetközi szabálykörnyezetet vizsgálja. Ezt követően, a második szakasz a magyar munkajogi jogforrásokra helyezi a hangsúlyt. Szisztematikusan elemzésre kerülnek a munkavállalói személyiségi jogi jogvédelem szabályozási szintjei, mint Alaptörvény, törvény, kollektív szerződés, magatartási kódexek, munkaszerződés és a felek egyéb megállapodásai. A második szakasz módszere az összehasonlító elemzés, a magyar és a külföldi szabályozás összevetése. E rész fókuszában az átvehető szabályozás és gyakorlat felkutatása áll. Végezetül a kutatás harmadik fázisa az eredmények összegzése, a monográfia véglegesítése jegyében telik, itt kerül sor a hazai gyakorlat tükrözésére a nemzetközi és uniós, valamint külföldi gyakorlat fényében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése: miként befolyásolja a munkavállalók személyhez fűződő jogainak érvényesülését az új szabálykörnyezet? Milyen bevált külföldi megoldások ültethetők át a hazai gyakorlatba? Melyek a téma történeti tapasztalatai? Megfelel-e a magyar szabályozás a nemzetközi és uniós követelményeknek? Kiindulási hipotézis, hogy az alkotmányos elvek a munkajogban speciálisan érvényesülnek. A klasszikus védelmi rendszert adaptálni kell a munkaviszony sajátosságainak megfelelően. Az új Mt. versenyképesség centrikussága veszélyeztetheti a személyhez fűződő jogok érvényesülését. Az új szabályozás által felvetett kérdések megválaszolásában elengedhetetlen a történeti tapasztalatok levonása, a külső jogforrások elemzése, valamint a külföldi megoldások recepciójának megfontolása.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A személyiségi jogok védelmének különböző munkajogi aspektusait a tudományos élet jeles képviselői vizsgálták. Jelen kutatás aktualitását az új munkajogi kódex (2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről), az új alkotmány (Magyarország Alaptörvénye) illetve új adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) hatályba lépése adja. Az átalakuló jogszabályi környezet, illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlat számos megválaszolandó problémát vet fel, olyan problémákat, melyeket a jogtudomány eddig – nem utolsó sorban az idő rövidsége miatt – nem tárt mélységében fel. A kutatás az új szabályokat vizsgálja, a gyakorlat számára hasznosítható megoldási lehetőségeket mutat be, a jogalkotó számára de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg. Feszes tematika mentén, monográfia formájában elemzi a hazai gyakorlatot a nemzetközi és uniós, valamint külföldi gyakorlat fényében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Használható-e a Facebook profil, mint felmondási ok? Hogyan kompenzálható az üzemi baleset által okozott lelki sérülés? Miként segíthető elő a fogyatékkal élő munkavállalók integrálása? E három kérdésben közös, hogy mindegyik a munkavállalók személyiségi jogaihoz kötődik. A személyiségi jogok védelme alapvető fontosságú a munkajog által szabályozott valamennyi területen, érinti a munkaviszony minden szakaszát, úgymint létesítés, teljesítés, megszűnés, megszüntetés (utóbbi magába foglalva azokat az eseteket, amikor a munkaügyi per révén a személyiségi jogokat sértő munkáltatói gyakorlat felszínre kerül). A személyiségi jogok védelme a munkajogban számos lényeges, ellentétes érdekeket ütköztető kérdést vet fel, mint például hogyan képes a szabályozás egyszerre megvédeni munkavállalók emberi méltóságát, magánéletét és biztosítani a munkáltatói hatékonyság és versenyképességét. Az átalakuló jogszabályi környezet (új Mt., új Alaptörvény) számos megválaszolandó problémát vet fel, olyan problémákat, melyeket a jogtudomány eddig – az idő rövidsége miatt – nem tárt mélységében fel. A munkavállalók személyiségi jogainak minél teljesebb körű garantálása érdekében a kutatás elemzi a nemzetközi és uniós gyakorlatot, olyan külföldi megoldásokat mutat be, melyek hazánkban is alkalmazhatók.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Protection of employees' personality rights gives rise to several essential questions that at times reflect collision of interests. Examples include compensation for non-material damages, assurance of freedom of conscience at a workplace that operates along certain ideological, cultural, religious other criteria or protection of human dignity and personal data parallel to increasing the efficiency and competitiveness of the employer. While modern labour law approximates to civil law, in the realm of personality rights – as a parallel tendency – the "constitutionalization of the employment relationship" is detectable. The main aim of the research is to find solution to the problems triggered by the regulatory environment in transition as well as the practice attached to it and later to publish the findings in a monographic format. The first phase of the research lays down the general philosophical, legal dogmatic foundations and examines the legal environment at EU and international level. Afterwards, the second phase lays emphasis on Hungarian law sources. It examines regulatory layers of employees’ personality rights, such as the Basic Law, act, collective agreement, code of conduct, employment contract and other agreements of the parties. The methodology applied in the second phase is comparative analysis, comparison between Hungarian and foreign regulations. Transplantable regulation and practice lay at the heart of this part. Finally, the third part of the research is dedicated to the summing up of the results and the finalisation of the monograph. The national practice is pictured in the light of international, EU and foreign practice.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The key question of the research: how does the new regulatory environment affect the enforcement of employees’ personality rights? What trusted foreign solutions can be transplanted into the national practice? Historically what experiences are attached to the subject? Is Hungarian regulation in conformity with international and EU requirements? The preliminary hypothesis is that constitutional principles function differently in the labour law environment. The classic system of protection needs to be adapted according to the specialities of employment relationship. The new Labour Code is focusing on competitiveness, and this may jeopardise enforcement of personality rights. To answer the questions raised by the new regulations it is inevitable to draw the conclusions from historical experiences, analysis of internal law sources as well as consideration of the reception of foreign methods.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Different labour law aspects of protection of personality rights have been examined by prominent academic scholars. The coming into force of the new labour code (Act I of 2012 on the Labour Code), new constitution (Basic Act of Hungary) as well as the new data protection act (Act CXII of 2011 on Information Rights and the Freedom of Information) validate the currency of the proposed research. From the changing regulatory environment and the practice attached to it numerous problems to be solved arise, problems which – due to, amongst other factors, the short time frame – have not been in-depth investigated by the academic community. The research scrutinises the new regulations, for the benefit of the practice it displays applicable options, for the legislator it formulates de lege ferenda suggestions. Following a well-defined thematic structure the monograph analyses the national practice in the light of international, EU and foreign practice.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Can Facebook profile serve as a valid ground for dismissal? How can psychological damage caused by workplace accident be compensated? How can we facilitate integration of the disabled at the workplace? The common denominator of these three questions is their link to employees’ personality rights. Protection of personality rights is vital in every realm regulated by labour law, it touches upon every phase of employment relationship, such as: creation, fulfilment, cessation and termination (later including those cases when – thanks to the trial – the employer’s malpractice related to personality rights resurfaces). Protection of employees’ personality rights gives rise to numerous vital questions which at times reflect colliding interests. How can the regulations protect human dignity and privacy of the employees and guarantee effectiveness and competitiveness for the employer at the same time – to mention just one example. With the changing regulatory environment (new labour code, new Basic Act, new data protection act), numerous problems to be solved arise, problems which – due to, amongst other factors, the short time – have not been in-depth investigated by legal scientists. To ensure that employees exercise their personality rights to the fullest possible extent, the research analyses international and EU practices and displays good methods from foreign countries that might be applicable in Hungary as well.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

Tekintettel a 21. századi munkaerő-piacok új sajátosságaira (többek között a válság utáni instabilitás, a fokozódó fragmentáció, valamint az eddig nem tapasztalt mértékű digitalizálódás), a munkavállalók személyiségi jogainak védelme fontosabb, mint valaha. Jelen kutatás két, kortárs munkajogban kiemelkedő relevanciával bíró jogot vizsgál: 1. A diszkrimináció tilalma (különösen az életkor alapján történő diszkriminációhoz, a gyermekvállaláshoz kötődő bejelentési kötelezettséghez, valamint a védett tulajdonságok bővülő köréhez kapcsolódó ellentmondások); 2. A magánszféra védelme és az adatvédelem (a probléma-térkép két lényegi eleme a közösségi oldalak munkaviszonyra gyakorolt hatása, illetve a munkavállalók ellenőrzése által indukált veszélyek). A magyar jogi szabályozást és gyakorlatot összehasonlítottam a nyugat-és közép-európaival (Ausztria, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és Hollandia). A mediterrán klaszterből Portugália, Olaszország és Spanyolország, a skandináv országok sorából Finnország nyújt értékes tapasztalatokat. Kelet-Európából Romániára, Bulgáriára és Szlovéniára történik hivatkozás. Az Egyesült Államok modelljei új perspektívát adnak. A nemzetközi, uniós és nemzeti szinteket érintő, a friss ítélkezési gyakorlatra is kiterjedő elemzés rámutat a jó gyakorlatokra és a hiányosságokra egyaránt. A különböző szabályozási rétegek (törvény, etikai kódex, munkaszerződés, stb.) elemzése hasznos betekintést ad a témába.

kutatási eredmények (angolul)

With the new features of the 21st century labour markets, ranging from post-crisis instability through intensified fragmentation of the workforce to an unprecedented level of digitalisation, protection of the employees’ personality rights is more important than ever. The research considers two rights that bear particular relevance in contemporary labour law. Regarding the right not to be discriminated controversies are pointed out in relation to age discrimination; the notification duty concerning pregnancy; and new forms of discrimination. As regards privacy and data protection, the problem-areas include the transformative power of social networking sites on the employment relationship; and the dangers of monitoring of the employees. The Hungarian regulation and practice is contrasted to that of Western and Central European countries (Austria, Germany, France, UK and the Netherlands). From the Mediterranean cluster Portugal, Italy and Spain, from the Scandinavian countries Finland offer valuable lessons. From Eastern Europe, references are made to Romania, Bulgaria, and Slovenia. The models of the US offer complimentary perspectives. The analysis of the legal environment at international, EU and national levels as well as that of the recent case law development and the recommendations of national authorities reveal both best practices and shortcomings. The study of the different regulatory layers (e.g. act, code of conduct, employment contract) provide useful insights.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109163

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Kajtár Edit, Marhold, Franz: The Principle of Equality in the EU Charter of Fundamental Rights and Age Discrimination, EUR LABOUR LAW J 6: (4) 321-342, 2016

Kajtár Edit: Dignity at Work, Pécs: Utilitates Bt., 219 p. (Pécsi munkajogi közlemények; Monográfiák; 6.), 2016

Kajtár Edit: Pénzt vagy munkát? A versenytilalmi megállapodás szabályozása, PÉCSI MUNKAJOGI KÖZL 6: (2) 63-75, 2013

Kajtár Edit, Mestre Bruno: Közösségi hálózatok és a munkavállalók magánélethez való joga munkaviszony létesítése előtt, MAGYAR MUNKAJOG 3: (1) 10-28, 2016

Kajtár Edit, Mestre Bruno: Social networks and employees’ right to privacy in the pre-employment stage, MAGYAR MUNKAJOG 3: (1) 22-39, 2016

Kajtár Edit: Jazzing it up, Konferencia előadás Konferencia: IJAS annual multidisciplinary conference, Universitat Autònoma de Barcelona Barcelona, 2015. június 23-26. , 2015

Kajtár Edit: European Cases on the Employee's Misconduct on Social Networking Sites, Konferencia: International Jean Monnet Conference “New developments in EU Labour, Equality and Human Rights Law“, 21 and 22 May 2015, Faculty of Law Osijek , 2015

Kajtár Edit: Till Facebook Do Us Part?, ACTA JURIDICA HUNG 56: (4) 268-280, 2015

Kajtár Edit: The Dark Side of Facebook, Szakcikk, kézirat megjelenés alatt: REVISTA DE DIREITO PÚBLICO vol. 10. 2015 , 2015

Kajtár Edit: Think it over!, Konferencia előadás International Jean Monnet Conference “New Developments in EU Labour, Equality and Human Rights Law”, Osijek 21 and 22 May 2015 , 2015

Kajtár Edit: Európai ügyek a Facebook sötét oldaláról, In: Horváth István (szerk.) (szerk.) Tisztelgés: ünnepi tanulmányok Dr. Hágelmayer Istvánné születésnapjára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015. pp. 199-213., 2015

Kajtár Edit: The Dark Side of Facebook, REVISTA DE DIREITO PUBLICO 6: (13) 6-21, 2015

Kajtár Edit: Think it over!, In: Mario Vinković (szerk.) (szerk.) New developments in EU labour, equality and human rights law: Proceedings from the International Jean Monnet Conference “New Developments in EU Labour, Equality and Human Rights Law”, Osijek 21 and 22 May 2015. Osijek: Josip Juraj Strossmayer University of Osijek, 2015. pp. 97-106., 2015

Marta J Głowacka, Elisabeth Graf, Lisa-Maria Jobst, Edit Kajtár: Updating the Tool Kit: Proposal for Reforming Methodology in Education to Enhance Employability, In: Erzsébet Czakó, Modestas Gelbuda, Andreja Jaklič et al. (szerk.) (szerk.) International Business and Research in the CEE Region. Why is it worth doing?: 2nd AIB CEE - Chapter Conference: Book of abstracts. Warsaw: Warsaw School of Economics, 2015. pp. 22-23., 2015

Franz Marhold, Kajtár Edit: The Principle of Equality in the EU Charter of Fundamental Rights and Age Discrimination, Konferencia: "The Prohibition of Age Discrimination in Hungarian and EU Law" Budapest 2014. december 11. , 2014

Kajtár Edit: Egyes, különösen érzékeny fiatal munkavállalói csoportok elhelyezkedésének akadályai, "Méltó kezdet - A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei” Műhelybeszélgetés. Budapest, AJBH, 2013. június 21 , 2014

Kajtár Edit: Please, Climb that Tree!, PRAVNI VJESNIK 30: (2) 15-40, 2014

Kajtár Edit: Munkaerőpiaci esélyek válság idején, TUDÁSMENEDZSMENT 15: (2) 43-62, 2014

Kajtár Edit: Miért nem szólt?, INFOKOMMUNIKÁCIÓ JOG 11: (58) 92-96, 2014

Kajtár Edit: A munkáltatói utasítás helye a 21. század munkajogában, JURA 20: (2) 214-224, 2014

Kajtár Edit: Data Protection and Workplace Privacy, Konferencia: "International Society for Labour and Social Security Law - XI European Regional Congress" (Dublin, szeptember 17-19) Az előadás elhangzott 2014. szeptember 18-án , 2014

Kajtár Edit: Workplace Privacy in Hungary in Search of a Smart Balance, 2014 október 17-én megtartott előadás Konferencia: "Jordanas Internationais Sobre Cidades Inteligentes" , Minho Egyetem (Portugália) október 16-17 , 2014

Kajtár Edit: Old Limbs, New Twigs, Konferencia : "The Hungarian Labour Law in the Light of the European Labour Law - Development, Compulsion and Opportunity" Pécs 2014. október 9-10. Az előadás október 9-én hangzott el , 2014

Kajtár Edit: Report on Hungary, Konferencia: Pontignano Seminar, Core and Contingent Workers in the Company, Gaeta, Olaszország, 2014. szeptember 9-12. , 2014

Kajtár Edit: Egyes, különösen érzékeny fiatal munkavállalói csoportok elhelyezkedésének akadályai, In: Zemplényi Adrienne (szerk.) (szerk.) Méltó kezdet: A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei. Budapest: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2014. pp. 117-141., 2014

Kajtár Edit, Zeller Judit: A jogi szabályozás szerepe a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben, In: Hoffmann Judit (szerk.) (szerk.) ... mert beszélnünk kell: Integrált szabadegyetem 2013-2014. PTE - Fogd a Kezem Alapítvány Pécs. Pécs: Fogd a kezem alapítvány, 2014. pp. 124-134., 2014

Kajtár Edit, Zeller Judit: A várandósságra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről az Alkotmánybíróság határozata nyomán, KÖZJOGI SZEMLE 7: (4) 20-26, 2014