 |
Az 1848 és 1945 között működött magyarországi egyetemi tanárok adattára (rekrutáció – tőkék – hálózatok – életutak)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109209 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kovács I. Gábor |
| magyar cím |
Az 1848 és 1945 között működött magyarországi egyetemi tanárok adattára (rekrutáció – tőkék – hálózatok – életutak) |
| Angol cím |
The prosopographical datebase of the university professors of Hungary between 1848-1945 (recruitment, capitals, networks, biographies) |
| magyar kulcsszavak |
Elit, egyetemi tanárok, rekrutáció, hálózatok, életutak, prozopográfia |
| angol kulcsszavak |
Elite, university professors, recruitment, networks, biographies, > prosopography |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi változások | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Kiss Zsuzsanna
|
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2016-04-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
5.070 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.02 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás két éve alatt elkészül a polgári korszak (1848-1945) 1044 magyarországi professzorának minden eddiginél teljesebb, részletesebb és megbízhatóbb prozopográfiai adattára. Ez a munka ebben a vonatkozásban lezárása a tudáshierarchia csúcsán levő egyetemi tanárokra vonatkozó kutatásunknak. Ebben a szakaszban nemcsak további könyvészeti, levéltári s főleg újonnan hozzáférhetővé vált online-adatbázisok feldolgozásával pontosítjuk, hanem új szempontokkal ki is bővítjük adatgyűjteményünket. Részletesebben dokumentáljuk a rekrutációt, a különböző tőkefajtákat és a kapcsolathálózatokat. Az új adattár szerkezete, kidolgozása ugyanolyan lesz, mint a zsidó és zsidó származású egyetemi tanárokról most megjelent kötetünkben. A ciklus végére nyomdakész állapotban ugyanilyen formában lesz kész 1044 professzor szócikke s a 335 protestáns felekezeti-művelődési alakzatból származó egyetemi tanár adatait tartalmazó kötet meg is jelenik. A megjelenő adattári kötetek természetesen kísérő, elemző tanulmányokat is tartalmaznak (ahol ez lehetséges nemzetközi összehasonlítással).
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tudomány intézményesülésében, specializálódásában s a professzionalizációban szerepet játszó egyetem meghatározó lett a tudás termelésében, elosztásában, a tudástőke kezelésében. Az egyetemi tanárság a folyamatok kontrollálása révén felügyelhette a középosztályba kerülés fontos csatornáit is. Ezért is kívánjuk pontos és szisztematikus adatok alapján feltárni és elemezni az egyetemi tanárok területi, társadalmi, vallási, etno- és szociokulturális származását, a tudástőke felhalmozódását (családi miliő, középiskola, egyetem, külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak, magántanári habilitáció, nyelvtudás, szerkesztőbizottsági tagságok), a karrierutakat, az életpályák típusait, a kiválasztás, kinevezés mechanizmusait, a kapcsolati hálókat, a közéleti és politikai szerepvállalást, az egyesületi és társulati tagságokat, valamint az elismeréseket és kitüntetéseket. A bárki számára hozzáférhető adattári forma lehetőséget ad a további sokoldalú elemzésekre s az értelmezések ellenőrzésére.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Több cikluson át tartó OTKA kutatásunknak egyik maradandó eredménye lenne az elkészülő prozopográfiai adattár. (Mivel a vezető kutató egyetemi oktatói és tanszékvezetői állásából 2012. június 30-tól nyugdíjba ment, minden idejét az adattár befejezésének szenteli.) Megbízható, pontos és gazdag adatbázisa lenne ez a magyar történeti szociológiának, a művelődésszociológiának és a társadalomtörténetnek. Ezen túl azonban más társadalomtudományi diszciplínák is használhatnák. Egy-egy társadalmi csoport nagy keresztmetszetű, változó- és adatgazdag prozopográfiája nyitottabbá, sokoldalúbbá teheti az elemzéseket. Látószögváltást jelenthet a történeti szociológiában, társadalomtörténetben, hogy az adatok biográfikus bőségére alapozva mikrotörténelmi perspektívából gondolhatjuk újra a társadalmasodásnak, a társadalomszervezet alakulásának, a társadalmi csoportképződésnek a folyamatait. A két világháború közötti professzorok rekrutációját vizsgálva azt láttuk, hogy a társadalom középrétegeiből származtak. Apáik háromnegyed részben a középosztály különböző szintjeihez s egynegyed részben kispolgári csoportokhoz tartoztak. E középrétegek tagolásához olyan dimenziókat és mutatókat használtunk, amelyeket a magyar társadalomtörténet dolgozott ki. Ezek segítségével valóságosan létezett társadalmi csoportokat, alakzatokat kerestünk. Ezen alakzatok inkonzisztenciáját sok esetben a különböző rendi-jogi mintázatú státuszok, felekezeti és etnokulturális csoportok magyarázták. Ezért úgy gondoljuk, hogy többek között az egyes felekezeti-művelődési tömbökből származók szócikkeinek egymás mellé rendezése is releváns szempontokat adhat a valóságosan létezett társadalmi csoportok, alakzatok megragadásához. Az adatbázis lehetőséget ad nemzetközi összehasonlításra, amit elsősorban német s részben francia vonatkozásban tudunk elvégezni. (Sajnos Közép-Európára, így az Osztrák-Magyar Monarchia többi részére vonatkozóan sincsenek összefoglaló, csak részleges adatok.)
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás végeredménye egy olyan adattár lesz, amelyik a magyarországi tudáselit meghatározó csoportjának, az egyetemi tanároknak az életrajzi adatait tartalmazza. 1848 és 1945 között Magyarország egyetemein 1044 professzor működött. A minden eddiginél pontosabb és részletesebb gyűjtemény valamennyiük rendezett és megbízható adatait tartalmazza. A gazdag, sok újonnan feltárt vagy eddig elhanyagolt adatot közlő adattár sokoldalúan hasznosítható a különböző társadalomtudományok számára. Az adatbázis alapján elsősorban történeti szociológiai elemzéseket készítünk az egyetemi tanárok területi, vallási, etno- és szociokulturális származásáról, a tudástőke felhalmozódásának folyamatáról, a tipikus életpályákról, a kapcsolathálók jelentőségéről, a közéleti és politikai szerepvállalásokról. Az adatbázis lehetőséget ad a polgári kori magyar társdalom középrétegeinek finomabb tagolásához, leírásához is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
During the two years of the research a complete, detailed and reliable proposographical data base of the professors of Hungary between 1848 and 1945 will be created. This work will finish our researches concerning the university professors situated on top of the knowledge hierarchy. In this part of our research we will not only refine our data base by means of additional research in bibliographies, archives and freshly opened online resources, but we will broaden our data base with new points of view. We will document the recrutation, several sorts of capital and networks. The structure of this new data bases will the same as the recently published volume on the Jewish professors and those of Jewish birth. At the end of this research the entries of 1044 professors will be ready for publication, and the volume containing the data of 335 Protestant professors will be published. The volumes containing data base will include some analytical studies, as well (with international comparisons where it is possible).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The university – playing important role in the institutionalization, professionalization and specialization of sciences – has become decisive in the production and redistribution of knowledge, and in the management of knowledge. By means of controlling these processes, the university professors were able to supervise the entrance into the middle class. Because of that we plan to reveal and analyze, on the basis of systematic and accurate data, 1, the geographical, social, denominational, ethno- and socio-cultural origin of professors, 2, the accumulation of knowledge capital (family milieu, secondary school, university, fellowship abroad, study trip, habilitation, knowledge of languages, membership in editorial boards, etc.), 3, the types of carriers, 4, the mechanism of selection and appointment, 5, the networks, 6, the public and political roles, 7, the memberships in unions and societies, and finally, 8, the awards and honors. The data base, open for the public, give a scope for further analysis and data control.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The planned prosopographical data base would complete our researches done by the support of several OTKA grants, and it could be one of its enduring results, as well. (Because the chief research coordinator retired from his academic positions at 30th of June, 2012, he can spend all of his time for completing this data base.) It could be a reliable, accurate and rich database for the Hungarian historical sociology, sociology of culture and social history. Beyond these disciplines, some others could use it, too. The prosopography, rich in variables and data, may make the analysis of any social groups rather many-sided. The point of view may change in the history of society and historical sociology, if on the basis of abundant biographical data one rethink from the micro-historical perspective the social processes, social structure and group formation.
Studying the recrutation of professors working between the two world wars, I could see that they came from the middle class. The three-fourths of their fathers came from middle class, while one-fourth was from petite bourgeoisie. For the articulation of middle class we used dimensions and indicators worked out by the Hungarian history of society. By means of these indicators I looked for social gropus existed in the real life. The inconsistency of these groups is explained in many cases by the existence of several legal, denominational and ethno-cultural groups. Therefore, I think the entries of several denominational and cultural blocks may give a relevant view on the social goups existing in real life. This date base can give a chance for international comparative studies, mainly in respect of the German and French situation. (Unfortunately, there are only partial datas from the other parts of the Habsburg Monarchy and other parts of Central Europe.)
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The result of our research will be a data base containing the biographical data of the university professors, a decisive group in the knowledge elite of Hungary. 1044 professors worked for the universities of Hungary between 1848 and 1945. An accurate and systematized data collection will comprise their data. A rich and newly created database, excavating a lot of data from the dust, can be used for many purposes in several social scientific disciplines. On the basis of database, we will write historical-sociological analyses on the geographical, denominational, ethno- and socio-cultural origin of professors, the accumulation of knowledge capital, the typical carriers, the significance of networks, and the public and political roles. The data base opens the door for a more subtle description and arrangement of the middle class of Hungarian society between 1848 and 1945.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
