Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Mikroökonómia
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Csóka Péter Keresztúri Judit Lilla Kiss Hubert János Nás Andor Attila Németh Brigitta Radványi Anna Ráhel Somogyi Róbert Sziklai Balázs Róbert
projekt kezdete
2013-10-01
projekt vége
2018-09-30
aktuális összeg (MFt)
20.033
FTE (kutatóév egyenérték)
11.57
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Az elmúlt években a közgazdaságtan kísérleti tudománnyá vált, ahol az elméleti modellek által jósolt viselkedést kísérleti laboratóriumokban vizsgálhatjuk. Célunk egy nemzetközileg is versenyképes kutatási labor kialakítása, hogy egymással anonim játékokat játszó alanyok segítségével az MTA LD-004/2010 projekt elméleti modelljeit vizsgálhassuk.
Kísérleteink 3 fő csoportra bonthatók. Először partíciós játékokat vizsgálunk, ahol a koalíciók létrejötte externáliákat okoz. Ezután hálózati játékokat, azon belül az együttműködés struktúráját tanulmányozzuk. A párosítási problémákban a valós preferenciák felfedése okoz gondot. Először azt teszteljük, mi történik akkor, ha az ágenseknek fizetniük kell a preferenciáik felfedéséért, míg egy másik kísérletben a párosítási piacok dinamikáját, azaz, hogy a stabilitást olyan gyorsan érjük-e el, mint ahogy azt az elméleti és szimulációs eredmények jósolják.
A projekt maga is kutatók heterogén koalíciójának együttműködése mind kutatóhely, mind szakterület szempontjából egyesítve a kooperatív játékelméleti, kísérleti gazdaságtani, gazdaságpszichológiai és egyéb speciális területeken szerzett tapasztalatot.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Míg nonkooperatív játékokban a Nash egyensúly és különböző változatai túlélték a terület több évtizedes fejlődését, a kooperatív játékelméletben új, egyre bonyolultabb megoldáskoncpeciók kerülnek bevezetésre valahányszor egy új típusú probléma jelenik meg. Bővelkedünk tehát a megoldásokban, ráadásul egy részük komplex számításokat igényel. Aligha várhatjuk az átlagos döntéshozótól ugyanezt az alaposságot. Ugyanakkor csak olyan modelleket kellene az emberi kölcsönhatások elemzésében alkalmazni, amit használnak is, tudnak is használni. Itt laboratóriumi kísérletek egész sorát tervezzük megvizsgálandó, hogy egyes megoldások megfelelnek-e az emberi gondolkodásnak.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kooperatív játékelmélet biztosítja az alapot a konfliktushelyzetek széles körének modellezéséhez. Az ilyen szituációk jobb megértése segíti a társadalmi tervezőt ezen helyzeteket stabillá és igazságossá tenni: Stabillá abban az értelemben, hogy a játékosoknak semelyik részcsoportja ne akarja felborítani az egyezményt és igazságossá, azaz egyik résztvevő mellett sem elfogulttá. A jelenlegi modelleket két fő irányban bővítjük ki: Megengedjük a széleskörű externáliákat, azaz, hogy a részcsoportok belső kölcsönhatásai kihassanak a többi cselekvőre is, illetve a modelleket hálózatokra is kiterjesztjük, ahol az együttműködés szerkezete is fontos. A lehetséges alkalmazások közül néhány: nemzetközi környezetvédelmi egyezmények stabilitása, forgalomirányítás, generátor-ütemezés, iskolai felvételi, vagy vesecsere-programok.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A játékelmélet önérdekű döntéshozó kölcsönhatását vizsgálja és a vizsgálatok során rendszerint feltételezi, hogy a döntéshozók mindent megtesznek, hogy a számukra legelőnyösebb döntést hozzák. Ez azonban néha olyan összetett gondolkodást igényelne, amire akár képtelenek is lehetnek, vagy az így remélt haszon aránytalanul nagy erőfeszítéseket igényel részükről. A játékelméleti kísérletek során a kísérleti alanyok leegyszerűsített döntési környezetben választanak néhány lehetséges stratégia közül és az összes döntés alapján gondolatban lejátsszuk a konfliktust, majd a résztvevők -immár valós- kifizetést kapnak. A választható stratégiák között szerepel a tudomány által jósolt ideális is és tulajdonképpen azt vizsgáljuk, hogy a résztvevők milyen arányban választják ezt. A kísérletek kiértékelése után a kapott eredményeket beépítjük az elméleti modellekbe is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. In the recent years economics has become an experimental field, where behaviour deduced from the theories can be tested in experimental laboratories. Our aim is to establish an internationally competitive research laboratory in Budapest to test the theories studied in an ongoing research project (HAS LD-004/2010) with the help of students anonymously playing with each other.
Our experiments group around 3 themes. We study concepts for partition function form games, where the formation of coalitions produces externalities. Then we look at network games, the structure of cooperation in particular. In matching problems the revelation of true preferences is the first problem. First we test models where agents find it costly to reveal their true preferences, while in another experiment we look at the dynamic development of matching markets, whether stability arises as quickly as predicted by theories.
The project itself is a collaboration of a group of researchers coming from universities and research centra in Budapest combining expertise in cooperative game theory, experimental economics, economic psychology and various special skills.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. While in noncooperative games the various extensions of Nash equilibrium survived decades of development, in cooperative game theory we see new, increasingly complex solutions each time a new type of problem emerges. There is not only a plethora of solutions, but the solutions themselves require complex computations. We cannot really expect the average decision maker to be so committed. We should only use solutions to model human interaction that are indeed used by humans. We design a series of experiments to test various solutions for human compatibility.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Cooperative game theory forms the theoretical basis for a great variety of conflict situations. A better understanding of these situations means that a social planner can make these situations stable and more fair: Stable in the sense that no subset of players wants to overthrow the proposal/agreement, and fair in the sense that it is not biased to any of the actors. We extend current models in two main directions: allow for widespread externalities, so that the interactions within a subgroup may have effect on others, and study some of these models over networks where the structure of cooperation also matters. Some of the potential applications: international environmental agreements, traffic routing, generator scheduling, school admission, or kidney exchange.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Game theory studies the interaction of selfish decision makers. It mostly assumes that the decision makers try to make a decision that represents their best interests. This, however might require such complex thinking and calculations that the decision makers are often incapable of or the effort would outweigh the benefits. In game theoretic experiments the subjects choose their strategy in a simplified decision situation. The conflict is then simulated using the strategies and then the participants recieve -real- monetary payoffs. The strategy seen optimal by theory is also among the options and we want to know how often is this strategy chosen. After the evaluation of the experiments the results can be integrated into theoretical models, too.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során kísérleti és elméleti módszerekkel vizsgáltunk bizonyos externáliás, hálózati, párosítási és elosztási problémákat. Az externáliák egyik megnyilvánulása információs. Több tanulmányban is vizsgáltuk a döntéshozók pénzügyi kérdésekben való viselkedését a rendelkezésükre álló információk tükrében, illetve hogy hogyan függ viselkedésük a kockázatvállalási hajlandóságuktól. Általánosabban partíciós függvény alakú játékokkal modelleztük az externáliákat: az elméleti eredmények mellett elektromos hálózatokat, az ott létrejövő mérlegkörök tulajdonságait vizsgáltuk. A hálózatok a pénzügyi alkalmazásokban is megjelennek: pénzügyi hálózatokban vizsgáltuk a körbetartozások és az adósságelengedés kérdését. Végül irányított hálózatokon, illetve gráfokon kerestük a top elemeket: a decentralizált információforrások korában a szakértők azonosítása egy mindennapos gyakorlati probléma, eredményeink ebben is segíthetnek. Végül az egyetemi felvételi eljárás szabályváltozásait vizsgáltuk párosításelméleti szempontból, illetve több eredményt igazoltunk a tortaszeletelési, hatalommegosztási és körzetkiosztási problémákra.
kutatási eredmények (angolul)
During this research project we have studied certain problems with externalities, networks, matching and allocation problems. Externalities can, among others, manifest in informational externalities. Several of our papers studied the behaviour of decision makers in financial matters with varying informational situations and how their financial decisions depend on their levels of risk aversion. More generally, externalities are modelled by games in partition function form. Besides some results of theoretical nature we have studied electric power networks and the properties of the balancing groups forming there. Networks appear also among financial applications: we have studied the settling of go-round debts as well as the network effects of unilateral debt cancellations. Turning to directed networks we have looked for top elements: in the age of decentralised information sources, identifying experts is an everyday practical problem, our results can help here, too. At last we have studied the procedural changes in the Hungarian university admission process from a matching-theoretical perspective and we have also presented a number of theoretical results for cake-cutting, power-sharing and apportionment problems.
