 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109439 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Fleck Zoltán |
| magyar cím |
Jogi érvek hétköznapi használata |
| Angol cím |
Normative arguments in everyday use |
| magyar kulcsszavak |
jogi kultúra, jogtudat, a normakövetés zavarai, hétköznapi joghasználat |
| angol kulcsszavak |
legal culture, legal consciousness, legal failure, daily use of law |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Jogtudomány | | Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Jog- és Társadalomelméleti Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Isztin Péter Zoltán
Kiss Valéria
Navratil Szonja
Uszkiewicz Erik
|
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2017-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
9.169 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás elméleti kiindulópontja az, hogy a jog nem pusztán intézmény, hanem társadalmi tapasztalat. A kutatásban a szakadék a „law in books” és a „law in action”, a hivatalos norma és az aktuálisan érvényesülő norma között a kulturális sémák eltéréseiben ragadható meg. Ilyen kulturális séma a jogállam és az azt övező értékrendszer is, amelynek a joggal kapcsolatos érvelésekbe való beágyazottságát vizsgálva feltárhatóak a jogállam gyengeségeinek kulturális összefüggései. Ez lehetőséget ad arra, hogy a formális jogrendszer változásainak hatásairól képet alkothassunk és meghatározzuk azokat a pontokat, ahol a beavatkozás képes a jogállami működésmódokat erősítő változásokat előidézni.
A jogtudat ebben a megközelítésben dinamikus természetű és ennek megfelelő módszerrel kutatható. A jogtudat narratív életútinterjúkkal, nem pedig a magyar tudományban máig egyeduralkodó kérdőíves módszerrel történő kutatása során nem a jog primátusából indulunk ki, hanem a laikusok mindennapi helyzetértékeléseit, jelentéstulajdonításait vizsgáljuk meg. A hasonló módszerek használatának nemzetközi tapasztalatai szerint a normatív tartalmú érvek, hétköznapi történetekből kirajzolódó stratégiák feltárása teszi lehetővé, hogy képet nyerjünk a jog helyéről a hétköznapi gondolkodásban. Az elmesélt történetek, konfliktusok a joghoz való állampolgári viszony elemi szintjeit tárják fel, mert a jogi intézmények működését nem ragadják ki az élettörténet kontextusából. E kulturális mintázatok megismerésével pontosabb kép alkotható a jogrendszer társadalmi elfogadottságáról, a jogi norma és társadalmi használatának kompatibilitási problémáiról.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a magyar társadalom miként viszonyul a joghoz a mindennapok (elmesélt) történeteiben. A társadalom jogról való gondolkodásának vizsgálata hozzásegíthet minket ahhoz, hogy feltárjuk, jobban megértsük a társadalmi értékválság, valamint a jogállam és intézményei iránti bizalmatlanság szerkezetét, jellemzőit, a szokásos attitűdvizsgálatokból származó eredményeken túl. A mindennapi jogtudat megismerése nemcsak a társadalom értékproblémái, a demokráciadeficit okainak feltárásában segít, hanem abban is, hogy megismerjük, hogy mi okozhatja a társadalom joggal szembeni ellenséges beállítódását, az „against the law” (Susan Silbey) joghasználati stratégiája dominanciáját, illetve választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy emellett megjelenik-e más mintázat, van-e sajátos nemzeti jellege a joggal kapcsolatos érveknek?
A jogtudat a hétköznapi történetekben ragadható meg, ezért a kutatásban a korábbi hazai kutatásoktól eltérően nem a jog használatának szervezeti oldala, a szervezetek önérdekei és ezek deformáló hatásai állnak a középpontban, a jog laikus használóira koncentrálunk.
A korábbi kutatások és a szakmai tapasztalat szerint az egyént érő jogilag releváns sérelmek jelentős részében nem merül fel a jogi védelem igénye vagy a sértettek arról lemondanak, különösen az identitást, emberi méltóságot érintő sérelmek eseteiben. Mivel nem ismerjük közelebbről a jog felé fordulás és az elfordulás tipikus okait, szerkezetét és érveit, jórészt makrotársadalmi vagy történeti okokkal látjuk el a jelenséget. Ez nem elégséges a jogilag releváns viselkedés megértéséhez, ennek vizsgálata is fontos eleme a kutatásnak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A hazai vizsgálatokban a jogtudat kvantitatív módszerekkel való vizsgálata egyeduralkodó, ugyanakkor meggyőződésünk szerint ezek az eszközök kevéssé alkalmasak a joghasználat mozgatórugóinak megragadására, ez okozza azt, hogy az eddigi jogtudatvizsgálatok nem hoztak áttörő eredményt e jelenségek mélyebb megértésében. Kitűzött célunk, hogy a nemzetközi szakirodalom legújabb eredményeinek felhasználásával, kvalitatív módszerrel (narratív életútinterjúk) térképezzük fel a magyar társadalom jogról alkotott képét.
A jogtudat új metodológiával megközelített feltárása az európai jogtudományi kutatások egyik fő irányához is kapcsolódik. A jogintézmények iránti bizalom és társadalmi legitimáció kutatásában Tom Tyler koncepciói nyomán kulcsszerepet játszik az eljárási legitimáció, a fair eljárás és ennek feltételei. Meggyőződésünk, hogy a jogi eljárásra vonatkozó tartalmi elvárások erősen kontextusfüggőek, differenciáltak és dinamikusak, ezért nem lehetséges önmagában a survey eszközeivel megközelíteni ezeket. Az eredmények megfogalmazásakor ezért reflektálnánk nem csak a tradicionális jogtudat-vizsgálatok, hanem az eljárási legitimáció kutatásaira is.
Az alapkutatás eredményeit nemcsak hazai, hanem nemzetközi szakfolyóiratban is publikálni kívánjuk, és nemzetközi konferencián is ismertetni fogjuk. A nemzetközi eredmények hazai kutatásba való átültetése önmagában olyan eredmény, amely képes lesz nemzetközi visszhangot is kiváltani, és a hazai társadalom- és jogtudomány területén is meghatározó jelentőséggel bír majd.
Összegezve a fentieket a jelen alapkutatásban a társadalom joggal szembeni ellenséges beállítottságának, a mindennapi jogi kultúrának a megismerése felé tett kezdő lépések a hazai jogtudat-kutatások új irányvonalát jelölik ki. A jogról alkotott társadalmi kép mélyebb megismerése a jogtudományon kívül a pszichológia, illetve a kriminológia tudományterületén is hasznosítható, valamint a korábban jellemzően közvélemény-kutatáson alapuló jogtudatkutatások eredményei is új jelentést kaphatnak ezzel.
A magyar társadalomra jellemző joghasználati módok feltárása nemcsak az elméleti tudomány területén, hanem a jogalkotásban is hasznosítható lesz majd.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás célja, hogy feltárja a magyar társadalom tagjainak jogról alkotott képét, annak vizsgálata, hogy az emberek a mindennapjaik során milyen szerepet szánnak az állami jognak, hogyan használják azt. Feltárja a jogról alkotott véleményüket, attitűdjeiket és ezeknek a mindennapi cselekvésekben történő kifejeződését (használati sémák). A kutatás alapkérdése az, hogy mire való a jog, milyen problémák megoldásában, hogyan használható, illetve alkalmatlan eszköz a mai magyar társadalomban.
Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a hazai társadalomra jellemző a jogkerülés, normaszegés és ennek oka alapvetően kulturális természetű. A joghasználat jelenségét nem statikusan, hanem kialakulása és működése folyamatában vizsgáljuk, ennek érdekében mélyinterjúkat készítünk. Ezzel a módszerrel a joghasználati módokat az egyén életének eseményei kontextusában vizsgálhatjuk és így a jogkerülés kulturális okait a kérdőíves jogtudatvizsgálatokhoz képest mélyebben, részleteiben ismerhetjük meg.
A kutatás eredményeként reményeink szerint nemcsak a jogkerülés lehetséges okait, hanem a magyar társadalom értékválságának okait is jobban fogjuk érteni. Véleményünk szerint az eredményeket hasznosítani lehet majd a jogalkotásban is, mivel pontosabb lesz a tudásunk arról, hogy miért követjük, vagy miért kerüljük el az egyes jogszabályokat.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
According to the theoretical starting point of the research, law is not merely an institution but a social experience. The gap between ’law in books’ and ’law in action’ can be captured as a difference of cultural patterns. Rule of law and the set of values crystallizing around it are such cultural patterns, too, and the weakness of rule of law in Hungary can be revealed by examination of the embeddedness of these values in daily argumentations about law. This gives us the opportunity to describe the effects of certain changes of formal norms and to point out the spots where the most effective changes can take place in order to strengthen the democratic values.
In this approach, legal consciousness is a dynamic phenomenon which can be grabbed if the research methodology considers this essential feature. According to the research design we use narrative biographical interviews. In Hungarian legal consciousness researches the rule of survey have been hegemonic up to this time. By exceeding it we leave behind the viewpoint of the primacy of formal norms and institutions to reveal the evaluations and interpretations of laypeople instead. The experiences of similar researches abroad suggest that analyzing arguments containing legal elements and strategies unfolding from everyday stories allows us to describe the place of law in daily practices. The narrated stories and conflicts reveals the basic level of citizens' attitude towards law beacause the connection between legal elements and the biographical context remains unbroken. These cultural patterns help us to describe the acception of legal norms and compatibility problems between formal norms and their social use.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The aim of the project is examine Hungarian experiece of law via its reflection in (narrated) everyday stories. The social opinions revealed by this research can help us to understand the structure and characteristics of the recent value crisis and eroded trust in democratic institutions in Hungary. This gives us the opportunity to extend the narrow understanding and explanation given by surveys about these attitudes. Recognition of 'daily' legal consciousness can explain the causes of the democracy deficit in Hungary, can reveal the sources of the dominance of’against the law’ (Susan Silbey) strategy and can answer the question: does the Hungarian experience have national features, does it show specific patterns?
Our starting point is that legal consciousness can be grabbed in everyday stories so we concentrate on laypeople’s experiences about law instead of scrutinizing institutional elements of the legal system, the self-interests of such actors and the degrading effects of all these anomalies.
Former researches and professional experience both confirm that in a high percent of individual grievances legal procedure is not considered as a possibility at all or if it is, the case is cancelled by the victim later. Cases touching on identity and human dignity are especially prone to such failure. We do not know the typical micro-mechanisms resulting in legal procedure or its rejection so we can only explain with macro-social and historical explanation which are too narrow and therefore can not give satisfactory understanding of legally relevant behaviour. The explanation of legally relevant actions on micro-social level could be an important result of the project.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Hungarian legal consciousness researches are dominated by quantitative methods. But it is our conviction that survey as a method is basically incompatible with the core features of legal consciousness as a phenomenon, therefore it is an inadequate tool in investigating the incentives of legally relevant activity. The fact that such researches have not produced illuminating explanations of this social phenomenon led us to look for a new path which we found in recent theoretical literature so our aim is to adopt the current international results and conduct narrative biographical interviews in order to draw a more detailed and valid map of Hungarian legal consiousness.
The proposed ’narrative turn’ in Hungarian legal consciousness studies is in line with one of the most recent trends of international sociology of law. Originated in Tom Tyler’s concepts relating to trust in legal institutions and social legitimation, procedural legitimation, fair procedure and its conditions are key issues of recent inquiries. It is our firm conviction that expectations related to legal procedure are highly contextual, differentiated and dynamic therefore could not be grabbed only by survey. So while evaluating the results we would reflect not only on classical legal consiousness researches but also on inquiries about procedural legitimation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of the project is to reveal a picture of law as it is experienced by members of the Hungarian society, to scrutinize the ways laypeople make use of formal legal norms in their daily practice. The research describes their opinions of and attitudes towards law as these are reflected in daily activities (ways of use). The basic question of the research is simple: what is law good for, which problems can be solved by it, wheter it is a sharp tool in solving conflicts or is incompatible with laypeople’s expectations.
Our starting point is that Hungarian social behaviour is dominated by patterns of low obedience to law, abidance or even refusal of following legal norms and such legal failure is a culturally bound phenomenon which could be understood only in the light of its birth. According to this thesis we plan to conduct narrative biographical interviews in order to investigate legal behaviour in its biographical context and to get a better understanding of its cultural background.
The research can result in a deeper understanding of legal failure and, in a broader context, the recent value crisis of Hungarian society. The results can be useful for legislation because it offers knowledge about the origins of obedience to or refusal of formal legal solutions.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
