Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109510
típus K
Vezető kutató Gulyás Sándor
magyar cím Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján
Angol cím Human landscape interactions in the Maros valley during the first half of the Avar period based on comparative interdisciplinary study of the archeology
magyar kulcsszavak őskörnyezet, kultúra, létfenntartás, kora avar kor, Maros völgy
angol kulcsszavak paleoenvironment, cultures, subsistence, early Avar period, Maros valley
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)70 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító régészet
Geológia, tektonika, vulkanológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
Ortelius tudományág: Üledéktan
Őslénytan, földtörténet (Komplex Környezettudományi Kollégium)10 %
Ortelius tudományág: Őslénytan
zsűri Régészet
Kutatóhely Földtani és Őslénytani Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Balogh Csilla
Boros Józsefné
Kiss Attila
Kőrösi Andrea Mária
Náfrádi Katalin
Pásztor Adrien
Polgárné Pásztókai Szőke Judit
projekt kezdete 2013-10-01
projekt vége 2018-04-30
aktuális összeg (MFt) 23.751
FTE (kutatóév egyenérték) 8.46
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja a Maros menti kora avar kori lelőhelyek komplex elemzésével az itt élt közösségek és a környezet kapcsolatának vizsgálata, az életmódra vonatkozó adatok felkutatása, rendszerezése. A régészeti leletanyagból nyert adatok kiegészítése geoarcheológiai és környezetrégészeti kutatásokkal. A vizsgálat időbeli kereteit az avar honfoglalása és a Maros menti kora avar kori temetők 7. századi közepi felhagyása, a kora avar kori népesség településtömbjének a Körös–Tisza–Maros szög belsőbb területei felé tolódása jelenti.
A kora avar kori közösségek életmódját, elsősorban a rendelkezésre álló sírleletek (557 kora avar kori temetkezés) elemzésével körvonalazzuk, mivel e korszakból településekre utaló adatok egyelőre nincsenek. Elsődleges források az állatcsontok, a temetkezési szokásokban betöltött szerepük, a csont- és szarutárgyak. Továbbá a sírokból származó eszközök. A fegyverek elemzésével a katonáskodás mértékét, szerepét vizsgáljuk. A leletek csontkémiai vizsgálata is életmódra utal, velük a regionális különbségek értékelhetőek.
A régészeti geológiai környezetrekonstrukció lehetővé teszi a környezet és életmód kapcsolatának felvázolását. Vizsgáljuk a gepida-avar kapcsolatokat, a gepidák avar kori továbbélését a Tisza vidéki soros gepida temetők alapján. Elemezzük a kereskedelmi és etnokultúrális kapcsolatokat. A leletanyag komplex elemzése, a temetők horizontál sztatigráfiai , abszolút kronológiai vizsgálata számos, tisztázatlan kronológiai kérdés megoldását segíti. A projekt végére adatokkal gazdagon alátámasztott képet kapunk a Maros mentén élt kora avar kori közösségek életmódjáról, kapcsolatrendszeréről, a környezettel való kapcsolatukról.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése a Maros völgyében élt kora avar kori közösségek életmódjának a vizsgálata, összehasonlítva az azonos természetföldrajzi körülmények között élt, letelepült életmódot folytató gepidákkal. A természeti környezet felől kiindulva, de alapvetően a régészeti leletanyag komplex elemzésével választ keresünk arra, hogy a korai temetők felhagyása mögött az itt élt közösségek életében bekövetkezhetett váltás áll-e. Ha igen, akkor mikor és mi indukálhatta azokat. Vajon a korai temetők felhagyása e közösségek elköltözését jelenti erről a területről és az új temetők nyitása új betelepülőkhöz köthető, vagy egy akkultúrációs folyamatról, életmódváltásról van szó, s erre utalnak az ekkor induló temetőkben megfigyelhető új szokások. Ha igen, akkor mi állt e folyamatok hátterében, s a régészeti anyag alapján milyen jellegű és mértékű változás következett be az életmódban.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentősége, hogy egészen új nézőpont felől közelít a kora avar kori emlékanyaghoz. A kutatás figyelmét e korszak
vonatkozásában elsősorban eddig a leletanyag és a temetkezési szokások rendszerezése, antikvárius elemzése, történeti,
kulturális és etnikai besorolása kötötte le. A különböző életmódot folytató avar kori népcsoportok és a táj kapcsolatának
vizsgálatára eddig nem került sor. A kutatásban a Maros völgy kora avar kori emlékanyagát az életmód aspektusából
vizsgáljuk.
A rendelkezésre álló emlékanyag mellett a kutatás az avar foglalás előtt itt élt gepidák régészeti hagyatékának legkésőbbi
időszakát is vizsgálat alá vesszük. A nomádként ideérkező, de viszonylag hamar — a nagy sírszámú temetők alapján —
állandó szállásokat létrehozó kora avar kori népesség és a letelepült gepida közösségek egymásra hatását,
kapcsolatrendszerét, együttélését vizsgáljuk. Közben fontos kérdésekre is választ találhatunk. Pl. arra, hogy a területen a
gepidák kora avar kori továbbélését tudjuk-e régészeti módszerekkel bizonyítani? A kora avar népesség életmódváltásának
oka vajon a környezeti adottságokkal, vagy más hatalmi-társadalmi változással, vagy mindkettővel magyarázható? A
régészeti anyag alapján ez az életmódváltás hogyan modellezhető? Az itt élő kora avar kori népesség anyagi kultúráját
milyen hatások érték és azoknak milyen akulturációs hatása volt?
A forrásbázisból kiindulva elsősorban régészeti módszerekkel, de a természettudományos vizsgálatok, köztük az
antropológiai és archeozoológiai anyagok feldolgozása, és a geoarcheológiai, csontkémiai és környezetrégészeti vizsgálatok
új kutatási lehetőséget is nyújtanak.Eredményeink térben és időben kiterjeszthető további kutatásokat alapozhatnak meg.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A keleti steppékről 567-ban a Kárpát-medencébe érkezett, nomád életmódot folytató avarok eltérően közelítettek a természeti táj felé, mint az európai letelepült népek. A korábbi régészeti kutatások a Tiszántúlon egy kelet-európai steppei eredetű népesség régészeti hagyatékát körvonalazták. Ennek a nomád életmódnak, az ahhoz kapcsolódó ideiglenes szállásoknak nem marad régészetileg értékelhető nyoma, ezért az egykor itt élt közösségek életmódját, mindennapjait a sírokban talált maradványok alapján tudjuk csak rekonstruálni.
Kutatásunkban egy sajátos természetföldrajzi adottságokkal rendelkező területen, a Maros völgyben eddig feltárt 557 kora avar kori sír anyagát vizsgáljuk az életmódra vonatkozó információk kinyerése céljából összehasonlítva a nomád kora avar kori népesség és a korábban itt élt, letelepült gepidák anyagát.
Számos kérdés merül föl az életmódhoz kötődően. Sikerül-e bizonyítani egyes gepida közösségek továbbélését a kora avar korban? Bizánci források a 7. század elején a területről a gepidák három még nem lokalizált települését említik. A kora avar kori lovas temetkezések jellege gepida előzményű lehet. A koponyatorzítás szokása is hasonlóan germán kulturális hatásra utalhat. Valószínűleg sikerül majd kimutatni, hogy a kora avar korban betelepült népesség anyagi kultúráját itt komoly hatások érték. A nagyobb sírszámú kora avar kori temetők tanúsága szerint a nomádként ideérkező népesség hamar állandó településeket hozott létre valószínűleg életmódváltás miatt. A környezetrégészeti vizsgálatok választ adhatnak arra, hogy melyek voltak azok a kényszerítő, természeti tényezők, melyek az életmódváltást indukálták és mikor ment végbe ez a folyamat.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The proposal is aimed to elucidate information on subsistence strategies, human landscape interactions of Early Avar Age groups in the Maros valley via complex, interdisciplinary investigations. Archeological records will be complemented by those from geoarcheological research. The timeframe is given by the 568 immigration of Avar tribes into the Carpathian Basin and the mid-7th century AD abandonment of Early Avar cemeteries in the Maros valley, which coincided with a basinward displacement of settlements in the area of the Körös-Tisza-Maros Interfluve.
In the lack of known settlements, information on subsistence will be retrieved via multifocal analysis of Early Avar Age burials (557). Primary sources of information are animal bones, bone, horn artifacts as well as tools. Their role in funerary practices will be assessed. In addition, weaponry yields us information on soldiering. Analysis of bone chemistry carrying information on subsistence may aid highlighting regional similarities and differences among groups. Geoarcheology based environmental reconstructions aid the assessment of landscape, subsistence interrelations. Gepid-Avar interactions will be investigated focusing on Gepid survival during the Avar Age via the revision of Tisza valley serial cemeteries. Trade and ethnocultural relations will be investigated. The complex analysis of the archeology, the horizontal stratigraphical and absolute chronological analysis of cemeteries will aid to clarify unsettled chronological questions. The final outcome will yield us wealth of information on the subsistence, interactions of Early Avar communities with other groups and the environment based on hard data.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The major aim of the research is to highlight the subsistence strategies of the Early Avar age communities populating the area of the Maros valley. In addition a comparison is to be made with the coeval Gepid communities, engaged in a fully settled lifestyle on the same landscape to find causes, reasons for potential differences, interactions. Via multifocal analysis of human landscape interactions mostly relying on the archeology but also natural scientific records reflecting endowments of the landscape, an attempt is made to test whether or not the abandonment of early cemeteries can be linked to a shift in subsistence or the actual outmigration of the population. Whether or not the appearance of new burials is connected to newcomers or rather a shift in subsistence and a sort of acculturation is recorded in the artefacts reflecting the adaptation of new habits. If so when did this happen and what are the potential social, cultural, and or natural background causes?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The significance of the proposal lies in a fact that it uses a fairly new and unusual methodological approach in the analysis of Early Avar age archeological record. Research so far has focused on the cataloging as well as historical, ethnical, cultural classification of artifacts and funerary practices inferred. Analysis of human landscape interactions in groups of different subsistence strategies existing side by side during the Early Avar age has not yet been carried out. In our work we aim to investigate the Early Avar archeology of the Maros valley from the point of subsistence strategies.
The archeology of the last phase of Gepid settlements preceding the Avar invasion is also to be assessed. Trade, cultural relations as well as interactions of local settled Gepid groups and newly arriving Avar nomadic tribes, which undertook a settled lifestyle relatively quickly will be a major focus of our work. Several important questions related to this problem are waiting to be answered. Can we justify the survival of Gepids during the Early Avar age using archeological records and methodology? Whether or not the observed rapid transformation of subsistence of Early Avar groups is connected to social conflicts or environmental change or both? How can we model this transformation? What influences exerted the material culture of newly arriving Avar tribes and were they important from the point of cultural assimilation? The use and archeological analysis of primary sources will be preferred complemented by findings of natural scientific investigations, including anthropological, archeozoological, geoarcheological and bone chemistry studies as well as complex environmental historical investigations. Our results can serve as a basis for future multifocal research works of different spatial and temporal scales.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The nomadic Avar tribes arriving in the Carpathian Basin in 567 from the Eastern European steppes exploited the landscape utterly differently from the settled local cultures of West European origin. Former archeological investigations highlight the heritage of this Eastern European nomadic group for the area of the Tiszántúl. As settlement archeology including temporary shelters indicating a nomadic lifestyle are not preserved, graves and grave goods are the only source of information available on subsistence. To elucidate such information, and potential interactions between the nomadic newcomers with the local, settled Gepids plus the environment, a multiproxy investigation of 577 Early Avar age burials is to be implemented in the area of the Maros valley. Clarification of subsistence practices may aid answering of several related questions such as the Early Avar age survival of certain Gepid groups. Although their settlements from the area are mentioned in Byzantine written records of the early 7th century, they have not yet been localized. Certain funerary practices connected to horse burials among the Early Avar groups may have Gepid roots. The practice of skull distortion may also record German cultural influences. Our work will most likely aid the corroboration of significant cultural influences on the material culture of the newcomers. According to records on Early Avar age cemeteries with a larger number of burials, the newcomers established permanent settlements relatively quickly, which may be linked to a shift in subsistence. Geoarcheological investigations will help us understand the timing of these changes and if they had natural and or cultural causes.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk fő célja a Maros völgy VI-VII. századi avar népességének életmód rekonstrukciója, kereskedelmi egyéb távlati kapcsolatainak feltárása új régészeti adatbázis adatainak és korábban sem a területen sem a korszakra nem ismert természettudományos vizsgálatok eredményeinek összehasonlító elemzése révén. Megkíséreltük az egykori környezet t és a népesség jegyeinek rekonstruálását a közeli és távlati kapcsolatok feltérképezését. A sírok alakja, típusa, orientációja és a sírmellékletek alapján két temetőcsoportot határoztunk meg. Az első a fülkesíros és sok állati áldozattal jellemzett a VII.század első harmadáig létező a Kelet-Európai Síksággal rokon. A második aknasíros és nem vagy csak kevés állati áldozattal jellemzett, mely a VII. század második harmadáig létezett. A népesség egységes döntően mongolid típusú mind genetikailag mind koponyatorzítás gyakorlata tekintetében különbözik a medence többi részétől. A népesség juh dominanciával jellemzett pásztoréletmódot folytatott. A C/N izotóp és nyomelemvizsgálatok megerősítik az állati fehérje és az egykorú Lombard valamint a késő avar lelőhelyektől különböző C3 (köles) dominanciáját az étrendben. Sr/Pb izotóp vizsgálatok az Alföldel és Erdélyel való kapcsolatra utalnak, ahogy a borostyánok, kőeszköz nyersanyag is. A tárgyak széleskörű kapcsolatot mutatnak NY,K és D Európával. A paleoklíma adataink alapján a temetők VII.század közepi elhagyása egybeesett egy több csapadékkal járó klímaváltozással.
kutatási eredmények (angolul)
The main goal was to elucidate subsistence patterns, spatial-temporal relations of Early Avar Age communities of the Maros valley bw the 6-7th centuries A.D. via comparative analysis of a new database of archeology plus results of unprecedented natural scientific analyses . We aimed to reconstruct paleoenvironmental, anthropological characteristics of the inhabitants, regional and distant relations. Cemeteries formed 2 groups based on type, shape, orientation of graves and grave goods: Group 1 had a lot of animal sacrifices, sidewall chambered graves with E European Plain affinities (till ca. 630 AD). Group 2 had few or none such remains and dominated by pit graves (till ca. 660 AD). Anthropological analysis indicated a uniform, dominantly Mongolic population practicing ACD different from the rest of Hungary. The community engaged in free range animal husbandry prevailed by sheep herding. C/N isotope, trace element studies corroborate prevalence of animal protein & strictly C4 plants (millet) in the diet, very different from Late Avar and coeval Lombard populations. Sr/Pb isotopes display an affinity of humans with loess plains & links to Transylvania like provenience of amber, stones. Artefacts refer to a wide network of relations with W,E,S Europe. According to our paleoclimatic data, a pronounced climatic change resulting in higher floods must have contributed to the mid-7th century abandonment of cemeteries.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109510
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Pásztor A.: Perlenfunde aus dem frühawarenzeitlichen Gräberfeld von Keszthely-Fenékpuszta, ÖdenkircheFlur., In: Müller, R.: Die Gräberfelder von Keszthely-Fenékpuszta, Ödenkirche-Flur. Keszthely-Fenékpuszta im Kontext spätantiker Kontinuitätsforschung zwischen Noricum und Moesi, 2014
Pásztor A.: Gyöngyleletek a szegvár-oromdűli avar kori temet szűrkanalas sírjaiban. Beads from the burials with strainer-spoons of the Avar period cemetery at Szegvár-Oromdűlő., In: AVAROK PUSZTÁI Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára.AVARUM SOLITUDINES Archaeological studies presented to Gábor Lőrinczy on his sixtieth birthday, 2014
Marcsik A., Varga S.: Az Apátfalva-Nagyút dűlőn feltárt avar kori temetkezések, In: T.Gábor Sz., Czukor P. (eds). Út(on) a kultúrák földjén. Az M43-as autópálya Szeged-országhatár közötti szakasz régészeti feltárásai és a hozzá kapcsolódó vizsgálatok, 2017
Gulyás S., Törőcsik T., Sümegi B.P., Sümegi P.: Environmental history of an embayment of Lake Balaton near Szólád from the Late Glacial to the Migration Age, In: Vida T. (eds). RGZM studie Ferschrift für Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseum (in press), 2018
Gulyás S., Sümegi P., Balogh Cs., Kiss P. A., Nagy B., Gál V.: Climatic changes connected to the Late Antique Little Ice Age during the 6-8th centuries and their potential impacts on Avar and Gepid communities occupying the Maros River valley in SE Hungary., Journal of Archeological Science (submitted), 2018
Gulyás S, Kelemen H, Balogh Cs: Előzetes eredmények a Makó Ipari Park 4. számú lelőhely abszolút kronológiájához, archeomágneses, geológiai, geokémiai és geomorfológiai jellemzéséhez, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. A K-109510 OTKA works, 2015
Gulyás S, Szónoky M: Adatok a Makó-Mikócsa halomi temetőből származó kőeszközök geológiájához, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. A K-109510 OTKA worksh, 2015
Gulyás S, Marcsik A: Kora avar kori torzított koponyák geometriai morfometriai vizsgálatának előzetes eredményei a Maros mentéről, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA worksh, 2015
Gulyás S, Marcsik A, Balogh Cs: Előzetes eredmények a Makó-Mikócsa halomi kora avar temető embertani anyagának komplex geokémiai és izotópgeokémiai vizsgálatából, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA worksh, 2015
Marcsik A: Kora avarok a Maros mentén antropológus szemmel, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA worksh, 2015
Körössi A: A Makó Mikócsa halomi kora avar kori temető archeozoológiai elemzése, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA works, 2015
Körössi A: Magzati és újszülött állatok a kora avar kori Makó Mikócsa halmi temető sírjaiban, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA worksh, 2015
Kiss P. Attila: Kelet és nyugat között, avagy a gepida soros temetők záró fázisa az európai kronológiai rendszerek tükrében, „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA worksh, 2015
Kiss P. A: Gepida menekültek a Bizánci Birodalomban? A jelica-gradinai magaslati erőd "germán" leletei és kapcsolatuk a Tisza-vidék kései gepida anyagával., „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. K-109510 OTKA workshop, 2015
Kiss P. A.: Germán pajzsok és nomád íjak. Egy szokatlan kora avar kori fegyverkombináció értelmezési lehetőségei, III. Ókori és kora középkori had-és fegyvertörténeti konferencia. Debrecen. 2015.05.14-15., 2015
Kiss P.A.: Mert a germán lóra termett? Megjegyzések a Tisza-vidék 6. századi germán lovas és lószerszámos temetkezéseinek időrendjéhez., IX. Szegedi Medievisztikai Konferencia. Szeged. 2015.06.17-19., 2015
Kiss P.A.: Fokéles egyélű vágófegyver a gepidáknál? A szentes-nagyhegyi 7. sír és a Tisza-vidéki gepida temetők késői fázisa., Hadak útján. A Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXV. konferenciája. Komárnó (Révkomárom), 2015
Kiss P.A.: Huns, Germans, Byzantines? The origins of the narrow bladed long seaxes., Acta Archaeologica Carpathica 49 111–144., 2014
Kiss P.A.: Bizánc és a hunok vonzásában? Keskeny pengéjű langsaxok a Kárpát-medencei gepida anyagban., In:Székely M–Horti G(ed)Res Militares Antiquae II. A II. ókori hadtörténeti és fegyvertörténeti konferencia tanulmányai. 101-169., 2015
Kiss P.A.: „…ut strenui viri…” A gepidák Kárpát-medencei története., Szeged, 2015 in press, 2015
Gulyás S, Marcsik A, Balogh Cs: Koponyatorzítás a kora avar kori népesség körében a Makó környéki lelőhelyek tükrében, Természet Világa 147/2016-I. különszám, 2016
Gulyás S: A geometriai morfometria alapjai: alkalmazások az őslénytanban, földtudományokban és archeológiában, MTA Földtudományok Osztálya Közgyűlése: a geomatematikai tudományos kutatások nemzetközi tendenciái, hazai helyzete, 2016
Gulyás S, Szónoky M, Balogh Cs: A Délkelet-Alföld és Szeged erdélyi kapcsolatai a Maros mentén szállított kőzetek tükrében az avar kortól a török időkig, Magyarok a Kárpát-medencében konferencia, Szeged, 2016
Balogh Cs: The Relationships between the Avar Khaganate in the Carpathian Basin and Central Asian based on Archaeological Records, Международных Аранчыновских чтениях. Arancsino, Tuva 2016.09.14–15., 2016
Balogh Cs, Lőrinczy G: A Kiszombor-Tanyahalom dűlői kora avar temető és a Kiszombor E avar temető, monográfia kézirat, 2016
Balogh Cs: Early Avar-age cemetery from Makó-Mikócsa halom, monography, manuscript, 2016
Balogh Cs: A uniqeu 6th century Byzantine gold cross pendant decorated with filigree from the Early Avar-age grave in Southeastern Hungary, manuscript, 2016
Balogh Cs: Szaluk avar kori sírokban, manuscript, 2016
Balogh Cs: „Thousand flower” – Early types of the Millefiori Beads from Avar age graves, manuscript, 2016
Balogh Cs: Karpat Havzası’nda Bir Avar Yay Ustasının Mezar Kalıntıları. Eski Türklerde Bileşik (Kompozit) Yay Yapımına İlişkin Arkeolojik Bulgular – The Grave of an Avar Bowyer in t, Art Sanat 6/2016, 109–120., 2016
Balogh Cs: „Aranypillangók” – Adatok az avar kori halotti szemfedők és koporsók díszítéséhez. – „Golden butterflies” – Contributions to the ornaments of the Avar-age shrouds and cof, Beatus homo qui invenit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs T. – Takács M. Győr 2016, 45–70., 2016
Balogh Cs, Pásztor A: Az avar kori nagy gyöngycsüngős fülbevalók — Large bead-pendant earrings from the Avar period, Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia. Archaeological Studies of PPCU Department of Archaeology – A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai 4. — Magyar Tudományos Akadém, 2016
Benedek A, Marcsik A: Kora avar kori temetőrészlet Kövegyről. Új temetkezési szokások a Tisza–Körös–Maros mentén a kora avar korból., manuscipt, 2016
Marcsik A, Molnár E: A Duna-Tisza köze avar korának biológiai rekonstrukciójáról, manuscript, 2016
Balogh Cs: A Byzantine Gold Cross in an Avar Period Grave from Southeastern Hungary., Lebenswelten zwischen Archäologie und Geschichte. Festschrift für Falko Daim zu Seinem 65. Geburtstag. Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 150. Hrsg.: Dr, 2018
Gulyás S, Balogh Cs, Bozsó G: Metallurgical Characteristics of a Gold Byzantine Cross from the Early Avar Period Cemetery Makó, Mikócsa-halom, Lebenswelten zwischen Archäologie und Geschichte. Festschrift für Falko Daim zu Seinem 65. Geburtstag. Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 150. Hrsg.: Dr, 2018
Balogh Cs: Orta Tisa Bölgesi’nde Doğu Avrupa Bozkır Kökenli Göçebe Bir Topluluğa Ait Mezarlık (Makó, Mikócsa-halom, Macaristan) – A Cemetery Belonging to an Nomad Community of Easte, Art Sanat 7/2017, 53–70, 2017
Balogh Cs: A Maros völgyében élő kora avar kori közösségek életmódjának rekonstrukciós lehetőségei a régészeti adatok alapján, manuscript 2017, 2017
Balogh Cs: Szalu – Egy belső-ázsia eredetű famegmunkáló eszköz az avar kori régészeti anyagunkban, manuscript 2017, 2017
Balogh Cs: A Makó-Mikócsa halomi kora avar kori temető monográfiájának alábbi fejezetei: ékszerek (fülbevalók, fejpánt- és süvegveretek, Deszk-típusú csüngők, mellboglárok, karperec, manuscript, 2017
Balogh Cs: „Thousand flower” – The Early types of the Millefiori Beads from Avar-age graves, manuscript 2017, 2017
Balogh Cs: Régészeti adatok az avar kori íjak készítéséhez. A Makó-Mikócsa halomi kora avar kori temető szerszámmellékletes 61. sírja – Archäologische Angaben zur Herstellung der aw, manuscript, 2017
Balogh Cs, Lőrinczy G: A kora avar kori női fejdíszek egy változata – a pártaveretek, manuscript 2017, 2017
Balogh Cs, Lőrinczy G: Két avar temető Kiszombor határából: Kiszombor-Tanyagahalom dűlő és Kiszombor E, cemetery monography, 2017
Balogh Cs: Avarların Orta Asya kökenli gömme adetlerinden biri :Atlı definler – One of the Avar-age burial customs of Inner Asian origin: The graves with horse, I. International Turkish Culture and History Symposium, 19–21 April, 2017, Istanbul, 2017
Szónoky M, Gulyás S, Balogh Cs: A Délkelet-Alföld és Szeged építő-, díszítő-, használati köveinek erdélyi vonatkozásai a kora népvándorlás kortól a török korig, Szónokyné Ancsin G (szerk.) Magyarok a Kárpát-medencében 2.: Tudományos Nemzetközi Konferencia. 532 p. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2016.11.17 Szeged:, 2017
Marcsik A, Molnár E, Pálfy Gy, Balogh Cs, Gulyás S, Kujáni Y, Benedek A, Hajdú T: New data of bone tuberculosis from ancient human populations in Hungary, IUAES Inter Congress. World anthropologies and privatization of knowledge: engaging anthropology in public. Abstract book. Konferencia helye, ideje: Dubrovnik, Horvátorsz, 2016
Marcsik A, Gulyás S, Balogh Cs, Kujáni Y, Hajdú T: Physical anthropological analyses on human remains from the Migration Period in Maros Valley, SE Hungary, In: Mihai Gligor, Raluca Kogalniceanu, Andrei Soficaru (szerk.) "Homines, Funera, Astra": Death and Children from Prehistory to the Middle Ages. Konferencia helye, ideje:, 2017
Gulyás S, Marcsik A, Balogh Cs Sümegi P.: Landmark-based geometric morphometrics of Early Medieval artificially distorted skulls from Hungary, AMG 2018 Konferencia helye, ideje: Perth, Ausztrália, 2017.09.08-2017.09.12., pp 75-77., 2017
Gulyás S, Balogh Cs, Sümegi P: Simple calibration vs. Bayesian modelling of archeostatigraphically controlled 14C ages in an Early Avar Age cemetery from SE Hungary: advantages and pitfalls, 2nd International Radiocarbon in the Environment Conference Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2017.07.03-2017.07.07., 2017
Gulyás S, Nyúl L, Németh G, Balogh Cs, Kardos L, Sümegi P: Data acquisition, pre-processing of 3D image data of artificially distorted skulls, archeological artefacts, fossils for 3D geometric morphometric analysis using CT and l, 20 Hu and 9th Hu-Hr Geomathematical Congress Pécs, 11-13 May 2017. p.20-22, 2017
Gulyás S, Törőcsik T, Sümegi BP, Sümegi P: Environmental history of an embament of Lake Balaton near Szólád from the late Glacial to the Migration Age, edited book chapter in press, 2018
Törőcsik T., Gulyás S., Molnár D., Tapody R., Sümegi B.P., Szilágyi G., Molnár M., Jakab G., Sümegi P., Novák Zs.: Probabilistic 14C age-depth models aiding the reconstruction of Holocene paleoenvironmental evolution of a marshland from southern Hungary, Radiocarbon (in press), 2018
Benedek A., Marcsik A.: Kora avar kori temetőrészlet Kövegyről. Új temetkezési szokások a Tisza–Körös–Maros mentén a kora avar korból., In: T.Gábor Sz., Czukor P. (eds). Út(on) a kultúrák földjén. Az M43-as autópálya Szeged-országhatár közötti szakasz régészeti feltárásai és a hozzá kapcsolódó vizsgálatok, 2017
Gulyás S., Balogh Cs., Marcsik A., Sümegi P.: Simple calibration vs. Bayesian modelling of archeostatigraphically controlled 14C ages in an Early Avar Age cemetery from SE Hungary: results, advantages, pitfalls, Radiocarbon (in press), 2018
Gulyás S., Balogh Cs (eds): Ember és környezet a kora avar korban- régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén, Geolitera Kiadó, Szeged (in press), 2018
Balogh Cs., Gulyás S.: Bevezető gondolatok, elképzelések egy kora avar kori interdiszciplináris régészeti, régészeti geológiai kutatáshoz, in: Gulyás S., Balogh Cs.(eds). EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Balogh Cs.: A Maros völgyében élő kora avar kori közöségek életmódjának rekonstrukciója a régészeti adatok alapján, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Balogh Cs., Kelemen H., Sümegi P.: Archeomágneses, régészeti geológiai, geokémiai, geomorfológiai vizsgálatok a Makó-Mikócsa halom kora avar kori temetőből, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Balogh Cs.: Archeotiposztratigráfiai és 14C korok Bayes-féle feltételes valószínűségen alapuló kormodelljei Makó-Mikócsa halom kora avar kori temetőből, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Marcsik A.: Embertani adatok a Makó Mikócsa halom kora avar kori temetőhöz, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Marcsik A., Gulyás S.: A kora avar kori koponyatorzítás szokásának összehasonlító elemzése hagyományos antropológiai és 2-3D geometriai morfometriai és csontszerkezeti vizsgálatával a Maros völgyéből, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Marcsik A., Balogh Cs., Palcsu L., Rodushkin I.: Komplex biogeokémiai (csont nyomelem, izotóp) vizsgálatok alkalmazási lehetőségei az életmód, származás és vándorlás kapcsolatainak feltárásához az avar korban, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Kőrössi A.: Archeozoológiai adatok a Makó-Mikócsa halom kora avar kori temetőhöz, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Szónoky M., Balogh Cs.: Kőeszközök archeometriai vizsgálatának alkalmazási lehetőségei az erdélyi és magyarországi nyersanyagforrások és kereskedelmi kapcsolatok feltárásához a kora avar korban, EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Fintor K., Gulyás S., Balogh Cs., Németh G.: Ötvöstechnikai segédanyagok valamint íjfestékek kémiai és ásványtani összetétel vizsgálata a Makó-Mikócsa halom kora avar kori temetőből, In: Gulyás S.-Balogh Cs.(eds). EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Bencsik A., Bozsó G., Balogh Cs.: Aranytárgyak archeometriai vizsgálata a Makó-Mikócsa halom kora avar kori temetőből, In: Gulyás S.-Balogh Cs.(eds). EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Pásztor A.: A Makó-Mikócsa halom kora avar kori temető gyöngyleletei, In: Gulyás S.-Balogh Cs.(eds). EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Fintor K., Balogh Cs., Kiss P. A.: Maros-völgyi kora avar és gepida kapcsolatok a borostyángyöngyök kémiai összetétel vizsgálatai alapján, In: Gulyás S.-Balogh Cs.(eds). EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Gulyás S., Sümegi P., Balogh Cs., Kiss P. A.: Éghajlati, környezeti változások és hatásaik a Maros-völgy gepida és kora avar népességére a kr.u. VI-VII.században, In: Gulyás S.-Balogh Cs.(eds). EMBER ÉS KÖRNYEZET A KORA AVAR KORBAN” „Régészeti geológiai tanulmányok a Maros mentén” Geolitera, Szeged, in press, 2018
Balogh Cs: A Maros-menti kora avar kori temetők ló-, lovas és lószerszámos temetkezései (Horse burials from the Early Avar age in the Maros valley), manuscript, 2014
Balogh Cs: Orta Tisa bölgesi’nde Doğu Avrupa bozkir kökenli göçebe bir topluluğa ait bir mezarlik (Makó, Mikócsa-halom, Macaristan)., manuscript, 2014
Balogh Cs: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók — Die awarenzeitliche Ohrgehänge mit Pyramidenanhänger. (On the Avar age pyramid hanging earrings), Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, 2014
Kiss P. Attila: „…ut strenui viri…” A gepidák Kárpát-medencei története. (History of Gepids int he Carpathian Basin) (chapter 7 is relevant), University of Szeged, PhD dissertation, 2014
Kiss P Attila: „Hírmondó sem maradt a roppant tömegből.” Avar kori gepidák a Tisza-vidék soros temetőiben., Sötét idők túlélői Conference, Debrecen 5-7/02/2014, 2014
Balogh Cs: Az avar–bizánci kapcsolatok újabb kutatási lehetőségei egy új Maros-menti kora avar kori temető leletanyaga kapcsán (Makó, Mikócsa-halom), Avar kori régészeti kutatások (Helyzetkép), 06/12/2013 Budapest, 2013
Kiss P Attila: Die Vergleichung der gepidischen und langobardischen Bewaffnungen und Waffengräber im Karpatenbecken., IX. Protohistorickej konferencie. Faustova sieň Múzea mesta Bratislavy v Starej radnici. Bratislava. 01-03/102013, 2013
Balogh Cs: Orta Tisa Bölgesi’nde Doğu Avrupa bozkır kökenli göçebe bir topluluğa ait mezarlık (Makó, Mikócsa-halom, Macaristan), XVII. Ortaçağ-türk kazilari ve sanat tarihi araştirmalari sempozyumun (02–05.10.2013/İstanbul), 2013
Gulyás S, Balogh Cs, Marcsik A, Sümegi P, Kókai D: Geometric morphometric analysis of artificially distorted skulls from an Avar age site near Makó, 7th Croatian Hungarian and 18th Hungarian Geomathematical Congress, 21-23/05/2015 Mórahalom 2015, 2015
Kókai Dávid: Avar kori torzított koponyák vizsgálata teljesalakelemzéses geometriai morfometriai módszerekkel egy Maros menti lelőhelyről, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, MSC szakdolgozati repozitórium, 2015
Gulyás S, Balogh Cs, Sümegi P, Marcsik A, Körössi A, Rodushkin I, Kelemen H: Preliminary results of anthropological, zooarcheological and geochemical analyses of human, animal and soil remains from an Early Avar Age cemetery of SE Hungary, XIX. INQUA Congress, H32 Session: Geoarcheology T02927 26 July-3 Aug, 2015, Nagoya, Japan, 2015
Balogh Cs: Horse-graves and burials with horse or horse-harness in the Early Avar Period in the Maros valley., Hadak útján XXV. Komarno, 2015.10.19–22., 2015
Balogh Cs: Eski Türklerde kompozit yay nasıl yapılıyordu? — Karpat Havzası’nda 7. yüzyıla ait bir Avar yay ustasının mezar kalıntıları., IV. International Turkish Art, History and Folklore Congress — IV. Uluslararasi türk sanatlari, tarihi ve folkloru kongresi. Konya, 14–16.05.2015., 2015
Balogh Cs, Gulyás S: Bevezető gondolatok, tervek, elképzelések egy interdiszciplináris régészeti, régészeti geológiai OTKA pályázathoz., MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. A K-109510 OTKA projekt, 2015
Balogh Cs: A Maros völgyében élő kora avar kori közösségek életmódjának rekonstrukciós lehetőségei a régészeti adatok alapján., „MARVAR” — Ember és környezet kapcsolata a Maros mentén az avar kor első felében a régészeti leletanyag és interdiszciplináris vizsgálatok alapján. A K-109510 OTKA projek, 2015
Balogh Cs: Mesterek dícsérete — A Dél-Alföld 6–7. századi kézművesei, monography, manuscript, 2015
Balogh Cs: Karpat havzası’nda bir avar yay ustasının mezar kalıntıları. Eski türklerde bileşik (kompozit) yay yapımına ilişkin arkeolojik bulgular, Konya 2015, 2015
Balogh Cs, Pásztor A: Az avar kori nagy-gyöngycsüngős fülbevalók — The Large Bead-pendant Earrings from the Avar Period., In: Hadak útján. A népvándorláskor kutatóinak XXIV. konferenciája. Szerk.: Balogh Cs. et al. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. – MTA BTK MŐT Kiadványok 3. Budapest–, 2015
Balogh Cs: Aranypillangók” — Adatok az avar kori halotti szemfedők és koporsók díszítéséhez — „Golden Blutterflies” — Contributions to the Ornaments of the Avar-Age Shrouds and Coff, Győr, 2015, in press., 2015
Balogh Cs: A homokrévi 8. sír faragott csontlemezei. Adatok az avar kori tegezek típusaihoz. — The carved bone plates of grave 8 from Mokrin (Srb). New data to the types of the Avar, In: „…in nostra lingua Hringe nominant” – Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapjára. Szerk.: Balogh Cs. – Petkes Zs. – Sudár B. – Zsidai Zs. Budapest 2015, 39–70, 2015
Balogh Cs: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók. — Die awarenzeitlichen Pyramidenförmigen Ohrgehänge — Avar dönemindeki piramit biçimli küpeler., Kuny Domokos Múzeum Közleményei 20 (2014) 91–144., 2014





 

Projekt eseményei

 
2016-02-04 16:17:39
Résztvevők változása




vissza »