 |
A magyar fiatalok vállalkozásindítási elképzelései és ösztönzési lehetőségei
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109839 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Farkas Szilveszter |
| magyar cím |
A magyar fiatalok vállalkozásindítási elképzelései és ösztönzési lehetőségei |
| Angol cím |
Entrepreneurial intentions of Hungarian students and possible incentives |
| magyar kulcsszavak |
Vállalkozásindítási szándék, tervezett magatartás elmélete |
| angol kulcsszavak |
Entrepreneurial intention, Theory of Planned Behavior |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Vállalkozások |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
PSZK Pénzügy Tanszék (Budapesti Gazdasági Egyetem) |
| résztvevők |
Bartha Zoltán
Sáfrányné Gubik Andrea
|
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
6.360 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.17 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A hallgatói vállalkozói attitűdök, a vállalkozói erő közép és hosszú távon hatással lesz az egyes országok vállalkozói aktivitására, társadalmi-gazdasági fejlődésre.
A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) a hallgatók vállalkozásindítási szándékát és vállalkozási tevékenységét vizsgálja. Az első lekérdezés 2003-ban történt, a 4., 2011-es felmérésben már 26 ország vett részt. Magyarország 2006-ban csatlakozott a kutatási projekthez dr. Farkas Szilveszter részvételével, majd vezetésével.
Célunk, hogy a vállalkozásindítási elképzelésekre ható tényezők rendszerezése és modellbe foglalása nyomán beazonosíthatóvá tegyük azokat a területeket, amelyeken keresztül a vállalkozásindítási szándék befolyásolható. Ehhez a szakirodalomban létező modellek tesztelésével (pl. Ajzen (1991) tervezett magatartás elmélete, Shapero és Sokol (1982) vállalkozás esemény modellje, Bandura (1977) Szociális kognitív elmélete) és kiegészítésével jutunk.
Nagy hangsúlyt helyezünk a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások szerepének elemzésére. Vizsgáljuk, hogy milyen kurzusokat nyújtanak, és milyen más tevékenységgel támogatják a hallgatókat. A lehetséges fejlesztési irányok meghatározása során kitekintünk a nemzetközi gyakorlatra.
Az ismétlődő adatfelvételeknek köszönhetően tapasztalatokat szerzünk az egyes szintek (egyén, család, szervezet, intézményi környezet) tényezőinek változási képességéről /változtatási lehetőségeiről és ezen események a vállalkozásindítási szándékban megjelenő hatásáról.
A kérdőív eredményeinek felhasználásával ajánlásokat fogalmazunk meg az egyén, a felsőoktatási intézmények és a döntéshozók szintjén.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A nemzetközi kérdőív a vállalkozásindítási folyamat mélyebb megértése érdekében a hallgatók karrier-elképzeléseire a diploma megszerzése után és néhány év elteltével, a családi és saját vállalkozásokra, valamint a jövőbeli vállalkozási tervekre vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. Szisztematikus és hosszú távú vizsgálatokat tesz lehetővé, amelyek segítenek felderíteni azokat a folyamatokat és tényezőket, amelyek döntőek lehetnek a vállalkozásindítási szándék alakulásában.
A hallgatók vállalkozásindítási elképzeléseinek legfontosabb alakító tényezőit 4 szinten vizsgáljuk.
Az egyén szintjén azonosítjuk a legfontosabb egyéni motívumokat és személyes háttérbeli jellemzőket, amelyek a vállalkozóvá válási folyamatot érdemben befolyásolhatják.
A következő szint a család. A család befolyásoló erejének, a családi vállalkozói tapasztalatok hatásának vizsgálata mellett a családi vállalkozás átvételének speciális kérdéseit is vizsgálni fogjuk.
Vizsgáljuk továbbá, hogy az egyes felsőoktatási intézmények milyen szolgáltatásokkal és kurzusokkal támogatják a hallgatók vállalkozási elképzeléseit, és hogy mennyire képesek vállalkozásbarát légkör kialakítására. A kutatás nemzetközi jellegéből adódóan az egyetemek nemzeti és nemzetközi összehasonlítását is elvégezzük. Ehhez a kérdőívek kvantitatív adatai mellett a benchmarkként szolgáló intézmények gyakorlatának mélyebb megismerésére is szükség van.
Végül az intézményi tényezők vállalkozásindítási elképzelésekre gyakorolt hatásának vizsgálatára is lehetőség nyílik.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A hallgatói vállalkozói attitűdök, a vállalkozói erő közép és hosszú távon hatással lesz az egyes országok vállalkozói aktivitására, a társadalmi-gazdasági fejlődésre. A GUESSS projekt lehetőséget ad a felsőoktatási intézmények hallgatói vállalkozók, vállalkozásokra irányuló gyakorlatának értékelésére, a jó módszerek megismerésére és átvételére. A társadalmi döntéshozatal, a politika különböző területei (pl. vállalkozásfejlesztési politika) számára ajánlások fogalmazhatók meg a kutatások során feltárt eredmények értő felhasználásával. A kutatási eredmények alapján kidolgozásra kerülő oktatási, vállalkozásfejlesztési programok a hallgatók karrier céljait orientálhatják és támogathatják.
A kutatás legjelentősebb eredménye ennek megfelelően a vállalkozásindítási elképzelésekre ható tényezők rendszerezése és modellbe foglalása. A döntés megértése, a tényezők jellegének felismerése (befolyásolható-e, vagy sem, illetve ennek az időszükséglete) segítheti olyan gyakorlatok kialakulását, amellyel ezek a folyamatok az egyén, a társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt kedvező irányba mozdíthatók el.
A kutatás eredményeinek hasznosulása azonban csak abban az esetben képzelhető el, ha sikerül az eredményeket megismertetni a döntéshozókkal. Szűkebben a felsőoktatási intézmények vezetőinek, tágabban a gazdaságpolitika alakítóinak jövőorientált gondolkodása szükséges azok tényleges hasznosulásához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen.
A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) egyetemisták megkérdezésével a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és a vállalkozási tevékenységét vizsgálja. Magyarország 2006-ban csatlakozott a GUESSS kutatási projekthez.
A GUESSS olyan szisztematikus és hosszú távú vizsgálatokat tesz lehetővé, amelyek segítenek felderíteni azokat a folyamatokat és tényezőket, amelyek döntőek lehetnek a vállalkozásindítási szándék alakulásában. Az oktatás fontos szerepet játszhat a vállalatok növekedésorientációjában, de eddig feltáratlan a vállalkozásindításra gyakorolt közvetlen hatása. Ezért nagy hangsúlyt helyezünk a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások szerepének elemzésére. Vizsgáljuk, hogy milyen kurzusokat nyújtanak, és milyen más tevékenységgel támogatják a hallgatókat. A lehetséges fejlesztési irányok meghatározása során kitekintünk a nemzetközi gyakorlatra.
A kérdőív eredményeinek felhasználásával a záró szakaszban ajánlásokat fogalmazunk meg az egyén, a felsőoktatási intézmények és a döntéshozók szintjén egyaránt.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the middle-run and in the long-run the entrepreneurial attitudes affect both the entrepreneurial activity and socio-economic development of the countries.
The research project GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) analysis the entrepreneurial intent and activity of students with a questionnaire. Since 2003, when the first survey took place, further four were conducted. In 2011 26 countries were involved. Hungary first took part in the GUESSS research project in 2006 with the participation and lather with the leadership of Szilveszter Farkas PhD.
By systematising and generating a model of factors that affect entrepreneurial intentions, those fields can be determined through which entrepreneurial spirit can be influenced. It is carried out by the testing and supplementing of the existing relevant models (e.g. Ajzen (1991) Theory of Planned Behaviour, Shapero és Sokol (1982) Entrepreneurial Event, Bandura (1977) Social Cognitive Theory).
The role of services provided by higher education institutions is to be emphasised in our analysis. We examine what courses and other activities they use to support the students. While determining the possible ways of development, we also mention the international best practices.
Due to the periodic data collection experiences can be obtained on the changing abilities and possibilities of the factors determining the four levels (individual, family, organisational and institutional environment), we analyse. In addition we can see how they influence the entrepreneurial intentions.
Recommendations to the individuals, higher education and decision makers are offered based on the survey results.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The international survey, conducted for the deeper understanding of the process of starting an enterprise, contains questions such as career ideas of students after graduation and in a few years, family enterprise and own business plans for the future. It enables systematical and long term examinations, which help to explore the processes and factors decisive in starting business.
The most important influential factors concerning the students’ entrepreneurial intentions are examined on 4 levels.
On the individual level the most important personal patterns and background attributes are identified, which can significantly affect the procedure of becoming an entrepreneur. The second level is family. The examination is extended to the influential strength of the family, the effect of the experiences in family enterprise and the special questions of taking over the family business.
In the next level, the services and courses offered by the higher education institutions are analysed, how the ideas of students are supported and how the atmosphere is built up. As the research is international, the universities compared on national and international level as well. Besides the quantitative data, to become familiar with the practices of the benchmark institution is necessary.
Finally the influence of institutional factors on entrepreneurial intentions is available to examine.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the middle-run and in the long-run the entrepreneurial attitudes and power of students affect both the entrepreneurial activity and socio-economic development of the countries. The GUESSS project makes it possible to evaluate universities’ activity toward student entrepreneurs and enterprises, to recognise and apply best practices. By analysing the data collected through the research, recommendations can be offered to the different fields of decision making and politics. Educational and entrepreneurial development programmes elaborated on the basis of the research results can support the career goals of students.
The major outcome of the research is the systematization of the factors that influence entrepreneurial intentions of the students and to set up a model. Understanding the decision and the characteristics of the factors affecting it (Can we influence them or not? If yes, what is the time need?) can help to evolve practices which shift the entrepreneurial activity to a positive direction for both the individual, the society and the economy.
The research can reach a positive shift only if the results are introduced to the decision-makers. The future-oriented thinking of leaders of institutions of higher education and in a wider sense, of the political decision-makers is crucial.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth. If the most important factors influencing the attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can defined.
The research project GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) analysis the entrepreneurial intent and activity of students with a questionnaire. Since 2003, when the first survey took place, further four were conducted. In 2011 26 countries were involved. Hungary first took part in the GUESSS research project in 2006.
The GUESSS enables systematical and long term examinations, which help to explore the processes and factors decisive in starting business.
Although education may play an important role in growth aspiration of enterprises (Storey, 1994), its direct impact is not revealed yet. That is why the analysis of the role of universities’ services is to be emphasised in our analysis. We examine what courses and other activities they use to support the students. While determining the possible ways of development, we also mention the international best practices.
Recommendations to the individuals, higher education and decision makers are offered based on the survey results.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
