Egyházi emlékek felmérése a Kárpát medencében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109852
típus K
Vezető kutató Pap Zoltánné
magyar cím Egyházi emlékek felmérése a Kárpát medencében
Angol cím Registration of the Church Art treasure in the Carpatian Basin
magyar kulcsszavak ötvösmunkák, ónedények, textílek, fatárgyak, templombelsők, harangok, orgonák, knyvtár
angol kulcsszavak goldsmith's, tinsmith's, textiles, woodwork, church furniture, bells, organ, library
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)65 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)30 %
Ortelius tudományág: Etnográfia
Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)5 %
Ortelius tudományág: Egyházi zene
zsűri Kultúra
Kutatóhely Egyháztörténeti Tanszék (Debreceni Református Hittudományi Egyetem)
résztvevők Balla Teréz
Dr. Fekete Károly
Felhosné dr. Csiszár Sarolta
Hadházy Gergely
Horváth Iringó
Kovács Mária Márta
Ormosi Viktória
Ősz Attila
Ősz Sándor Előd
Pilipkó Erzsébet
Szabóné Hegedűs Gyöngyi
Szakács György
Tóth Levente
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-02-28
aktuális összeg (MFt) 22.920
FTE (kutatóév egyenérték) 15.98
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázat három részből összetevődő kutatást foglal magába. Két része a református egyház tárgyi emlékanyagával foglalkozik határon belüli és határon túli kutatási területen, a Tiszántúli Református Egyházkerület két egyházmegyéjének, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egy egyházmegyéjének teljes tárgyi és iratanyagát tárja fel. A harmadik részben a kárpátaljai magyar görögkatolikus egyház két egyházmegyéjébe tartozó egyházközségek emlékanyagának felmérésére kerül sor. A református területeken az XVII-XIX. századi ötvösmunkák, ónedények jelentik a tárgyi anyag számban is kiemelkedő csoportját. E témakörben az ötvösségtörténet és az ónművesség kutatása hozhat jelentős adalékokat. Ki kell emelni a rézműves tárgyak felbukkanását. A kerámiaművészetben a fő területek a fajansz, kőedény gyártmányok mellett a fazekas termékek. Ugyancsak előkerülhetnek faedények. A textilis emlékek között a XVII-XVIII. századi szálszámolásos, szálán varrott, recehímzések, XIX. század eleji tüll és lyukhímzések, XIX. századi horgolt terítők mellett XVIII-XIX. századi gyáripari termékek is felbukkanhatnak. A harangok között szintén lehetnek XVIII. századi példányok. Kiemelkedő jelentőségű az orgonák felmérése. A Tiszántúli Egyházkerület megyéiben a sírjeleket is felmérjük. Nagyon fontos Erdélyben az iratanyag teljes számbavétele, lefényképezése.
A görögkatolikus gyülekezetek emlékanyagában szintén vannak XVIII-XIX. századi tárgyak a gyertyatartók, kelyhek, füstölők, textilis emlékek között.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatások a magyar műtárgyállomány jelentős részét kitevő, eddig jórészt ismeretlen emlékanyag számbavételét és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tételét célozzák. Reményeink szerint a felbukkanó, ismeretlen tárgyak pl. a debreceni ötvösségre szolgálhatnak új adalékokkal. Esetleg remélhetjük a korábbi kárpátaljai felmérések révén megfoghatóbbá vált szatmári ötvösség újabb termékeinek előkerülését. Az ónművesség területén feltehetően az eperjesi és kassai ónedénygyártásra kapunk újabb adatokat. Reméljük a textiltermékek területén is számos jelentős darab kerül elő a hímzések, szövött munkák és a gyári termékek között. Úgyszintén bízhatunk abban, hogy cserépedények is előkerülnek, amelyek a szatmári, beregi, eddig jórészt ismeretlen népi fazekasság fontos darabjai lehetnek. Az orgonakutatás Kelet-Magyarországon alapkutatásnak számít, hisz ez a terület jórészt ismeretlen.
Az erdélyi kutatásban az eddig is ismert ötvös és ónedénygyártó központok mellett hátha felbukkan pl. nagybányai ónedény, amelynek kiemelkedő darabját a Kárpátalján találtuk meg.
A görögkatolikus gyülekezetekben a gyertyatartók, harangok, füstölők, kelyhek mellett a textilek között is remélünk korai darabokat.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentőségét az adja, hogy eddig jórészt ismeretlen tárgyak ismertté válása révén több iparművészeti ág, az ötvösművészet, ónművesség, fémművesség, kerámiaművészet, textilművészet történetére vonatkozó új ismeretekkel szolgál.
A kutatás gyakorlati hasznot is jelent, ugyanis az egyházközségek nem ismerik pontosan a tulajdonukban lévő tárgyak fontosságát és jelentőségét. Ezen a helyzeten javíthat a felmérő munka. Bár a jelen kutatás időtartamába nem fér bele a tárgyak felmérésének katalógus szerű közlése, de ez reményeink szerint minden esetben követi a felmérést. A kiadványok magukkal hozzák a tárgyakra irányuló figyelem fokozódását, a pontos nyilvántartást.
A felmérés során minden esetben felhívjuk a figyelmet a műtárgyak megfelelő tárolására, gondozására, amely a tárgyak épségének megőrzésére szolgál. Ennek azért nagy a jelentősége, mivel a gyülekezetek nem akarnak megválni tárgyaiktól, ezért fontos, hogy a helyszínen megfelelő védelemben részesítsék őket.
A kutatás további jelentőségét az adja, hogy a napjainkban szaporodó műtárgylopások esetében nagy fontosságú a tárgyak fényképezése, mivel a fotók leltárba vétele lehetővé teszi a tárgyak azonosítását, amint erre már volt sajnálatos példánk a Vajdaságban.
A fenti megállapítások mindhárom, két református, illetve görögkatolikus kutatási területre egyaránt érvényesek. Mindezekhez társulva különös jelentőséget ad a határontúli területeken történő kutatásban az, hogy a magyarságtudatot erősítik.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A református egyház liturgikus tárgyait egyházi előírások nem szabályozták sem formájukat, sem anyagukat tekintve. Ezért a hívek a XVI. századtól kezdve a kor kedvelt edényeit, terítőit adományozták templomuknak, amelyek eredetileg sok esetben használati asztali edények és terítők, esetleg jegykendők voltak. Az egyházközségek évszázadok óta őrzött tárgyaikhoz erősen ragaszkodnak, általában még a használaton kívül lévőktől is nehezen válnak meg. A tárgyak nem kerültek közgyűjteményekbe , legnagyobb részük napjainkban is református parókiákon találhatók. Ezek a tárgyak a magyar műkincsállomány kiemelkedő jelentőségű, számban is nagy mennyiségű részét alkotják. Bár az egyházak igyekeztek számba venni felszerelési tárgyaikat, de a leírások általában a köznyelvi megnevezésekre szorítkoznak, így a tudományos kutatás számára jórészt ismeretlenek. A tervezett felmérés során az edények, terítők, berendezési tárgyak, harangok pontos muzeológiai leírását készítjük el. Emellett az iratanyag és a könyvtár összeírását is elvégezzük. Az eddigiek mellett szeretnénk új területtel, a temetői sírjelek felmérésével kibővíteni kutatásunkat.
A pályázat két része a református emlékek feltárására vonatkozik. Magyar Református Egyház két egyházkerületében, a Tiszántúli Egyházkerület Szabolcs-Beregi és Szatmári Egyházmegyéjére, illetve az Erdélyi Egyházkerület Görgényi Egyházmegyéjére kiterjedő kutatás tematikailag azonos.
A pályázat harmadik részében a kárpátaljai kutatás keretein belül a munkácsi, az ungvári és a szórvány magyar illetve magyar-ruszin görög katolikus egyházközségek templomainak felmérését, illetve azok berendezését és teljes tárgykészletének számbavételére kerül sor.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

It intends to survey the complete body of material objects and documents in two dioceses of the Tiszantuli Reformed Episcopate and one diocese in the Transylvanian Reformed Episcopate. In reformed territories metal works and tin vessels from the 17th to 20th centuries represent the majority of liturgical items. The history of metal and tinworking can benefit from these findings. The occurance of copper works is also of great importance. The craft of ceramics is mainly represented by faience objects, stone pots, and pottery. Wood vessels can also be found. In fabrics besides counted-thread cross-stich embroidery from the 17-20th centuries, and 19th-century crocheted table cloths we find 18th to 19th century industrial products, as well. Several bells originate from the 18th century. To survey the church organs has unparalleled importance. We also collect tombstone engravings from the dioceses of the Tiszantul Episcopate. To survey and photograph documents in Transylvania has a particular significance.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The aim of the project is to survey and to make accessible for scientific research the largely unknown treasures, which represent a significant part of the all-Hungarian body of art pieces. To our hope uncovered objects will provide further information about e.g. metalworking in Debrecen. We may hope to see products of the Szatmar metalworkers, that we had already described in connection with our surveys in Karpatalja. As far as tinworking is concerned we will obtain data on tin manufacturing mostly in Eperjes and Kassa. We also hope to find several important textile items among embroideries, sewn works or industrial products. We expect to find pottery from largely unknown folk craftsmen from Szatmar and Bereg. Eastern Hungary is largely undiscovered from the aspect of organ research. In the Transylvanian survey we can hope to spot besides produces of better known metalworking and tin working centers a few outputs from the Nagybanya tin manufactures akin to those that we had already seen in Karpatalja. In greek catholic parishes we expect to find old pieces among candle stands, bells, calices and also textiles.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The Reformed Church possesses a large number of high-value precious metal, pewter and ceramic vessels and various objects that are yet unknown to research.
We hope that we will find datas about the history of the 17th centuries goldsmith’s work and tinsmith’s work of Pestbuda, Debrecen and Miskolc.
The Sub-Carpatian Greek Catolic registration is a coating of a competely new part of the research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The Reformed Church has no regulations concerning the ceremonial objects, so from the 17th century onward, popular vessel and tablecloth have been used.
Typical of Calvinist ecclesias, the material remembrance of these ecclesias is colourful proved by the goldsmith's, tinsmith's works of the 16-18th century, the bells of the 17-18th century, the embroideries of the 18-19th century and other objects. The research pays attention about the big importance of the works of the Calvinist ecclesias.
The Sub-Carpatian Greek Catolic registration is a coating of a competely new part of the research.This research is very important because this is the only opportunity to excavate the remained commemorative objects of these church ares that has been seriously stricken in the last decades .





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A református egyházban nincsenek előírások a szertartási tárgyakra vonatkozóan, ezért a XVII. századtól kezdve a kor kedvelt edényei és terítői kerültek egyházi használatba, amelyek teljesen ismeretlenek a kutatás előtt. A pályázat célja ezeknek az emlékeknek a tudományos felmérése volt. A Tiszántúli Református Egyházkerületben a Szatmári Egyházmegyében 73 gyülekezetet mértünk fel, a Szabolcs-Beregi Egyházmegyében 69 gyülekezet tárgyi emlékanyagát írtuk össze, 8047 tárgyat és fényképeztük le, .9500 fényképet leltároztunk. Jelentős számú XVII-XVIII. századi ötvöstárgy és ónedény került elő. Az asztalossággal kapcsolatban az úrasztalok és az úrvacsorai állványok, egyházládák mellett a perselyekre is figyeltünk. Felmérésünk során találtunk jelentős számú úrihímzést a 17-18. századból. A 18. század végén, 19. század elejétől általános volt a selyem jegykendők adományozása. A 19. század közepe tájától megjelennek a már kifejezetten templomi használatra szánt terítők. Szépek és értékesek a házivásznak. A harangok között a 18. századiak mellett a 19. századi darabok érdemelnek kitüntetett figyelmet. Fontosnak érezzük az levéltári források helyszínen történő összeírását. Felmértük az orgonákat és a sírjeleket is. A kutatás eredménye három kötetben jelent meg. Az erdélyi Görgényi Egyházmegyében 49 gyülekezet anyagát mérték fel.A kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek anyagának felmérése hasonlóan történt.
kutatási eredmények (angolul)
The Reformed Church has no regulations concerning the ceremonial objects, so from the 17th century onward, popular vessel and tablecloth have been used. The Reformed Church possesses a large number of high value precious metal, pewter and ceramic vessels and various objects that are yet unknown to research. The same applies to textiles there are tablecloths, embroidery items and early factory products. The goal of the project was the scientific assessment of these historical objects. In 142 congregation Dioceses Szatmári és Szabolcs-Beregi the material remembrance is colourful proved by the goldsmith's, tinsmith's works of the 15-19th century, the bells of the 18-19th century, the embroideries of the 17-19th century, crocheted table cloths and church furniture and other objects, assessment of document archives. The total stock has been assessed, in congregations, 8047 objects. Photos: 9500, pewter vessel drawings: 160. We published the results of the survey in two volumes. The findings of the survey were published in three volumes. The artifacts of alltogether 49 parishes were inventoried in the Görgény diocese in Transylvania. The assets of Hungarian Greek Catholic parishes in Subcarpathia were similarily cataloged. The research make attention about the big importance works of the Calvinist ecclesias.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109852
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Fekete Károly: Kiszel István orgonái, Tiszántúli református orgonák I., 2017
Szakács György: A Debreceni Református Egyházmegye orgonái és a kistemplomi Kiszel orgona., Tiszántúli református orgonák I, 2017
P. Szalay Emőke: Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében. Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei, Agria L. Szerk.: H. Szilasi Ágota-Várkonyi Péter-Bujdosné Pap Györgyi-Császi Irén, Eger. 249-261., 2017
P. Szalay Emőke: "Az Írás ivóeszközről beszél...I., Debrecen, 2017
P. Szalay Emőke: A református egyházművészet és a népi kerámiakutatás kapcsolata. Váradi úrasztali boroskancsók, A mívesség dicsérete. Tanulmányok Flórián Mária tiszteletére. (Szerk.: Cseh Fruzsina-Szulovszky János Budapest 2016. 151-157., 2016
P. Szalay Emőke: A gótikus kelyhek egyik sajátos formai változata- a benei kápolnanóduszú kehely, Collegium Doctorum, 2015
P. Szalay Emőke: P. Szalay Emőke: A református egyházművészet jelentősége az iparművészeti kutatásokban. Habán kerámia a református templomokban. Népi vallássosság a Kárpát-medencében 9., Vezsprém, 2015, Veszprém, 2015
P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Borsod-Gömöri Egyházmegye gyülekezeteiben. I-II., Bőcs, 2015
P. Szalay Emőke: A reneszánsztól az art decoig. A hajdúszováti református egyház úrasztali poharai, A Bocslai István Múzum Évkönyve II. (Szerk.: Bihari Horváth László, Hajdúszoboszló 288-299., 2015
B. Kovács István-Balla Terézia-Felhősné Csiszár Sarolta-Szabóné Hegedűs Gyöngyi-P. Szalay Emőke: Magyar Református Egyház Javainak Tára 29-30. Komáromi Református Egyházmegye 1-2., Debrecen, 2016
B. B. Kovács István-Balla Terézia-Felhősné Csiszár Sarolta-Szabóné Hegedűs Gyöngyi-P. Szalay Emőke:: Magyar Református Egyház Javainak Tára 29-30. Pozsonyi Református Egyházmegye 1-2., Debrecen, 2016, Debrecen, 2016
P. Szalay Emőke: Templom és klenódiumok. A tyukodi református templom liturgikus tárgyai., Diptichon . Tanulmányok Bartha Elek tiszteletére. Debrecen 197-228., 2016
P. Szalay Emőke: A református egyházművészet és a népi kerámiakutatás kapcsolata., A mívesség dicsérete. Tanulmányok Flórián Mária tiszteletére. (Szerk.: Cseh Fruzsina-Szulovszky János Budapest 2016. 151-157., 2016
P. Szalay Emőke: Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében. Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei., Agria L. Szerk.: H. Szilasi Ágota-Várkonyi Péter-Bujdosné Pap Györgyi-Császi Irén, Eger. 249-261., 2017
P. Szalay Emőke: Értékteremtő, értékőrző református közösségek 2. A Túrkevei Református Egyház kerámiaedényei a Debreceni Református Egyházművészeti Múzeumban, Palástban: nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért / szerk. Örsi Julianna Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos E, 2016
T. Horváth Iringó: 18. századi szálszámolásos fehérhímzésű abroszok a Görgényi Református Egyházmegyében., Tanulmányok a 60 éves Buzogány Dezső tiszteletére, Kolozsvár95-105, 2017
Kovács Mária Márta: Egyházi gyűjtemények házassági címerekkel díszített ötvöstárgyai., Korunk 2015/1. 36-43., 2015
Ősz Előd: A Görgényi Református Egyház társadalma a korai újkorban., Certamen. Kolozsvár, 2014
P. Szalay Emőke: A református egyházművészet jelentősége az iparművészeti kutatásokban. Habán keámia a református templomokban, Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Veszprém,, 2015
P. Szalay Emőke: A gótikus kelyhek egyik jellegzetes formai változata a kápolnanóduszú kehely, Collergium Doctorum, 2015





 

Projekt eseményei

 
2021-10-06 10:50:11
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Gyakorlati Teológiai Tanszék (Debreceni Református Hittudományi Egyetem), Új kutatóhely: Egyháztörténeti Tanszék (Debreceni Református Hittudományi Egyetem).
2017-02-03 14:47:28
Résztvevők változása




vissza »