 |
A monyorókeréki Erdődy család története és a báni hatalom változása a 16-17. században
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109863 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Varga Szabolcs |
| magyar cím |
A monyorókeréki Erdődy család története és a báni hatalom változása a 16-17. században |
| Angol cím |
The History of the Erdődy Family and Change of the Ban's Authority in the 16th-17th Centuries |
| magyar kulcsszavak |
történettudomány, levéltári kutatás, családtörténet |
| angol kulcsszavak |
history, archival research, family history |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Pécsi Egyháztörténeti Intézet (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola) |
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2017-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
20.203 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.17 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja:
A monyorókeréki Erdődyek a kora újkori Magyar Királyság befolyásos famíliái közé tartoztak. Tagjaik kormányzati pozíciókat töltöttek be, részt vettek az udvari politikai döntéshozatalban. Ennek ellenére összefoglalás nem készült róluk, és még a legjelentősebb családtagokról is alig rendelkezünk életrajzzal. Ez igaz az öt báni tisztséget viselt személyre is. Simon (1529-1534), Péter (1556-1567), Tamás (1583-1595; 1608-1615), Zsigmond (1627-1639) és Miklós (1670-1693) egyaránt irányították Horvátországot és Szlavóniát, így a család a horvát történetírás számára is kiemelt fontosságú.A kutatás időtartama alatt különböző levéltárakban kell alapkutatást végezni, és feltárni a szétszóródott családi levéltárak különböző állagait. A család iratai Budapesten, Pozsonyban, Bécsben, Zágrábban, Varasdon és Pannonhalmán találhatók, ezek számítanak a kutatás helyszíneinek.
A levéltári gyűjtés után a báni tisztséget viselt családtagok tevékenységét dolgoznám fel. A választást az indokolja, hogy kétségkívül ők tekinthetők legjelentősebb Erdődyeknek, és rajtuk keresztül Horvátországnak és Szlavóniának a Magyar Királyságban betöltött szerepének változása, valamint a horvát rendek identitásának módosulása is bemutatható. A 17. század végén, Erdődy Miklós bánsága alatt a két délszláv tartomány már egyre nyíltabban hangoztatta a Magyarországtól való elválásának, és egy új délszláv államalakulat létrehozásának szükségességét. A kutatás az Erdődyeken keresztül a kora újkori Horvátország és Szlavónia politikájáról is új megállapításokat szeretne tenni. A Pálffy Gézával közösen készített báni archontológia publikálása szintén alapkutatásként segítené az újabb vizsgálatokat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás során arra keresem a választ, hogy az Erdődy család öt tagjának pályafutásában milyen hasonlóságok és milyen eltérések figyelhetők meg. Erdődy Simon zágrábi püspök Szapolyai János híveként kapta meg a báni hivatalt a polgárháború éveiben. Ő minden szempontból a magyar arisztokrácia tagjának számított, pályafutása az egyházi karrierek példáját követte, báni hivatalát a középkorban megszokott módon viselte. Erdődy II. Péter már osztrák rokonsággal a háta mögött lett bán, személye jól jelzi, hogy Szlavónia kapcsolatai a 16. század derekán az osztrák örökös tartományokkal egyre szorosabbá váltak. Erdődy Tamás az Ungnadokkal kiépített kapcsolat és a Varasd vármegyei birtokok révén jutott el a tartományi igazgatás csúcsára. Nála már megfigyelhető a betelepülő horvát nemesség asszimilációs hatása, ennek egyik markáns jeleként támogatta a boszniai horvát ferences rendházakat. Zsigmond folytatta elődje politikáját, és egyre kevesebb kapcsolatot ápolt a magyar arisztokrácia tagjaival. Ez annak ellenére igaz, hogy a család magyar ágához számítja a történetírás. A 17. század végén tevékenykedő Miklós egyértelműen a horvát arisztokraták között tartható számon. Alatta szilárdul meg a báni beiktatások ceremóniája, és az ehhez kapcsolódó szimbolikus eszközök használata és rituáléja. Az ő idejére teljesen átalakul a báni hatalom ideológiája, az illír eszme felfogásának megfelelően immár egy a magyar rendiségtől független alkirályi posztként értelmezték a báni tisztséget. A kutatás során ezt a folyamatot szeretném feltárni, és bemutatni a változások okát és hátterét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A 20. század nem kedvezett az elittel kapcsolatos kutatásoknak Magyarországon. Ez szerencsére az elmúlt két évtizedben megváltozott. Ma korszerű összefoglaló olvasható a Nádasdyakról, a Ráttkayakról, a Zrínyiekről, Pálffyakról. Ebbe a sorba illeszkedne ez a kutatás, amely révén egy újabb családról állna rendelkezésre modern ismeretanyag. Ez jól illeszkedne abba korábbi OTKA programba, amely a magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszerét vizsgálta a 16-17. században Péter Katalin vezetésével. Az Erdődy család példájából kiderülne, hogy felemelkedésük mennyire számított tipikusnak, milyen szerep volt ebben a családi kapcsolatoknak és az udvari illetve katonai szolgálatban. Az egyes életrajzok segítségével láthatóvá válnak a portrék, a személyes kvalitások, mecénási tevékenységek, az oktatáshoz és művelődéshez való hozzáállás. Mindez a kora újkori magyar társadalom-, közigazgatás, és művelődéstörténetéhez is új eredményekkel szolgálna.
Az Erdődy család kiválasztása révén a kutatás kilép a nemzeti keretek közül, és nemzetközi szinten próbál eredményeket elérni. A horvát kollégák munkáját is segítené a pályázat, hiszen az öt bánt adó család története azonban fehér foltnak számít horvát nyelvterületen. A család birtokai és kapcsolataik miatt Ausztria és Szlovákia számára is érdekes.
A kutatás harmadik jelentősége a báni tisztség vizsgálatában rejlik. Az ország harmadik legfontosabb zászlósurának számító horvát-dalmát-szlavón bán hivatala hatalmas változáson ment keresztül a kora újkorban. A kezében levő erőforrások elapadtak, jogköreiből mind többet elvesztett. Ennek ellenére a báni hatalom egyre nagyobb reputációval bírt a horvát-szlavón rendek szemében, és egyre inkább illír nemzeti vezetőként tekintettek rá. Ennek az ideológiának Ráttkay György monumentális műve komoly táptalajt biztosított. A 17. század végén a báni hivatal szinte teljesen elvált a magyar méltóságoktól, és reprezentációjában is új elemek jelentek meg, amelyek a modern horvát államiság bölcsőjévé váltak.
A kutatás révén a horvát-magyar kapcsolatok újabb fejezetei kerülnek felszínre, amelyek erősítik a két nemzet közötti kulturális kapcsolatokat és a két történész szakma közötti tudományos párbeszédet és együttműködést.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás új levéltári adatok feltárása révén mutatja be az Erdődy család kora újkori történetét, a politikában és művelődésben betöltött szerepét. Ez a magyar és a horvát történettudománynak és a történelem iránt érdeklődő közvéleménynek is új eredményeket közvetít a hosszú együttélés egyik izgalmas korszakáról. Az intenzív levéltári kutatás során átnézett iratokból öt családtag életrajza bontakozik ki részletesebben. A közös bennük, hogy mindannyian viselték a horvát báni tisztséget, és hosszú évekig irányították Szlavónia és Horvátország politikai életét és az Oszmán Birodalom elleni védelmet. A korszak a modern Horvátország megszületésének ideje. A középkori Horvát Királyság területileg ugyanis szinte teljesen elenyészett, az elmenekülő nemesség azonban továbbéltette az emlékét, és egyre gyakrabban az új hazának választott Szlavóniára kezdték el használni ezt a fogalmat. Ez történt a báni tisztséggel is, amely magyar udvari méltóságból horvát címmé vált. A kutatás során vállalt báni archontológia, tanulmányok és kismonográfia magyar és horvát nyelven is közvetítik a szakma és a szélesebb nyilvánosság felé az újabb eredményeket. Egy újabb arisztokrata família ismertsége szélesebb körben is elterjeszti az elitek társadalmi feladatairól szóló ismereteket, hogy a kora újkori arisztokrácia tagjai felelősséggel politizáltak, és szolgálatként is tekintettek hivatalaikra.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Erdődys of Monyorókerék belonged to the most influential families of the early modern Kingdom of Hungary. Its members held important government positions and were involved in political life in the court. No modern summaries have been prepared so far and even many of the family's outstanding members lack scholarly working up. It can also be said of the five Erdődys occupying the position of the ban. Simon (1529-1534), Péter (1556-1567), Tamás (1583-1595; 1608-1615), Zsigmond (1627-1639) and Miklós (1670-1693) led both Croatia and Slavonia, therefore the family is of great importance for Croatian historiography as well. The task needs some basic research in different archives and collecting the records of scattered family archives. The documents relating to the family can be found in Budapest, Pozsony (Bratislava), Bécs (Vienna), Zágráb (Zagreb), Varasd and Pannonhalma.
Following archival research, I plan to concentrate on the activity of the family members holding the office of the ban. The selected men were the most significant members of the family and they are perfect subjects to illustrate the changing roles of Slavonia and Croatia within the Kingdom of Hungary and the altering identity of the Croatian estates. In the late 17th century under the leadership of Miklós Erdődy, the two South Slav provinces overtly emphasized the necessity of seceding from Hungary and that of the creation of a new South Slav state. This research intends to present some new findings about early modern political life in Croatia and in Slavonia through the example of the Erdődy family. Publication of the archontology of bans compiled with Géza Pálffy may promote further investigation.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
I plan to investigate the similarities and the differences between the careers of the five Erdődys. The Zagrebian bishop Simon Erdődy was appointed as ban by John (I) of Szapolyai during the civil war. He was a typical Hungarian aristocrat from every respect, he carved out his ecclesiastical career after the ordinary fashion and he held his office of the ban in the medieval way. Péter (II) Erdődy had Austrian relatives and his person perfectly illustrates the fact that Slavonia established even closer relationship with the hereditary provinces in the middle of the 16th century. Tamás Erdődy emerged to the height of provincial administration due to his connections with the Ungnad family and his estates in Varasd county. Under the assimilating influence of the settling Croatian nobles he supported Croatian Franciscan monasteries in Bosnia. Zsigmond followed his predecessor's example and maintained less and less relationships with the Hungarian aristocracy. Miklós can unambiguously be regarded as one of the Croatian aristocrats. The inauguration ceremony of the bans with its symbolic accessories fully developed during his leadership. The ideology of the ban's authority had completely altered by his time: under the influence of the Illyrian idea the official was considered as a viceroy independent from the Hungarian estates. During my research, I would like to reveal this process and interpret the causes and background of the change.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The 20th century was not favourable to research on the elite. However, this trend has fortunately reversed in the past two decades. There are modern scholarly works dealing with the Nádasdys, the Ráttkays the Zrínyis, the Pálffy and the Esterházy families. Investigating the Erdődy family could help us to determine whether their emergence was a typical case or it was due to family relations and their courtly or military service. The biographies would reveal personal qualities, art patronage and their attitude towards education and culture. They would bring novelties for early modern Hungarian social and intellectual history as well as the history of public administration.
Selection of the Erdődy family means that the research crosses over national limits and attempts to make international achievements as the Slavonian family is also of great importance for Croatian history, because the history of the family providing five bans is an important gap in Croatian historiography. Due to their multiple, Croatian-Slavonian-Hungarian identity, the Erdődys might arouse interest in both countries and beside the Ráttkay and Zrínyi family, scholarly life might become acquainted with another dynasty. One cannot neglect the point that due to its estates and relations, Austrian and Slovakian historians might also be interested in the family. However, it matters how one investigates the early modern history of the family having a strong hungarus consciousness for a long time.
The third significant factor of the research lies in analysing the office of the ban. The office of the ban leading the South Slav provinces underwent considerable changes in the early modern era. The financial means at his hand dried up and he had to share the jurisdiction with military commanders appointed by the Habsburg military leadership. Notwithstanding, the ban was highly respected among the Croatian-Slavonian estates and he was increasingly regarded as an Illyric national leader. The office of the ban almost completely separated from Hungarian dignitaries and some new elements appeared in its public appearance which became the cradle of modern Croatian statehood.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research reveals the early modern history of the Erdődy family on the basis of new archival data and shows their role in political and cultural life. It represents new achievements about an exciting period of the long coexistence for both Croatian and Hungarian history and the public interested in the field. Five biographies are going to emerge from the sources coming to light during the intensive archival research. All of these family members held the office of the ban influencing political life in Croatia and Slavonia for long years as well as led the defence against the Ottoman Empire. The investigated period is the age of the birth of modern Croatia. The territory of the medieval Kingdom of Croatia almost completely lost but the fleeing nobility cherished its memory and began to use the term for Slavonia, the area chosen as their new home. It can also be said of the office of the ban which changed to be a Croatian title from a Hungarian courtly dignitary. The archontology of bans, studies and short monograph undertaken during the research would represent new achievements for the profession and the public in Hungarian and in Croatian as well. Therefore, the public would familiarise themselves with the social tasks of the elite, and would learn that they were responsibly engaged in politics and regarded their office as a service.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Varga Szabolcs: Europe's Leonidas: Miklós Zrínyi, Defender of Szigetvár (1508-1566), Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 348 p., 2016 | | Varga Szabolcs: "Kuća Zrinskih nije nikad bila istinski dom obitelji Erdődy". Poglavlja iz odnosa obitelji Zrinskih i Erdődy u ranom novom vijeku, ZBORNIK ODSJEKA POVIJESNE ZNANOSTI 34: 107-123, 2016 | | Varga Szabolcs: "Az Zrínyi ház, soha az Erdeödy házhoz ighaz nem volt", In: Padányi József, Bene Sándor, Fodor Pál, Hausner Gábor (szerk.) (szerk.) Határok fölött: Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017. pp. 187-207., 2017 | | Varga Szabolcs: A Szentszék küszöbén: Bakócz Tamás, MAGYAR TUDOMÁNY 174:(5) pp. 528-534., 2013 | | Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős 1508-1566., RUBICON 24:(256) pp. 4-12. (2014), 2014 | | Varga Szabolcs: A zágrábi egyházmegyei zsinatok a 16-17. században., In: Balogh Margit, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár (szerk.) Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16–20. században. 516 p. Budapest; Pécs: Pécsi Püspöki Hitt, 2014 | | Varga Szabolcs: Szempontok a szlavóniai ferencesek kora újkori történetének vizsgálatához, In: Medgyesy S Norbert–Ötvös István–Őze Sándor (szerk.) Nyolcszáz esztendős a ferences rend. Tanulmányok a Rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális-művészet, 2013 | | Varga Szabolcs: A horvát múlt ábrázolása a középiskolás magyar történelemtankönyvekben, TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT VI.:(1-2.) Paper 06-1-11. 14 p., 2015 | | Varga Szabolcs: Régi egregiusok, VILÁGTÖRTÉNET 37:(1) pp. 54-57., 2015 | | Varga Szabolcs: Rendiség és honvédelem Horvátországban és Szlavóniában a 16. században, VILÁGTÖRTÉNET 37:(1) pp. 160-163., 2015 | | Varga Szabolcs: Studije o povijesti Sigeta i obitelji Zrinski u 16. stoljecu, Szigetvár: Szigetvári Várbaráti Kör, 2015. 224 p. (ISBN:9786155579028), 2015 | | Varga Szabolcs: Die Stellung Kroatiens innerhalb des Königreiches Ungarn in der Frühen Neuzeit, Ein Raum im Wandel: Die osmanisch-habsburgische Grenzregion vom 16. bis zum 18. Jahrhundert. Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 2014. pp. 53-75. (ISBN:978-3-515-10428-9), 2014 | | Varga Szabolcs: Horvátország és Szlavónia Werbőczy Tripartitumában, In: Máthé Gábor (szerk.) A magyar jog fejlődésének fél évezrede, Werbőczy és a Hármaskönyv 500 év múltán. 448 p., 2014 | | Varga Szabolcs: Erdődyek, Kerecsényiek, Ráttkayak. A szlavóniai arisztokrácia felemelkedése és bukása a 16. században, In: Papp Klára, Bárány Attila, Orosz István, Vinkler Bálint (szerk.) Műveltség és társadalmi szereplő: arisztokraták Magyarországon és Európában. Debrecen: Debreceni Egye, 2014 | | Varga Szabolcs: Családtörténet és reprezentáció. A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei, LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK 85: pp. 328-334., 2014 | | Fodor Pál, Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála, TÖRTÉNELMI SZEMLE 58: (2) 181-201, 2016 | | Varga Szabolcs: Leónidasz a végvidéken, Pécs; Budapest: Kronosz Kiadó; Magyar Történelmi Társulat, 277 p. (Sziluett), 2016 | | Varga Szabolcs: Положение католицизма в Венгерском королевстве в XVI в., In: К А Кочегаров, Л К Новосельцева (отв секретарь), А Форго, О В Хаванова (отв редактор) (szerk.) (szerk.) Взаимодействия и конфликты на конфессионально и этнически смешанных территориях Центральной и Восточной Европы, 1517–1918. Moszkva; Szentpétervár: Nestor-Istoria, 2016. pp. 5-19., 2016 | | Varga Szabolcs: A körülmények csapdájában, MÚLT-KOR : (2016 nyár) 66-72, 2016 | | Varga Szabolcs: Devictus vincit. A Magyar Királyság sorsfordulói a közép- és kora újkor határán (1439–1566), MAGYAR TUDOMÁNY 2016: (9) 1030-1041, 2016 | | Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós, a katona, NAPÚT 18: (6) 5-9, 2016 | | Varga Szabolcs: Who and What Do We Celebrate? Miklsó Zrínyi and Szigetvár in Hungarian Historical Memory., In: Tomislav Raukar, Damir Karbic (szerk.) (szerk.) Znanstveni skup: Nikola Subic Zrinski i Siget 1566.. Zagreb: Hrvatska Akademija Znanosti i Umjetnosti, 2016. pp. 135-138., 2016 | | Varga Szabolcs: Europe's Leonidas: Miklós Zrínyi, Defender of Szigetvár (1508-1566), Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 348 p., 2016 | | Varga Szabolcs: Bán vagy alkirály? A horvát–szlavón báni hatalom változása a 16–17. században, In: Fodor Pál, Soksevits Dénes (szerk.) (szerk.) A horvát–magyar együttélés fordulópontjai. Intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra / Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. Ustanove, društvo, gospodarstvo i kultura. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet; Horvát Történettudományi Intézett, 2015. pp. 162-167. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések), 2015 | | Varga Szabolcs: Ban ili potkralj? Promjena hrvatsko–slavonske banske vlasti u 16. i 17. stoljeću, In: Fodor Pál, Soksevits Dénes (szerk.) (szerk.) A horvát–magyar együttélés fordulópontjai. Intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra / Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. Ustanove, društvo, gospodarstvo i kultura. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet; Horvát Történettudományi Intézett, 2015. pp. 216-223. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések), 2015 | | Varga Szabolcs: Emlékpark és kulthely között, SZÁZADOK 151: (5) 1161-1175, 2017 | | Varga Szabolcs: Положение католицизма в Венгерском королевстве в XVI в., In: Kirill Kochegarov, L. Novoselceva, А Forgo, Olga Havanova (szerk.) (szerk.) Vzaimodejstvija i konflikty na konfessionalno i jetnicheski smeshannyh territorijah Centralnoj i Vostochnoj Evropy, 1517-1918 (Взаимодействия и конфликты на конфессионально и этнически смешанных территориях Центральной и Восточной Европы, 1517–1918). Moszkva; Szentpétervár: Nestor-Istoriya, 2016. pp. 5-19., 2016 | | Varga Szabolcs: Devictus vincit. A Magyar Királyság sorsfordulói a közép- és kora újkor határán (1439–1566), MAGYAR TUDOMÁNY 2016: (9) 1030-1041, 2016 | | Varga Szabolcs: A zágrábi egyházmegyei zsinatok a 16-17. században, In: Balogh Margit, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár (szerk.) (szerk.) Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16–20. században. Budapest; Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola; MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014. pp. 131-148. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis; X.), 2014 | | Varga Szabolcs: Szempontok a szlavóniai ferencesek kora újkori történetének vizsgálatához, In: Medgyesy S Norbert, Ötvös István, Őze Sándor (szerk.) (szerk.) Nyolcszáz esztendős a ferences rend: Tanulmányok a Rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális-művészeti szerepéről 1–2.. Budapest: Magyar Napló Kiadó, 2013. pp. 237-252. (Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák; 8/1–2.), 2013 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
