 |
A Pariai-medence Prehispán Településtörténete és Inka Kori Tartományi Központja: Paria La Viexa
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109922 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Gyarmati János |
| magyar cím |
A Pariai-medence Prehispán Településtörténete és Inka Kori Tartományi Központja: Paria La Viexa |
| Angol cím |
Pre-Hispanic Settlement Patterns of the Paria Basin and its Inka Provincial Centre: Paria la Viexa |
| magyar kulcsszavak |
történeti antropológia, Inka Birodalom, birodalmi terjeszkedés, tartományi központ, gazdaság, tartományi közigazgatás |
| angol kulcsszavak |
anthropology, Inka Empire, imperial expansion, provincial centre, political economy, provincial administration |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Gyűjteményi Főosztály (Néprajzi Múzeum) |
| projekt kezdete |
2013-08-01 |
| projekt vége |
2014-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
0.850 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.67 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Egyes jól körülhatárolt földrajzi régiók és az azokon belül elhelyezkedő tartományi központok tanulmányozása fontos szerepet játszik az Inka Birodalommal kapcsolatos újabb etnohistóriai és régészeti kutatásokban. Egy hasonló kutatást (nyilvántartási szám: OTKA T047048) bonyolítottunk le a bolíviai Pariai-medencében. Az ennek során azonosított mintegy 110 régészeti lelőhely között volt a kolonális források által említett, de addig ismeretlen tartományi központ, Paria. A település körül azonosított csaknem 1600 állami raktár maradványa, a településen feltárt épületek és az onnan napvilágra került leletek egyértelműen azt mutatták, hogy Paria az Inka Birodalom déli területeinek egyik legfontosabb állami létesítménye volt. Ennek bemutatása már önmagában sem elhanyagolható hozzájárulást jelentene az inka korszak kutatásához, de a most kiadás előtt álló mű arra is vállalkozik, hogy összefoglaló formában mutassa be a tartományi központok szerepét az Inka Birodalom gazdasági és közigazgatási rendszerében, sőt abban a folyamatban is, ahogy egy kis andesi állam az amerikai kontinens legnagyobb birodalma vált.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A jelen publikációs pályázat alapját képező kutatás több egymásra épülő kérdés megválaszolását tűzte ki célul. 1/ Azonosítható-e a terepen teljes bizonyossággal a különböző koloniális források által említett tartományi központ, Paria?
2/ Melyek voltak annak településszerkezeti és építészeti sajátosságai?
3/ Milyen kapcsolatok fűzték ezt a települést a környező régiókhoz, mindenek előtt az általam korábban kutatott, és az írott forrásokban Paria kapcsán hangsúlyosan emlegetett Cochabamba-völgyhöz?
4/ Hogyan illeszkedett az Inka Birodalom tartományi központjainak hálózatába?
5/ Milyen szerepet játszottak azok az Inka Birodalom közigazgatási rendszerében, s még inkább az ebből a szempontból kevésbé vizsgált gazdasági életében?
A terepmunka eredményeképpen most megszülető kötet egyes fejezetei mindenekelőtt ezeket a kérdéseket kívánják megválaszolni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Középső Andokban létrejött prekolumbián államokból számos olyan intézmény hiányzott, vagy csak nagyon gyengén alakult ki, amellyel más, archaikusnak nevezhető államok, közöttük a mezoamerikaiak is rendelkeztek. Így egy területileg, társadalmilag és foglalkozások szerinti, tagolt munkamegosztáson alapuló, sokrétű kézművesség, az arra épülő, széleskörű, sokfajta terméket forgalmazó távolsági kereskedelem és intenzív piaci cserét folyató városok sűrű hálózata. Mindezek hiányában az európai behatolás előtt utolsóként megszülető inka állam azért válhatott territoriális birodalommá, mert egy olyan, alapvetően új minőséget jelentő, a gazdaság teljes szerkezetét átszövő államot épített ki, amely nem csupán az erőforrások jelentős részét tartotta ellenőrzése alatt, hanem a termelést és a javak áramlását is javarészt maga „menedzselte”, majd az előállított javakat példátlan mértékben koncentrálta és osztotta újra.
Terepen végzett kutatásaink, a koloniális források és a korábbról rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásának eredményeképpen kimutathatóvá vált, hogy ennek a sokrétű feladatrendszernek az ellátását végezték az inka állam tartományi központjai, melyeknek a termékek előállításában játszott szerepe pariai kutatásaink, és a legutóbbi időkben publikált hasonló eredmények alapján sokkal nagyobb lehetett, mint korábban feltételezték, amikor elsősorban adminisztratív, s nem pedig termelési központként tekintettek rájuk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az amerikai kontinens leghatalmasabb politikai alakulata az i. sz. 14–16. században fennállott Inka Birodalom volt, s noha az európai behatolást megelőző legutolsó évszázadokban alakult ki, valójában az ókori közel-keleti birodalmakkal állítható párhuzamba, míg az amerikai kontinensen elsősorban az Azték Birodalom mellé sorolható, ugyanakkor számos sajátos vonással is rendelkezett. Ezek egyike a speciális hegyvidéki környezeti viszonyokra visszavezethető gazdasági rendszer, mely nem a fejlett munkamegosztáson alapuló specializált kézművesség, s az arra alapozott piaci csere és városi társadalom bázisán jött létre, hanem tartományi központok olyan kiterjedt hálózatán alapult, amelyet az inka állam hozott létre részben e hiányzó funkciók ellátására.
Ilyen tartományi központok egyike volt a bolíviai Paria, melyről a legutóbbi időkig pusztán írott források alapján rendelkeztünk ismeretekkel. A 2004–2007 között általam vezetett terepmunka egyik fő célja e település azonosítása, majd kutatása volt. Ennek során megismertük a település szerkezetét (polgári/szertartási mag, lakó- és műhelyzóna, állami raktáregyüttesek) és építészeti sajátosságait, továbbá feltártunk a település funkciói szempontjából fontos épületeket. Az elvégzett kutatás nyomán lehetővé vált annak megismerése, hogy a település hogy illeszkedett az Inka Birodalom közigazgatási és gazdasági szervezetébe, és pontosabban érthetővé vált, hogy általában a tartományi központok milyen funkciókat töltöttek be az Inka Birodalomban.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Egyes jól körülhatárolt földrajzi régiók és az azokon belül elhelyezkedő tartományi központok tanulmányozása fontos szerepet játszik az Inka Birodalommal kapcsolatos újabb etnohistóriai és régészeti kutatásokban. Egy hasonló kutatást (nyilvántartási szám: OTKA T047048) bonyolítottunk le a bolíviai Pariai-medencében. Az ennek során azonosított mintegy 110 régészeti lelőhely között volt a kolonális források által említett, de addig ismeretlen tartományi központ, Paria. A település körül azonosított csaknem 1600 állami raktár maradványa, a településen feltárt épületek és az onnan napvilágra került leletek egyértelműen azt mutatták, hogy Paria az Inka Birodalom déli területeinek egyik legfontosabb állami létesítménye volt. Ennek bemutatása már önmagában sem elhanyagolható hozzájárulást jelentene az inka korszak kutatásához, de a most kiadás előtt álló mű arra is vállalkozik, hogy összefoglaló formában mutassa be a tartományi központok szerepét az Inka Birodalom gazdasági és közigazgatási rendszerében, sőt abban a folyamatban is, ahogy egy kis andesi állam az amerikai kontinens legnagyobb birodalma válik.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A jelen publikációs pályázat alapját képező kutatás több egymásra épülő kérdés megválaszolását tűzte ki célul. 1/ Azonosítható-e a terepen teljes bizonyossággal a különböző koloniális források által említett tartományi központ, Paria?
2/ Melyek voltak annak településszerkezeti és építészeti sajátosságai?
3/ Milyen kapcsolatok fűzték ezt a települést a környező régiókhoz, mindenek előtt az általam korábban kutatott, és az írott forrásokban Paria kapcsán hangsúlyosan emlegetett Cochabamba-völgyhöz?
4/ Hogyan illeszkedett az Inka Birodalom tartományi központjainak hálózatába?
5/ Milyen szerepet játszottak azok az Inka Birodalom közigazgatási rendszerében, s még inkább az ebből a szempontból kevésbé vizsgált gazdasági életében?
A terepmunka eredményeképpen most megszülető kötet egyes fejezetei mindenekelőtt ezeket a kérdéseket kívánják megválaszolni.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A Középső Andokban létrejött prekolumbián államokból számos olyan intézmény hiányzott, vagy csak nagyon gyengén alakult ki, amellyel más, archaikusnak nevezhető államok, közöttük a mezoamerikaiak is rendelkeztek. Így egy területileg, társadalmilag és foglalkozások szerinti, tagolt munkamegosztáson alapuló, sokrétű kézművesség, az arra épülő, széleskörű, sokfajta terméket forgalmazó távolsági kereskedelem és intenzív piaci cserét folyató városok sűrű hálózata. Mindezek hiányában az európai behatolás előtt utolsóként megszülető inka állam azért válhatott territoriális birodalommá, mert egy olyan, alapvetően új minőséget jelentő, a gazdaság teljes szerkezetét átszövő államot épített ki, amely nem csupán az erőforrások jelentős részét tartotta ellenőrzése alatt, hanem a termelést és a javak áramlását is java részt maga „menedzselte”, majd az előállított javakat példátlan mértékben koncentrálta és osztotta újra.
Terepen végzett kutatásaink, a koloniális források és a korábbról rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásának eredményeképpen kimutathatóvá vált, hogy ennek a sokrétű feladatrendszernek az ellátását végezték az inka állam tartományi központjai, melyeknek a termékek előállításában játszott szerepe pariai kutatásaink, és a legutóbbi időkben publikált hasonló eredmények alapján sokkal nagyobb lehetett, mint korábban feltételezték, amikor elsősorban adminisztratív, s nem pedig termelési központként tekintettek rájuk.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Az amerikai kontinens leghatalmasabb politikai alakulata az i. sz. 14–16. században fennállott Inka Birodalom volt, s noha az európai behatolást megelőző legutolsó évszázadokban alakult ki, valójában az ókori közel-keleti birodalmakkal állítható párhuzamba, míg az amerikai kontinensen elsősorban az Azték Birodalom mellé sorolható, ugyanakkor számos sajátos vonással is rendelkezett. Ezek egyike a speciális hegyvidéki környezeti viszonyokra visszavezethető gazdasági rendszer, mely nem a fejlett munkamegosztáson alapuló specializált kézművesség, s az arra alapozott piaci csere és városi társadalom bázisán jött létre, hanem tartományi központok olyan kiterjedt hálózatán alapult, amelyet az inka állam hozott létre részben e hiányzó funkciók ellátására.
Az ilyen tartományi központok egyike a bolíviai Paria volt, melyről a legutóbbi időkig pusztán írott források alapján rendelkeztünk ismeretekkel. A 2004–2007 között általam vezetett terepmunka egyik fő célja e település azonosítása, majd kutatása volt. Ennek során megismertük a település szerkezetét (polgári/szertartási mag, lakó- és műhelyzóna, állami raktáregyüttesek) és építészeti sajátosságait, továbbá feltártunk a település funkciói szempontjából fontos épületeket. Az elvégzett kutatás nyomán lehetővé vált annak megismerése, hogy a település hogy illeszkedett az Inka Birodalom közigazgatási és gazdasági szervezetébe, és pontosabban érthetővé vált, hogy általában a tartományi központok milyen funkciókat töltöttek be az Inka Birodalomban.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
