 |
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
111887 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Ódor Péter |
| magyar cím |
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata |
| Angol cím |
Experimental investigation of the effects of forestry treatments on the forest site, regeneration and biodiversity |
| magyar kulcsszavak |
erdőökológia, erdőgazdálkodás, mikroklíma,termőhely, erdei biodiverzitás, terepi kísérlet, felújulás, lágyszárúak, mohák, futóbogarak, gyűrűsférgek |
| angol kulcsszavak |
forest ecology, forest management, microclimate, forest site, biodiversity, field experiment, forest regeneration, forest herbs, bryophytes, ground-beetles, annelids |
| megadott besorolás |
| Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 80 % | | Ortelius tudományág: Ökológia | | Erdészet (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 20 % | | Ortelius tudományág: Erdei biodiverzitás |
|
| zsűri |
Ökológia és evolúció 1 |
| Kutatóhely |
Ökológiai és Botanikai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Aszalós Réka
Bidló András
Boros Gergely
Elek Zoltán
Kovács Bence
Samu Ferenc
Soltész Zoltán
Tinya Flóra
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2019-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
23.759 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
12.70 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás kísérletesen vizsgálja, hogy a különböző fahasználatok milyen hatást gyakorolnak az erdei ökoszisztémák termőhelyére, és ez hogyan befolyásolja a regenerációt, valamint a biodiverzitást. A kísérlet az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. kooperációjával valósul meg. Idős gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományban az alábbi kezeléseket alkalmazzuk: egyenletes bontás, lékvágás, mikrotarvágás, hagyásfacsoport a tarvágásban, kontroll állomány. A kísérlet teljes random blokk elrendezésben, hat ismétlésben valósul meg. A termőhelyi változók közül mérjük a fény, léghőmérséklet, páratartalom, talajhőmérséklet, talajnedvesség, talaj kémiai tulajdonságainak és tápanyagtartalmának időbeli változását. Állandósított mintanégyzetekben követjük nyomon a természetes vegetáció (fásszárúak újulata, lágyszárúak, mohák) folyamatait. A nagyvad fajok hatását bekerített és kerítetlen mintanégyzetek párhuzamos megfigyelésével különítjük el a kezelésétől. Vizsgáljuk a futóbogár és a televényféreg közösség megváltozását. Ültetett növényegyedeken is vizsgáljuk a kezelések hatására bekövetkező egyedi növekedési válaszokat. E kísérletbe öt fafaj csemetéjét (bükk, kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán, magas kőris), két erdei lágyszárút (odvas keltike, hagymás fogasír), és egy korhadéklakó mohát (Lophocolea heterophylla) vonunk be. 2014-ben, a kezelések előtt egy éven keresztül rögzítjük a kiindulási termőhelyi és növényzeti állapotokat, és elvégezzük a kiültetéseket. A kezeléseket 2014-2015 telén hajtjuk végre. A kutatás infrastrukturális feltételeit más forrásból hoztuk létre, a 2015-től induló projekt a mérések dologi és személyi feltételeit teremtené meg.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kezelésekre vonatkozó kérdések és hipotézisek:
1. Hogyan változnak meg a termőhelyi (talaj és mikroklimatikus) viszonyok?
A kontroll állomány és a vágásterület mikroklímája jelentősen eltér, a többi kezelés változatos interakciókat mutathat. A lék légnedvesség és léghőmérséklet tekintetében hasonlít kontrollhoz, de jelentős talajnedvesség növekedést és felvehető tápanyag felhalmozódást mutat.
2. Milyen eltéréseket mutat a növényzet természetes regenerációja?
A vágásterületen nem erdei gyomok regenerációja várható, a lékben nagyobb arányban jelennek meg a zárt erdei lágyszárúak és a fásszárúak. A hagyásfacsoportban és a bontott állományban a fénykedvelő fajok lassú növekedését várjuk.
3. Milyen növekedési válaszreakciókat mutatnak a vizsgált növényegyedek?
A csemeték növekedése a lékben és a bontott állományban lesz a legintenzívebb, a vágásterületen ezt a hőmérséklet és a légnedvesség, a kontrollban és a hagyásfacsoportban a fény limitálja. Az öt fafaj relatív válaszreakciója eltérhet a kezelések között. Az erdei lágyszárúaknak kedvezőtlen a vágásterület. A korhadéklakó mohafajnak a lék lehet a legkedvezőbb a magas légnedvesség miatt.
4. Milyen változásokat mutat a futóbogár és a televényféreg közösség?
A futóbogarak a mikroklíma mellett a térbeli viszonyokra is érzékenyek, így a vágásterületen és a bontott állományban várjuk a legnagyobb változást. A televényféreg közösség szempontjából elsősorban a talajviszonyok meghatározóak, esetükben a vágásterületen és a lékben várjuk a legjelentősebb változásokat. A hagyásfacsoport jobban biztosítja a zárt erdei közösség túlélését a televényférgek esetében, mint a futóbogaraknál.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A klímaváltozásra a fahasználatoknak kitett erdők a legérzékenyebbek, ezért különösen fontos az erdészeti kezelés mikroklímára gyakorolt hatásának feltárása. A hagyományos vágásos üzemmód mellett egyre elterjedtebb szálaló vagy átalakító üzemmódok megnövelték az alkalmazott fahasználati módok számát. Mind a gyakorlat (erdészet, természetvédelem), mind az alapkutatás szempontjából kiemelten fontos, hogy a tudomány eszközeivel összehasonlítsuk e fahasználatok termőhelyre, regenerációra, biodiverzitásra gyakorolt hatásait. A vizsgálat alapkutatási újszerűségét jelentené, hogy a finomabb léptékű beavatkozások termőhelyi hatásairól viszonylag keveset tudunk, valamint a termőhely, a természetes regeneráció és növénycsoportok kontrollált tolerancia vizsgálata egy kísérleti rendszerben még nem valósult meg. Az alkalmazott módszertan reményeink szerint lehetővé teszi a kezelések és a random faktorok elválasztását, a kezelések relatív hatásának összehasonlítását, a kapott eredmények reprodukálhatóságát és igazolhatóságát. Ezek biztosítják az eredmények vezető tudományos folyóiratokban történő publikálását.
A gazdálkodás számára a gyakorlatba rögtön átültethető információkat nyújtanak a projekt fahasználat-termőhely-felújulás összefüggéseit feltáró eredményei, míg az erdei biodiverzitásra vontakozó ismereteket a természetvédelem tudja hasznosítani. Az erdőgazdálkodás fontos kérdése, hogy milyen fahasználatokkal valósulhat meg az elegyes tölgyes állományokban a természetes folyamatokra épülő, folyamatos erdőborítást biztosító, gazdaságilag jövedelmező és ökológiailag fenntartható gazdálkodás. A természetes regeneráció és a meghatározó fafajok elkülönített vizsgálata, a tervezett fahasználatok mellett ehhez a gyakorlati problémához kíván ismereteket nyújtani. Különösen fontos, hogy milyen fahasználatok, illetve termőhelyi viszonyok kedvezőek a kocsánytalan tölgy felújulásának folyamatos erdőborítás mellett.
Fontos természetvédelmi probléma, hogy a vágásos gazdálkodás során a vágásterületeken meghagyott hagyásfacsoportok mennyire biztosítják egyes érzékeny zárterdei elemek túlélését különböző élőlénycsoportok esetében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A klímaváltozásra a fahasználatoknak kitett erdők a legérzékenyebbek, ezért fontos az erdészeti kezelések mikroklímára gyakorolt hatásának feltárása. E kutatás kísérletesen vizsgálja, hogy a különböző erdészeti fahasználatok hogyan változtatják meg a termőhelyet, és ez hogyan befolyásolja a vegetáció természetes regenerációját és az erdei élővilág sokféleségét. A kísérlet az MTA Ökológiai Kutatóközpontja és a Pilisi Parkerdő Zrt. kooperációjával valósul meg. Idős gyertyános tölgyes állományban az alábbi kezeléseket alkalmazzuk: egyenletes bontás, lékvágás, mikro tarvágás, hagyásfacsoport a tarvágásban, kontroll állomány. A termőhelyi változók közül mérjük a mikroklíma és a talajviszonyok időbeli változását. Állandósított mintanégyzetekben követjük nyomon a természetes vegetáció (fásszárúak újulata, lágyszárúak, mohák) folyamatait, vizsgáljuk a futóbogár közösséget és a talajfaunát. Emellett, ültetett növényegyedeken tanulmányozzuk a kezelések hatására bekövetkező egyedi növekedési válaszokat. E kísérletbe öt fafaj csemetéjét, erdei lágyszárú növényeket és egy korhadéklakó mohát vonunk be. A vizsgálat alapkutatási újszerűségét jelenti, hogy a finomabb léptékű beavatkozások termőhelyi hatásairól keveset tudunk, valamint a termőhely, a természetes élővilág és növényegyedek kontrollált vizsgálata egyetlen kísérleti rendszerben még nem valósult meg. A gazdálkodás számára a gyakorlatba rögtön átültethető információkat nyújtanak a projekt fahasználat-termőhely-felújulás összefüggéseit feltáró eredményei, míg az erdei élővilág sokféleségére vontakozó ismereteket a természetvédelem tudja hasznosítani.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This experiment investigates the effect of different forest management practices on forest site, regeneration and biodiversity. It is a collaborative research between MTA Centre for Ecological Research and Pilisi Parkerdő Ltd. Co. The following treatments will be carried out in an old sessile oak-hornbeam forest using six replicates in a randomized complete block design: preparation-cutting, gap creation, micro clearcut, retention tree group within the clearcut, control. Light, air temperature and humidity, soil temperature, moisture and nutrient content will be measured during the experiment. The processes of natural vegetation (seedlings, herbs and bryophytes) will be monitored in permanent quadrates. The impact of game pressure will be separated from the treatment effects by parallel observation of fenced and unfenced plots. The changes of enchytraeid worm and ground beetle assemblages will be investigated. Beside the study of natural processes, the growth responses of planted individuals to treatment will be studied. This experiment will be carried out on the seedlings of five tree species (beech, sessile oak, turkey oak, hornbeam, common ash), on two forest herbs (Corydalis cava, Cardamine bulbifera) and on an epixylic bryophyte (Lophocolea heterophylla). Before the treatments (in 2014) the plantations of the studied individuals will be completed and the original forest site and vegetation conditions will be surveyed for one year. The treatments will be carried out in the winter of 2014-2015. The infrastructure of the experiment is financed by other grants, this project (from 2015) would provide the material expenditures and partly the personal costs of the study.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Questions and hypothesis concerning the treatments:
1. What are the changes of forest site conditions?
Control and clearcut microclimate will be different, for the other treatments an interaction of forest site variables is expected. The gap will be similar to the control for air humidity and temperature, but soil moisture and nutrient will increase in it.
2. What are differences in the natural vegetation?
In the clearcut a fast growth of weeds is expected. Gaps will be dominated by seedlings and herbs of closed forests. In the thinned stand and retention tree group a slow increase of light demanding plants is supposed.
3. What kind of responses will be found in case of the planted individuals?
An intensive growth of the seedlings is expected in the gap and in the thinned plot. It is limited by air humidity and temperature in the clearcut, and by the light in the control and retention tree group. The relative response of the tree species will be different. For the growth of the two forest herbs the control plot will be the optimal, while clearcut will be the most adverse. For the epixylic bryophyte the gap could provide ideal conditions because of the high air humidity.
4. What kind of changes will be observed in enchytraeid worm (Enchytraeidae) and ground beetle (Carabidae) assemblages?
Ground beetles are sensitive to both microclimate and spatial processes, their highest changes are expected in the clearcut and thinned plots. Enchytraeid worms are determined mainly by soil conditions, the highest turn-over is considered in clearcut and gap. The retention tree group can buffer the original assemblage better for enchytraeid worms than for ground beetles.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Regenerating forest stands are more sensitive to the effects of climate change than the closed forests. This emphasizes the importance of studies focused on the microclimatic effects of forestry practices. The more frequently used tree selection and transition sylvicultural systems (beside the traditional shelterwood system) diversified the used practices of forest management. Investigating the effect of these practices on forest site, tree regeneration and biodiversity is important both for basic research and practice (forest management, nature conservation). Scientific novelty of the recent proposal is that there is a gap of knowledge concerning the forest site effects of fine-scaled practices; and the effects of these practices on forest site, natural vegetation and controlled individuals have never been investigated within one experimental framework. The used methodology can provide the separation between treatments and random effects, comparison of relative effect of treatments (using spatial and temporal controls) and replicability of the results. We hope that the results of this proposal will be published in the leading journals of forest ecology and conservation biology.
The exploration of the relationships among forestry practices, forest site and regeneration can be directly applied by the forest management, while the results concerning forest biodiversity can be useful for nature conservation. The feasibility of an ecologically and economically sustainable forest management based on natural processes and continuous forest cover in oak dominated forests is a key problem of the Hungarian forestry. The investigation of natural regeneration and planted seedlings under different treatments will contribute to the solution of this practical problem. It is especially important to explore the practices and conditions that are favoring the regeneration of sessile oak under continuous forest cover.
The capacity of retention tree groups within the clear cuts to maintain the survival of closed forest species can also be important from a nature conservation point of view.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Regenerating forest stands are more sensitive to the effects of climate change than closed forests. This emphasizes the importance of studies focused on the microclimatic effects of forestry practices. This experiment investigates the effect of different forest management practices on forest site and biodiversity. The following treatments will be carried out in an old sessile oak – hornbeam forest: preparation cutting, gap creation, micro clearcut, retention tree group within the clearcut, control. Microclimatic and soil variables will be measured after the treatments. The processes of natural vegetation (seedlings, herbs and bryophytes) will be surveyed in permanent quadrates, changes in ground beetle and enchytraeid worm assemblages will be analyzed. Beside the study of natural processes, the growth responses of planted individuals to treatment will be investigated. This experiment will be carried out on the seedlings of five tree species, on forest herbs and on epixylic bryophytes. Scientific novelty of the recent proposal is that there is a gap of knowledge concerning the forest site effects of fine-scaled practices; and never been investigated the effects of these practices on forest site, natural forest biodiversity and controlled individuals within one experimental framework. The exploration of the relationships among forestry practices, forest site and regeneration can be directly applied by the forest management, while the results concerning biodiversity can be useful for nature conservation.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Tinya, F; Ódor, P: Congruence of the spatial pattern of light and understory vegetation in an old-growth, temperate mixed forest, Forest Ecology and Management 381: 84-92., 2016 | | Kovács B; Tinya F; Ódor, P.: Stand structural drivers of microclimate in mature temperate mixedforests, Agricultural and Forest Meteorology 234: 11-21., 2017 | | Elek, Z., Kovács, B., Aszalós, R., Boros, G., Samu, F., Tinya, F., Ódor, P.: Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest, Scientific Reports 8, 16990, 2018 | | Kovács, B., Tinya, F., Guba, E., Németh, Cs., Sass, V., Bidló, A., Ódor, P.: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak–hornbeam forest, Forests 9: 406, 2018 | | Boros, G., Kovács, B., Ódor, P.: Green tree retention enhances negative short-term effects of clear-cutting on enchytraeid assemblages in a temperate forest., Applied Soil Ecology 136: 106-115, 2019 | | Tinya, F., Kovács, B., Prättälä, A., Farkas, P., Aszalós, R., Ódor, P.: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest., European Journal of Forest Research 138: 65-77, 2019 | | Kovács, B., Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment., Ecological Applications in press., 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Tóth, B., Csépányi, P., Németh, Cs., Ódor, P.: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest., Forest Ecology and Management 459: 117810, 2020 | | Kovács, B.: Erdei fahasználatok mikroklímára és vegetációra gyakorolt kísérletes vizsgálata., Doktori értekezés. ELTE TTK Biológia Doktori Iskola, 2019 | | Ódor P: Erdőökológiai kísérlet terepi bemutatója a Pilisben, Erdészeti Lapok 150(11): 337, 2015 | | Vadas, Á.: Epifiton és epixyl mohafajok túlélésének kísérletes vizsgálata különböző erdészeti kezelések során, OTDK dolgozat, ELTE TTK Biológiai Intézet, 2017 | | Vadas, Á.: Epifiton és epixyl mohafajok túlélésének kísérletes vizsgálata különböző erdészeti kezelések során, Biológus MSc szakdolgozat. ELTE TTK Biológia Intézet, 2018 | | Horváth, Cs.V.: Különböző erdészeti fahasználatok aljnövényzetre gyakorolt hatása a beavatkozások utáni negyedik évben., OTDK Dolgozat. ELTE TTK, Budapest., 2019 | | Horváth, Cs.V.: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére., Biológia MSc szakdolgozat. ELTE TTK Biológia Intézet, 2019 | | Tóth, B.: Nagyvad fajok újulatra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata., Biológia-kémai tanári MSc szakdolgozat. ELTE TTK Biológia Intézet, 2019 | | Gránitz, Zs.: Erdészeti fahasználatok regenerációra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata, Biológia BSc szakdolgozat. AOTK Biológia Intézet, 2019 | | Ódor, P., Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Farkas, V., Horváth, Cs.V., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Simon, L., Szenthe, G., Tóth, B., Vadas, Á.: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben, Erdészeti Lapok 155(1): 8-12, 2020 | | Ódor P: Erdőökológiai kísérlet terepi bemutatója a Pilisben, Erdészeti Lapok 150(11): 337, 2015 | | Ódor P; Kovács B: Lophocolea heterophylla májmoha túlélése, különböző mikroklímatikus feltételeket biztosító erdészeti beavatkozások után, III. Aktuális eredmények a kriptogám növények kutatásában. Eger. Absztrakt kötet pp. 26., 2015 | | Kovács B.; Aszalós R; Bidló A; Boros G; Dombos M; Elek Z; Flórián N; Guba E; Samu F; Sass V; Somay L; Ódor P: Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata – egy új kísérlet bemutatása, 10. Magyar Ökológus Kongresszus, Veszprém. Absztrakt Kötet, pp. 83., 2015 | | Ódor P; Kovács B.: Effect of forestry treatments on microclimate, soil, biodiversity and regeneration in temperate oak-hornbeam forests - an experimental approach, Dynamics, management and conservation of temperate forests. Workshop. University of Copenhagen, Danmark, 2015 | | Kovács B; Tinya F; Ódor, P.: Stand structural drivers of microclimate in mature temperate mixedforests, Agricultural and Forest Meteorology 234: 11-21., 2017 | | Tinya, F; Ódor, P: Congruence of the spatial pattern of light and understory vegetation in an old-growth, temperate mixed forest, Forest Ecology and Management 381: 84-92., 2016 | | Elek, Z; Bérces, S; Szalkovszki, O; Ódor, P: Hogyan segíthet az erdészeti gyakorlat megőrizni a talajfelszíni ragadozó ízeltlábúak diverzitását?, In: Korda, M (szerk.), Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 203-214., 2016 | | Ódor, P., Boros, G., Elek, Z., Samu, F., Tinya, F., Aszalós, R., Bidló, A., Csépányi, P., Kovács, B.: Effect of forestry treatments on microclimate, regeneration and biodiversity. An experimental study., Oral presentation. IUFRO Regional Congress for Asia and Oceania, October 24–27 2016, Beijing, China, Abstracts, pp. 232., 2016 | | Kovács, B; Tinya, F; Ódor, P: Effects of different forest management treatments on micr oclimate. An experimental study., Poster. IUFRO Regional Congress for Asia and Oceania, October 24–27 2016, Beijing, China, Abstracts, pp. 435., 2016 | | Boros, G; Kovács, B; Ódor, P.: The effects of forestry treatments on enchytraeid worms (Annelida, Oligochaeta) in a Hungarian sessile oak- hornbeam forest, Poster. IUFRO Regional Congress for Asia and Oceania, October 24–27 2016, Beijing, China, Abstracts, 414-415., 2016 | | Kovács, B.: Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata. A "Pilisi kísérlet" bemutatása., Előadás. Erdő és biodiverzitás. NAIK ERTI Szeminárium, 2016.09. 07. Sárvár., 2016 | | Kovács, B.: The effect of management on forest microclimate: observational and experimental approaches., Oral presentation. Student Conference on Conservation Science, MTA centre for Ecological Research, Tihany, Hungary., 2016 | | Ódor, P.: Erdőökológiai kísérlet a Pilisben, Előadás. Országos Erdészeti Egyesület Visegrádi Helyi Csoport Rendezvénye, Budapest. 2016. február 4., 2016 | | Boros, G., Kovács, B., Ódor, P.: Experimental investigation of the effects of forestry treatments on the forest site, regeneration, above- and belowground diversity, Oral presentation. Belowground biodiversity in changing environment, Cost Action FP 1305 Workshop, Krakow. book of Abstract pp. 29., 2015 | | Kovács B; Tinya F; Ódor, P.: Stand structural drivers of microclimate in mature temperate mixedforests, Agricultural and Forest Meteorology 234: 11-21., 2017 | | Vadas, Á., Kovács, B., Ódor, P.: The effect of different forest management types on the survival rate of epixylic and epiphytic bryophytes, Oral presentation. 4th Conference on Criptogams, Eger, 2017. november 30 – szeptember 1, Acta Biologica Plantarum Agriensis 5: 45., 2017 | | Tóth, B., Kovács, B., Aszalós, R., Ódor, P.: Nagytestű növényevő fajok és erdészeti fahasználatok együttes hatásának vizsgálata egy pilisi gyertyános-tölgyesben, Poszter. XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, 2017. November 2-5, Absztrakt kötet, pp. 149., 2017 | | Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Ódor, P.: Erdészeti kezelések aljnövényzetre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata, Poszter. XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, 2017. November 2-5, Absztrakt kötet, pp. 147., 2017 | | Kovács, B., Tinya, F., Németh, Cs., Sass, V., Bidló, A., Ódor, P.: Erdészeti fahasználatok termőhelyre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata, Poszter. XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, 2017. November 2-5, Absztrakt kötet, pp. 91., 2017 | | Elek, Z., Boros, G., Samu, F., Aszalós, R., Tinya, F., Kovács, B., Ódor, P.: Élőlénycsoportok erdészeti kezelésekre adott válasza függ a diszperziós képességüktől: minél kevesebbet mozogsz, annál jobban változol, Poszter. XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, 2017. November 2-5, Absztrakt kötet, pp. 64., 2017 | | Bereczki, K., Németh, Cs., Ódor, P.: Erdészeti fahasználatok hernyópredációra gyakorolt hatásának vizsgálata gyurmából készült álpréda alkalmazásával, Poszter. XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger, 2017. November 2-5, Absztrakt kötet, pp. 48., 2017 | | Samu, F., Ódor, P., Elek, Z.: The effects of four forestry treatments on the community structure of spiders, Poster. 30th European Congress of Arachnology. August 20th-25th, 2017, University of Nottingham, Nottingham, UK, Book of Abstract, pp. 105., 2017 | | Ódor, P., Boros, G., Samu, F., Aszalós, R., Tinya, F., Kovács, B., Elek, Z.: The effects of forestry treatments on the community structure of different organism groups, Oral presentation. 1st International Conference of Community Ecology, 28-29 September 2017, Budapest, Hungary, Book of Abstracts, pp. 68., 2017 | | Ódor, P., Kovács, B., Tinya, F., Aszalós, R., Boros, G., Elek, Z., Samu, F., Bidló, A., Csépányi, P.: The effects of forestry treatments on microclimate, regeneration and biodiversity, Oral presentation. Wooded rural landscapes: biodiversity, cultural legacy and conservation. 20-22 September, University of Rzeszów, Book of Abstracts, pp. 75., 2017 | | Kovács, B., Tinya, F., Aszalós, R., Boros, G., Elek, E., Samu, F., Bidló, A., Csépányi, P., Ódor, P.: The effects of forestry treatments on microclimate, regeneration and biodiversity: first results of an experimental study, Oral presentation. 2nd International Conference on Forests, 26-29 April, 2017, Bavarian Forest National Park, Neuschönau, Germany. Book of Abstracts, pp. 17., 2017 | | Tinya, F., Kovács, B., Prättälä, A., Farkas, P., Ódor, P.: Initial response of the understory to experimental silvicultural treatments in a temperate deciduous forest in Hungary, Poster. 2nd International Conference on Forests, 26-29 April, 2017, Bavarian Forest National Park, Neuschönau, Germany. Book of Abstracts, pp. 102., 2017 | | Kovács, B., Tinya, F., Guba, E., Németh, Cs., Sass, V., Bidló, A., Ódor, P.: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak–hornbeam forest, Forests 9: 406, 2018 | | Elek, Z., Kovács, B., Aszalós, R., Boros, G., Samu, F., Tinya, F., Ódor, P.: Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest, Scientific Reports 8, 16990, 2018 | | Tinya, F., Kovács, B., Prättälä, A., Farkas, P., Aszalós, R., Ódor, P.: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest., European Journal of Forest Research in press., 2019 | | Ódor, P., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Elek, Z., Kovács, B., Samu, F., Sass, V., Tinya, F., Tóth, B., Vadas, Á.: Effects of forestry treatments on forest site, biodiversity and regeneration, Oral presentation. 5th Forum Carpaticum Conference, Eger. Book of Abstracts, pp. 100., 2018 | | Ódor, P., Aszalós, R., Boros, G., Elek, Z., Kovács, B., Samu, F., Sass, V., Tinya, F., Tóth, B., Vadas, Á.: Erdészeti fahasználatok termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata, Előadás. 11. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza. Absztraktkötet, pp. 60., 2018 | | Kovács, B., Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.: Erdészeti beavatkozások mikroklímára gyakorolt hatásainak kísérletes vizsgálata a Pilisben., Előadás. 11. Magyar Ökológus Kongresszus, Nyíregyháza. Absztraktkötet, pp. 49., 2018 | | Elek, Z., Bérces, S., Szlavko, A., Ódor, P.: Functional plasticity of ground beetles can presume the changes in their community composition by forestry treatments, Oral presentation. 5th European Congress of Conservation Biology, Jyväskylä, Finland. Book of Abstracts pp. 457., 2018 | | Tinya, F., Kovács, B., Ódor, P.: Towards a more nature-based silviculture: effects of experimental forestry treatments on forest regeneration in an oak-hornbeam stand., Poster. 5th European Congress of Conservation Biology, Jyväskylä, Finland. Book of Abstracts pp. 72., 2018 | | Ódor, P., Kovács, B., Boros, G., Samu, F., Aszalós, R., Tinya, F., Elek, Z.: Effects of forestry treatments on forest site conditions and the biodiversity of different organism groups., Oral presentation. 5th European Congress of Conservation Biology, Jyväskylä, Finland. Book of Abstracts pp. 707, 2018 | | Samu, F ; Elek, Z ; Kovács, B ; Tinya, F ; Aszalós, R ; Bidló, B ; Ódor, P.: Shifts in the community structure of spiders over four years after forestry treatments., Poster. 31st European Congress of Arachnology, Vác, Hungary. Book of Abstracts pp. 116, 2018 | | Tinya, F., Kovács, B. ; Aszalós, R., Ódor, P.: Erdészeti kezelések aljnövényzetre gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata., Poszter. XII. Aktuális Flóra‐ és Vegetációkutatás a Kárpát‐medencében, Debrecen. Program és összefoglalók pp. 95., 2018 | | Boros, G., Kovács, B., Ódor, P.: Green tree retention enhances negative short-term effects of clear-cutting on enchytraeid assemblages in a temperate forest., Applied Soil Ecology in press, 2019 | | Kovács, B.: Az erdei mikroklíma vizsgálata gazdasági erdőkben., Doktori Értekezés. ELTE TTK Biológia Doktori Iskola, Budapest., 2018 | | Horváth, Cs.: Különböző erdészeti fahasználatok aljnövényzetre gyakorolt hatása a beavatkozások utáni negyedik évben., OTDK Dolgozat. ELTE TTK, Budapest., 2019 | | Tóth, B.: Nagytestű növényevő fajok és erdészeti fahasználatok együttes hatásának vizsgálata egy pilisi gyertyános-tölgyesben., OTDK Dolgozat. ELTE TTK, Budapest., 2019 | | Kovács, B; Tinya, F; Ódor, P: Effects of different forest management treatments on microclimate. An experimental study., Poster. IUFRO Regional Congress for Asia and Oceania, October 24–27 2016, Beijing, China, Abstracts, pp. 435., 2016 | | Kovács, B.: Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata. A "Pilisi kísérlet" bemutatása., Előadás. Erdő és biodiverzitás. NAIK ERTI Szeminárium, 2016.09. 07. Sárvár., 2016 | | Kovács, B.: The effect of management on forest microclimate: observational and experimental approaches., Oral presentation. Student Conference on Conservation Science, MTA centre for Ecological Research, Tihany, Hungary., 2016 | | Elek, Z., Ruzickova, J., Ódor, P.: Individual decisions drive the changes in movement patterns of ground beetles between forestry management types in Hungary., Oral presentation. 2nd International Conference of Community Ecology, Bologna, Book of Abstracts, pp. 79., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
