|
A Kárpát medence növényzetének vizsgálata műholdas távérzékelésen alapuló adatok segítségével
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
111920 |
típus |
PD |
Vezető kutató |
Kern Anikó |
magyar cím |
A Kárpát medence növényzetének vizsgálata műholdas távérzékelésen alapuló adatok segítségével |
Angol cím |
Application of satellite remote sensing data to characterize vegetation dynamics within the Carpathian Basin |
magyar kulcsszavak |
távérzékelés, vegetáció, éghajlatváltozás, növényi növekedés, aszály |
angol kulcsszavak |
remote sensing, vegetation, climate change, plant growth, drought |
megadott besorolás |
Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 70 % | Ortelius tudományág: Éghajlattan | Geofizika, a szilárd Föld fizikája, szeizmológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 30 % | Ortelius tudományág: Geofizika |
|
zsűri |
Földtudományok 2 |
Kutatóhely |
Geofizikai és Űrtudományi Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
projekt kezdete |
2014-10-01 |
projekt vége |
2017-09-30 |
aktuális összeg (MFt) |
16.458 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
2.40 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás fő célkitűzése, hogy a műholdas távérzékeléssel nyert multispektrális adatokból előállított különböző vegetációs indexek és további, a növényzetre jellemző fizikai mennyiségek alapján átfogó vizsgálatokat végezzek a Kárpát-medence térségének növényzetére és annak megváltozására. Munkám egyrészt a lehető legfinomabb felbontású, 2000-től elérhető MODIS (NDVI, EVI, LAI, NPP, GPP és FPAR) adatokon, másrészt a NOAA AVHRR adatokból előállított ún. Pathfinder (1981-2001), az új GIMMS NDVI3g (1981-2011), és az azokból származtatott LAI3g és FPAR3g adatsorokon, illetve az ELTE vevőállomás sajátvételű MODIS adatain alapszik. Ezeken túl vizsgálataimhoz meteorológiai adatokat is felhasználok (elsősorban hőmérsékletet és csapadékot a CARPATCLIM és a FORESEE adatbázisokból). A kutatás kiterjed a növényzet állapotát leíró adatsorok összehasonlítására és a közöttük lévő különbségek feltárására illetve részletes vizsgálatára. Ezen kívül célom az egyes adatforrások alapján történő évek közötti változékonyság feltérképezése, anomáliák keresése, illetve a vegetációs indexek térbeli statisztikájának illetve klimatológiájának vizsgálata. Ezekre alapozva a kutatás fő célkitűzése annak vizsgálata, hogy az időjárás miként befolyásolta a térség növényzetét az elmúlt időszakban, külön hangsúlyt fektetve a mezőgazdasági haszonnövényekre és azok terméseire. A vizsgálatok segítségével a növényzet fenológiai ciklusáról, produktivitásáról és állapotáról, illetve az ezekben bekövetkezett természetes és antropogén változásokról kaphatunk objektív információt.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás azokra a korábbi eredményekre épül, mely alapján napjainkra már egyértelművé vált, hogy az időjárás és rajta keresztül az éghajlat növényzetre gyakorolt hatása a műholdas adatok alapján is jól detektálható. Ezek alapján a Kárpát-medence térségére vonatkozó kutatás alapkérdéseit 5 pontban foglalhatjuk össze: (1) a távérzékelt adatokból származtatott, a szárazföldi vegetációt leíró különböző fizikai paraméterek milyen tartományokban mozognak a Kárpát-medence térségében, (2) milyen évek közötti változékonyságot mutatnak, (3) hogyan hozhatók kapcsolatba az időjárás változékonyságával (felszíntípusokra külön lebontva), (4) az időjárási szélsőségek milyen változásokat okoznak a növényzet állapotában (illetve a mezőgazdasági növények esetén azok termésátlagában), és miként befolyásolta azt az elmúlt időszakban, (5) milyen mértékű anomália jellemezte az extrém időjárású éveket? Ezen kérdések megválaszolásához a jelenleg legkorszerűbb műholdas szenzorok nagy térséget lefedő adatait használom fel. Vizsgálataimat többek között kiterjesztem annak a kérdésnek a megválaszolására is, hogy felszíntípusokként melyek azok a reprezentatív helyek Magyarországon, melyek képviselik az adott felszíntípusra vonatkozó átlagos karakterisztikákat. A reprezentatív területek esetleges későbbi monitorozása alapján így elvárhatjuk, hogy Magyarország növényzetéről alaposabb információt nyerhessünk.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A szárazföldi bioszféra szoros kapcsolatban áll az éghajlattal, és a visszacsatolási mechanizmusok miatt szabályozó szerepet tölt be az éghajlat stabilitásában vagy annak megváltozásában. Jelenlegi ismereteim szerint a Kárpát-medence területére még nem történt meg a több, különböző forrásból származó műholdas vegetációs index és egyéb, a vegetációt leíró idősorok együttes, átfogó vizsgálata és annak az éghajlat változékonyságával való összevetése. A kutatás során ezért az elérhető leghosszabb és legfinomabb felbontású adatok alapján elsőként világítanék rá az adatsorok közötti (a Kárpát-medencére vonatkozó) különbségre, tárnám fel kapcsolatukat az éghajlat változékonyságával és mutatnám be a Kárpát-medence növényzetében bekövetkezett, az adatsorok által eltérő mértékben detektálható változások közötti különbségeket, egyezéseket. Az eredmények előreláthatóan képet adnak azokról a kiemelkedő jelentőségű változásokról is, melyek a mezőgazdasági növények termésében történtek a szélsőséges időjárás hatására. A MODIS adatokból származtatott produktumok a finom térbeli felbontásuk és a szenzor adottságaiból eredő pontosságuk miatt különlegesek, míg a GIMMS NDVI3g, LAI3g és FPAR3g adatsorok a 30 évet lefedő (így klimatológiai vizsgálatokra is alkalmas) hosszuk miatt egyedülállók. Az utóbbi (meghosszabbított GIMMS) adatsorok a 2013-as megjelenési évük alapján is számos új, a Kárpát-medence területére eddig kiaknázatlan lehetőséget hordoznak magukban. A feltérképezett anomáliák mások számára is segítséget nyújthatnak a különböző tanulmányokhoz.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Napjainkra már egyértelművé vált, hogy az időjárás és rajta keresztül az éghajlat növényzetre gyakorolt hatása a műholdak segítségével is vizsgálható. A műholdas adatok elemzése így alapvető jelentőségű a nagy területeket borító növényzet állapotának és a mezőgazdasági termésmennyiségnek tanulmányozása szempontjából. A növénytakaró fejlettségének, produktivitásának vizsgálatához az 1980-as éves elejétől kezdve állnak rendelkezésre műholdas adatok, így csak az utóbbi néhány évben nyílt arra mód, hogy hosszú időszakra vonatkozóan végezzünk elemzést az időjárás és a növényzet kapcsolatáról, feltérképezve a hosszabb időszak alatt bekövetkezett változásokat és azoknak okait illetve hatásait. A műholdas adatok segítségével ún. vegetációs indexeket származtathatunk, amelyekkel számszerűsíthető a növényzet állapota, fejlettsége és mennyisége. Munkám fő célja, hogy a vegetációs index és egyéb, a vegetációt leíró idősorok alapján átfogó vizsgálatot hajtsak végre a Kárpát-medence növényzetére, és annak az éghajlattal való kapcsolatára. Ennek alapját képezi az elérhető, különböző forrású vegetációs index idősorok összehasonlítása. A vizsgálatok segítségével a növényzet állapotáról és a különböző élettani jellemzőiről (pl. a mezőgazdasági haszonnövények esetén azok termésmennyiségéről), illetve az ezekben bekövetkezett természetes és emberi hatásokra létrejött változásokról nyerhetünk információt. Választ kaphatunk arra is, hogy az időjárás miként befolyásolta a térség növényzetét az elmúlt időszakban és milyen lehetséges jövőbeli változásoknak, illetve veszélyeknek van kitéve otthonunk, a Kárpát-medence.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The main aim of the planned research is to perform a comprehensive investigation of the vegetation and its variability within the Carpathian Basin based on vegetation indices and other physical characteristics related to the vegetation retrieved from satellite remote sensing data. The proposed work is based on MODIS products with the finest spatial resolution available from 2000, on the NOAA Pathfinder dataset (1981-2001) produced from NOAA/AVHRR data, on the new GIMSS NDVI3g and the derived LAI3g and FPAR3g datasets and on the daily MODIS data recorded by the receiving station of the Eötvös Loránd University. Besides, I use meteorological data in my research as well (primary temperature and precipitation data from the CARPATCLIM and FORESEE database). The study will focus on the comparison of the different time series describing the state of the vegetation and the detailed investigation and discovery of the differences between these datasets. Another aim is the evaluation of the interannual variability, detection of the anomalies, and the spatial examination of the statistics and climatology of the vegetation indices from the different data sources. The main aim of the project is to investigate how climate variability influenced the vegetation of the region during the past decades, with special emphasis on the effects on agriculture and crop yield. Based on the expected results of the study we can gain information about the state, the phenological cycle, the productivity of the vegetation and its natural or anthropogenic changes.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The research is based on the previous studies that unequivocally revealed the possibility to detect the effects of weather and climate on the vegetation by satellite remote sensing. The basic questions of the planned work – focusing on the Carpathian Basin – are therefore the followings: (1) what is the range of the various vegetation related indices and characteristics in the Carpathian Basin retrieved from the remote sensing data, (2) what is their interannual variability, (3) how can they be related to the variability of the weather (studied separately for various land cover types), (4) what is the nature of changes that the extreme weather conditions cause in the state of the vegetation (and specifically in the yield of the agricultural crops), (5) what is the magnitude of the anomalies that can be related to extreme weather conditions in the past? To answer these fundamental questions I am planning to use spatially explicit data provided by state-of-the-art satellite based sensors. My research will be extended to find areas in Hungary (separately by various land cover types) which represent the average conditions within the country for a given surface type. Monitoring of these representative areas can support gaining accurate information about the vegetation of Hungary in long term.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The terrestrial biosphere is in strong connection with the climate of the Earth and has a driving role in its stability through feedback processes. According to my knowledge, the available vegetation index datasets and other vegetation related characteristics retrieved from remote sensing data were not yet investigated comprehensively for the Carpathian Basin. Based on the longest available time series with the finest resolution, the planned research would be the first one evaluating the differences between the datasets and its connection with the variability of climate within the Carpathian Basin, also addressing the differences and agreements between the detected changes by the various data streams. It is hypothesized that the results will demonstrate the significant changes occurred in croplands and their yield due to the extreme weather conditions. The official products retrieved from MODIS data are unique because of their fine spatial resolution and their accuracy originating from the features of the sophisticated sensor, while the GIMMS NDVI3g and the derived LAI3g and FPAR3g time series are extraordinary due to their length covering 30 years, allowing to create statistics on climate time scales. These latest 3g datasets were produced in 2013, therefore they are unexploited and involve enormous amounts of possibilities for the Carpathian Basin as well. The revealed anomalies can help other scientists in vegetation related studies.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. By today it became clear that the effects of weather and climate on the vegetation can be studied by satellite remote sensing data as well. Therefore, investigating the state of vegetation and crop yield for large areas using remote sensing data has significant relevance. Satellite remote sensing data characterizing vegetation productivity and phenological state are only available from the beginnings of 1980s. Due to this fact the possibility of performing long term qualitative analysis of the relationship between weather and vegetation arose only in the last few years, mapping the changes and their causes occurred during the last decades. Based on the remote sensing data so-called vegetation indices can be constructed which can be used to quantify the state, phenological cycle, maturity and amount of the vegetation. The main goal of the proposed work is to perform comprehensive investigations about the vegetation of the Carpathian Basin and its relationship with the climate using vegetation indices and other vegetation related measures, describing the vegetation from different aspects. This analysis will be based on the comparison of different available vegetation indices originated from various sources. With the help of the present study we can gain information about the state and other features of the vegetation (like crop yield) and its changes caused by natural and anthropogenic effects. We may try to address how weather affected the vegetation in the last decades and we can also estimate what future changes and threats might affect the Carpathian Basin.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közleményjegyzék |
|
|
Kern, A., Bognár, P., Pásztor, Sz., Barcza, Z., Timár, G., Lichtenberger, J., Ferencz, Cs.: Monitoring the state of vegetation in Hungary using 15 years long MODIS Data, Vol. 17, 13613, General Assembly of the European Geophysical Union. EGU2015-A-13613, 2015 | Kern, A., Pásztor, Sz., Bognár, P., Barcza, Z., Timár, G., Lichtenberger, J., Steinbach, P., Molnár, G., Ferencz, Cs.: Monitoring Vegetation Activity in Hungary using Direct Broadcast MODIS data, CSPP/IMAPP Users’ Group Meeting. EUMETSAT, Darmstadt, Germany, 14-16. April 2015, 2015 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z., Dobor, L.: Forest phenology in central-europe based on modis data, Euforia: European Forest Research and Innovation, Final EUFORINNO conference, 31st August - 4th September 2015, Rogla, Slovenia. Program and Book of Abstracts, ISBN 978-9, 2015 | Kern, A.: A vegetáció megfigyelése az űrből, Természet Világa (in press), 2015 | Marjanovic, H., Anic, M., Ostrogovic Sever, M.Z., Kern, A.: Assessing forest productivity (NPP/GPP) estimates from remote sensing, flux measurement and field observations, General Assembly of the European Geophysical Union. Vienna, Austria, 12-17 April, 2015. EGU2015-A-11678, 2015 | Marjanović, H., Ostrogović Sever, M.C., Anić, M., Kern, A.: Carbon cycling in lowland oak forest ecosystems, Euforia: European Forest Research and Innovation, Final EUFORINNO conference, 31st August - 4th September 2015, Rogla, Slovenia. Program and Book of Abstracts, ISBN 978-9, 2015 | Marjanovic, H., Ostrogovic, M.Z., Kern, A.: Challenges in measuring and monitoring ecosystem carbon stocks and fluxes – Case of lowland oak forests (Lecture), Lecture, Wednesday Seminar, Department of Geography and Planning, University of Liverpool, 25 February 2015., 2015 | Hlásny, T., Barcza, Z., Barka, I., Merganičová, K., Sedmák, R., Kern, A., Pajtíka, J., Balázs, B., Fabrika, M., Churkina, G.: Future carbon cycle in mountain spruce forests of Central Europe: Modelling framework and ecological inferences., Forest Ecology and Management, 328, 55-68. doi: 10.1016/j.foreco.2014.04.038, 2014 | Kern, A., Bognár, P., Pásztor, Sz., Timár, G., Lichtenberger, J., Ferencz, Cs., Steinbach, P., Ferencz, O.: Közvetlen vételű MODIS adatok alkalmazásai Magyarország térségére., RS & GIS - Távérzékelési, fotogrammetriai, térképészeti és térinformatikai szakfolyóirat, IV/1, 5-13p. ISSN 2062-8617., 2014 | Kern, A., Marjanović, H., Dobor, L., Barcza, Z.: The effect of precipitation and temperature anomalies for the Central-European forests based on Collection 6 MODIS data, Geophysical Research Abstracts. Vol. 18, 13061, 2016 | Kern, A., Bognár, P., Pásztor. Sz., Lichtenberger, J., Steinbach, P., Ferencz, Cs.: Műholdas távérzékelés az ELTE Űrkutató Csoportjában, Egyetemi Meteorológiai Füzetek (ISSN 0865-7920), 27.; http://nimbus.elte.hu/~anikoc/OTKA_PD111920/2nd_Report_for_2014-2015/Kern_2016_Egyetemi_Meteorologiai_Fuzetek.pdf, 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Studying the response of the Central-European vegetation to climate variabilities based on MODIS and GIMMS data, Natural Resources, Green technology & Sustainable Development/2. 2016. Zagreb, 5-7th of October, 2016, 2016 | Marjanović, H., Kern, A., Anić, M., Ostrogović Sever, M.Z., Balenović, I., Alberti, G., Kovač, G., and Barcza, Z.: Change of outlook for the forest productivity estimated with remote sensing using the new Collection 6 GPP/NPP MODIS product, Geophysical Research Abstracts. Vol. 18, 13914-1, 2016 | Marjanović, H., Kovač, G., Kern, A.: Forest productivity estimates from MODIS MOD17 (Collection 6) for key forest categories in Croatia - How much can we trust them?, Natural Resources, Green technology & Sustainable Development/2. 2016. Zagreb, 5 7th of October, 2016, 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Evaluation of the quality of NDVI3g dataset against Collection 6 MODIS NDVI in Central-Europe between 2000 and 2013, Submitted to Remote Sensing in September of 2016, 2016 | Bognár, P., Kern, A., Pásztor. Sz., Lichtenberger, J., Koronczay, D., Ferencz, Cs.: Yield estimation and forecasting for winter wheat in Hungary using direct broadcast MODIS data, Submitted to International Journal of Remote Sensing in June of 2016. Under major revision in September, 2016., 2016 | Bognár, P., Kern, A., Pásztor. Sz., Lichtenberger, J., Koronczay, D., Ferencz, Cs.: Yield estimation and forecasting for winter wheat in Hungary using direct broadcast MODIS data, Submitted to International Journal of Remote Sensing in June of 2016. Under major revision in September, 2016., 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Evaluation of the quality of NDVI3g dataset against Collection 6 MODIS NDVI in Central-Europe between 2000 and 2013, Submitted to Remote Sensing, 2016 | Kern, A., Bognár, P., Pásztor. Sz., Lichtenberger, J., Steinbach, P., Ferencz, Cs.: Műholdas távérzékelés az ELTE Űrkutató Csoportjában. In: Kutatási és operatív feladatok meteorológusként, Egyetemi Meteorológiai Füzetek (ISSN 0865-7920), 27., 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Studying the response of the Central-European vegetation to climate variabilities based on MODIS and GIMMS data, Book of Abstracts - Natural Resources, Green technology & Sustainable Development/2, ISBN 978-953-6893-03-4, University of Zagreb, p. 42., 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Dobor, L., Barcza, Z.: The effect of precipitation and temperature anomalies for the Central-European forests based on Collection 6 MODIS data, Geophysical Research Abstracts. Vol. 18, 13061, 2016 | Marjanović, H., Kern, A., Anić, M., Ostrogović Sever, M.Z., Balenović, I., Alberti, G., Kovač, G., and Barcza, Z.: Change of outlook for the forest productivity estimated with remote sensing using the new Collection 6 GPP/NPP MODIS product, Geophysical Research Abstracts. Vol. 18, 13914-1, 2016 | Marjanović, H., Kovač, G., Kern, A.: Forest productivity estimates from MODIS MOD17 (Collection 6) for key forest categories in Croatia - How much can we trust them?, Book of Abstracts - Natural Resources, Green technology & Sustainable Development/2, ISBN 978-953-6893-03-4, University of Zagreb, p. 43., 2016 | Kern, A., Bognár, P., Pásztor, Sz., Barcza, Z., Timár, G., Lichtenberger, J., Ferencz, Cs.: Monitoring the state of vegetation in Hungary using 15 years long MODIS Data, Vol. 17, 13613, General Assembly of the European Geophysical Union. EGU2015-A-13613, 2015 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z., Dobor, L.: Forest phenology in central-europe based on modis data, Euforia: European Forest Research and Innovation, Final EUFORINNO conference, 31st August - 4th September 2015, Rogla, Slovenia. Program and Book of Abstracts, ISBN 978-9, 2015 | Kern, A.: A vegetáció megfigyelése az űrből, Természet Világa, 146 (11) pp. 491-494., 2015 | Marjanovic, H., Anic, M., Ostrogovic Sever, M.Z., Kern, A.: Assessing forest productivity (NPP/GPP) estimates from remote sensing, flux measurement and field observations, General Assembly of the European Geophysical Union. Vienna, Austria, 12-17 April, 2015. EGU2015-A-11678, 2015 | Marjanović, H., Ostrogović Sever, M.C., Anić, M., Kern, A.: Carbon cycling in lowland oak forest ecosystems, Euforia: European Forest Research and Innovation, Final EUFORINNO conference, 31st August - 4th September 2015, Rogla, Slovenia. Program and Book of Abstracts, ISBN 978-9, 2015 | Marjanovic, H., Ostrogovic, M.Z., Kern, A.: Challenges in measuring and monitoring ecosystem carbon stocks and fluxes – Case of lowland oak forests (Lecture), Lecture, Wednesday Seminar, Department of Geography and Planning, University of Liverpool, 25 February 2015., 2015 | Kern, A., Bognár, P., Pásztor. Sz., Lichtenberger, J., Steinbach, P., Ferencz, Cs.: Műholdas távérzékelés az ELTE Űrkutató Csoportjában, Egyetemi Meteorológiai Füzetek (ISSN 0865-7920), 27., 77–80p., 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Studying the response of the Central-European vegetation to climate variabilities based on MODIS and GIMMS data, Natural Resources, Green technology & Sustainable Development/2. 2016. Zagreb, 5-7th of October, 2016, 2016 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Evaluation of the quality of NDVI3g dataset against Collection 6 MODIS NDVI in Central-Europe between 2000 and 2013, Remote Sensing, 8(11) 955, doi:10.3390/rs8110955., 2016 | Marjanović, H., Kovač, G., Kern, A.: Forest productivity estimates from MODIS MOD17 (Collection 6) for key forest categories in Croatia - How much can we trust them?, Book of Abstracts - Natural Resources, Green technology & Sustainable Development/2, ISBN 978-953-6893-03-4, University of Zagreb, p. 43., 2016 | Bognár, P., Kern, A., Pásztor. Sz., Lichtenberger, J., Koronczay, D., Ferencz, Cs.: Yield estimation and forecasting for winter wheat in Hungary using direct broadcast MODIS data, International Journal of Remote Sensing, 38(11): 3394-3414, doi:10.1080/01431161.2017.1295482, 2017 | Kern, A., Marjanović, H., Dobor, L., Anić, M., Hlásny, T., Barcza, Z.: Identification of Years with Extreme Vegetation State in Central Europe Based on Remote Sensing and Meteorological Data., South-east European forestry (SEEFOR), 8 (1), 1–20p. (ISSN: 1847-6481, eISSN: 1849-0891) DOI: https://doi.org/10.15177/seefor.17-05, 2017 | Kern, A., Marjanović, H., Bognár, P., Pásztor, Sz., Barcza, Z.: Applications of a MODIS-adjusted NDVI3g dataset in Central Europe between 1982 and 2013, Geophysical Research Abstracts. Vol. 19, 7990, 2017 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Characterization of extreme years in Central Europe between 2000 and 2016 according to specific vegetation characteristics based on Earth Observatory data, Geophysical Research Abstracts, Vol. 19, 7825-1., 2017 | Kern, A., Bognár, P., Pásztor, Sz., Lichtenberger, J., Koronczay, D., Ferencz, Cs.: Estimation and forecast of winter wheat yield in Hungary using Direct Broadcast MODIS data, CSPP/IMAPP Users' Group Meeting, University of Wisconsin-Madison, USA, 27-29 of June 2017, 2017 | Kern, A.: Selection of the representative areas in remote sensing studies of vegetation's response to extreme weather events, Project EFFEctivity Workshop No 3 - Workshop On Methods For Estimating Forest Productivity: Field Measurement, Remote Sensing & Modelling, Jastrebarsko, Croatia, 2017 | Ostrogović Sever, M.Z., Barcza, Z., Hidy, D., Paladinić, E., Kern, A., Marjanović, H.: Biogeochemical modelling vs. tree-ring data – comparison of forest ecosystem productivity estimates, Geophysical Research Abstracts. Vol. 19, 8132-2, 2017 | Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Studying vegetation dynamics in Central Europe using MODIS and meteorological data: The effect of drought on the vegetation state, 7th ESA Advanced Trainig Course On Land Remote Sensing (http://eoscience.esa.int/landtraining2017/), 2017 |
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|