 |
A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakra
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
111969 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Váradi Monika Mária |
| magyar cím |
A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakra |
| Angol cím |
International Migration from Hungary and its Impacts on Rural Societies |
| magyar kulcsszavak |
nemzetközi migráció, etnicitás, gender, család, lokális társadalom |
| angol kulcsszavak |
international migration, ethnicity, gender, family, local society |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Vidékszociológia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Durst Judit
Fehér Katalin
Németh Krisztina
Vidra Zsuzsanna
Virág Tünde
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2018-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
16.323 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
6.55 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Magyarországról külföldre irányuló, elsősorban munkavállalási célú migráció az elmúlt években vált tömeges, bár mértékét és intenzitását tekintve regionális eltéréseket mutató jelenséggé. Empirikus kutatásunk hátrányos helyzetű vidéki térségekben, településeken élő, a migráció által érintett, különféle társadalmi csoportokhoz tartozó családokkal készített interjúkon alapul. A kutatás során a migrációt kiváltó taszító és vonzó tényezőket, a migráns hálózatok szerepét, az egyéni, családi migrációs utak, pályák jellegzetességeit kívánjuk feltárni és értelmezni. Az egyéni és családi migrációs stratégiákban, döntésekben és utakban mutatkozó különbségek vizsgálata és értelmezése során különös hangsúlyt fektetünk az etnicitás (roma és nem roma) és a gender aspektusaira. Egyrészt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a migrációról való döntés, a migrációba való bekapcsolódás és a migráció típusa, várható kimenetele szerint milyen eltérések tapasztalhatók romák és nem romák, férfiak és nők között. Másrészt fel kívánjuk tárni, hogy a migráció átalakítja-e, s ha igen, milyen módon és mértékben a családokon belüli szerepeket, státuszokat, kapcsolatokat, illetve, a visszatérő migránsok esetében megváltoztatja-e az egyes családok helyi közösségen belüli pozícióját. A családok mellett a lokalitásokra fókuszálunk, a legfontosabb helyi vezetőkkel, kulcsszereplőkkel készített interjúk alapján azt kívánjuk feltárni, hogy a migráció milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jár, milyen változásokat indít el, erősít fel a helyi társadalmakban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk során abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a vidéki térségekben az országon belüli és a nemzetközi migráció különféle mintázatai egyidejűleg vannak jelen és alakítják a lokális gazdasági, társadalmi, demográfiai viszonyokat. Ugyanakkor a külföldi migráció a vidéki térségekben élők széles körében vált elfogadott boldogulási alternatívává, s lett napjainkra a legmarkánsabb migrációs folyamattá. Kutatásunkban a migráció- és a vidékkutatás megközelítéseinek egybekapcsolásával és eredményeire támaszkodva arra keressük a választ, hogy a legfontosabb kibocsátó régiókban elhelyezkedő, hátrányos helyzetű vidéki térségekben a migráció milyen típusai jelennek meg, a migráció miként alakítja át az érintett egyének és családok megélhetési, boldogulási, mobilitási stratégiáit, értékrendjét és aspirációt. További kérdésünk, hogy mi történik a visszatérő migránsokkal, hogyan tudnak visszailleszkedni a helyi társadalomba, illetve hogy maga a migráció folyamata milyen hatással van a lokális gazdasági, társadalmi erőforrások, a közszolgáltatások szerkezetére, minőségére. Kíváncsiak vagyunk a cirkuláris migráció mozgatórugóira is: kutatási terepeink között olyan települések is találhatók, ahonnan az elmúlt években romák nagy számban indultak útnak Kanadába, majd időleges visszatérésük után, Angliába, másutt romák és nem romák egyaránt felkerekedtek. Kutatásunk egy további kérdése, hogy a roma migráció miként alakítja át a helyi roma közösségek belső viszonyait, illetve az őket a többségi társadalomhoz fűző kapcsolatokat, ezen túlmenően, hogy milyen különbségek és azonosságok, esetleges metszéspontok azonosíthatóak romák és nem romák migrációs útjában.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Egyes kutatások akár negyedmillióra is becsülik azoknak a magyarországi embereknek a számát, akik külföldön keresik boldogulásukat, más országban dolgoznak, élnek. Magyarország bekapcsolódott a globális migrációs trendekbe, Sík Endre szavaival, a magyar társadalom megérett a migrációra” (Élet és Irodalom 2013. 08. 16.). Nem túlzás kijelenteni, hogy a növekvő mértékű, egyre többeket érintő külföldi, elsősorban munkavállalási migráció az utóbbi évek egyik fontos fejleménye, amely jelentős változásokat indított el országos és lokális szinten egyaránt. A migráció a tapasztalatok szerint a legkülönfélébb iskolai végzettségű, társadalmi státuszú embereket eléri, romákat éppen úgy érint, mint nem romákat. A romák migrációjának hátterében a megélhetési kényszer mellett a többszörös kirekesztettséggel is számolnunk kell, az ő migrációjukat gyakran kísérik (politikai) indulatok és félelmek úgy a kibocsátó, mint a befogadó országban.
Fontos nemzetközi kutatások foglalkoznak a migráció nemzeti és regionális szintű demográfiai, gazdasági és munkaerő-piaci hatásaival, fogalmaznak meg stratégiákat a migrációs politikák számára (lásd a KSH vezetésével zajló SEEMIG-projektet, http://seemig.eu). A mi kutatásunk arra vállalkozik, hogy feltárja és megértse, hogy a migráció milyen változásokkal jár hátrányos helyzetű vidéki települések, roma és nem roma közösségek életében. A kutatás a migránsokra, a migráció által érintett családokra, valamint a lokális társadalmakra egyaránt fókuszál. E lokalitások, közösségek különösen sérülékenyek, érzékenyen reagálnak minden változásra, a migrációval járó nyereségekre és veszteségekre. A kutatás jelentőségét az adja, hogy egy aktuális, nagy horderejű jelenségre reflektál, ugyanakkor megközelítésében, szemléletében és módszereiben ötvözi a migráció-, a vidék-, valamint a romakutatások hagyományait. A közvetlenül és közvetetten érintettek megszólítása azt eredményezi, hogy mélyebben, a maguk összetettségében megismerjük a különböző migrációs pályákat, típusokat, s azokat a válaszokat, reakciókat, amelyeket a lokális közösségek és társadalmak a migráció keltette kihívásokra adnak. A folyamatok megértése a migrációs politika megalapozásához is segítséget nyújthat.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Aligha létezik Magyarországon valaki, aki legalább az ismerősei körében ne tudna olyan emberekről, családokról, akik ideiglenesen vagy a végleges elköltözés szándékával külföldre távoztak. A külföld felé irányuló migráció jószerivel az ország minden régiójában és településén jelen van; igaz, eltérő mértékben, ahogy a migráció következményei is különböző súllyal érintik az egyes helyi közösségeket. Kutatásunk célja, hogy a nemzetközi migráció által leginkább érintett három régióban – Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország – kiválasztott négy, több hátrányos helyzetű települést átfogó terepen a következő kérdésekre adjunk válaszokat. 1) Az adott településeken a különböző társadalmi csoportok körében a migráció milyen típusai jellemzőek, vannak-e eltérések a migrációt kiváltó okok, a migráció iránya, jellegzetességei és várható kimenetele között? 2) A migráció hogyan hat az érintett családok életére, miként változtatja meg a családon belüli szerepeket, pozíciókat és kapcsolatokat? 3) A migrációnak milyen pozitív és negatív hatásai mutatkoznak a vizsgált közösségeken belül? 4) Hogyan fogadja vissza az adott helyi társadalom a visszatérő migránsait, illetve mi vár a hazatérőkre, tudják-e itthon kamatoztatni a migráció során szerzett tapasztalataikat? 5) A fenti dimenziók alapján milyen különbségek ragadhatók meg a romák és nem romák, férfiak és nők migrációja között? 6) A migráció milyen nyereségekkel és veszteségekkel jár az érintett települések társadalmi viszonyai, a helyi gazdaság, az intézmények és szolgáltatások tekintetében?
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Labour migration from Hungary has become a mass phenomenon in recent years, although there are marked regional differences in rate and intensity. Our empirical research is based on interviews conducted with families of various social groups involved in migration, who are living in severely disadvantaged areas. During our research, we will endeavour to uncover and interpret the ‘push and pull factors’ that trigger migration; the role played by the ‘networks of migration’, as well as the typical characteristics of individual and family routes and paths of migration. In our analysis and interpretation of the differences pertaining to migratory decisions, strategies and the trajectories of migration of individuals and families, we will pay special emphasis to the aspects of ethnic background (Roma and non-Roma, specifically) and gender. Fundamentally, we wish to determine whether there are differences in the migratory decisions, and if there are differences among types and trajectories of migration and its expected outcomes when the migrant is Roma or non-Roma and whether gender plays a role. Another thing we wish to study is whether migration transforms family roles, statuses and relationships between family members, and if it does, in what manner and to what an extent, and, in the case of migrants returning, whether migration changes the status or position of families within the local community. Aside from families, we will focus on localities, endeavouring to uncover and explore favourable or unfavourable influences of migration by interviewing the most important local leaders and key actors, as we study the changes migration can trigger or fortify in local societies.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We start our research by presuming that the various patterns of internal and international migration would simultaneously be present in rural areas, transforming local economic, social and demographic relations. At the same time, international migration has become an accepted alternative for making a living to a wide scope of people who live in rural areas. In recent times this has become the single most important migration type. An integrated analysis of the findings of both migration research and rural research will help us determine the main types of migration, that are emerging in the most significantly disadvantaged rural regions, and the ways in which migration transforms the strategies, values and the aspirations of migrants and their families regarding making a living and their pathways to success and social mobility. Further, we are trying to find answers as to what happens to return migrants, and how they are subsumed into local society, and how the process of migration influences the structure and the quality of local economic and social resources and public services. We also want to identify triggers of circular migration: there are settlements from where a great number of Roma people had immigrated to Canada, then, after creating a temporary respite home, some of them left for the UK. A further question is how Roma migration transforms the internal relationships of local Roma communities, and the relationship they have to the majority society and also what differences, similarities and possible crossing points can be identified in the migration paths of Roma and non-Roma people.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Some studies estimate the number of people from Hungary working and living in another country, to be around 250 thousands. Hungary has started to play a part of the global trend of migration: according to Endre Sík, “Hungarian society has become ripe for migration” (ÉS, August 16,2013). It is perhaps not an exaggeration that this growing trend of migration abroad has become one of the most important developments of recent years, that has become a catalyst of significant change at the local level as well as nationwide. Migration reaches all sorts of people with the widest variety of educational and social status – Roma as well as non-Roma. The pushing factors of Roma migration also includes multiple exclusion alongside the necessity to make a living; the migration of Roma people is frequently accompanied by political sentiments and fears, both in the receiving and the sending countries.
Significant international research examines the demographic effects of migration at the national and the regional level, taking into account its influence on economics and the labour market (see the SEEMIG project at http://seemig.eu). Our research undertakes the task of exploring and understanding the effects of migration upon disadvantaged rural settlements and its influence upon Roma and non-Roma local communities. Our research will focus on migrants, specifically the families involved in migration and the effects thereof on their local societies. These localities and communities are especially vulnerable; they reveal a significant reaction to every change, and are sensitive to the gains and losses incurred by migration. The significance of this research is that it will reflect upon a current and substantial phenomenon; at the same time, its approach and methods will be embedded in the traditions of migration research, as well as those of rural and Roma research. Addressing those directly and indirectly involved in migration will result in a deeper knowledge of the various types of migration and their complexities, along with the answers and reactions given to the challenges posed by migration on local communities and societies. Understanding such processes may also give assistance to the formation of policies of migration.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
There is probably no one in Hungary today who does not have a person or a family in their circle of relations or friends/acquaintances who is living abroad, either temporarily, or with the intention of permanent settlement. International migration is present in all regions and settlements of this country, albeit differently and to varying extents, while the results of migration influence local communities in a similarly varied way and to a different extent. Our research endeavours to find answers to the following questions – posed at four research sites with multiple disadvantages found in the three regions of Hungary most involved in international migration – the Southern Transdanubian region, the Southern Plains region and in Northern Hungary:
1) What types of migration are characteristic to various social groups at the given settlement and are there any differences in the factors triggering migration, its direction, its characteristics and its expected outcome?
2) How does migration influence the lives of the families involved and how does it change family roles and social positions within the local communities?
3) What sort of positive and negative effects has migration had within the examined communities?
4) How does local society react to its return migrants and what situations await those who return – can they expect to profit in Hungary from their migration experiences?
5) Based upon the above, what differences can be ascertained between the migration of Roma and non-Roma families, and between men and women?
6) What are the gains and losses that migration will bring to local social relationships, to the local economy, and to institutions and services?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
