Adalékok az Árpád-kori művészet történetéhez. I.  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
112126
típus PD
Vezető kutató Havasi Krisztina
magyar cím Adalékok az Árpád-kori művészet történetéhez. I.
Angol cím Contributions to the History of Art of the Arpadian Age. I.
magyar kulcsszavak Művészettörténet, 11-13 századi művészet, építészet, Eger, középkori székesegyházak
angol kulcsszavak Art Histoy, Art and Architecture of 11-13th Centuries, Eger, medieval cathedral
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)90 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)5 %
Ortelius tudományág: Régészet
Ásványtan, kőzettan (Komplex Környezettudományi Kollégium)5 %
Ortelius tudományág: Ásványtan
zsűri Kultúra
Kutatóhely Művészettörténeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2015-02-01
projekt vége 2020-01-31
aktuális összeg (MFt) 8.976
FTE (kutatóév egyenérték) 2.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az „Adalékok az Árpád kori művészet történetéhez I.” című posztdoktori pályázat célja, hogy a korszak magyarországi művészetének vizsgálatához járuljon hozzá alapkutatásokkal. A három éves kutatási program fókuszában a középkori egri székesegyház 11–13. századi emlékanyagának és építéstörténetének feldolgozása áll. Ez magába foglalja az elpusztult székesegyházból fennmaradt kőfaragványok feldolgozását és katalogizálását, valamint a székesegyház még in situ látható Árpád-kori maradványainak helyszíni vizsgálatát, felmérését és dokumentálását. Különös tekintettel a székesegyház román kori részeire, beleértve az 1204-es királytemetkezés emlékének tekinthető boltozott sírkamra komplex, interdiszciplináris módszerekkel történő kutatását. Az OTKA-projekt során az 1200 körüli egri székesegyházból ismert nagyszámú fehér, szürkés színű márványfaragvány már korábban megkezdett anyagvizsgálatait folytatva szeretnénk a témában zajló interdiszciplináris kutatásokat kiterjeszteni az Árpád-kori művészet más, fehér- és színes márványokat, márványszerű-kőanyagokat felhasználó emlékeinek vizsgálatára és anyagmeghatározásaira. A kutatási program célja összességében, hogy az egri székesegyház 1200 körül zajlott újjáépítésének részletes elemzésén, művészettörténeti-művészetföldrajzi kontextusának vizsgálatán keresztül rávilágítson a 12., és kora 13. századi magyarországi művészet egyes jelenségeire. A kutatás eredményeképp lehetővé válna az ismereteknek egy monografikus munkában történő összefoglalására, az OTKA program többek között e monográfia elkészítését és kiadásra való előkészítését célozza.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
16. században elpusztult középkori egri székesegyház Árpád-kori épülete – noha területét a 19–20. század folyamán számos régészeti ásatás érintette – s feltárt emlékanyagának zöme a kutatás számára kevéssé ismert. Hiányzik a korábbi feltárási dokumentumok eredményeinek alapos feldolgozása, kimerítő összegzése és közreadása. E hiányok pótlása – az archív dokumentumok feldolgozása, digitalizálása és publikálása, adatbázisban történő rögzítése – alapvető lenne. A pályázónak a román kori székesegyházra vonatkozó utóbbi években zajlott kutatásai több új, tovább vizsgálandó, tisztázandó kérdést hoztak felszínre az épülettel kapcsolatban, többek között a román székesegyház keleti és nyugati részének elrendezéséről, szintadatairól, valamint a főhajó közepén feltárt, boltozott sírkamra datálásáról és rendeltetéséről. Mind a pontos, hiteles, szakszerű alaprajzok, nézet- és metszetrajzok elkészítése, mind az egyes épületrészek egymáshoz való viszonyának meghatározása alapfeladat. Ez az épület még meglévő (ám rohamosan pusztuló) falmaradványainak, alaprajzának részletes és hitelesítő felmérésével, dokumentálásával, szintezésével megvalósítható. A román kori székesegyház kőtárakban őrzött kőfaragványainak és az egri anyaggal összefüggő hazai emlékeknek a feldolgozása a korszak építészetéről, épületszobrászatáról alkotható ismeretek árnyalásához járul hozzá. A tágabb kitekintésben végzett (helyszíni és archívumokban folytatott) vizsgálatok pedig a 12. századi építészetünk megítéléséhez, az arról alkotott kép pontosításához, valamint a korszak tudománytörténeti forrásaihoz szolgálnak új adatokkal.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A középkori egri székesegyház egyrészt a helyszínen látható, az elmúlt évtizedben rohamosan pusztulásnak induló épületmaradványokból, másrészt több száz kőfaragványból áll. Ezek jelentik az építéstörténetének elsődleges forrásait is. A munka ezek feldolgozásán, vizsgálatán, elemzésén keresztül mutatná be a kora Árpád-kori, valamint a 12-13. századi székesegyházat és annak művészettörténeti helyét. A helyszíni dokumentáció eredményeképp elkészül az Árpád-kori székesegyház és környezetének részletes felmérése, valamint kőfaragványainak feldolgozása. Ezek nyomán a kutatás számára pontos, használható összesítő alaprajzok, nézet és metszetrajzok, valamint teljes faragványkatalógus fog a rendelkezésre állni. A 12. század végi székesegyház-újjáépítés jelentőségét növeli, hogy szoros összefüggésbe hozható az 1204-es királytemetkezéssel, melynek építészeti emléke a templomon belül megragadható. Imre király (1196–1204) temetkezésének helyt adó egri székesegyház 12. század végi, kora 13. századi újjáépítéséről tanúskodó – a szakma számára is alig ismert – emlékanyag kvalitásos és nemzetközi összefüggésben is kiemelkedő jelentőségű. A töredékek a szentélybelső liturgiailag kiemelt részeinek polikróm, márvány rekesztőarchitektúrával, opus sectile díszpadlóval történt felékesítéséről tanúskodik. A munkák a királyi kancellárként is működő Katapán püspök (1198–1217) korára tehetők. Az Egerben felhasznált márványról a már megkezdett természettudományos és művészettörténeti kutatások kimutatták a helyi eredetet. Az egri, valamint a korai magyarországi művészetben felhasznált márványok, márványszerű kőanyagok proveniencia kérdéseinek interdiszciplináris vizsgálatával e téren egységes vizsgálati anyaggal és kiindulási alappal rendelkeznénk. Ezáltal kibővülhetnek ismereteink a korai, 11–12. századi márványmunkákról, számos proveniencia (műhely) kérdés árnyaltabb megvilágításba kerülhet. Mindez fontos adalékokat szolgál a hazai bányahelyek és importált műalkotások kérdéséhez. Az interdiszciplináris vizsgálatok a természettudományok (geológia, archeometria) mellett más társtudományok (régészet, történelem) és korszakok (ó- és újkor) kutatásaihoz is fontos adalékokkal szolgálnak

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Magyarországon a 12. század második felében a legtöbb István király által alapított, 11. századi eredetű székesegyház újjáépítése, átépítése folyamatban volt, vagy befejezéséhez közeledett. A későközépkori átépítései és újkori pusztulása ellenére román kori maradványainak jelentős részét őrző egri székesegyház meghatározó szerepet játszott az Árpád-kor művészetében. Püspökei szoros kapcsolatot ápoltak a királyi udvarral és 1204-ben Imre király e székesegyházba temetkezett. A kutatás a székesegyház román kori emlékeinek, helyszíni maradványainak, és az ásatások során, illetve gyűjteményekből előkerült kőfaragványainak dokumentálását, természettudományos vizsgálatokkal kiegészülő feldolgozását célozza. Mindezek kiegészülnek a román kori egri székesegyház tágabb művészettörténeti kontextusával: egyrészt az Eger környéki 12–13. századi templomépítkezések feldolgozásával és dokumentálásával, másrészt az egri székesegyház 1200 körüli átalakításával párhuzamos jelenségeket mutató építkezések – Pécs, Esztergom, Győr Székesfehérvár – emlékanyagának egy-egy szegmensének vizsgálatával. A kutatási program eredményeként elkészülhet annak a monográfiának a kézirata, amely a pályázó „A középkori egri székesegyház az 1200-as évek elején. Király, püspökök és újjáépülő székesegyházak a korabeli Magyarországon” című PhD-disszertációján alapul. A kutatás alapvető célja a múlt, a magyarországi művészettörténet, történelem e forrásértékű és szemünk előtt rohamosan pusztuló emlékének lehető legalaposabb dokumentálása és tudományos feldolgozása. Eképp való megőrzése, a róla összegyűjtött ismeretek átadása és közkinccsé tétele a szakma és a társadalom szélesebb rétegei számára.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the post-doctoral project „Contributions to the History of Art of the Arpadian Age. I.” is to contribute – with basic research – to the examination of the Hungarian art of that period. The three-year research program is focused on the elaboration of the relics and history of architecture of the Eger Medieval Cathedral from the 11–13th centuries. This includes processing and cataloging remains of the stone carvings of the destroyed cathedral, as well as the on site inspection, survey and documentation of the - still in situ visible – Arpadian Age remains of the cathedral. In particular the Romanesque parts of the cathedral, including documentation and complex research - with interdisciplinary methods - of the vaulted burial chamber, considered as the royal burial monument from 1204. In the framework of OTKA project continuing the already started material testing of the known large number of white, gray-colored, marble carvings of Eger Cathedral from 1200, I would like to extend the ongoing interdisciplinary researches on examination and definitions of other memories from Arpadian Age art using white and colored marbles, marble-like stone materials. The overall aim of the research project is to highlight on specific phenomenon of Hungarian art from the 12th and early 13th century through the detailed analysis and examination of art historical and geographical context of Eger Cathedral reconstruction that took place around 1200. The result of the research would allow summarizing the gained knowledge in one monograph work. Therefore the arrangement, extension and preparation for release of monograph would be aimed in the framework of the OTKA program.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Most of the excavated relics of the Arpadian Age building of the destroyed in the 16th century medieval cathedral of Eger, even though the area has affected a number of archaeological excavations in the 19th–20th centuries are little known for the research, and an exhaustive summary, in-depth processing and publication of results of previous exploration documents are missing. Essential would be a remedy of these deficiencies, digitization and publication of archival documents, database record. Applicant’s researches of Romanesque cathedral in recent years brought up several new questions in connection with building, inter alia, level data of the layout of the eastern and western parts of the Romanesque Cathedral, dating and destination of the vaulted burial chamber revealed in the nave. Determination of the relationship among all correct, authentic, ground-plans, views and cross sections, both the individual building components is a basic task. It could be feasible with detailed and verified surveying, leveling and documenting of wall remains of this – still existing (but rapidly decaying) – building. The processing of the preserved carvings of the Romanesque cathedral and relics associated with the Eger materials contributes to shade knowledge on architecture, sculptural ornaments of that period. The wider outlook (on-site and in archives) researches could provide additional material on assessment of our 12th century architecture and on refinement of the existing image.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
On the one hand the medieval Eger Cathedral consists of the visible building remains which in the past decade are rapidly felt into decay and on the other hand the hundreds of stone carvings. They are the primary sources of the construction history. The work, through analysis, processing and examination, will demonstrate the early Arpadian Age, in particular the cathedral in early 13th century and its place in art history. As a result of the on-site documentation, the detailed assessment of the Arpadian Age cathedral and its environment, as well the stone carvings processing will be completed. According to these, for the research will be available the accurate, usable aggregate ground-plans, view and sectional drawings, as well a full catalog of carvings. The importance of the late 12th century reconstruction of the cathedral increased by a close connection with the funeral of King in 1204, which architectural remains could be grasp within the church. The relics, hardly known for the experts are testifying the reconstruction of the late 12th century, early 13th century Eger Cathedral, burial place of King Emeric (1196–1204), are very important as in quality, as in the international context. The fragments show that the key liturgical parts of the sanctuary interior are decorated by polychrome marble Chorschranken and opus sectile floor. The work could be dated when Katapán Bishop (1198–1217) also functioned as a royal chancellor. The already started and ongoing scientific and art historical researches have shown the local origin of the marble used in Eger. With the interdisciplinary examination of the provenance questions of the used marbles, marble-like stone materials in Eger and in Hungary at that period, we could achieve a homogeneous and initial base in this area. In this way our knowledge on the early, 11th–12th century marble works could be extended and a number of provenance issues may get more nuanced perspective. This provides an important contribution to the issue of the mining sites and imported works of art. Interdisciplinary examinations could be an important platform for research efforts in the natural sciences (geology, archaeometry), other co-sciences (archeology, history), and periods.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
At the second half, end of 12th century in Hungary, most cathedrals from 11th century, founded by King Stephen, were under rebuilding and reconstruction was ongoing, or close to be finished. Cathedral of Eger, despite of its reconstruction in the late Middle Ages and destruction of a significant part in modern times, guarding Romanesque remains, played a crucial role in the art of Arpadian Age. At the turn of 12th–13th centuries its Bishops were in a close contact with royal courtyard and in 1204 King Emeric was buried in this cathedral. The research aims documenting the relics of the Romanesque cathedral, remains of the site, the excavated stone carvings collection and their processing with additional scientific investigations. As a complement, broader art historical context of the Romanesque cathedral of Eger will be provided: on the one hand with the processing and documentation of the church buildings around Eger in 12–13th centuries, on the other hand, with the examination of some segments of similar relics from the parallel to Eger Cathedral building construction in late 12th, early 13th, like Pécs, Esztergom, Győr. As a result of the research program the manuscript of the monograph, which is based on the applicant’s PhD thesis could be completed. The one basic aim of the research is the best possible documentation, scientific processing and preservation of these relics which are value – but rapidly decaying before our eyes – sources of the Hungarian history of art and history as well. In this way preserve it, deliver and make public property the accumulated knowledge to professions and wider society.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási program során elkészült a középkori egri székesegyház Árpád-kori, valamint az Eger-környéki román kori templomok emlékanyagának művészettörténeti dokumentációja és kőfaragványainak szakkatalógusa. Az Árpád-kori egri székesegyház monografikus feldolgozása részletesebb fejezettel bővült (Imre király temetkezése, illetve a festett díszű román kori töredékek), a kézirat további fejezetei pedig több új és pontosabb adattal gazdagodtak. Részletesebb feldolgozás (katalógus, felmérés) és publikáció készült a székesfehérvári királyi bazilika 11. századi márványfaragványainak és opus sectile díszpadlójának töredékeiről. Pécsen a székesegyház 12. századi faragványcsoportjainak felmérése, kutatás- és gyűjteménytörténeti forrásainak feltárása, feldolgozása kezdődött el. A fenti emlékekkel is összefüggő 11. századi kisépítészeti együttesek, márványmunkák közül Zalavár és Pécsvárad töredékeinek, valamint Somogyvár, Csoltmonostor és Kutaspuszta 12. századi maradványainak művészettörténeti vizsgálatára, dokumentációjára került sor. A kutatási programban érintett műtárgyakról az MTA CSFK Földtani- és Geokémiai Intézetében készültek természettudományos vizsgálatok, anyagmeghatározások, amelyek az egyes töredékek proveniencia-kérdéseinek tisztázásához és az Árpád-kori művészetben használt kőanyagok feltérképezéséhez szolgálnak újabb adatokat. A felsorolt emlékcsoportokról műtárgyfelvételek is készültek.
kutatási eredmények (angolul)
The art history documentation of records of the medieval Eger cathedral and of the Romanesque churches of the Eger region and the subject catalogue of their stone carvings were completed during the research program. A more detailed chapter (King Imre's /1196-1204/ burial place, painted Romanesque fragments) was added to the monograph of the Eger cathedral in the Arpadian era, and the other chapters of the manuscript were enriched with new and more accurate data. More detailed processing (catalog, survey) and publication of fragments of 11th century marble carvings and opus sectile flooring of the Royal Basilica of Székesfehérvár were completed. The survey of the 12th century carving groups of the cathedral, the exploration and processing of research and collection history of their sources began in Pécs. From the marble works of the 11th century small architectural ensembles related to the above mentioned memorials, fragments of Zalavár, Pécsvárad, as well as 12th century remains of Somogyvár, Csoltmonostor, Kutaspuszta were art historicaly examined and documented. The scientific researches, stone materials and painting definitions were made at the Institute of Geology and Geochemistry of the Research Centre for Astronomy and Earth Scinces (HAS), which serve to add further records to the clarification of the questions of provenance of the individual fragments and to map the stone materials used in Arpadian art. Works of art pictures of the listed memory groups also were made.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112126
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Havasi Krisztina: Román kori emlék Európa keleti peremén. A halicsi Szent Pantaleon-templom és a magyarországi művészet., Művészettörténeti tanulmányok Tóth Sándor emlékére. Szerk. Takács Imre, Budapest 2019, 43-64., 2019
Havasi Krisztina: Marble works and marble floors in medieval Hungary in the late 12th century. Fragments of a choir screen and opus sectile from the medieval cathedral of Eger and its artistic connections, ANNALES UNIVERSITATIS APULENSIS SERIES HISTORICA 19: (Special Issue) pp. 215-224., 2019
Havasi Krisztina: Romanesque Sculpture in Medieval Hungary, In: Barral i Altet, Xavier; Lővei, Pál; Lucherini, Vinni; Takács, Imre (szerk.) The Art of Medieval Hungary, Viella (2018) pp. 145-163., 2018
Havasi Krisztina: A kácsi bencés apátság román kori kőfaragványai., Művészettörténeti Értesítő LXIV. (2015), 5–43., 2015
Havasi Krisztina: Egy festett díszű román kori kapuzat és a középkori egri székesegyház kifestésnek töredékei., Ars Hungarica XLI. (2015/2), 222–254., 2015
Havasi Krisztina: "Cuius corpus requiescit in ecclesia agriensi...", Archaeológiai Értesítő 142, pp. 129-166., 2017
Havasi, Krisztina: The Provostry Church of the Virgin Mary in Székesfehérvár, The Art of Medieval. Ed. Barral i Altet, Xavier; Lővei, Pál; Lucherini, Vinni; Takács, Imre. Roma, 2018, pp. 359-366. , 8 p., 2018
Havasi, Krisztina: Romanesque Sculpture in Medieval Hungary, The Art of Medieval Hungary. ed. Barral i Altet, Xavier; Lővei, Pál; Lucherini, Vinni; Takács, Imre. Roma,Viella, (2018) pp. 145-163., 2018
Havasi, Krisztina: The Medieval Cathedral of Pécs, The Art of Medieval Hungary. Ed. Barral i Altet, Xavier; Lővei, Pál; Lucherini, Vinni; Takács, Imre. Roma 2018, pp. 367-373., 2018
Havasi Krisztina: Bevezető a székesfehérvári „királyi bazilika” 11. századi márványfaragványainak anyagvizsgálatához. Introduction to material analysis of the 11th century marble carvings, Interdiszciplinaritás. Archeometriai, régészeti és művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Ridovics, A; Bajnóczi, B; Dági, M; Lővei, P. Budapest 2017, 99-115., 2017
Havasi Krisztina: A király új palotája. Megjegyzések a kora 13. századi óbudai rezidencia művészettörténeti helyéhez = A New Palace for the King. Remarks on the Place in Art History of the, Benkő, Elek; Orosz, Krisztina (szerk.) In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások "az ország közepén" Budapest 2015, pp. 405-469., 2015
Havasi Krisztina: The Medieval Cathedral of Pécs, In: Barral i Altet, Xavier; Lővei, Pál; Lucherini, Vinni; Takács, Imre (szerk.) The Art of Medieval Hungary, Viella (2018) pp. 367-373., 2018
Havasi Krisztina: The Provostry Church of the Virgin Mary in Székesfehérvár, In: Barral i Altet, Xavier; Lővei, Pál; Lucherini, Vinni; Takács, Imre (szerk.) The Art of Medieval Hungary, Viella (2018) pp. 359-366., 2018
Havasi Krisztina: "Cuius corpus requiescit in ecclesia agriensi...", ARCHAEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ (BUDAPEST) 142: (1) pp. 129-166., 2017
Havasi Krisztina: Bevezető a székesfehérvári „királyi bazilika” 11. századi márványfaragványainak anyagvizsgálatához. Introduction to material analysis of the 11th century marble carvings of the Székesfehérvár "royal basilica", In: Ridovics, A; Bajnóczi, B; Dági, M; Lővei, P (szerk.) Interdiszciplinaritás. Archeometriai, régészeti és művészettörténeti tanulmányok, Magyar Nemzeti Múzeum; Szépművészeti Múzeum (2017) pp. 99-115., 2017
Havasi Krisztina: Egy festett díszű román kori kapuzat és a középkori egri székesegyház kifestésnek töredékei., Ars Hungarica XLI. (2015/2), 222–254., 2015
Havasi Krisztina: A kácsi bencés apátság román kori kőfaragványai, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ LXVI: (1) pp. 5-43., 2015
Havasi Krisztina: A király új palotája. Megjegyzések a kora 13. századi óbudai rezidencia művészettörténeti helyéhez = A New Palace for the King. Remarks on the Place in Art History of the Early 13th-Century Royal Residence at Óbuda, In: Benkő, Elek; Orosz, Krisztina (szerk.) In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások "az ország közepén" = Archaeological, art historical and historical researches 'in the Middle of the Kingdom', MTA BTK Régészeti Intézet (2015) pp. 405-469., 2015



vissza »