A foglalkoztatás lokációja: migráció, ingatlanpiac, ipari koncentráció
Angol cím
Location of employment: Migration, Housing, and Industrial concentration
magyar kulcsszavak
Munkaerő piac, ingatlanpiac, agglomeráció
angol kulcsszavak
Labor market, Agglomeration, Housing market
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Munkaerő-gazdaságtan
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Horváth Áron
projekt kezdete
2014-09-01
projekt vége
2018-08-31
aktuális összeg (MFt)
9.727
FTE (kutatóév egyenérték)
1.71
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás során a gazdasági fejlettség és a munkaerő lokációjának összefüggéseit vizsgáljuk. A kutatás fókusza a térszerkezet foglalkoztatásra és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálata. A térszerkezet vizsgálata során a termelés térbeli elhelyezkedésének a gazdasági szereplők viselkedésére gyakorolt externális hatásait is elemezzük. A kutatás feltárja a gazdasági aktivitás térbeli koncentrációja és a helyi piacok kapcsolatát, szándékaink szerint települési szinten. Az összefüggéseket ugyanakkor tágabb kontextusba helyezzük, a lakáspiac befolyásoló hatását is vizsgálva. A kapcsolat feltárásához részletes általános egyensúlyi modellkeretet használunk, amely a tőkejószágok és a munkaerő mellett a területi elhelyezkedés előnyeit is figyelembe veszi, választ adva így migrációval kapcsolatos kérdésekre is. A projektben magas szintű analitikus eszköztárat alkalmaznánk. A kutatás során munkapiaci és városgazdasági jelenségek leírására alkalmazott általános egyensúlyelméleti modelleket használunk a jelenségek leírására. Az empirikus eszköztár arzenálja közül pedig nemparametrikus koncentrációs indexek és a panelbecslések lesznek meghatározóak. Becsléseinket magyarországi adatokon végezzük, de a kutatás eredményei nemzetközi érdeklődésre tartanak számot.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatási program két részből áll. Az első során a térbeli gazdasági koncentráció szektorális jellemzőit és alakulását vizsgáljuk. A második részben egy térbeli egyensúlyi modellt alkalmazunk a városok fejlődésének megértésére. A térbeli változásokat kiváltó eseményeket részben az első kutatási rész változásai alapján azonosítjuk. A két kutatási rész során az alábbi hipotéziseket elemezzük: - H1 Az emelkedő termelési externáliák erősődő térbeli koncentrációhoz vezetnek, de a hatások iparáganként különbözőek, elsősorban az iparág FDI és külkereskedelmi intenzitásától függően. - H2 A termelékenység változása lokálisan mind a jövedelmeket mind a lakáspiacot befolyásolja, és a lakáspiac alkalmazkodásának sebessége segíti a munkaerő hatékony térbeli elhelyezkedését. A kutatás jelentős mennyiségű adatot használ fel, sőt, a munka során magunk is állítunk össze teljesen új adatbázisokat és indikátorokat, amelyekkel mindezidáig nem dolgoztak kutatók. Úgy véljük, hogy a kutatómunka mellett ezen adatfeldolgozás is önálló értéket képvisel.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A gazdaság térszerkezete, ezen belül is a foglalkoztatás és a jövedelmek alakulása iránt folyamatosan növekszik a figyelem. Mindenki számára ismert, hogy még az Európai Unió is regionális szinten irányítja a felzárkózás elősegítésére szánt fejlesztési forrásainak útját. Sok más ok mellett ezért is lényeges a termelés, és a termelési tényezők térszerkezetének alakulása mögött zajló mozgatórugók feltárása. A munkaerőpiaci fókusz esetében ez azt jelenti, hogy a mobilitást befolyásoló tényezőket vizsgáljuk. Kutatásunk során ezeknek a tényezőknek a viselkedését vizsgáljuk magyarországi adatokat felhasználva. Ennek eredményeképpen részletes és kidolgozott képet kapunk a magyarországi termelési ágazatok, és a dolgozók viselkedésének földrajzi jellemzőiről. A múlt és a jelen feltárása segítheti a gazdaságpolitikai eszközök hatékony kialakítását. Például, az ipari klaszterek léte sokak számára ismert, de a szerepük, hatásuk vizsgálata nem lezárt kérdés. Vajon kell-e támogatást adni a cégeknek az egymás mellé településüket elősegítendő? Vagy a hasonló vállalatok közelségéből származó előnyök már önmagában elegendőek a foglalkoztatás további bővüléséhez? A kutatás második részében a helyi településpolitika számára tárunk fel döntési szempontokat. Amennyiben a kutatás során bebizonyosodik, hogy a lakáspiac fejlődése képe gyorsítani vagy lassítani a hatékonyabb helyi egyensúlyhoz való alkalmazkodást, akkor a döntéshozók számára egyértelmű üzenet adódik az új településrészek bővítéséről.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás során a gazdasági tevékenység iparági térszerkezetének a fejlődésre kifejtett hatását vizsgáljuk, települési és agglomerációs szinten. Azt kutatjuk, hogy a térszerkezet milyen kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A kutatás fókuszában a térszerkezet és a gazdaság jelenlegi, illetve jövőbeli alakulásának összefüggései állnak, nevezetesen, a kutatás a foglalkoztatás helyi szintű alakulásának tényezőit tárja fel. A lokális fejlődés eredendő okának feltárása összetett kutatást igényel. Amikor a helyi gazdaság virágzik, akkor a bevándorlás nagyobb a városba, és a lakáspiac is élénk. De a tényezők közötti oksági viszonyok nem egyértelműek. Ezeknek a kapcsolatoknak a kiderítéséhez szimultán – úgynevezett általános egyensúlyi – gondolkodás szükséges. A kutatás eredményeként a helyi fejlesztéspolitikai eszköztár hatékonyabban alkalmazhatóvá válik. A döntéshozók kvantitatív szempontokat kaphatnak céljaik elérése közti dilemmák vizsgálatához: milyen mértékben érdemes az ipari parkokat támogatni, vagy mennyire érdemes új lakóterületeket kialakítani a város szélein.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. This research aims at analyzing the relationship between the spatial structure of the labor force and economic development. The focus of the research program is to unveil how spatial structure affects the behavior and performance of both households and firms. Discussing spatial structure or economic geography we consider the location of production in space, the interaction between as well as the externalities enjoyed or suffered by economic agents. The research will look at the relationship between the concentration of economic activity and location decision of new entrants and performance of existing firms at the local – often municipal - level. To understand the spatial behavior of production and production inputs, a broader context is necessary, hence we include not only capital and labor but also land, housing and externalities. In a comprehensive model, labor reacts to shocks to firm performance and wages but migration is influenced by housing opportunities and preferences for amenities. The project will rely on using general equilibrium models of international, labor and urban economics as well as various tools of empirical investigations such as non-parametric spatial concentration indices or panel data regressions. While we plan to use Hungarian data, the research will not be Hungary-specific, the aim is to find results that have international relevance.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. We plan two research projects. The first will look at industry and sector differences in the state and evolution of concentration patterns. The second use a spatial equilibrium model to understand urban development, making use of data and evidence from project one. Accordingly, our key hypotheses are the following. - H1 Growing production externalities lead to increasing spatial concentration over time, but substantial differences may exist by industrial sectors – depending on the role of FDI and trade. - H2 Productivity shocks affect both wages and property prices, and the housing market affects the evolution of efficient labor distribution. Importantly, the projects within this research are quite data intensive and accordingly, a great deal of work related to data will have to be done. We believe that compiling these databases is a useful contribution in itself.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. There is growing policy interest in the spatial structure of the economy, in particular regarding employment and earnings. Even the EU sets its development policy at the regional level and targets regional cohesion. Understanding the spatial behavior of industrial inputs and production itself is key in supporting these decisions. The focus on the labor market means that we will concentrate on the factors influencing mobility. In this research the nature of these factors is analyzed based on Hungarian data. As a result, we will have a broad and elaborate description of the agglomeration characteristics of firms and employment. Understanding the past and present may help in using policy tools more effectively. For example, the role of industrial clusters is broadly debated. Is it necessary to give financial support in order to foster their agglomeration? Or are the local externalities enough to have agglomerating employers? In the second part of the research, we provide ammunition to local developments: if it turns out that the housing market’s rigidity blocks the more effective local outcome, local governments would have a clear argument for an active housing policy.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. This research aims at analyzing the geography of economic activity – its concentration across municipalities, the agglomeration of certain industries or types of people. We are interested in how this geography can be related to economic development. The focus of the research program is to unveil how spatial structure affects the present and the future of the local economy. The research will look at the relationship between the concentration of employers and performance at the local level. Identifying the original cause of local development is difficult. When the economy accelerates, migration is significant towards the city, and the housing market booms. But it’s not obvious to find the causal links in this process. Simultaneous – so-called general equilibrium – analysis is needed. As a result, local development policy could become more effective. This research gives new quantitative aspects to decision makers: to what extent industrial parks should be supported, how flexible the local government should be in creating new residential zones.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
dd A kutatás központjában a helyi gazdasági és népességi folyamatok feltérképezése állt. Becsléseinket magyarországi illetve közép-európai adatokon végezzük, de a kutatás eredményei nemzetközi érdeklődésre tartanak számot. Mindegyik projekt erős empirikus fókusszal bírt, és mindegyik esetében fontos volt az adatbázis fejlesztés.
Az első kutatási projektben a települési jellemzők, a gazdasági hatások és az ingatlanárak kapcsolatát elemeztük. A települések jellemzői erősen befolyásolják a magyarországi lakásárakat. Az agglomerációs hatások és az ott élők átlagos jövedelme mellett a települések természetföldrajzi jellemzői, elsősorban a víz közelsége illetve az árvízi kockázatnak is erős hatása van a lakásárakra. A gazdaági környezet és ingatlanpiac között Magyarországon a nemzetközi eredményekhez képest gyengébb a kapcsolat. A 2008-as válság előtt a legfontosabb a helyi cégeknél dolgozók aránya, utána viszont a belső migráció és demográfiai folyamatok voltak.
A kutatás másik témája az agglomerációs hatások és ipari koncentráció elemzése volt. Azt találtuk, hogy az agglomeráció és termelékenység közti kapcsolat értéke alacsonyabb, amikor kisebb területi egységeket tekintünk. Egymillió vállalat adatait geokódolva azt láttuk, hogy az nemcsak Magyarország, de az egész közép-európai régió is kevésbé koncentrált területileg, mint Nyugat-Európa.
kutatási eredmények (angolul)
The research uncovered patterns of localized population dynamics and economic activity. The analytic work was carried out on Hungarian and Central European data, but some results are interesting at an international level. All projects have had a strong empirical focus, and building datasets was integral to all of them.
The first group of projects focused the relationship between population, local labor markets, property prices and amenities. We found that property prices in Hungary are affected agglomeration forces, local income levels as well as geographical features. In particular, proximity to water and inundation risk have a complex impact on prices. We also found that the interaction between the local labor market and property market is weaker than international evidence would suggest. Before the 2008 crises the local employment share mattered, while after 2008 population dynamics were more important.
The second group of projects dealt with agglomeration forces and industrial concentration. We found that the relationship between productivity and agglomeration is smaller when measured for smaller spatial units. Geocoding data for a million firms in Central Europe, we found that industrial concentration is slightly lower in the region compared to Western Europe.
Békés G: Measuring regional competitiveness, Budapest: Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 31 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2015/29.), 2015
Békés Gábor, Horváth Áron, Sápi Zoltán: Lakóingatlan-árak és települési különbségek, Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 39 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2016/21.), 2016
Gábor Békés, Áron Horváth, Zoltán Sápi: Flood risk and housing prices, Budapest: Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 27 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2016/20.), 2016
Békés G, Harasztosi P: Grid and shake - spatial aggregation and robustness of regionally estimated elasticities, Budapest: Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 28 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2015/26.), 2015
Békés G, Ottaviano GIP: Micro-founded measurement of regional competitiveness in Europe, Budapest: Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 27 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2015/25.), 2015
Békés Gábor, Muraközy Balázs: Beszállítói termékek a magyar feldolgozóiparban, Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 35 p. (Műhelytanulmányok = Discussion Papers; MT-DP 2016/19.), 2016
