 |
Szelf-koncepciók az ókori és középkori filozófiában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112253 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Bene László |
| magyar cím |
Szelf-koncepciók az ókori és középkori filozófiában |
| Angol cím |
Conceptions of self in ancient and medieval philosophy |
| magyar kulcsszavak |
szelf, személy, lélek, etika, ismeretelmélet, metafizika |
| angol kulcsszavak |
self, person, soul, ethics, epistemology, metaphysics |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Filozófia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Filozófiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bárány István
Bodnár M. István
Borbély Gábor
Kendeffy Gábor
Lautner Péter
Németh Attila
Ruzsa Ferenc
Simon Attila
Steiger Kornél
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2019-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
20.610 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
11.41 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás keretében a szelf fogalmával kapcsolatos filozófiai problémák premodern történetének különféle vonatkozásait kívánjuk vizsgálni. Közelebbről a görög-római filozófiára összpontosítunk, továbbá nyomon követjük az ebben a hagyományban felmerült eszmék sorsát a patrisztikus és a középkori gondolkodásban. Emellett megvizsgálunk az ókori India vallás és filozófiai hagyományaiban kidolgozott koncepciókat a szelfre vonatkozólag - ez lehetővé teszi, hogy komparatív nézőpontból tekintsünk az önértelmezés európai módjaira. Módszertanilag a szelf fogalmának tágas értelmezéséből indulunk ki, mely magában foglalja a társas dimenziót, és nem korlátozódik a szubjektív tapasztalat szférájára. Emellett igyekszünk megfelelő súllyal figyelembe venni az említett hagyományokban kibontakozó diskurzus belső logikáját. Mindazonáltal nem törekszünk arra, hogy teljes, szisztematikus feldolgozását adjuk a szelf-koncepciók premodern történetének. Ehelyett olyan témákra összpontosítunk, amelyek vonatkozásában esély van a nemzetközi kutatás szempontjából is jelentős előrelépésre. Példaként említhetjük az "önmagunk gondolásának" epikureus tanát, az isteni szelfekre vonatkozó peripatetikus és platonikus elméleteket, az öntudat kései újplatonikus teóriáit, vagy a felelősség ágostoni koncepciójának személyközi vonatkozásait. További célunk, hogy e témát meghonosítsuk a magyar tudományosságban. Ennek érdekében meg kívánunk szerkeszteni egy, kutatásunk legfontosabb eredményeit összegző gyűjteményes kötetet a premodern szelf-koncepciókról. Összességében tizenöt angol és tizennégy magyar nyelvű cikket tervezünk, valamint öt forrásszöveg kommentált fordítását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Munkahipotézisünk szerint jogos és filozófiailag releváns a szelf fogalmának újkor előtti történetére rákérdezni. Ezt egyesek megkérdőjelezték, ám mi azon kutatók véleményét osztjuk, akik jogosultnak tekintik a szelf fogalmának használatát antik és középkori szövegek értelmezésében. A görög-római filozófiában sokrétű diskurzus alakult ki azon kérdésekre vonatkozólag, hogy kik vagyunk, miként értelmezzük és mivé tegyük önmagunkat. Az antikvitás és a középkor filozófusai - főként etikai ismeretelméleti és metafizikai összefüggésben - érdekes elemzéseit dolgozták ki azon önvonatkozó viszonyoknak, melyeknek közük van az említett kérdésekhez. A konkrét kérdések, melyeket történeti nézőpontból szándékozunk megvizsgálni, a következők: A) önvonatkozó viszonyok az etikában; B) ismeretelméleti és pszichológiai problémák: önismeret és öntudat; C) a szelf metafizikai problémái: személyes azonosság, egyediség és embert meghaladó szelfek; D) a szelf narratív szerveződése; E) személyközi és társas viszonyok: önmagunk és más személyek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk több szempontból is jelentős:
1) Az önmagunkkal törődésről, önismeretről stb. folyó antik és középkori diskurzust sajátos történeti jelenségnek tekintjük, a maga fogalmi, kulturális és társadalmi előfeltevéseivel, melyek a mai gondolkodásmódtól idegennek bizonyulhatnak. Mindamellett úgy véljük, az újkor előtti szelf-koncepciók sok tekintetben relevánsak a szelfre vonatkozó modern problémákra nézve, és a rájuk vonatkozó kritikai reflexió további dimenziókkal gazdagíthatja önmegértésünket, történeti mélységet kölcsönözve annak, és tudatosítva az alternatív fogalmi lehetőségeket.
2) Arra számítunk, hogy kutatásunk olyan szaktudományos eredményekhez vezet, melyek a nemzetközi vita részévé válnak. Ennek tág tere van például az epikureus vagy az újplatonikus szelf-koncepciók vonatkozásában, melyek egyebek mellett kutatásunk gyújtópontjában állnak.
3) Bár a nemzetközi kutatás nagy figyelmet szentelt e tárgykörnek az elmúlt évtizedben, Magyarországon a témának nincs rendszeres feldolgozása. Véleményünk szerint e problémakört ideje meghonosítani a magyar tudományosságban.
4) A szelf fogalmát nem csupán a filozófiában használják, hanem más diszciplínákban - pédául a pszichológiában, a megismeréstudományban, az irodalomtudományban vagy teológiában - is. Bízunk benne, hogy a tervezett kutatás felkelti az e területeken dolgozó kutatók érdeklődését is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Projektumunk történeti kutatás, melynek középpontjában a szelfre - önmagunkra, az ember tulajdonképpeni lényére - vonatkozó, az újkort megelőző elgondolások állnak. A "ki vagyunk mi?" kérdésére vonatkozó vita kiindulópontja a görög filozófiában a delphoi-i Apollón-szentély feliratában megfogalmazott parancs volt: "ismerd meg tenmagad!" Szókratésztől és Platóntól kezdve a filozófusok a maguk módján próbálták értelmezni az isteni intelmet, és lenyűgöző elméleteket fejtettek ki az ember lényével kapcsolatos problémákra vonatkozólag. Efféle kérdéseket vetettek fel: Miben áll az ember természete? Mi a viszonya az istenséghez? Hogyan éljünk, ha meg akarjuk valósítani a valódi énünkben rejlő lehetőségeket? Az etikai és teológiai problémák mellett elméletibb jellegű kérdések is felmerültek. Ha az érzékelés és a megismerés más formái a megismerőtől különböző tárgyra szoktak irányulni, miként lehetséges önismeret? Vajon az emberi szelf egyéni, vagy valódi énünk nem egyéb, mint egyetemes racionalitás? Kutatásunk efféle problémákat vizsgál a görög-római filozófiában, valamint továbbélésüket a kései antikvitás és a középkor keresztény gondolkodásában. Szintén megvizsgáljuk a szelf fogalmának kezelését az indiai filozófiában, ami segít az újkort megelőző európai hagyományt szélesebb perspektívába helyezni. Meggyőződésünk, hogy az efféle tanulmányok önmagukban is érdekfeszítőek, emellett pedig a modern szelf-koncepciókat is megvilágítják. Kutatásunk tanulmányokat és forrásszövegek kommentált fordításait fogja eredményezni. Reménykedünk, hogy ezen eredmények a specialisták és a rokon tudományokban dolgozó kutatók mellett a szélesebb közönség érdeklődését is fel fogják kelteni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed research aims at exploring various aspects of the pre-modern history of philosophical problems centered around the notion of self. In particular, we wish to focus on Graeco-Roman philosophy, and to pursue the fate of some ideas emerging from this tradition in patristic and medieval thought. In addition, we shall examine conceptions of the self, worked out in the religious and philosophical traditions of ancient India, which allows us to look at the European ways of conceptualizing ourselves from a comparative perspective. Methodologically speaking, we set out from a broad understanding of the concept that includes social dimensions and is not confined to the sphere of subjective experience. Moreover, we strive to do justice to the internal logic of the discourse that evolved in the traditions mentioned. However, we do not aim at an exhaustive coverage of the pre-modern history of the conceptions of self. Rather, the focus will be on topics where substantial progress can be made with respect to international scholarship. Examples include the Epicurean doctrine of self-thinking, Peripatetic and Platonic accounts of divine selves, late Neoplatonic theories of self-awareness, and interpersonal aspects of Augustine's conception of responsibility. Another aim is to introduce this topic into Hungarian scholarship. In order to do so, we intend to edit a collective volume on the pre-modern history of the various conceptions of self that sums up the most important findings of our research. Altogether fifteen English and fourteen Hungarian articles are planned, as well as five annotated translations of relevant source texts.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our working hypothesis is that it is valid and philosophically relevant to address the pre-modern history of the notion of self. This has been questioned, but we side with those scholars who regard the application of the notion of self in interpreting ancient and medieval texts as legitimate. Graeco-Roman philosophy produced a rich discourse about issues related to the questions: Who are we? What to make of ourselves? Ancient and medieval philosophers developed interesting analyses of reflexive relations bearing on these questions mainly in ethical, epistemological and metaphysical contexts. The particular questions we propose to address in a historical perspective are the following: A) Reflexive relations in ethics; B) Epistemological and psychological issues: self-knowledge and self-awareness; C) Metaphysical problems of the self: personal identity, individuality and superhuman selves; D) The narrative construction of self; E) Interpersonal and social relations: self and other persons.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The relevance of such a research is manifold:
1) We regard the ancient and medieval discourse about the care of self, self-knowledge etc. as a specific historical phenomenon with conceptual, cultural and social presuppositions of its own that may turn out to be alien from our ways of thinking. Still, we believe that the pre-modern conceptions of self are relevant in many ways to the modern concerns of its conceptualization, and the critical reflection on the former may enrich our self-understanding with further dimensions, providing both historical depth and awareness of alternative conceptual possibilities.
2) We expect that our research will yield results with respect to problems of specialized scholarly research that will become part of the international discussions. For instance, there is much to be done in relation to the conceptions of self in Epicureanism or in Neoplatonism, which are among the focal points of our research.
3) Although much international scholarly attention has been given to this subject since the past decade, no systematic work has been done on it in Hungary, and we think it is timely to introduce this topic into Hungarian scholarship.
4) The concept of the self is used not only in philosophy, but also in other disciplines like psychology, cognitive science, literary studies or theology. We trust that the results of the proposed project will be of interest to scholars working in these fields.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The proposed project is an historical research revolving around the pre-modern notions of self. The discourse on the question of who we are evolved in Greek philosophy from the commandment inscribed in the sanctuary of Apollo in Delphoi: „Know thyself!” Philosophers from Socrates and Plato onward, trying to make sense of the divine injunction in their own ways, developed fascinating theories involving problems of the self. They asked questions like the following: What does human nature consist in? What is its relation to the divinity? How to live in order to realize the possibilities of our true self? In addition to the ethical and theological issues, more theoretical concerns arouse. If sense-perception and other forms of cognition are directed to objects other than the knowing subject, how is self-knowledge possible? Is the human self individual or is our true self nothing else but some universal rationality? Our research tackles the history of these kinds of problems in Graeco-Roman philosophy, as well as their aftermath in the Christian thought of late antiquity and of the Middle Ages. We also examine how the notion of self is treated in Indian philosophy, which helps us to place the pre-modern European tradition in a broader perspective. We believe that these kinds of studies are intrinsically interesting, and that they also illuminate the modern conceptions of self. The outcome of our research will be a number of studies and annotated translations of source texts that, or so we hope, will command the interest of specialists and scholars working in related fields as well as that of a broader audience.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Steiger Kornél: Musonius Rufus és sztoikus Hieroklész töredékei. Kebész táblaképe., Gondolat Kiadói Kör, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Előszó, Dezső, Csaba; Ruzsa, Ferenc - Manu Törvénykönyve Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó, (2019) pp. 11-24, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Miért alázza meg a Buddha Szátit? Ontológia, etika, szabadság, Olay Csaba – Schmal Dániel (szerk.): Értelem és érzelem az európai gondolkodásban, KRE-L'Harmattan, 2019, 35-41, 2019 | | Ruzsa Ferenc: Why was original Buddhism for monks only?, International Symposium “Buddhism in Practice”, Budapest, 2018 | | Simon Attila: Az önmagát elvarázsoló polisz: Platón a kartánc politikai szerepéről, Laczkó, Sándor (szerk.) A polisz. Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, Státus Kiadó, Magyar Filozófiai Társaság, (2019) pp. 64-72, 2019 | | Bodnár M. István: Márkus György (visszavont) doktori eljárásáról, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE, 2018 | | Bodnár M. István: Hipparchus on the Ratio of Longest Day to Shortest Night in Eudoxus, Aratus and Attalus (In Arati et Eudoxi Phaenomena I.3.10), Bács T. A.; Bollók Á.; Vida T. (szerk.) Across the Mediterranean - Along the Nile : Studies in Egyptology, Nubiology and Late Antiquity Dedicated to László Török, 2018 | | Borbély Gábor - Schmal Dániel (szerk., ford.): Skolasztikus filozófiai szöveggyűjtemény., L'Harmattan, Budapest, 2019, pp. 390., 2019 | | Kendeffy Gábor: Az ember, a bűn és a semmi Szent Ágostonnál, Tóth, Judit; Papp, György (szerk.) Az egyházatyák a reformáció és az ellenreformáció korában : A Magyar Patrisztikai Társaság XVII. konferenciája, 148-161, 2019 | | Kendeffy Gábor: Lactantius as Spokesman of a Mystery, RIVISTA DI STORIA E LETTERATURA RELIGIOSA 53, 435-452, 2018 | | Borbély Gábor: A lemondás diadala: a hátrányelv Aquinói Tamásnál, Déri, Balázs; Vér, Ádám (szerk.) Religio(nes) : A vallás és a vallások BUDAPEST : ELTE BTK Vallástudományi Központ, 231-273, 2018 | | Borbély Gábor: Aquinói Szent Tamás: Summa contra gentiles. Első könyv, hatodik fejezet, Déri, Balázs; Vér, Ádám (szerk.) Religio(nes) : A vallás és a vallások BUDAPEST : ELTE BTK Vallástudományi Központ, 274-275, 2018 | | Kendeffy Gábor: The Use of the Stoic Concept of Phronesis by Irenaeus and Lactantius, Elpis 2018 (2), 37-50, 2018 | | Kendeffy Gábor: A kereszténység mint misztérium Lactantiusnál, Quoniam tecum est fons vitae, in lumine tuo videbimus lumen. Teológiai témák a 65 éves Kocsev Miklós tiszteletére, L'Harmattan, 183-200, 2018 | | Lautner Péter: Érzelem és szelekciós mechanizmus összefüggése a kora sztoikus cselekvéselméletben, Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.), Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata. Budapest: L’Harmattan, 13-26, 2018 | | Lautner Péter: The notion of κοινὴ αἴσθησις and its implications in Michael of Ephesus, Börje Bidén – Filip Radovic (eds.), The Parva naturalia in Greek, Arabic and Latin Aristotelianism. Supplementing the Science of the Soul. Heidelberg: Springer, 65-, 2018 | | Lautner Péter: Epistemologies in Neoplatonism, Nicholas D. Smith (ed.), Knowledge in Ancient Philosophy. London-N.Y.-Oxford-New Delhi-Sydney: Bloomsbury, 223-241, 2019 | | Németh Attila: Lucretius és a similitudo divini, Kendeffy Gábor, Vassányi Miklós (szerk.) Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban, L'Harmattan, 314-324, 2017 | | Ruzsa Ferenc: A racionalitás Indiában, ORPHEUS NOSTER 2018/3 7-26, 2018 | | Ruzsa Ferenc: A kannibál bráhminok a mennybe mennek: Rituális tisztaság a Mahá-Bhárata-ban, Kósa, Gábor; Vér, Ádám (szerk.) Purum et immundum. Vallási képzetek tisztaságról és tisztátalanságról. ELTE BTK Vallástudományi Központ, 139-164, 2018 | | Ruzsa Ferenc: India és a preszókratikusok, VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE : 2017/3, 99-108, 2017 | | Ruzsa Ferenc: Istenérvek a hindu logikai iskolában, Kendeffy, Gábor; Vassányi, Miklós (szerk.) Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban, L'Harmattan, 133-147, 2017 | | Steiger Kornél: Kommentár a püthagoreus Aranyvershez. A gondviselésről., Gondolat Kiadó, 2019 | | Hieroklész: Kommentár a püthagoreus Aranyvershez. A gondviselésről., Gondolat Kiadó, 2019 | | Bárány István: Platón: Parmenidész, Atlantisz Kiadó, 2017 | | Bene László: Geórgiosz Gemisztosz Pléthón Istenről, Kendeffy Gábor, Vassányi Miklós (szerk.) Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban. L'Harmattan, 473-489, 2017 | | Bene László: A lélek halhatatlanságáról írott értekezés helye Plótinosz életművében, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 61:(4) 107-119., 2017 | | Bene László: Plótinosz: A lélek halhatatlansága (Enneaszok IV.7 [2]), MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 61:(4) pp. 120-146, 2017 | | Simon Attila: Synesis As Ethical Discernement in Aristotle, Rhizomata. A Journal for Ancient Philosophy and Science, 5/1, 79‒90, 2017 | | Simon Attila: Trauma und (A)Phonie. Die Philomela-Episode in Christoph Ransmayrs Roman Die letzte Welt, D. Lugaric ‒ M. Car ‒ G. T. Molnár (eds.): Myth and Its Discontents. Memory and Trauma in Central and Eastern European literature. Praesens Verlag, 291-310, 2017 | | Simon Attila: Nyelv, kommunikáció, közösség és politika Arisztotelésznél, Márton Miklós – Molnár Gábor ‒ Tőzsér János (szerk.): Más elmék. L’Harmattan, Budapest, 23‒42, 2016 | | Steiger Kornél (ford., jegyzetek, tanulmány): Marcus Aurelius elmélkedései, Atlantisz Kiadó, 2016 | | Borbély Gábor: A filozófia szabadsága és az egyetemi autonómia a középkorban, Magyar Tudomány 2016/4, 392-304, 2016 | | Bodnár M. István: Cases of celestial teleology in Metaphysics Λ, Christoph Horn (ed.), Aristotle’s Metaphysics Lambda – New Essays. Berlin: De Gruyter. 247–267, 2016 | | Bodnár M. István: Physics I.8, Diana Quarantotto, ed., Aristotle’s Physics Book I : A Systematic Exploration, Cambridge: Cambridge University Press, 206–225, 2017 | | Borbély Gábor: A filozófia szabadsága és az egyetemi autonómia a középkorban, Magyar Tudomány 177/4, 392-402, 2016 | | Lautner Péter: Pseudo-Philoponus on the role of experience in grasping the first principles, In: Logical Analysis and History of Philosophy – Philosophiegeschichte und logische Analyse 20, 173-187, 2017 | | Németh Attila: Epicurus on the Self, London/New York, Routledge, 2017, 2017 | | Ruzsa Ferenc: „Egyfiát áldozza fel.”, Kakas Beáta – Szilágyi Zsolt (szerk.): Kéklő hegyek alatt lótuszok tava. Tanulmányok Bethlenfalvy Géza tiszteletére. L’Harmattan Kiadó, 45–70, 2015 | | Ruzsa Ferenc: A termékeny összecsapás: Az ind filozófia eredete, Orpheus Noster 7/3–4, 7–33, 2015 | | Ferenc Ruzsa – Mónika Szegedi: Vasubandhu’s Viṁśikā. A critical edition, Távol-keleti Tanulmányok 7/1, 127–157, 2015 | | Ruzsa Ferenc: Sacrificing his only son: Śunaḥśepa, Isaac and Snow White, Vallástudományi Szemle / Review in Religious Studies 12/5, 94–133, 2016 | | Ruzsa Ferenc: Sāṁkhya: Dualism without substances, Joerg Tuske (ed.): Indian Epistemology and Metaphysics. Bloomsbury Academic, New York, 153–181, 2016 | | Simon Attila: Trauma és (a)phonia. Christoph Ransmayr Az utolsó világ című regényének Philomela-epizódjáról, Alföld 68/8, 88‒105, 2017 | | Steiger Kornél (ford., jegyzetek, tanulmány): Szimplikiosz kommentárja Epiktétosz Kézikönyvecskéjéhez, Budapest: Gondolat Kiadó, 2016 | | Lautner Péter: Perception, in: Robert S. Bagnall, Kai Brodersen, Craige B. Champion, Andrew Erskine, Sabine R. Huebner (eds.), The Encyclopedia of Ancient History. Malden: Wiley-Blackwel, 2015 | | Lautner Péter: Pieter D’Hoine, Gerd Van Riel (eds.): Fate, Providence and Moral Responsibility in Ancient, Medieval and Early Modern Thought. Studies in Honour of Carlos Steel. Leuven:, In: Bryn Mawr Classical Review XXV, 2015 | | Lautner Péter: Pierre Destrée, Ricardo Salles, Marco Zingano, What is Up to Us?: Studies on Agency and Responsibility in Ancient Philosophy. Studies in ancient moral and political philo, Bryn Mawr Classical Review XXV, 2015 | | Lautner Péter: L. P. Gerson, Plotinus Ennead V.5: That the Intelligibles are not External to the Intellect, and on the Good. Las Vegas: Parmenides, 2014, International Journal of the Platonic Tradition 9, 238-241, 2015 | | Simon Attila: A synesis mint politikai fogalom Aristotelésnél, Antik Tanulmányok 59, 145–163, 2015 | | Simon Attila: Média- és kommunikációtörténeti kutatások a két világháború közötti magyar ókortudományban, In: Neumer Katalin (szerk): Identitások és médiák II. Médiák és váltások, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófia Intézet ‒ Gondolat, Budapest, 306‒325, 2015 | | Steiger Kornél: A sztoikus etika epiktétoszi reformja, Bárány I., Bolonyai G., Ferenczi A., Vér Á.(szerk.) Studia classica: Tanulmányok az ELTE Ókortudományi Intézetéből, 237 – 245, 2015 | | Steiger Kornél: Marcus Aurelius. A traumatizált lélek és a terapeuta, Korunk (Kolozsvár) XXVI/2. 55 – 61, 2015 | | Steiger Kornél: Marcus Aurelius Antoninus Philosophus, Pannonhalmi Szemle XXIII/3, 25 – 45, 2015 | | Bodnár M. István: Cases of Celestial Teleology in Metaphysics Lamba, Horn Christoph (szerk.) Aristotle's Metaphysics Lambda - New Essays, 247-267, 2016 | | Kendeffy Gábor: Ágoston a hazugságról és a morális felelősségről, ÓKOR 15:(2), 45-52, 2016 | | Lautner Péter: Plotinus, Ennead IV. 3-4.29: Problems concerning the soul. Translation with introduction and commentary by John. M. Dillon and H. J. Blumenthal: Las Vegas: Parmenides Pub, International Journal of the Platonic Tradition 10, 248-251, 2016 | | Lautner Péter: François Renaud, Harold Tarrant, The Platonic ‘Alcibiades I’. The Dialogue and its Ancient Reception. Cambridge: CUP, 2015., Bryn Mawr Classical Review XXVI, 2016 | | Németh Attila: Stefano Maso, Grasp and Dissent: Cicero and Epicurean Philosophy. Philosophie hellenistique et romaine, 2. Turnhout: Brepols Publishers, 2015. Pp. 272. ISBN 9782503550305, Bryn Mawr Classical Review 2016.12.29, 2016 | | Ruzsa Ferenc – Szegedi Mónika: Vasubandhu Viṁśikājának kritikai kiadása., Távol-keleti Tanulmányok 7 (2015/1), 99–125, 2015 | | Ferenc Ruzsa – Mónika Szegedi: Vasubandhu’s Viṁśikā. A critical edition, Távol-keleti Tanulmányok 7 (2015/1), 127–157, 2015 | | Simon Attila: Platón és az enthusiasmos médiapolitikája, ÓKOR: FOLYÓIRAT AZ ANTIK KULTÚRÁRÓL 15:(3), 14-29, 2016 | | Bárány István, Bolonyai Gábor, Ferenczi Attila, Vér Ádám (szerk.): Bárány I., Bolonyai G., Ferenczi A., Vér Á.(szerk.) Studia classica: Tanulmányok az ELTE Ókortudományi Intézetéből, 391 o., ELTE Eötvös Kiadó, 2015 | | Bárány István: „Hattyúként fáról-fára szállt” Filozófiai fikció és életműegész a Platón-dialógusok értelmezési hagyományában, ÓKOR: FOLYÓIRAT AZ ANTIK KULTÚRÁRÓL 14:(2) pp. 23-32., 2015 | | Bárány István: Hogyan sajátítsuk el önmagunkat?: Epiktétosz összes művei. Ford. Steiger Kornél., PANNONHALMI SZEMLE 23:(2) pp. 109-114., 2015 | | Bárány István: Aidós és nemesis: Prótagoras Prométheus-mítoszának előképei, Bárány I., Bolonyai G., Ferenczi A., Vér Á.(szerk.) Studia classica: Tanulmányok az ELTE Ókortudományi Intézetéből, 181-193, 2015 | | Bene László: "Francesca Guadalupe Masi, Stephano Maso, Fate, Chance and Fortune in Ancient Thought. Amsterdam: Hakkert, 2013", Bryn Mawr Classical Review 2015.10.37, 2015 | | Kendeffy Gábor: “Lactantius as Christian Cicero, Cicero as Shadow-like Instructor”, in: Will Altmann (ed.) Brill's Companion to the Reception of Cicero, Brill, Leiden – Boston, 56-9, 2015 | | Kendeffy Gábor: “Eberhard Heck und Antonie Wlosok, Hgg.: L. Caelius Firmianus Lactantius: Divinarum Institutionum libri septem 3: libri V et VI; Eberhard Heck und Antonie Wlosok, Hgg.: L, Zeitschrift für antikes Christentum, Band 20, Heft 1, 502-511, 2015 | | Lautner Péter: A reflexió két fajtája Damaskiosnál, Bárány I., Bolonyai G., Ferenczi A., Vér Á.(szerk.) Studia classica: Tanulmányok az ELTE Ókortudományi Intézetéből, 207-217, 2015 | | Lautner Péter: Mental images in Porphyry’s commentary on Ptolemy’s Harmonics, In: Apeiron 48, 220-251, 2015 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
