 |
Kisebbségi kérdés a magyar-román diplomáciai kapcsolatokban Bethlen István minizsterelnöksége idején
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112304 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Marchut Réka |
| magyar cím |
Kisebbségi kérdés a magyar-román diplomáciai kapcsolatokban Bethlen István minizsterelnöksége idején |
| Angol cím |
The minority question in the Hungarian-Romanian diplomatic relations during the premiership of István Bethlen |
| magyar kulcsszavak |
kisebbségi kérdés, diplomáciatörténet, magyar-román, Bethlen István |
| angol kulcsszavak |
minority question, history of diplomacy, Hungarian-Romanian, István Bethlen |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Kisebbségkutató Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2018-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
21.988 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.68 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Trianont követően a kelet-közép-európai térség államaiban a külpolitika meghatározó eleme a kisebbségi kérdés volt. A határok átrendezésével a régió legjelentősebb kisebbsége a magyar lett és a legnagyobb számú határon túli magyar kisebbség a romániai lett. A magyar-román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quot elfogadni nem akaró és tudó vesztes kis állam, valamint egy a status quot fenntartani érdekelt győztes középállam diplomáciai harcáról volt szó. Ez a diplomáciai harc nem csupán kétszereplős, hanem döntő mértékben befolyásolta a nagyhatalmi akarat és a kisantant politikája is. Ezért a kutatás nemzetközi horizontját mindenképpen ezek adják.
Célunk alapkutatás végzése. Arra vállalkozunk, hogy Bethlen István miniszterelnöksége idején megvizsgáljuk, a kisebbségi kérdés hogyan jelent meg a két állam közötti diplomáciai kapcsolatokban. Ebben az időszakban a magyar külpolitika irányítója nem a mindenkori külügyminiszter, hanem sokkal inkább az államférfiúi képességekkel bíró miniszterelnök, Bethlen István volt. A belpolitikailag egységes képet mutató Magyarországgal szemben, Romániában politikai váltógazdaság folyt a liberálisok és a parasztpártiak között. Bár a román politikai erők kifelé összefogtak, mégis más-más lehetőség adódott a magyar kormány számára a kisebbségi sérelmek orvoslására.
Célunk, hogy forrásfeltáró, forrásfeldolgozó munkánkkal megismerjük a két ország egymás kapcsolatában való mozgásterét és lehetőségeit. A pályázat támogatási idejének a végére egy forráskiadvány kéziratát szeretnénk összeállítani, a későbbiekben pedig monográfiában szeretnénk az eredményeket bemutatni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kisebbségi kérdés a magyar-román bilaterális kapcsolatokban a két világháború között részeredményei ellenére tulajdonképpen feldolgozatlan téma. Elengedhetetlenül szükséges a magyar és a román szakirodalom eredményeinek az együtt látása, és mind a magyar, mind a román levéltári forrásoknak a feltárása és feldolgozása.
A magyar-román megegyezésre, a kapcsolatok normalizálására az egymásnak feszülő érdekellentétek miatt vajmi kevés esély volt. A bilaterális kapcsolat önmagában nem értelmezhető, ezért fogalmazzuk meg azt a hipotézist, hogy amikor a nemzetközi viszonyok úgy kívánták, lehetett esély a megegyezésre. Magyarország külpolitikai törekvéseiben elsődlegesen Németország és Olaszország megnyerése volt a cél. Az olasz befolyást a magyar-román kapcsolatokra Romsics Ignác vizsgálta. A releváns német források feltárása azonban még nem történt meg. Ezért fontosnak tartjuk a németországi levéltári kutatásokat is a témában.
Kutatásunk kulcskérdései a következők:
1. A hivatalos magyar külpolitika szűk lehetőségei ellenére mennyire tudta hatékonyan befolyásolni a román kormány politikáját a magyar kisebbséggel szemben?
2. A román kormányzatok mit tudtak elérni Budapesten a magyarországi románok érdekében?
3. A Romániában lévő magyar diplomáciai és konzuli testületnek milyen kapcsolatrendszere volt más államok diplomáciai és konzuli képviselőivel? Ezeket a kapcsolatokat hogyan tudták indirekt módon esetlegesen a törekvéseik segítségére állítani? És hogyan reagált erre a budapesti román diplomácia?
4. Kereskedelmi és német kisebbségi szempontból volt fontos Németország számára a Südostraum. Miként hatott a magyar-román viszonyra a weimari politika?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás újszerűségét egyrészt a témaválasztás adja; másrészt a kulcskérdések és azok megválaszolása; harmadrészt pedig a romániai forrásfeltárás során a magyar történettudomány által még nem ismert forrásbázis kerül feldolgozásra.
A tervezett kutatásnak van rövid és középtávú hozadéka is. Az OTKA-támogatás ideje alatti 3 évben reálisan a forrásfeltárás, forrásfeldolgozás valósítható meg, amiből egy iratkataszter áll össze, mely a támogatási idő végére egy forráskiadvány kéziratát eredményezi.
Középtávú célunk a forráskiadvány megjelentetése és a téma monografikus feldolgozása, melyre terveink szerint közvetlenül a 3 év támogatási év után kerülne sor két éven belül.
A 3 év alatt tehát az alapkutatást szeretnénk elvégezni és a forráskiadvány kéziratát elkészíteni, melyet a későbbiek során az említett módon hasznosíthatnánk.
A részeredményeket azonban a 3 év alatt is tanulmányok formájában adnánk közre és hazai valamint nemzetközi konferenciákon adnánk elő.
Tervezett munkánk társadalmi hasznát abban látjuk, hogy a publikációk és előadások (nemcsak tudományos, hanem ismeretterjesztő is) a közvélemény történetpolitikai gondolkodását kiegyensúlyozottabbá tehetik. E sok szempontból szenzibilis témának a feltárása segítheti a két szomszédos ország lakosságának, valamint a többség-kisebbség máig előforduló szembenállásának a mérséklését.
A forráskiadvány elsősorban a történettudomány további munkáját szolgálná.
Hosszú távon pedig a téma feldolgozása hasonló szempontok és módszer alapján tovább folytatható az 1930-as évekkel.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásunk tárgyát a kisebbségi kérdés alakulása képezi Magyarország és Románia közötti diplomáciai kapcsolatokban közvetlenül Trianon után, Bethlen István miniszterelnöksége idején.
Az első világháborút lezáró békerendszer átrajzolta Európa térképét, benne Magyarország elveszítette területének kétharmadát és ezzel 3 és fél millió magyart. A legjelentősebb számú magyar kisebbség Romániában élt. Abban az országban, mely minden addiginál nagyobb kiterjedésű volt. A két ország közötti kapcsolatokban a kisebbségi kérdés döntő fontosságú volt. Mivel azonban az érdekeik merőben ellentétesek voltak, a megegyezésre és engesztelésre nagyon kevés esély volt. A kisebbségvédelem hivatalos szervét a Népszövetség jelentette, így nemzetközi szinten volt némi esély eredmények elérésére. Ezenkívül, abból adódóan, hogy Magyarország egy vesztes kisállam volt, Románia pedig egy győztes középállam, a nagyhatalmak befolyásának nagy szerepe volt a két ország közötti kapcsolatok alakulásában. Elsődlegesen Németország és Olaszország támaszára számított a magyar külpolitika. Számolni kellett azonban a kisantanttal, amely annak ellenére, hogy államaik között voltak nézeteltérések és feszültségek, egységes és erős volt abból a szempontból, hogy megakadályozza Magyarország esetleges határmódosítási törekvéseit.
Elsődlegesen levéltári forrásokra és korabeli sajtóanyagra alapozva szeretnénk a választott évtizedet bemutatni. Ez abból a szempontból lényeges és fontos, hogy megtudjuk, milyen mozgástere volt a hivatalos külpolitikának és a diplomáciai testületnek érdekeik érvényesítésére.
Munkánk eredményét forráskiadványban és monográfiában adjuk közre.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
After Trianon the crucial element of foreign politics in East Central Europe was the minority question. Hungarians became the most important minority of the region, and the largest Hungarian minority was in Romania. In Hungarian-Romanian diplomatic relations, discussions were not between two equal partners, but between a small state that lost the war but would not accept the status quo, and a winner, medium-sized state interested in maintaining the existing borders. This diplomatic struggle was not limited to only two contenders, but was largely influenced by the will of the great powers and the policy of the Little Entente. These are the elements that give the project its international dimension.
Our goal is basic research. We aim at analysing the modalities in which the minority issue appeared in the diplomatic relations of the two countries in the Bethlen era. The head of Hungarian foreign politics was not the minister of foreign affairs, but the prime minister. Compared to Hungary, which was politically unequivocal in internal affairs, in Romania the Liberal Party and the Peasant Party took turns in forming the government. The Romanian political powers were united in their foreign policy, the changing governments offered the Hungarian policy varying opportunities to alleviate minority grievances.
The project aims at uncovering – through the presentation and interpretation of new archival sources – the possibilities, the elbow-room given to the relations between the two states. Furthermore, it intends to produce the manuscript of a volume of archival sources by the end of the period supported by the grant. Later, the results will be presented in a monograph.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In spite of some investigations concerning the role of the minority issue in the Hungarian-Romanian relations in the inter-war period, the area is actually uncharted. It is essential to see and analyse the results of Hungarian and Romanian research, of the archive sources together.
Due to the extreme conflict of interests, a Hungarian-Romanian agreement, the normalisation of relations was hardly possible. Our hypothesis is: the understanding between the two sides was possible when the international situation asked for it. In its foreign policy goals, Hungary was interested first of all in gaining the support of Germany and Italy. The Italian influence upon Hungarian-Romanian relations has been investigated by Ignác Romsics. The relevant German sources have not been explored. That’s why the investigation of German archive sources is important.
The key questions are the following:
1. In spite of its limited possibilities, how efficiently could the Hungarian official foreign policy influence the Romanian government’s policy concerning the Hungarian minority?
2. What were the results achieved by the Romanian governments in Budapest, concerning the Romanian minority in Hungary?
3. What was the network of relationships developed by the Hungarian diplomatic corps in Romania with similar representatives of other countries? Were they able to use these connections to promote their efforts in an indirect way? What was the reaction of the Romanian diplomacy in Budapest?
4. The Südostraum was important for Germany from the point of view of commerce and the German minority. What was the impact of the Germans foreign policy on Hungarian-Romanian relations?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The novelty of the project is given first of all by its topic; second, by the key questions; and third, by the presentation of a body of sources from Romania that is unknown to Hungarian historiography.
The project will offer both short and middle-term results. During the period of 3 years while it receives financial support from the OTKA, it is realistic to expect the finalisation of the exploration of sources and their systematisation. By the end of this stage, the project will offer the manuscript of a compilation of sources.
Our middle-range goal is to publish a compilation of sources and the monographic presentation of the topic: this will be achieved within two years after the period financial support ends.
Consequently, during the three years of support we would like to finish the basic research and the manuscript of the collection of sources. Later, this would be used in the manner already described.
During the three years of support the partial results will be published and presented at conferences in Hungary and abroad.
The social usefulness of the project: the publications and the lectures (not only for an academic, but for a larger public as well) will lead to a more nuanced public opinion concerning history and politics. The analysis of a topic that is sensitive may help us bring moderation in the conflicts between the people of the two countries, and between the majority and the minority in the neighbouring countries.
The collection of sources will help the further work of historiography, first of all.
In the long run, the investigation of the topic can be continued, using a similar standpoint and method, covering the 1930’s.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The subject of our investigation is the role of the minority question in the diplomatic relations between Hungary and Romania after the peace treaty of Trianon, during the premiership of István Bethlen.
The peace treatises that put an end to World War I redrew the map of Europe, Hungary losing 2/3 of its territory and 3.5 million ethnic Hungarians living in those areas. The most significant Hungarian minority lived in Romania, a country that became larger than ever. In the relations between the two countries the minority issue was of crucial importance. But because their interests were radically antagonistic, there was hardly any chance for agreement or reconciliation. The official organisation entitled to oversee minority protection was the League of Nations, so there was some chance to achieve results. Furthermore, since Hungary was a defeated small state, while Romania was a medium-sized state that was among the winners, the influence of the great powers on bilateral relations was extremely important. Hungarian foreign policy relied first of all on the support of Germany and Italy. However, one had to take into consideration the Little Entente too. In spite of the fact that there were conflicts and tensions among them as well, they were united in opposing Hungarian efforts aiming at the change of borders.
The project would like to present the chosen decade on the basis of archival sources and press material from the period. This is important because it will let us know the elbow-room official foreign policy and the diplomatic corps had in enforcing their interests.
The results of our work will be published in a collrction of sources and a monograph.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
