 |
Késő bronzkori kincsek felderítése, mentése és értelmezése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112427 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szabó Gábor |
| magyar cím |
Késő bronzkori kincsek felderítése, mentése és értelmezése |
| Angol cím |
Exploration, rescuing and interpreting of Late Bronze Age hoards |
| magyar kulcsszavak |
késő bronzkor, kincsleletek kontextusban, deponálási gyakorlat értelmezése, rablás megelőzése |
| angol kulcsszavak |
Late Bronze Age, hoards in context, interpretation of deposition practices, prevention of lootings |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Régészettudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Biró Péter
Tarbay János Gábor
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2019-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
27.396 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatási program egyik fő célja a Magyarország területén földbe került késő bronzkori bronz- és aranykincsek felderítése, feltárása és dokumentálása valamint az elrejtés okának, motivációinak a vizsgálata. A bronzkincsek feltárásánál kiemelt szempont a deponált együttesek minél szélesebb összefüggésben való megismerése és tudományos vizsgálata. Ennek érdekében a kincsek felderítéséhez, lelőhelyük nagyobb felületű szondákkal és terepbejárásokkal való kutatása, a lelőhelyek tágabb térségének térinformatikai elemzése, az egyes leletek technológiai vizsgálata, az eszközök, fegyverek használati nyom elemzése is kapcsolódik. A kincsleletek összetétel szerinti, illetve tárgyankénti vizsgálatának az eredményei további információkat szolgáltathatnak a tárgyakat elrejtő személy vagy közösség életmódjáról, háztartásáról, társadalmi státuszáról.
A tudományos kérdések megválaszolása mellett a másik fő cél a fémkeresős rablók által veszélyeztetett magyarországi bronzkincsek megmentése és olyan módon való dokumentálása, hogy a kincseket és földbekerülésük körülményeit a későbbi generációknak is módja legyen egyéni szempontrendszereik szerint vizsgálni.
Az elmúlt 7 évben kialakult kutatási módszerünk segítségével 33 északkelet-magyarországi kincsegyüttest sikerült megmentenünk és feltárnunk. A következő években Magyarország egész területére terjesztenénk ki kutatási területünket, kiemelt figyelmet szentelve olyan veszélyeztetett zónáknak, mint a Észak-Bakony-régió, a Kőszegi-hegység valamint az Zempléni-hegység és a csereháti- és hajdúsági térségek.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás egyik alapkérdése az, hogy miért kerül elrejtésre több ezer kincsegyüttes a késő bronzkori Kárpát-medencében? Hiába ismerünk Magyarország területéről is több száz ilyen leletegyüttest mégsem sikerült ezideáig megnyugtatóan meghatározni földbekerülésük okát. Ahhoz, hogy az elrejtés egykori motivációit (pl. társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét) vizsgálni tudjuk, eredeti helyzetükben feltárt, tágabb, jól felmért és elemzett leletkontextusba helyezhető leletekre van szükség.
A kincsek Európa más tájain jól felismerhető szelektivitást mutatnak: összetételükben, a deponálás módjában időbeli és térbeli csoportokat alkotnak, igazolva azt a sejtést, hogy az elrejtésük nem esetleges, nem egyszeri cselekvés, hanem egy rituális rendszerbe illeszkedő, hosszú időn keresztül gyakorolt, ismétlődő szokásrend része.
Az általunk feltárt kincsek segítségével a magyarországi területek deponálási gyakorlata együtt vizsgálhatóvá válik az európai forrásanyaggal. Mindezek mellett az általunk felgyűjtött informatív adatbázisra támaszkodva lehetővé válik annak az európai viszonylatban is kiemelkedő gazdagságú bronzkincs-anyagnak az újraértelmezése, amelyek leletösszefüggések nélkül kerültek az elmúlt 150 évben magyarországi múzeumi gyűjteményekbe.
Amennyiben a deponálási szokás egy szélesen elterjedt társadalmi-, rituális gyakorlat része, akkor további kérdés lehet az, hogy ez a gyakorlat milyen előképekkel rendelkezik, honnan kerül ide és milyen társadalmi helyzetű csoportokhoz kapcsolódik térségünkben?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
1. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az elmúlt két évtizedeben legkevesebb 20 jelentős bronzkincset gyűjtöttek össze és csempésztek külföldre fémkereső-műszeres rablók Magyarországról. Az így külföldre juttatott leletegyütteseket 10.000-100.000 eurós nagyságrendben adják tovább a nyugat-európai aukciós házak, legtöbbször évtizedekre vagy örökre eltüntetve így ezeket a leletegyütteseket. A rablók tevékenysége nemcsak az egyes tárgyak ellopásával, külföldre juttatásával okoz kárt a magyar kulturális örökségben, hanem azzal is, hogy módszereikkel megsemmisítik a leletek eredeti kontextusát is, örökre lehetetlenné téve így az elrejtés okainak megértését, értelmezését. Kutatásunk ennek a folyamatnak a megállítására, vagy legalábbis enyhítésére vállalkozik.
2. Ezzel párhuzamosan a depóleletek feltárásával választ keresünk arra a kérdésre is, hogy milyen okból kerültek a földbe ezek az együttesek. A magyarországi múzeumokba került kincsleleteknek csak elenyésző hányada - kb. két-három százaléka - származik hiteles, régészek által dokumentált feltárásból, megnehezítve az összetettebb tudományos vizsgálatok, kérdésfeltevések lehetőségét. Az új depóleletek felderítésével, valós kontextusok bemutatásával és értelmezésével munkánk egy nagy teherbírású forrásbázist kíván közreadni az európai bronzkor kutatás számára. Egy ilyen forrásbázisra alapozva megnő a kutatás esélye annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy kik, milyen motivációtól vezetve és milyen környezetben helyezték a föld alá értékes tárgyaikat a késő bronzkor folyamán.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A bronzkor egyik legmeghatározóbb régészeti jelensége a bronz- és aranytárgyakat magukba foglaló kincsegyüttesek tudatos elrejtése, deponálása. Ennek a jelenségnek máig nem tisztázott az oka. A Kárpát-medence, ezen belül Magyarország európai összehasonlításban is kiemelten gazdag ilyen leletegyüttesekben, mégis alig ismerünk régészek által feltárt és dokumentált kincseket ebből az időszakból. Az elmúlt évtizedekben a fémkereső-műszeres rablók nagy mennyiségű kincset derítettek föl és csempésztek ki az országból az illegális műkincskereskedelem csatornáin. Károkozásukkal nemcsak a magyar régészeti örökség egy darabját számolják fel, hanem a lelet eredeti helyzetének eltüntetésével lehetetlenné teszik a kincsek földbekerülésének értelmezését is.
Kutatásunk a még megmaradt kincsek felderítését és a legmodernebb régészeti módszerekkel való feltárását és ezzel a rablók elől való megmentését tűzte ki céljául. Az elrejtett kincsek lehető legszélesebb leletösszefüggésben való feltárásával és a talált együttesek összetett tudományos vizsgálatával választ keresünk az egykori elrejtés valós okaira, motivációira is. Az alapvető kérdések a következők: miért ezeket a tárgyakat, miért az adott helyszíneken és miért a késő bronzkor időszakában rejtik el egykori tulajdonosaik? Mit mondhatnak el a kincsek az őket feláldozó, elrejtő közösségek vagy egyének életmódjáról, társadalmi helyzetéről, hiedelmeiről valamint kapcsolatainak rendszeréről?
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
One of the main objectives of the research project is to locate, excavate and document bronze and gold hoards deposited in the area of Hungary during the Late Bronze Age, and to examine the reason and the motivation of their burial. When excavating the hoards the emphasis is on analysing and understanding the deposited assemblages in their widest possible context. Accordingly, localizing the treasures is joined by their site’s exploration with larger sondages and field-walking, analysing their surrounding region with GIS, technological examination of their components, and finally use-wear analysis on the tools and weapons. Compositional and ‘object by object’ studies on the hoards can yield results that reflect on the lifestyle, domestic or social status of the individual or community responsible for depositing them.
The other main aim of the research – together with answering the scientific questions above – is to salvage the bronze hoards of Hungary endangered by thieves using metal detectors, and to document them in a way that later generations will also have a chance to examine these treasures and their deposition according to their individual interest.
With the research technique we developed in the past 7 years we managed to rescue and excavate 33 hoards from North-Eastern Hungary. In the coming years we would like to extend our research territory to the whole of Hungary and would give special attention to endangered areas such as the North Bakony region, Kőszeg mountains as well as the Zemplén mountains, the Cserehát and Hajdúság regions in the East of the country.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
One of the fundamental questions of our research is to find out why have several thousand such assemblages been buried in the Carpathian Basin? Even though we know of several hundred similar treasures from Hungary, so far we have not been unable to come up with a satisfactory explanation as for the reason of their burial. In order to be able to investigate the original motives (for example the sociological, economical or spiritual background,) we need these assemblages to be excavated in their original location, well documented and analysed within their surveyed wider context.
The treasures in other areas of Europe show a recognisable selectivity: their composition and the way they were deposited organises them into well-defined temporal and regional groups, proving the assumption that their depositions were neither random nor occasional acts but rather part of a ritual, repeatedly and systematically practised through a long period of time.
Through our excavations of these treasures the depositional practices of the area of Hungary may be analysed together with that of Europe. In addition, relying on our accumulated informative database will enable the re-evaluation of the incredibly rich bronze hoard assemblages (even on a European scale), which have been collected without adequate context during the last 150 years and placed in various Hungarian museums’ collections.
Assuming that the deposition of the treasures was part of a widely common social and ritual practice, a further question arises, namely what previous antecedents this practice possesses, how did it get here and to which social groups can it be related to in our region?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
1. According to our knowledge, at least 20 significant hoards have been collected and smuggled out of Hungary by thieves using metal detectors. These hoards are sold on by the big auction houses of Western Europe in the range of 10.000–100.000 Euros, and as a consequence these hoards disappear for months but most often forever. This illegal practice of the thieves not only robs the Hungarian cultural heritage of valuable objects – through stealing them and smuggling them abroad, but also through destroying the finds’ original context thus forever eliminating the possibility of studying, understanding and revealing the motivation behind their deposition. Our research aims to stop, or at least to diminish the effects of these harmful practices.
2. Through excavating these hoards we also seek answers as to why these treasures came to be deposited. Only a small minority of the treasures that found their way to Hungarian museums – about 2–3% – originate from authentic, documented archaeological excavations, which makes setting up potential theories or further scientific investigations very difficult. Through revealing and analysing new hoards, within their true context, our research aims to provide a huge database for European Bronze Age research. Such a database would form a solid foundation for research and will hugely increases the chance to find the right answer to who deposited their valuable objects during the Late Bronze Age, what was the motivation and in what setting they chose to fulfil the act.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
One of the most characteristic archaeological phenomena of the Bronze Age is the conscious burying of hoards consisting of gold and bronze objects. The reason for this act is still unclear. The Carpathian basin – and especially Hungary within – is outstandingly rich in such hoards, even when viewed within continental scales. However we have hardly any finds excavated and documented by professional archaeologists. During the last few decades thieves using metal detectors have unearthed a huge amount of treasures, stole and smuggled them out of the country using the channels of illegal art-trade. Through their harmful activity not only did a big part of our cultural heritage get lost but by destroying the original sites they have also deprived scientist from the possibility of analysing the hoards and understanding this practice.
Our research aims to find and analyse the hoards which are still intact, using the latest technology in archaeological sciences thus protecting them from the damaging activities of the thieves. We seek explanation for realistic reasons, motivations behind the depositions using complex scientific investigation of these treasures in their widest possible context. The basic questions are the following: why were these objects chosen for deposition, why were the specific locations chosen and why was it particularly in the Late Bronze Age that their owners decided to bury their objects? What can these hoards reveal to us about the life, social position, beliefs or communicational networks of the individuals or communities who sacrificed, deposited these treasures?
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| V. Szabó Gábor: Nyílzáporban. Egy kora vaskori hadjárat emlékei a Kárpát-medencében., Határtalan Régészet–Archeológiai Magazin III. évf. 1, 58-62., 2018 | | V. Szabó Gábor: Nyílzáporban. Egy kora vaskori hadjárat emlékei a Kárpát-medencében., Határtalan Régészet – Archeológiai Magazin 3. évf. 1, 58-62., 2018 | | V. Szabó Gábor: Akhilleusz barbár kortársai. Fegyverzet és harcmodor a Kárpát-medencei késő bronzkorban., Határtalan Régészet III. 2. 47-52., 2018 | | V. Szabó Gábor - Czukor Péter: Egy remek-lábvértes dél-alföldi hérosz nyomában. A Szeged határában előkerült késő bronzkori arany lábvért története., Határtalan Régészet - Archeológiai Magazin III. évfolyam 2. szám, 5-9, 2018 | | V. Szabó Gábor: Késő bronzkori sarló Mezőhegyes határából., Bíró Gy. - Rózsa Z. (szerk.), Fémek a földből 1. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából. 19. 19-23, 2018 | | V. Szabó Gábor-Bíró Péter: Szilvásvárad-Kelemenszéke. Egy monumentális őskori erődített település a Bükk szívében., Határtalan Régészet, 2018 | | V. Szabó Gábor: New observations on the structure and function of Eastern Hungarian Late Bronze Age and Early Iron Age high-altitude fortified settlements, Heeb, B. - Szentmiklosi, A. - Krause, R. (ed.), The Rise and Fall of Defended Sites in the Late Bronze and Early Iron Age of South-East Europe. Berliner Beiträge zur Vor, 2018 | | Tarbay János Gábor:: ’Looted Warriors’ from Eastern Europe., Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae 3/6, 313–35, 2018 | | Tarbay János Gábor: Late Bronze Age hoard and sickle-shaped pins from Fövenyes (Hungary, Veszprém County)., Ősrégészeti Levelek - Prehistoric Newsletter 14 (2012)(2015) 84-118., 2015 | | Tarbay János Gábor: Late Bronze Age depot from the foothills of the Pilis Mountains., Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3/No. 2. (2014) 179-297., 2015 | | Szabó Gábor: Bronzkor, Vágó Ádám (szerk.), A Kárpát-medence ősi kincsei. A kőkortól a honfoglalásig. Budapest 2015, 104-183, 2015 | | V. Szabó Gábor: Bronzkor, Vágó Ádám (szerk.), A Kárpát-medence ősi kincsei. A kőkortól a honfoglalásig. Budapest 2015, 104-183, 2015 | | V. Szabó Gábor – Bálint Marianna:: Hajdúböszörmény 2.0. Egy régi kincsegyüttes új perspektívában. - Hajdúböszörmény 2.0. An old hoard in a new perspective., Magyar Régészet, Online Magazin / Hungarian Archeology, E Journal, 2016 | | V. Szabó Gábor: Hortfunde und Siedlungen – Neue Fakten zum Kontext der spätbronzezeitlichen Deponierungen in Ungarn., Hansen, S. et al (Hrsg.), Raum, Gabe und Erinnerung. Weihgaben und Heiligtümer in prähistorischen und antiken Gesellschaften. Topoi- Berlin, 165-209, 2016 | | Tarbay János Gábor: A New Late Bronze Age Warrior Equipment from East Central Europe – Új késő bronzkori, kelet-közép-európai harcosfelszerelés, Archaeologiai Értesítő 140 (2015) 29–70., 2016 | | Tarbay János Gábor: The Late Bronze Age ”Scrap Hoard” from Nagydobsza Part I – Késő bronzkori „fémhulladék depó” Nagydobszáról I. Rész, Communicationes Archaeologicae Hungariae 2015–2016, 87–146., 2016 | | Tarbay János Gábor: Kopott markolatú kardok...A gyopárosfürdői késő bronzkori kardlelet a legújabb kutatások tükrében, Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából 2016, 3–26., 2016 | | V. Szabó Gábor – Bálint Marianna: Hajdúböszörmény 2.0. Egy régi kincsegyüttes új perspektívában. - Hajdúböszörmény 2.0. An old hoard in a new perspective., Magyar Régészet, Online Magazin / Hungarian Archeology, E Journal, 2016 | | Tarbay János Gábor: Égitestek, bronzkincsek, rituálék...Késő bronzkori fémleletek Hajdúböszörmény határából - Celestial bodies, bronze hoards, rituals...Late Bronze Age metal finds from t, V. Szabó G. et al (ed.): A második hajdúböszörményi szitula és kapcsolatrendszere / The second situla of Hajdúböszörmény and its relations. Bp. 2017, 105-146, 2017 | | Tarbay János Gábor: Late Bronze Age Hoard from Oltárc Márki Hill. Analysis of prehistoric manipulations, selective fragmentation and non-ritual violence – Késő bronzkori depó Oltárc-Márki he, Zalai Múzeum 23 (2017) 73–137., 2017 | | V. Szabó Gábor - Bálint Marianna: A második hajdúböszörményi szitula. - The second situla of Hajdúböszörmény., V. Szabó G. et al.(ed.): A második hajdúböszörményi szitula és kapcsolatrendszere – The second situla of Hajdúböszörmény and its relations. Bp. 2017, 9-44, 2017 | | V. Szabó Gábor: A Gáva-kerámiastílus kora. Az Alföld a hajdúböszörményi szitulák földbekerülésének időszakában. - The age of the Gáva pottery style. The Great Hungarian Plain in the tim, V. Szabó G. et al.(ed.): A második hajdúböszörményi szitula és kapcsolatrendszere – The second situla of Hajdúböszörmény and its relations. Bp. 2017, 231-278, 2017, 2017 | | V. Szabó Gábor - Czukor Péter: Késő bronzkori arany lábvért Szeged határából. – Late bronze age golden greave from the outskirts of Szeged., Magyar Régészet, Online Magazin, 2017 nyár/ Hungarian Archeology, E Journal, 2017 Summer, 1-9., 2017 | | V. Szabó Gábor: Horgászhorgokat tartalmazó bronzdepó Telkibánya-Cser-hegy erődített településéről. – Bronze hoard containing fishhooks rom the hillfort of Telkibánya-Cser-hegy., Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve 25 (2016) (2017), 175-184, 2017 | | V. Szabó Gábor: Hoards and fortifications: New observations on the structure and function of Eastern Hungarian Late Bronze Age and Early Iron Age high-altitude fortified settlements., Heeb, B. - Szentmiklosi, A. - Krause, R. – Wemhoff, M. (ed.), The Rise and Fall of Defended Sites in the Late Bronze and Early Iron Age of South-East Europe. Berliner B, 2017 | | Tarbay János Gábor: The Spear, the Hoard and the ”Elusive Ornament”, G. Kulcsár – G. V. Szabó – V. Kiss – G. Váczi (eds.): State of the Hungarian Bronze Age Research. Proceedings of the conference held between 17th and 18th of December 201, 2017 | | Bíró Péter: Late Bronze Age Topographical Research of the South-West Bükk Mountains, Kulcsár, G. – V. Szabó G. (ed.), State of the hungarian bronze age research. Proceedings of the conference held between 17th and 18th of december 2014. Ősrégészeti Tanulm, 2017 | | V. Szabó Gábor-Bíró Péter: Szilvásvárad-Kelemenszéke. Egy monumentális őskori erődített település a Bükk szívében., Határtalan Régészet-Archeológiai Magazin III. évf. 4. szám., 20-26., 2018 | | V. Szabó Gábor: Késő bronzkori sarló Mezőhegyes határából., Bíró Gy. - Rózsa Z. (szerk.), Fémek a földből 1. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából. 19. 19-23., 2018 | | V. Szabó Gábor. - Czukor Péter: Egy remek-lábvértes dél-alföldi hérosz nyomában. A Szeged határában előkerült késő bronzkori arany lábvért története., Határtalan Régészet-Archeológiai Magazin III. évf. 2. szám , 56-59., 2018 | | V. Szabó Gábor: Akhilleusz barbár kortársai. Fegyverzet és harcmodor a Kárpát-medencei késő bronzkorban., Határtalan-Régészet Archeológiai Magazin III. évf. 2. 47-52., 2018 | | Tarbay János Gábor: ’Looted Warriors’ from Eastern Europe., Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae 3/6, 313–359., 2018 | | V., Szabó Gábor - Tankó, Károly: Depotfunde spätlatènezeitlicher Eisengegenstände aus dem Oppidum von Velem-Szent Vid, Ungarn., In: Ramsl, P. C.; Rebay-Salisbury, K.; Trebsche, P. (szerk.), Schichtengeschichten. Festschrift für Otto H. Urban. Bonn 2019, 145-163., 2019 | | Tarbay János Gábor: Disc Cuirasses or Costume Sets? The Late Bronze Age ribbed „phalerae” from East-Central Europe – Panzerscheiben oder Trachtzubehör? Die spätbronzezeitliche „Phaleren” mit Rippenzier aus Ostmitteleuropa., Prehistoric Research in South-Western Hungary (5000-500 BCE). Castellum Pannonicum Pelsonense 7. Rahden/Westf. 367–384., 2019 | | V. Szabó Gábor: Die Goldbeinschiene, das Panzerdepot und das Schwertpaar. Neue Narrativen zur Ideologie der spätbronzezeitlichen Kriegerelite aufgrund drei neuer ungarischer Waffendepotfunde., Hansen, S.-Krause, R. (red.) Research on Prehistoric Conflicts. Materialisation of Conflicts. Universitätforschungen zur Prähistorischen Archäologie, Bonn. in press, 2019 | | V. Szabó Gábor: Bronzkori kincsek Magyarországon: földbe rejtett fegyverek, eszközök, ékszerek nyomában., Budapest. Archaeolingua., 2019 | | V. Szabó Gábor: Bronze Age Treasures in Hungary. The Quest for Buried Weapons, Tools and Jewellery., Budapest. Archaeolingua, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
