 |
Csáth Géza naplóinak és levelezésének kiadása, életművének monografikus feldolgozása
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112816 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szajbély Mihály |
| magyar cím |
Csáth Géza naplóinak és levelezésének kiadása, életművének monografikus feldolgozása |
| Angol cím |
Publishing of diaries and correspondence of Géza Csáth, monographic processing of his life work |
| magyar kulcsszavak |
Forráskiadások, esettanulmány, monográfia |
| angol kulcsszavak |
Resource publications, case study, monograph |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet |
|
| zsűri |
Irodalom |
| Kutatóhely |
Magyar Irodalmi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Molnár Eszter Edina
Varga Katalin
|
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2019-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
18.628 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.62 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja Csáth Géza jórészt kiadatlan naplóinak és levelezésének filológiailag és textológiailag megbízható publikálása, valamint ennek nyomán esettanulmány és monográfia létrehozása. Abból a kézirategyüttesből, ami négy éve került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a szerző naplófeljegyzéseinek és levelezésének publikálása a legsürgetőbb feladat. Közülük az gyermek-és ifjúkori naplók Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály szöveggondozásában 2013 novemberében megjelentek a Magvető Kiadó életmű-sorozatában. A munka folytatása azonban, mivel Molnár Eszter Edina határozott időre szóló munkaszerződése a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014 áprilisában lejár, pályázati támogatás nélkül nem lehetséges. Csáth az 1960-as évek közepétől kezdve olvasók nemzedékei számára vált meghatározó élménnyé és olyan jelentős író életművek kibontakozásában játszott fontos ihlető szerepet, amilyen Esterházy Péteré vagy Tolnai Ottóé. Életműve szerves részét képezi naplója és levelezése, mely azonban csak hézagosan, többnyire textológiai-filológiai szempontból megbízhatatlan kiadásokban férhető hozzá. Molnár Eszter Edina esettanulmánya a levelek és naplók mikrotörténeti vizsgálatával foglalkozna, különös tekintettel az első világháború éveire. Szajbély Mihály 1989-ben megjelent kismonográfiája a forrásszövegek hozzáférhetőségének és a Csáthra vonatkozó kutatásoknak az akkori állapotát tükrözi. A könyv újraírását azonban nem csupán a forrásanyag bővülése, hanem az irodalomtudomány kultúratudományos fordulata is indokolja, mely érdekessé szempontokat kínál Csáth Géza különböző művészeti ágak határterületein mozgó, azokat rendre átlépő szerző életművének a tanulmányozásához.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás egyszerre filológiai, textológiai és szintetizáló. Alapkérdése: hogyan változnak az életmű belső arányai a naplók és a levelezés közreadásával, illetve a most publikálásra kerülő szövegek miként módosítják az életmű megítélését. Csáth naplójának írásmódja egyrészt fikciós alkotásainak világát idézi, másrészt novelláinak hátországába enged betekintést, amennyiben a freudista iskolázottságú író számára gyakran válik a kegyetlenül őszinte önanalízis terepévé. Az eredmény egyféle pszichofikció, mely felveti a tradicionálisan valósághoz kötött napló és a valóságtól elszakadó költészet narratív szintkülönbségeinek, illetve összefüggéseinek a kérdését, s e szempontból modern alapkutatások terepévé válhat. A naplók és levelek kiadása ugyanakkor megköveteli a textológia és filológia modern elméleti kérdésfelvetéseivel való szembenézést is. Csáth egyéni módon vezette naplóit, formálta leveleit. Az időről időre felbukkanó, az egyes oldalaknak gyakran sajátos kollázsszerű kinézetet kölcsönző szövegek, rajzok és kották egyvelegei rendre felvetik a kérdést: miként alakítható ez nyomtatott könyvvé, a produktumban mekkora része lesz a sajtó alá rendező konstrukciós tevékenységének, és miként lehet azt minimalizálni. A kutatások nyomán készülő esettanulmány és monográfia egyrészt mindjárt megfelelő terepe lehet az iménti kérdések nyomán felvetődő reflexióknak, másrészt a korábbiaknál sokkal árnyaltabban mutathatja meg e furcsa és nagy hatású életmű művészetek határait áthágó, ugyanakkor alkotójának erejét és tehetségét felőrlő és korán személyes tragédiához vezető alakulástörténetét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A napló és misszilis levél műfaja az utóbbi időben felértékelődött. A kultúratudományos fordulat pedig – melynek nyomán fellazultak a különböző tudományos területek közötti határok – egyértelműen megemelte e „befogadó” formáknak a jelentőségét. Csáth naplói és levelei egyszerre és egymás összefüggésében tesznek lehetővé filológiai, alkotás-lélektani, esztétikai, színház- és társadalomtörténeti, valamint a narratív identitás kérdéskörére fókuszáló vizsgálódásokat. E területekhez a különböző diszciplínák részéről speciális kutatási szempontok járulhatnak: orvostörténetiek éppúgy, mint zene- és képzőművészet-történetiek. A sokoldalúan tehetséges, íróként és kritikusként, zeneszerzőként és muzsikusként, sőt festőként is tevékeny, nevét elmekórtani szakmunkáival a pszichoanalízis magyarországi történetébe is beírt Csáth naplói és levelezése különösen alkalmas terepet kínálnak az interdiszciplináris vizsgálódások számára. Csáth feljegyzéseinek visszatérő szereplője Kosztolányi Dezső. Tőle nem maradtak fenn hasonló terjedelmű naplók és emlékiratok, és ez különös jelentőséget ad Csáth szövegeinek a Kosztolányi-kutatások szempontjából is. Az utolsó éves gimnazista Csáth és a már pesti egyetemista Kosztolányi levélváltásaiból egymás kontrasztjában válik láthatóvá a fővárosi és a szabadkai élet. A pesti évek alatt született Csáth-levelek és a korábbiakhoz képest töredékesebbekké váló naplófeljegyzések a 20. század eleji fővárosi élet mikrotörténéseibe engednek bepillantást, miközben lehetővé teszik Csáth kapcsolatrendszerének feltérképezését. A kései naplók és levelek pedig a kábítószer élvezetének és kínjainak, az elvonás gyötrelmeinek és kudarcainak megrendítő dokumentumai. A naplófolyam és a levelezés egészéből egy elementárisan és sokoldalúan tehetséges ember tönkremenetelének lélektanilag legapróbb mozzanataiban is érthetővé váló narratívája rajzolódik ki – mintegy pótolva azt a regényt, amelyet életének tragédiába fordulásáról Csáth unokabátyjától, Kosztolányitól várt, akire e regény forrásanyagául hagyta naplóit, de aki e regénnyel nem készült el sohasem.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás célja Csáth Géza jórészt kéziratos naplóinak és leveleinek sajtó alá rendezése és közrebocsátása, valamint egy, Csáth első világháborúval kapcsolatos narratív forrásait vizsgáló, mikrotörténeti léptékű nagyobb tanulmány és egy korszerű Csáth-monográfia létrehozása. A pályázati támogatásnak köszönhetően megjelenő szövegek egyrészt a korszakra vonatkozó különféle – társadalom-, irodalom- és művelődéstörténeti (orvoslás-, zene- vagy színháztörténeti stb.) – kutatások nélkülözhetetlen forrásai, másrészt hozzájárulnak e fontos szerző életének és művészi tevékenységének alaposabb megismeréséhez. A napló- és levélszövegekben ugyanakkor rendre megmutatkozik szerzőjük szépírói kvalitása. Olyan önmagukban is lebilincselő olvasmányok ezek, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy ismét rátereljék a figyelmet Csáth életművének korábban is hozzáférhető, esetenként mégis feledésnek indult vagy csak a kötelező műveltséganyag részeként számon tartott darabjaira, amelyeket a naplók nyomán remélhetőleg ismét többen kézbe vesznek. Csáth naplóit és leveleit gyakran egészítik ki rajzok, a kései időszakban kisebb festmények is; előfordul, hogy a megkezdett mondatot kottával fejezi be. Kosztolányinak az a sokat idézett levele, melyben Csáthot hármasművésznek nevezte, e sajátos multimediális naplóprodukció nyomán válik igazán érthetővé és értelmezhetővé.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A kutatás célja Csáth Géza jórészt kiadatlan naplóinak és levelezésének filológiailag és textológiailag megbízható publikálása, valamint ennek nyomán esettanulmány és monográfia létrehozása. Abból a kézirategyüttesből, ami négy éve került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a szerző naplófeljegyzéseinek és levelezésének publikálása a legsürgetőbb feladat. Közülük az gyermek-és ifjúkori naplók Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály szöveggondozásában 2013 novemberében megjelentek a Magvető Kiadó életmű-sorozatában. A munka folytatása azonban, mivel Molnár Eszter Edina határozott időre szóló munkaszerződése a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014 áprilisában lejár, pályázati támogatás nélkül nem lehetséges. Csáth az 1960-as évek közepétől kezdve olvasók nemzedékei számára vált meghatározó élménnyé és olyan jelentős író életművek kibontakozásában játszott fontos ihlető szerepet, amilyen Esterházy Péteré vagy Tolnai Ottóé. Életműve szerves részét képezi naplója és levelezése, mely azonban csak hézagosan, többnyire textológiai-filológiai szempontból megbízhatatlan kiadásokban férhető hozzá. Molnár Eszter Edina esettanulmánya a levelek és naplók mikrotörténeti vizsgálatával foglalkozna, különös tekintettel az első világháború éveire. Szajbély Mihály 1989-ben megjelent kismonográfiája a forrásszövegek hozzáférhetőségének és a Csáthra vonatkozó kutatásoknak az akkori állapotát tükrözi. A könyv újraírását azonban nem csupán a forrásanyag bővülése, hanem az irodalomtudomány kultúratudományos fordulata is indokolja, mely érdekessé szempontokat kínál Csáth Géza különböző művészeti ágak határterületein mozgó, azokat rendre átlépő szerző életművének a tanulmányozásához.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A kutatás egyszerre filológiai, textológiai és szintetizáló. Alapkérdése: hogyan változnak az életmű belső arányai a naplók és a levelezés közreadásával, illetve a most publikálásra kerülő szövegek miként módosítják az életmű megítélését. Csáth naplójának írásmódja egyrészt fikciós alkotásainak világát idézi, másrészt novelláinak hátországába enged betekintést, amennyiben a freudista iskolázottságú író számára gyakran válik a kegyetlenül őszinte önanalízis terepévé. Az eredmény egyféle pszichofikció, mely felveti a tradicionálisan valósághoz kötött napló és a valóságtól elszakadó költészet narratív szintkülönbségeinek, illetve összefüggéseinek a kérdését, s e szempontból modern alapkutatások terepévé válhat. A naplók és levelek kiadása ugyanakkor megköveteli a textológia és filológia modern elméleti kérdésfelvetéseivel való szembenézést is. Csáth egyéni módon vezette naplóit, formálta leveleit. Az időről időre felbukkanó, az egyes oldalaknak gyakran sajátos kollázsszerű kinézetet kölcsönző szövegek, rajzok és kották egyvelegei rendre felvetik a kérdést: miként alakítható ez nyomtatott könyvvé, a produktumban mekkora része lesz a sajtó alá rendező konstrukciós tevékenységének, és miként lehet azt minimalizálni. A kutatások nyomán készülő esettanulmány és monográfia egyrészt mindjárt megfelelő terepe lehet az iménti kérdések nyomán felvetődő reflexióknak, másrészt a korábbiaknál sokkal árnyaltabban mutathatja meg e furcsa és nagy hatású életmű művészetek határait áthágó, ugyanakkor alkotójának erejét és tehetségét felőrlő és korán személyes tragédiához vezető alakulástörténetét.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
A napló és misszilis levél műfaja az utóbbi időben felértékelődött. A kultúratudományos fordulat pedig – melynek nyomán fellazultak a különböző tudományos területek közötti határok – egyértelműen megemelte e „befogadó” formáknak a jelentőségét. Csáth naplói és levelei egyszerre és egymás összefüggésében tesznek lehetővé filológiai, alkotás-lélektani, esztétikai, színház- és társadalomtörténeti, valamint a narratív identitás kérdéskörére fókuszáló vizsgálódásokat. E területekhez a különböző diszciplínák részéről speciális kutatási szempontok járulhatnak: orvostörténetiek éppúgy, mint zene- és képzőművészet-történetiek. A sokoldalúan tehetséges, íróként és kritikusként, zeneszerzőként és muzsikusként, sőt festőként is tevékeny, nevét elmekórtani szakmunkáival a pszichoanalízis magyarországi történetébe is beírt Csáth naplói és levelezése különösen alkalmas terepet kínálnak az interdiszciplináris vizsgálódások számára. Csáth feljegyzéseinek visszatérő szereplője Kosztolányi Dezső. Tőle nem maradtak fenn hasonló terjedelmű naplók és emlékiratok, és ez különös jelentőséget ad Csáth szövegeinek a Kosztolányi-kutatások szempontjából is. Az utolsó éves gimnazista Csáth és a már pesti egyetemista Kosztolányi levélváltásaiból egymás kontrasztjában válik láthatóvá a fővárosi és a szabadkai élet. A pesti évek alatt született Csáth-levelek és a korábbiakhoz képest töredékesebbekké váló naplófeljegyzések a 20. század eleji fővárosi élet mikrotörténéseibe engednek bepillantást, miközben lehetővé teszik Csáth kapcsolatrendszerének feltérképezését. A kései naplók és levelek pedig a kábítószer élvezetének és kínjainak, az elvonás gyötrelmeinek és kudarcainak megrendítő dokumentumai. A naplófolyam és a levelezés egészéből egy elementárisan és sokoldalúan tehetséges ember tönkremenetelének lélektanilag legapróbb mozzanataiban is érthetővé váló narratívája rajzolódik ki – mintegy pótolva azt a regényt, amelyet életének tragédiába fordulásáról Csáth unokabátyjától, Kosztolányitól várt, akire e regény forrásanyagául hagyta naplóit, de aki e regénnyel nem készült el sohasem.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
A kutatás célja Csáth Géza jórészt kéziratos naplóinak és leveleinek sajtó alá rendezése és közrebocsátása, valamint egy, Csáth első világháborúval kapcsolatos narratív forrásait vizsgáló, mikrotörténeti léptékű nagyobb tanulmány és egy korszerű Csáth-monográfia létrehozása. A pályázati támogatásnak köszönhetően megjelenő szövegek egyrészt a korszakra vonatkozó különféle – társadalom-, irodalom- és művelődéstörténeti (orvoslás-, zene- vagy színháztörténeti stb.) – kutatások nélkülözhetetlen forrásai, másrészt hozzájárulnak e fontos szerző életének és művészi tevékenységének alaposabb megismeréséhez. A napló- és levélszövegekben ugyanakkor rendre megmutatkozik szerzőjük szépírói kvalitása. Olyan önmagukban is lebilincselő olvasmányok ezek, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy ismét rátereljék a figyelmet Csáth életművének korábban is hozzáférhető, esetenként mégis feledésnek indult vagy csak a kötelező műveltséganyag részeként számon tartott darabjaira, amelyeket a naplók nyomán remélhetőleg ismét többen kézbe vesznek. Csáth naplóit és leveleit gyakran egészítik ki rajzok, a kései időszakban kisebb festmények is; előfordul, hogy a megkezdett mondatot kottával fejezi be. Kosztolányinak az a sokat idézett levele, melyben Csáthot hármasművésznek nevezte, e sajátos multimediális naplóprodukció nyomán válik igazán érthetővé és értelmezhetővé.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
