Intézményi reformok öregedő társadalmakban: jogi és politikai aspektusok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112900
típus K
Vezető kutató Bartha Attila
magyar cím Intézményi reformok öregedő társadalmakban: jogi és politikai aspektusok
Angol cím Institutional reforms in ageing societies: legal and political aspects
magyar kulcsszavak örgedő társadalom, inézményi reform, alkotmány, nyugdíjreform
angol kulcsszavak ageing societies, institutional reform, constitution, pension reform
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)70 %
Ortelius tudományág: Politikai tudományok
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)30 %
Ortelius tudományág: Jogtudomány
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bartha Attila
Berényi Eszter
Gulyás Attila
Jakab András
Jakab András
Janky Béla
Könczöl Miklós
Lőrincz Viktor
Medgyesi Márton
Medgyesi Márton
Tóth András
projekt kezdete 2015-01-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 24.184
FTE (kutatóév egyenérték) 7.73
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Kutatásunk az öregedő társadalmak intézményi reformjainak jogi és politikai aspektusaival foglalkozik. Célunk egyrészt a jóléti reformok nehézségei mögött meghúzódó politikai okok feltárása, másrészt azon körülmények azonosítása, amelyek esetén a demokratikus politikai folyamatok nagyobb eséllyel vezetnek reformokhoz, illetve azon mechanizmusok feltérképezése, amelyek legitimitást biztosítanak a megvalósuló reformlépéseknek, és nagyobb eséllyel biztosítják politikai fenntarthatóságukat. Mivel a jóléti területeken a reformok általában nehézkesek, továbbá gyakran visszavonásra kerülnek, gyakran elhangzó álláspont, hogy bizonyos specifikus szakpolitikai lépések helyett (mellett) általános, elvi alapokon nyugvó jogi, szabályozási változásokra is szükség van. Ezek az elvi alapon nyugvó jogi változások korlátozhatják azokat a szavazatszerzésre irányuló szakpolitikai lépéseket, amelyek a jövő generációk kárára valósulnak meg. Kutatásunk részeként ezért megvizsgáljuk azokat a felmerülő alkotmányos, illetve egyéb jogi és politikai természetű intézményi megoldásokat is, amelyek részben korlátozzák a demokratikus döntéshozatalt a generációk közötti újraelosztás fenntarthatósága és a jövő generációk érdekének védelme céljából.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás első része az elöregedő társadalmak jóléti reformjainak politikai kérdéseit vizsgálja. A jóléti rendszerek, köztük a nyugdíjrendszerek általában nehezen reformálhatók, továbbá a mégis megvalósuló reformokat az egymást követő kormányzatok gyakran visszavonják; éppen ezért vizsgálatunk fókuszában a megvalósuló jóléti reformok mögötti potenciális magyarázatok állnak. Kiemelt kérdéseink a következők: Milyen politikai konstellációk támogatják a nyugdíjszabályok változását? Milyen politikai viselkedési stratégiák mentén valósíthatók meg a reformok olyan körülmények esetén, amikor a releváns aktorok alapvetően nem fogékonyak a reformokra? Milyen politikai kondíciók biztosíthatják a jóléti reformok legitimitását? Az állam elköteleződhet a jövő generációk érdekeinek védelme mellett többféle alkotmányos és nem-alkotmányos mechanizmus révén is (például automatikus alkalmazkodási mechanizmusokkal a nyugdíjrendszer szabályainál). Célunk a felmerülő intézményes megoldási módok részletes áttekintése, beleértve az esetleges megvalósulásukhoz kapcsolódó kedvező, illetve kedvezőtlen irányú gazdasági és szociális változások feltérképezését is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatási project célja, hogy feltárja a különböző típusú alkotmányos megoldásokat, amelyeket egyes államok alkalmaztak, mint például a családi választójog, családi ellátások alkotmányos biztosítása, költségvetési tanács jellegű ellenőrző szervezetek, amelyek gondoskodnak a túlzott eladósodás megakadályozásáról, vagy a jövő generációk jogainak biztosítása. A kutatás végeredménye, hogy javaslatot tegyen egy átgondolt és kifinomult tipológiájára a lehetséges alkotmányos megoldásoknak, és egyben feltárja az egyes megoldások előnyeit és hátrányait az alkotmányos alapelvek szemszögéből. Végezetül a kutatást lezáró tanulmány szintén megvizsgálja az egyes lehetséges alkotmányos megoldások megvalósításának tágabb közgazdasági, társadalmi és intézményi feltételeit, illetve elfogadásuk esetén ilyen irányú lehetséges következményeit.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A társadalom elöregedése az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági és költségvetési kihívása az előttünk álló évtizedeknek. A jóléti állam költségvetési fenntarthatóságának a biztosítása a jóléti programok (különös tekintettel a nyugdíjrendszerre) reformját teszi szükségessé. De közismert, hogy éppen a nyugdíj-rendszereket nehéz megreformálni, s még nehezebb fenntartani a pénzügyi szempontból esetleg fenntarthatónak gondolt nyugdíjreformokat. Ennek következménye azonban az, hogy a társadalmak a jelen helyzet fenntartása érekében a jövő generációkra terhelnek fenntartatlannak látszó terheket. Ezért a szakirodalomban gyakran hangsúlyozott elv, hogy az államok egyes szükségesnek látszó reformlépések helyett, amelyek könnyen visszafordíthatóak, olyan általános jogalapelveket fektessenek le, amelyek gátat jelenthetnek az opportunista szavazatvásárlásra törekvő politikai erőknek a jövő generációk kárára. A kutatás célja, hogy feltárja a fenntartható reform politikai feltételeit és javaslatot tegyen olyan alkotmányjogi megoldásokra és gyakorlati lépésekre, amelyek biztosítják az egyensúlyt és az arányosságot a jelen generációk igényei és a jövő generációk várható terhei között.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Our research studies legal and political aspects of institutional reforms in ageing societies. We first aim to study political conditions of welfare reform. The aim is to characterize political causes behind the difficulty of welfare reform, to describe circumstances when democratic political processes are more likely to lead to the reforms needed and explore mechanisms that may provide legitimacy of welfare reforms to ensure the political sustainability of applied solutions. As welfare programmes are difficult to reform and reforms are often reversed, it is often argued that instead of specific reversible policy measures, countries should apply general legal principles, which could lay the ground for barriers to policies that buy current votes at the cost of future generations. In the second part of our research we analyse proposed constitutional and non-constitutional solutions that somehow limit democratic decision making to ensure sustainability of intergenerational redistribution and protect the interests of future generations.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In the first part of the research we study the political aspects of welfare reforms in ageing societies. Welfare programmes, such as pensions systems are believed to be difficult to reform and reforms are often revoked by governments. Our research investigates potential causes for this characteristic of welfare reforms. What are the characteristics of political support for pension benefits? What are the political strategies that are needed to reform in a political context basically opposing reforms? What are the political conditions for ensuring legitimacy of welfare reforms?
The state can commit itself to take into account interests of future generations by various constitutional solutions and non-constitutional commitment mechanisms (like automatic adjustment mechanisms in the pension system). Our aim is in-depth study of the proposed institutional solutions, the assessment of their merits and disadvantages and the economic and social context of their application.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The study will provide an in-depth examination of different types of constitutional solutions that have been applied and proposed in the given countries such as family suffrage, constitutionally guaranteed family subsidies, fiscal councils supervising constitutional debt brakes and acknowledging rights of future generations. The research proposes a refined typology of constitutional solutions, discusses in depth advantages and disadvantages of each constitutional solution regarding these principles. The study then discusses the economic, social and institutional context in which different solutions are more likely to adopted.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Population ageing is associated with important challenges for societies in general and their public finances in particular. One way to restore financial sustainability of welfare states would be to reform welfare programs that involve intergenerational redistribution, such as pension systems. Pensions systems are however difficult to reform and even if welfare reforms are adopted, the danger of revoking reforms is present. There is thus a possibility that countries might continue to accumulate public debt, which shifts the burden of financing welfare-state provisions on future generations. It is often argued that instead of specific reversible policy measures, countries should apply general legal principles, which could lay the ground for barriers to policies that buy current votes at the cost of future generations. Our research explores the political conditions for welfare reform and studies the proposed constitutional and non-constitutional solutions to take into account interests of future generations.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az öregedő társadalmakban a jóléti programok fenntarthatóságának biztosítása nehezebbé vált. Eredményeink szerint az európai országok jóléti programjaiban jelentősebb az életkor szerinti újraelosztás, mint az anyagi helyzet szerinti, emiatt a demográfiai változások jelentős hatást gyakorolhatnak a jóléti kiadásokra és bevételekre. Kutatásunkban ezért a jóléti programok reformjának politikai feltételeit vizsgáltuk illetve olyan alkotmányos reformok lehetőségeit elemeztük, amelyek a politikai „játékszabályok” átalakításával segítenék elő a jóléti programok fenntarthatóságát. A nyugdíjreformok politikai megvalósíthatóságát elemezve a 2010 utáni magyar nyugdíjreformok egyértelműen elmozdultak a közpolitika-alkotás korábbi technokrata ideáltípusától a populista majoritarianizmus ideáltípusa felé, ugyanakkor a fenntarthatóságot nézve a reformoknak nem volt egyértelműen negatív hatása. Kutatásunk rámutatott arra is, hogy a reform-javaslatok sikere a választói informáltságtól is függ. A fenntarthatóságot javító alkotmányos reformok közül az egyik lehetőség a fiatalok választói súlyának növelése lenne, ugyanakkor ez csak rövidtávon enyhíthetné az újraelosztó rendszerekre nehezedő nyomást. Megvizsgáltunk más alkotmányos eszközöket is, így pl. egy közgazdászokból álló, alkotmánybíróság-jellegű testület lehetőségét, amely hatályon kívül helyezhetne kormányzati intézkedéseket is, ha súlyosan veszélyeztetik a jóléti programok fenntarthatóságát.
kutatási eredmények (angolul)
Ensuring financial sustainability of welfare programs has become more difficult in aging societies. As our research has pointed out, redistribution between age groups is more important than redistribution between income groups in welfare programs of European countries. Demographic change thus can have a significant impact on public welfare expenditures and revenues. In our research we examined the political conditions for welfare reforms and we also examined the possibilities of constitutional reforms that might improve sustainability of welfare programs. Analyzing the political feasibility of welfare reforms, post-2010 pension reforms in Hungary have clearly shifted from the former technocratic ideal of public policy-making towards the ideal type of populist majoritarianism. Despite this, reforms did not have a clear negative impact on sustainability. Our research has also shown that the success of reform proposals depends on voter information. Among the possible constitutional reforms, one option would be to increase the electoral weight of young, but this could only ease the pressure on redistribution systems in the short term. We have also examined other constitutional instruments, such as the possibility of a constitutional court-type panel of economists, which could repeal government measures if they seriously threaten sustainability.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112900
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Lőrincz Viktor: Fenntarthatóság, életkor és cselekvőképesség – néhány döntéselméleti és pszichológiai szempont., Magyar Tudomány 179(3), 383-393., 2018
Bartha Attila: Előszó: Intézményi reformok az öregedő jóléti társadalmakban, Politikatudományi Szemle, 27(4), 39–41., 2018
Gál Róbert Iván és Medgyesi Márton: Redistribution in the welfare state: between income groups or between age groups?, XIX ISA World Congress of Sociology Toronto, 2018 Július 15-21., 2018
Gál Róbert Iván és Medgyesi Márton: Jóléti állam: korcsoportok közötti újraelosztás?, Politikatudományi Szemle 27(4) 77-101 pp., 2018
Gulyás Attila és Janky Béla: Voting rights and intergenerational justice: Framing effects and voter attitudes, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy 9(2), 25-48., 2018
Janky Béla: A társadalombiztosítás politikai gazdaságtana. A racionális magyarázatkísérletek rövid története, Politikatudományi Szemle 27(4), 60-76., 2018
Könczöl Miklós: A „családi választójog” és a választójogi képviselet két lehetséges értelme, Politikatudományi Szemle 27(4), 42-59., 2018
Bartha Attila: Centrist Populism Impacts on Welfare Policies in Southern and Central-Eastern Europe, ECPR General Conference, University of Oslo, Oslo, 2017 Szeptember 6-9., 2017
Bartha Attila: Technocratic Expertise versus Populist Governance? Explaining the role of political elites in pension reforms in Southern and Central-Eastern Europe., „Institutional Reforms in Ageing Societies” Conference, Pázmány Péter Katolikus Egyetem és MTA TK, Budapest 2017, Június 8-9., 2017
Könczöl Miklós: Representing future-related interests in a global context, 7th CEE Forum for Young Legal, Political and Social Theorists, 2015 március 27.-28., 2015
Jakab András: Sustainability in European Constitutional Law, Social Science Research Network repozitórium, 2015
Jakab András: Sustainability in European Constitutional Law, Max Planck Institute for Comparative Public Law & International Law (MPIL) Research Paper No. 2016-16, 2016
Gál Róbert Iván és Medgyesi Márton:: The Hungarian welfare state: Redistribution or lifecycle financing., 56th Conference of the Japan Association of Comparative Economic Studies Hirosaki, 2016 június 4., 2016
Gál Róbert Iván és Medgyesi Márton: Újraelosztás jövedelem és életkor szerint, Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület Konferenciája, Budapest 2016. december 19-20., 2016
Gulyás Attila és Janky Béla: Választójog és intergenerációs igazságosság: Témakeretezés és választói attitűdök., Szociológiai Szemle 26(3): 56-77., 2016
Tóth András: Lessons from the Hungarian Transformation Process: The Sweet Unbearable Burden of the Pension System and the Problem of Sustainable Market Economy., Chinese Academy of Sciences Forum: The 3rd China-CEEC Forum. Sanghai, Kina, 2016, október 20-23,, 2016
Bartha Attila:: Low-skilled Migration, Welfare Regimes and Informality: Immigrant Workers in European Domestic Care. A fuzzy set ideal type analysis, "From Data to Policy" foglalkoztatáspolitikai nemzetközi konferencia, Budapesti Corvinus Egyetem, 2016 december 2., 2016
Könczöl Miklós: A nemzedékek közti igazságosság jogfilozófiai kérdései, PPKE JÁK "A természetjog napja" c. konferencia, 2016 május 27., 2016
Könczöl Miklós: Proxy votes for under-age citizens: Positive or negative discrimination?, Prague Spring Law and Public Policy workshops (CeLAPA) Charles University, 2016 május 10-11., 2016
Könczöl Miklós: Future-Related Interests: What and How to Represent?, Martin Belov (szerk.), Global Governance and Its Effects on State and Law. Peter Lang: Frankfurt, 2016. pp. 179-193, 2016
Jakab András: Fenntarthatóság az európai alkotmányjogban, Közjogi Szemle 2016/3. pp. 1-16, 2016
Lőrincz Viktor: A cselekvőképesség korlátozása – néhány döntéselméleti és pszichológiai szempont., MTA Law Working Papers 2017/19. Magyar Tudományos Akadémia ISSN 2064-4515, 2017
Gál Róbert Iván és Medgyesi Márton: Financing the lifecycle or mitigating poverty: redistribution in the Hungarian welfare system by age and income, National Transfer Accounts Working Papers WP17-05, 2017
Jakab András: Vajon a gyermekek választójoga az alkotmányjogi válasz a mai demokráciák fenntarthatósági kihívásaira?, Chronowski Nóra et al. (szerk.): A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli. Budapest: Gondolat, 486-498., 2017
Jakab András: Is Suffrage for Children the Constitutional Solution for the Sustainability Challenge Faced by Democracies?, Iulia Motoc e.a. (ed.): New Developments in Constitutional Law. Essays in honour of András Sajó. Eleven Publishing, 2017
Bartha Attila: Populism, Illiberalism or Something Else? Welfare Policy Reforms in Southern and Central-Eastern Europe., ESPANET 15th annual conference, Lisszabon ISCSP, 2017 szeptember 14-16., 2017
Gulyás Attila és Janky Béla: Voting rights and intergenerational justice: Framing effects and voter attitude., 13th Conference of the European Sociological Association (Un)Making Europe: Capitalism, Solidarities, Subjectivities, Athén 2017 augusztus 29. – szeptember 1., 2017
Gál Róbert- és Medgyesi Márton: Redistribution in the welfare state: between income groups or between age-groups?, ESPANET 15th annual conference, Lisszabon ISCSP, 2017 szeptember 14-16., 2017
Könczöl Miklós: Does parental proxy voting improve democratic representation?, TADS Workshop, Institute for Future Studies, Stockholm 2017. december 5., 2017
Lőrincz Viktor: Age and Capacity in Continental Law and the Ventromedial Prefrontal Cortex, Law&Mind konferencia, 2017 november 24-25., Krakkó., 2017
Könczöl Miklós: Parental proxy voting and paternalism., Institutional reforms in ageing societies konferencia, MTA TK/PPKE 2017. június 8-9., 2017





 

Projekt eseményei

 
2018-10-25 14:13:19
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Jakab András
Új vezető kutató: Bartha Attila

A vezető kutató váltás indoka: 2018.02.01. napjától engedélyezésre került a Vezető Kutató váltás.
2017-11-21 12:08:29
Résztvevők változása
2017-08-08 10:32:16
Résztvevők változása
2015-01-09 13:31:38
Résztvevők változása
2015-01-06 15:47:37
Résztvevők változása
2014-08-15 10:29:30
Résztvevők változása




vissza »