 |
A felvilágosodás előzményei a 17-18. századi Erdélyben
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112927 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Balázs Mihály |
| magyar cím |
A felvilágosodás előzményei a 17-18. századi Erdélyben |
| Angol cím |
Antecedents of Enlighment in Transylvania in 17-18th centuries |
| magyar kulcsszavak |
vallási felvilágosodás, heterodoxia, remonstrantizmus, peregrináció, unitarizmus |
| angol kulcsszavak |
religious enlightment, heterodoxy, Remonstrantism, Unitarianism, academic peregrination |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom | | Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Filozófia |
|
| zsűri |
Irodalom |
| Kutatóhely |
Magyar Irodalmi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Font Zsuzsanna
Keseru Gizella
Kovács Sándor
Latzkovits Miklós
Molnár Dávid
Simon József
Szűcs Kata Ágnes
Vámos Hanna
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2018-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
14.895 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.68 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázatban irodalom-, filozófia- és teológiatörténészek vesznek részt. Céljuk az, hogy a nemzetközi kutatásban tapasztalható új eredmények felhasználásával mutassák be és értelmezzék azokat a forrásokat, amelyeket az elmúlt években tártak fel zömmel erdélyi könyvtárakban és levéltárakban végzett munkálkodásaik során. Az új források feltárására az szolgáltatott lehetőséget, hogy az ismert politikai változások nyomán mára lényegében teljes egészében hozzáférhetővé váltak az erdélyi gyűjtemények, ahová korábban magyarországi kutatókat nem engedtek be. A nemzetközi kutatások követését nagy mértékben elősegítették azok a kapcsolatok, amelyeket a csoport tagjai Friedrich Vollhardt és Martin Mulsow vezetésével működő müncheni és gothai kutatócsoportokkal alakítottak ki. Kívülük D. Sorkinnak, J. van den Bergnek s másoknak a vallási felvilágosodásról írt munkái formálták jelentősen a résztvevők szemléletét. Ezektől ösztönözve vállalkozik a csoport arra, hogy egy több ok miatt elhanyagolt időszakból, az 1650-1750 közötti periódusból mutasson be zömmel kéziratban maradt szövegeket. Ezek közös sajátossága, hogy valamely protestáns felekezet világán belül maradva, de többnyire annak kereteit is feszegetve fogalmaznak meg olyan törekvéseket, amelyek majd a felvilágosodásban teljesednek ki. E szövegek többségének további közös vonása, hogy bölcseleti megalapozással, a rációra hivatkozva képzelik el közösségeik megújítását. A szövegelemzés során nem marad figyelmen kívül az a retorikai-poétikai szabályrendszer sem, amelyben ezek megfogalmazódnak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás abból a megfigyelésből indult ki, hogy az erdélyi művelődés és irodalom történetében 1650-1750 között a protestáns felekezetek világában történtek nagyon kevés figyelmet kaptak, s különösen mostohán kezelték ezt a jelenségcsoportot a nagy szintetizáló összefoglalások. Különösen feltűnő, hogy nem vesz róluk tudomást a felvilágosodással foglalkozó szakirodalom sem. Ez éles ellentétben áll a vallási felvilágosodás kutatásának nemzetközi tudományosságban tapasztalható felfutásával. A csoport egyfelől abból indul ki, hogy e kutatási irány megközelítésmódja alkalmazható az erdélyi jelenségekre. Az erdélyi protestáns felekezetek ilyen vizsgálatát különösen indokolttá teszi az, hogy az itt keletkezett forrásanyag hosszú időn keresztül megközelíthetetlen volt a kutatás számára. Vizsgálat tárgyává tehető, hogy az ottani magyarság két meghatározó felekezetében milyen intenzitással jelentkeznek az ilyen tendenciák, s ezek mennyiben előlegezik a 18. század második felében kibontakozó felvilágosodást. A külföldi szakirodalom arra ösztönöz, s a hazai forráshelyzet is indokolja, hogy a jobban kutatott kegyességi mozgalmak(pietizmus, puritanizmus) helyett most az olyan áramlatokra (kartezianizmus, remonstrantizmus, socinianizmus) koncentráljunk, amelyek a felvilágosodás eszményeit intenzívebben előlegzik, s kevésbé kutatottak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás új eredményeinek záloga az eddig nem számbavett források közzététele és megismertetése. Itt különösen fontos hangsúlyozni, hogy zömmel kéziratos forrásokról van szó. Meglepő módon ez nem csupán a könyvnyomtatástól szinte az egész időszakban teljesen eltiltott unitáriusokra, de a reformátusokra is vonatkozik, kiktől néhány izgalmas szövegdarab éppen unitárius kolligátumokban maradt ránk. A kérdéskör nemzetközi szakirodalmában felvetett módszertani és megközelítésbeli tanulságok segítenek ennek elmélyítésében és a tágabb összefüggésrendszer felvázolásában. Ezek alapján az erdélyi művelődés és irodalom történetének egy eddig szinte teljesen ismeretlen szelete tárul fel. Világossá válhat, hogy a református és unitárius felekezeten belül nem csupán a korabeli kegyességi mozgalmak (pietizmus, puritanizmus) leltek otthonra, hanem olyan bölcseletileg is megalapozott, az ész használatát ösztönző és megalapozó, a felekezetek közötti különbségeket minimalizálni törekvő és egy toleráns gyakorlatot meghonosítani igyekvő törekvések is.
Az eredmények egészen bizonyosan használhatók lehetnek az egyetemi oktatásban. Mivel a feltárt szövegek retorikai-poétikai elemzésére is vállalkozunk, elsősorban az irodalomtörténet egyetemi oktatásában hasznosíthatók. Ezen kívül bizonyosan használhatják a kora újkorral és a 18. századdal foglalkozó további diszciplinák (történelem, filozófiatörténet, teológia) oktatásában is. Mivel egy elhanyagolt korszak nagyon kevéssé ismert területét mutatja be új szempontok szerint, hasznosíthatják a készülő nagy szintézisek is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az erdélyi művelődés és irodalom történetében nagyon kevéssé ismert az 1650-1750 közötti időszak. Ennek egyik oka kétségtelenül az ebben az időszakban született források 1990-ig csak nagyon korlátozottan voltak hozzáférhetők. Ez különösen igaz az olyanokra, amelyek a korban csak kéziratos másolatok formájában terjedtek. De gátolta e korszak fontos tendenciájának felismerését az is, hogy a felvilágosodást vallástalan vagy a vallást teljesen kiiktatni akaró jelenségnek tekintették. A nemzetközi tudományosságban azonban az utóbbi években nagyon erősen jelentkezett az a törekvés, hogy a figyelmet kiterjesszék az olyan jelenségekre is, amelyek nem a vallás ellenében léptek fel, hanem egy-egy felekezet és a felekezetek közötti viszony megújítását tekintették céljuknak. Mi ezek közül azokra koncentrálunk, amelyek e megújulást nem a kegyességi gyakorlat intenzívebbé és őszintébbé tételében keresték, mint a pietizmus vagy a puritanizmus, hanem az ész és a belátás, valamint a dogmatikai ellentéteket áthidalni akaró türelem elmélyítésében keresték a megoldást. Ez a református és az unitárius egyházban a külföldet járt peregrinusok hatására kialakult mozgalmak nagy mértékben hozzájárultak a felvilágosodás előkészítéséhez. Ezt kívánja bemutatni a program egykori kéziratban maradt szövegek irodalmi elemzésével.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
1. The participants of the application are experts of literary history, the history of ideas, and the history of philosophy. Their objective is to exploit recent results of international research in order to exhibit and interpret the sources which they have discovered in the last few years, during their work (mostly) in Transylvanian libraries and archives. The opportunity to discover new sources was opened up by the well-known political rearrangements making the Transylvanian collections completely available for Hungarian researchers, who were previously denied access to them. Tracking international research was efficiently facilitated by the collaboration established between the members of the group and the research groups led by Friedrich Vollhardt in Munich, and Martin Mulsow in Gotha. Besides them, David Sorkin’s works about religious Enlightenment also had a decisive influence on the applicants’ approach. These gave impetus for the group to propose the publication of texts which were in most cases preserved only in manuscript, and which originate from the period between 1650-1750, neglected for various reasons. The common feature of these texts is that within one of the Protestant denominations, the boundaries of which they are constantly stressing, they outline several concepts which were fully developed only in the era of the enlightenment. Another shared feature is that following philosophical considerations, these texts draft a renewal of their communities based on the foundations of reason. When interpreting the texts, the rhetorical-poetical system within which these texts were composed will also be taken into account.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
2. The point of departure for this research is the observation that events taking place within the circle of Protestant denominations between 1650 and 1750 have gained little to no critical interest, and major comprehensive works have been particularly insensitive towards these developments. It is particularly strange that even critical literature on enlightenment fails to recognise these trends. This is not the case, however, on the international stage, where the research of religious enlightenment has been increasingly popular recently. The group presumes that the approach utilised in this research area is applicable to the Transylvanian scenario. Such an examination of Transylvanian denominations is particularly justified by the lengthy period when the relevant source material had been unavailable for research. Now it can become a subject of inquiry how the two determining denominations of Transylvanian Hungarians reflected these trends, and to what extent these events could be regarded as a precedent of the enlightenment fully developing only in the second half of the 18th century. International criticism, as well as the available sources encourage us to shift the focus from the better-researched devotional movements (Pietism, Puritanism) to other trends (Cartesianism, Remonstrance, Socinianism) which are not only less researched, but are also more intensely related to the development of core enlightenment ideas.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
3. The key to the new research results is to publish and review previously undisclosed sources. It must be emphasised here that in most of the cases, the sources are in manuscript format. Surprisingly, this is not only true in the case of Unitarians, who were banned from printing throughout the period, but also in the case of Calvinists, whose exciting texts have been preserved is some cases precisely in Unitarian manuscript bundles. The questions and results in both approach and method, as discussed in international criticism, can help a lot in reaching a better understanding of and drafting a wider context for the relevant sources. All these considered, it is clear that a virtually unknown area of Transylvanian intellectual and literary history is waiting to be explored. It reveals that the Calvinist and the Unitarian denominations were not only receptive of contemporary devotional movements (Pietism, Puritanism), but they were also ready to adopt those trends which, relying on philosophical principles, encouraged a tolerant religious practice founded on reason, and tried to minimise the differences between different denominations.
The results would inevitably be applicable in university education. Since we also offer a rhetorical-poetical analysis of the discovered texts, the results are primarily relevant in the teaching of literary history. They would certainly be utilised for teaching by other disciplines (history, philosophy, theology) interested in the early modern period and the 18th century. Since the project exposes a scarcely known area according to the latest considerations, comprehensive works in development can also make use of our results.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The period between 1650 and 1750 represents more or less a white spot on the map of Transylvanian intellectual and literary history. One reason for this is that before 1990 critics only had limited access to the sources originating from the period. This is particularly relevant in case of sources which only witnessed manuscript distribution in the period. Yet, the long-standing previous concept of the enlightenment as a movement that is either irreligious, or even tries to completely dismiss religion also hindered the discovery of some important trends of this period. International research has been characterised in the last few years by a universal demand to extend critical attention on phenomena which are not anti-religious, but in opposition, try to renew only one denomination or the relationship between different denominations. From the variety of such trends, we focus on those which found the source of this renewal not in a further intensified and more candid religious practice (like Pietism and Puritanism), but on those which sought a solution based on reason and judgment, and on the fostering of a concept of toleration that could overcome dogmatic differences. In Calvinist and Unitarian circles alike, such movements were primarily driven by peregrines studying abroad, and contributed significantly to the foundations of enlightenment. The project proposes to reveal this process through the literary analysis of contemporary texts preserved in manuscripts.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
