 |
Szolidáris és szociális gazdaság a poszt-szocialista perifériákon
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112928 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Nagy Zoltán |
| magyar cím |
Szolidáris és szociális gazdaság a poszt-szocialista perifériákon |
| Angol cím |
Solidarity and social economy of post-socialist peripheries |
| magyar kulcsszavak |
szociális gazdaság, poszt-szocialista országok, vidéki perifériák, társadalmi haszon elemzése |
| angol kulcsszavak |
social economy, post-socialist countries, rural peripheries, social benefit analysis |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Szociálgazdaságtan | | Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 20 % | | Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz | | Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Szocio-gazdasági kutatás |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet (Miskolci Egyetem) |
| résztvevők |
Dabasi-Halász Zsuzsanna
G. Fekete Éva
Hubai László
Kiss Julianna
Kuttor Dániel János
Lipták Katalin
Réthi Gábor
Siposné Nándori Eszter
Siposné Nándori Eszter
Vízkeleti Anna
|
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
20.933 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.91 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fókuszában a gazdaság társadalomba való beágyazását megvalósítani kívánó, a profitmaximalizálás helyett a társadalmi előnyök maximalizálására törekvő, a gazdaságban a versenyszféra és az állam mellett harmadik lábként megjelenő szolidáris és szociális gazdaság áll.
A kutatás fő célkitűzése: a szolidáris és szociális gazdaság poszt-szocialista országokban tapasztalt gyengeségének és lehetséges perspektíváinak megértése, ezen belül:
1. szakirodalmi elemzések és esettanulmányok másodlagos feldolgozásával bemutatjuk a szolidáris és szociális gazdaság perifériák fejlődésében játszott lehetséges szerepét,
2. öt kiválasztott poszt-szocialista országban (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Litvánia) készített ország-tanulmányok segítségével feltárjuk az államszocialista örökség hatását a szolidáris és szociális gazdaság fejlődésre, és keressük a dinamizálás lehetséges tényezőit,
3. a társadalmi vállalkozások társadalmi hasznainak lehetséges mérési módjának tesztelésével és a magyarországi eredmények kiértékelésével hozzá kívánunk járulni a szolidáris és szociális gazdaság és az általa elért előnyök láthatóbbá tételéhez, ezáltal a központi és helyi stratégiák megalapozásához.
Közben természetesen sort kívánunk keríteni a hazai szakmai körökben is még zavaros fogalmi alapok tisztázására, a nemzetközi és hazai szakmai kapcsolatrendszer építésére és minél több, az elméletet és a szakmai oktatást is gyarapító tapasztalat összegyűjtésére.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1. A SSE-t eredeti formájában a XIX. században a modern tőkés piacgazdaság „társadalmi vaksága”, a szegénység növekedése hívta életre. A SSE révén elérhető társadalmi előnyök között szerepel pl.: a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a demokratikus működés, a lakosság jóllétének az igényelt szolgáltatások elérhetővé válásával történő növelése.
Hipotézis: A jelenleg Magyarországon tapasztaltnál az SSE sokkal nagyobb szerepet tud betölteni a perifériák fejlődésében és ennek módjai a nemzetközi példákból, eddigi elemzésekből kirajzolódnak.
2. A volt szocialista országokban az SSE térhódítása lassabb, mint akár a globális perifériákon, akár a centrum térségekben. A magyarországi tapasztalatok alapján a leglényegesebb különbség a civil szféra önszerveződésének gyengesége, a perifériákon élőkben a mindenható állami gondoskodás iránti további vágyakozás és eközben a helyi stratégiák kidolgozásának elmulasztása.
Hipotézis: Amennyiben sikerül beazonosítani a poszt-szocialista örökség SSE-re hatással lévő elemeit, sikerülhet elhárítani az akadályokat a szektor fejlődése és a jótékony hatások érvényesülése elől.
3. Az SSE kibontakozását az is hátráltatta, hogy az elérhető előnyök nem láthatók világosan. Történtek ugyan már kezdeményezések az előnyök mérésére, de kiforrott módszertannal a társadalmi vállalkozások tágabb értelemben vett, a társadalmi előnyöket is beszámító gazdaságosságának mérésére nem rendelkezünk.
Hipotézis: A SSE szektor alappillérjeiként szereplő társadalmi vállalkozások társadalmi hasznossága mérhető és összehasonlítható más kezdeményezésekével, ami segítheti a szektor kedvezőbb megítélését és további előretörését.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás egy feltörekvő, társadalmi és környezeti szempontból különösen fontos gazdasági szektor adott országcsoportra jellemző sajátosságait úttörő módon kívánja feltárni. Ebben a témában nagy összegző művek még alig születtek, az elméletalkotás esettanulmányok értékeléséből építkezik. Kutatásunk is ezt követi: esettanulmányokból és a szisztematikus adatgyűjtéssel a poszt-szocialista országokra megrajzolható helyzetképekből kíván az elméletbe szintetizálható következtetéseket levonni és ezzel az európai képet kiegészíteni.
Elméleti szinten a kutatás három területen hozhat új tudományos eredményt:
• Annotált bibliográfia és tanulmányok fordítása: áttekintést ad a Magyarországon még új téma nemzetközi eredményeiről, aktuális kérdéseiről és a perifériák fejlődésében játszott perspektíváiról,
• Ország-tanulmányok és kérdőíves felmérés: új ismereteket ad a poszt-szocialista sajátosságok értelmezéséhez, az ebből adódó eltérő működés megértéséhez,
• Mérési módszertan: segít láthatóvá tenni a magyarországi SSE szektort és módszertant kínál társadalmi hasznának mérésére.
Gyakorlati eredményként a SSE szektor, azon belül a társadalmi vállalkozások fejlesztéséhez, a fejlesztési feladatoknak a foglalkoztatáspolitikába, gazdaságpolitikába, szociálpolitikába, vidékfejlesztésbe, környezetpolitikába való beépítéséhez nyújt szakmai hátteret és javaslatokat.
A résztvevő kutatók felsőoktatásban való részvétele révén az eredmények beépülnek az egyetemi oktatásba, a doktori képzésbe is.
Eredményeinket a 3 év alatt 3-4 hazai és 5 nemzetközi konferencián és folyóiratokban megjelent, összesen kb. 10-12 tanulmányban, valamint egy tanulmánykötetben kívánjuk publikálni.
Az ország-tanulmányok és a hazai felmérés készítése során tartott találkozók, valamint a kutatásba bevont társkutatók és szakemberek részvételével megtartott nemzetközi konferencia az eredmények terítése mellett a további kutatási irányok és feladatok felvázolását is szolgálja.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás fókuszában a gazdaság társadalomba való beágyazását megvalósítani kívánó, a profitmaximalizálás helyett a társadalmi előnyök maximalizálására törekvő, a gazdaságban a versenyszféra és az állam mellett harmadik lábként megjelenő szolidáris és szociális gazdaság áll.
A kutatás fő célkitűzése: a szolidáris és szociális gazdaság poszt-szocialista országokban tapasztalt gyengeségének és lehetséges perspektíváinak megértése, ezen belül:
1. szakirodalmi elemzések és esettanulmányok másodlagos feldolgozásával bemutatjuk a szolidáris és szociális gazdaság vidéki perifériák fejlődésében játszott lehetséges szerepét,
2. öt kiválasztott poszt-szocialista országban (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Litvánia) készített ország-tanulmányok segítségével feltárjuk az államszocialista örökség hatását a szolidáris és szociális gazdaság fejlődésre, és keressük a dinamizálás lehetséges tényezőit,
3. a társadalmi vállalkozások társadalmi költség-haszon elemzésének módszertani megalapozásával és a módszer tesztelésével hozzá kívánunk járulni a szolidáris és szociális gazdaság és az általa elért előnyök láthatóbbá tételéhez, ezáltal a központi és helyi stratégiák megalapozásához.
Közben természetesen sort kívánunk keríteni a hazai szakmai körökben is még zavaros fogalmi alapok tisztázására, a nemzetközi és hazai szakmai kapcsolatrendszer építésére és minél több, az elméletet és a szakmai oktatást is gyarapító tapasztalat összegyűjtésére.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research focuses on the social and solidarity economy, the third pole besides the private sector and the state that aims at embedding the economy into the society and maximising social benefits instead of profit.
The main aim of the research is to understand the weakness of SSE sector experienced in post socialist countries and the potential perspectives, especially:
1. to introduce the potential role of SSE in the development of peripheries with secondary analysis of literature analysis and case studies,
2. to reveal the effect of state socialist legacy on the development of social and solidarity economy, to find the causes of the fact that growth is slower than in other parts of the world and to find the potential factor for dynamization with the help of country studies about five selected post socialist countries (Hungary, Czech Republic, Poland, Lithuania and Slovenia),
3. to contribute to make SSE and its realised benefits more visible and to support central and local strategies with the methodological elaboration of social cost-benefit analysis of social enterprises and with the test of the method.
In the meantime, we intend to clarify the conceptual base that is still rather confused among domestic professionals, to create international and domestic professional contacts and to collect as many theories and experiences as possible that can support professional training as well.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1. SSE in its original form was created in the 19th century by the “social blindness” of modern capitalist market economy and the increase of poverty. Employment, social incorporation, democratic functioning and the increase of the population’s welfare are among the social benefits of SSE.
Hypothesis: SSE can play a significantly more important role in the development of peripheries than it has done recently in Hungary and its ways are outlined in international examples and analyses.
2. Expansion of SSE in former socialist countries is slower than either in global peripheries or core areas. Based on the Hungarian experiences, the main difference may be the weakness of self-organisation of the civil sector and the continuous wistfulness to the all-powerful state care by those living in peripheries, while local strategies has not been elaborated yet.
Hypothesis: As long as we manage to identify the elements of this legacy that have an effect on SSE, it would become possible to eliminate the obstacles that prevent the development of the sector and the emergence of beneficial effects.
3. One of the causes of delayed evolution of SSE is no visible benefits. Even though there have been initiatives to measure the benefits, a well elaborated methodology to measure the profitability of social enterprises in a broader sense, taking into account social benefits as well has not been introduced yet.
Hypothesis: The social utility of social enterprises, keystones of the SSE sector can be measured and compared to that of other initiatives and it can help the more favourable judgement and further development of the sector.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research aims at revealing the specificities of an emerging, socially and environmentally important economic sector in a specific group of countries in a new way, base. There have hardly been comprehensive studies in this field; theory building is mainly based on the evaluation of case studies. Our research also follows it: based on case studies and on systematic data collection, it aims at describing the situations in post socialist countries and drawing conclusions that can be synthesised into theory and therefore the European view can be competed.
At the theoretical level, the research can have new scientific results in three fields:
• Annotated bibliography and the translation of studies: it gives an overview about the international results and current questions of this, in Hungary relatively new topic. Moreover, it also provides information about its perspectives in the development of peripheries.
• Country studies and case studies: they provide new information for the interpretation of post socialist specificities, to understand the consequently different function and they provide valuable input for further research works.
• Measurement methodology: it contributes to make the Hungarian SSE sector visible and provides methodology to measure its social benefits.
As a practical result, it provides professional background and proposals for the development of SSE sector, especially social enterprises and for the involvement of development tasks into employment policy, economic policy, social policy, rural development and environmental policy.
Through the participation of the participating researchers in higher education, the results of the research can be included into university and doctoral studies.
We intend to publish our results in 3-4 domestic and 5 international conferences and journals. As a whole, we intend to publish 10-12 studies in a special issue of a journal and in a collection of studies.
The meetings during the preparation of country studies and domestic survey and the international conference with the participation of involved co-researchers and experts serve opportunities to share the results, outline further (joint) research ways and tasks.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research focuses on the social and solidarity economy, the third pole besides the private sector and the state that aims at embedding the economy into the society and maximising social benefits instead of profit.
The main aim of the research is to understand the weakness of SSE sector experienced in post socialist countries and the potential perspectives, especially:
1. to introduce the potential role of SSE in the development of rural peripheries with secondary analysis of literature analysis and case studies,
2. to reveal the effect of state socialist legacy on the development of social and solidarity economy, to find the causes of the fact that growth is slower than in other parts of the world and to find the potential factor for dynamization with the help of country studies about five selected post socialist countries (Hungary, Czech Republic, Poland, Lithuania and Slovenia),
3. to contribute to make SSE and its realised benefits more visible and to support central and local strategies with the methodological elaboration of social cost-benefit analysis of social enterprises and with the test of the method.
In the meantime, we intend to clarify the conceptual base that is still rather confused among domestic professionals, to create international and domestic professional contacts and to collect as many theories and experiences as possible that can support professional training as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
