 |
Pletyka, reputáció és kooperáció: A társadalmi rend informális építőkövei
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112929 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Számadó Szabolcs |
| magyar cím |
Pletyka, reputáció és kooperáció: A társadalmi rend informális építőkövei |
| Angol cím |
Gossip, Reputation, and Cooperation: Informal Building Blocks of Social Order |
| magyar kulcsszavak |
pletyka, reputáció, kooperáció, státuszhierarchia, őszinteség, jelzések, evolúciósan stabil stratégia, társadalmi kapcsolathálók, kísérletek, ágens alapú szimuláció, iskolák, szervezetek |
| angol kulcsszavak |
gossip, reputation, cooperation, status hierarchy, honesty, signaling, evolutionary stable strategy, social networks, experiments, agent based simulation, schools, organizations |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés | | Filogenetika, szisztematika, taxonómia, összehasonlító biológia, ökofiziológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 15 % | | Elméleti biológia, az élet korai evolúciója (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 5 % |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Társdalomtudományi Kutatóközpont (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Boza Gergely
Gulyás Máté
Hajnalné Szvetelszky Zsuzsanna
Hajnalné Szvetelszky Zsuzsanna
Kisfalusi Dorottya
Koltai Júlia
Néray Bálint
Pál Judit
Panyik Barbara
Pápay Boróka
Righi Simone
Samu Flóra
Schmidt Andrea
Számadó Szabolcs
Takács Károly
Takács Károly
Vörös András
Vukov Jeromos
|
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2019-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
23.025 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
18.86 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A reputáció valamely formáján alapuló társadalmi rendszerek igen elterjedtek és számos különböző kontextusban járulnak hozzá a társadalmi rend kialakulásához és fenntartásához. Emellett ezek a rendszerek szerepet játszanak az emberi csoportok kooperációs problémáinak megoldásában is. A csoporttagok azonban a belső stratégiai konfliktusok miatt nem mindig a valós információkat adják át egymásnak, így ezeknek a reputációs rendszereknek a stabil működése magyarázatot igényel. A reputáció konstruálásába és dekonstruálásába való beruházás egyénileg kifizetődő lehet, és olyan csapdahelyzethez vezethet, amikor a reputációs stratégiákba mindenki invesztál, de senki nem ér el relatív hasznot. A pletyka az egyik tipikus és gyakran alkalmazott stratégia, ami nagymértékben befolyásolja mások jó és rossz megítélését. A pletyka általános vélekedés szerint destruktív információk csatornája, így elsőre nehéz megérteni, hogy miként járulhat hozzá egy alapvetően pozitív (társadalmilag hasznos) reputációs rendszer kialakulásához.
Kutatásunk célja annak elméleti megalapozása, hogyan jönnek létre a reputációs rendszerek, és kialakulásukat hogyan befolyásolják az egyéni stratégiák, mint például a pletyka. A magyarázó mechanizmusok feltárása érdekében szimulációs modelleket is felállítunk. Kísérletek során hipotéziseket tesztelünk a pletyka, a reputáció és a kooperáció kapcsolatáról a klasszikus fogolydilemma játék felhasználásával. Iskolai osztályokban és szervezetekben gyűjtött empirikus kapcsolathálózati adatok segítségével hipotéziseket tesztelünk azzal kapcsolatban, milyen szerepet játszik a pletyka a reputáció és kooperáció alakulásában, eltérő társas kontextusokban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A reputációs rendszerek elterjedt, látszólag stabil és gyakran önmaguktól létrejövő sajátosságai a társas kontextusoknak. Hozzájárulnak a nyílt konfliktusok megelőzéséhez és elősegítik a kooperációt. Azonban az eltérő stratégiai érdekek miatt a csoport tagjai nem feltétlenül valós információkat osztanak meg egymással másokról. Ha az őszinteség megkérdőjelezhető, hogyan tudja a megbízhatatlan reputációs rendszer legitimizálni a társadalmi rendet? Ezt a paradoxont kívánjuk kutatásunkban feloldani.
Első hipotézisünk szerint az emberi csoportokban a nyílt konfliktusok megelőzése és a kooperáció kialakulása azon az áron valósul meg, hogy az egyének túl sokat fektetnek olyan stratégiákba, melyekkel mások jó és rossz hírnevét keltik. Ilyen befektetés a bizonyos esetekben nem valós információkat szolgáltató pletyka. Egy evolúciósan stabil rendszerben azonban a pletyka átlagosan mind a küldő, mind a fogadó fél számára előnyös kell legyen, és a megválaszolandó kérdés eme előnyök természetére kell vonatkozzon.
Ideális esetben, de nem szükségszerűen, az egyéni hasznok egy társadalmilag optimális reputációs rendszert eredményeznek. Következő kérdésünk arra vonatkozik, hogy az egyénileg előnyös pletyka létrehozhat-e ilyen társadalmi optimumot. Azt feltételezzük, hogy a pletyka hozzájárul a társadalmi rend fenntartásához és elősegíti a kooperációt, ha költséges és kockázatos (megszégyenülés), valamint szorosabban kapcsolódik a kooperációhoz, mint a társadalmi előrejutáshoz. A tervezett laboratóriumi kísérletek eme alapvető kérdésekre kívánnak választ adni. Az iskolai és szervezeti adatok elemzése a környezeti és kontextuális tényezők azonosítását célozza.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk azokra az informális mechanizmusokra fókuszál, melyek hosszú ideje meghatározzák a társadalmi rendet, a kooperációt és a hatékony munkamegosztást. Bár az emberek egalitariánus preferenciákkal rendelkeznek, a hierarchiák minden társas kontextus velejárói. A reputáció (vagy státusz) egy olyan kulcsfontosságú tényező, ami gyakran meghatározza a társas hierarchiát, és ezáltal nagymértékben hozzájárul a társadalmi rend kialakulásához.
Kutatási projektünk olyan alapkutatási problémákra keresi a választ, hogy vajon a reputáció kialakításakor és lerombolásakor miért ruháznak be az egyének olyan stratégiai cselekvésekbe, mint amilyen például a pletyka, miközben az átadott információk nem feltétlenül megbízhatóak, és a reputációs rendszerek nagyrészt társadalmi konstrukciók. Szeretnénk megérteni, hogy a pletykálkodás milyen előnyökkel jár a küldő és fogadó fél számára, és ezek az előnyök milyen összefüggésben állnak a reputációval és kooperációval. Hipotéziseink megfogalmazásához a játékelméletet és a biológiában használt költséges jelzések elméletét hívjuk segítségül. Kutatási kérdéseinket ágens alapú szimulációs modellek, laboratóriumi kísérletek, továbbá általános és középiskolákban, valamint szervezetekben gyűjtött empirikus adatok segítségével elemezzük.
Elemzésünk segítségével rávilágítunk arra, hogy a pletyka, amihez főként negatív sztereotípiák kapcsolódnak, fontos szerepet játszik a hatékony reputációs rendszerek, a kooperáció és a társadalmi rend létrejöttében. E három tényező közötti összefüggések ismerete segít feltárni azokat a feltételeteket, amik elősegítik az együttműködési készség kialakulását a munkacsoportokban, továbbá hozzájárul annak megértéséhez, hogy bizonyos vállalatok miért tudnak együttműködésre hajlamosabb munkakörnyezetet teremteni, mint más vállalatok. Kutatásunk gyakorlati jelentőségét egyrészt az adja, hogy eredményeink hozzájárulhatnak a hagyományos és közösségi médiát érintő kommunikációs innovációk létrejöttéhez, másrészt kutatásunk segítségével sikeres stratégiák alakíthatók ki különböző zárt közösségekben a a pletyka olyan káros következményeinek megelőzésére, amilyen például a kirekesztés, az iskolai és munkahelyi zaklatás, a szegregáció, és a konfliktusok.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Pletykálunk és híreszteléseket terjesztünk nap mint nap. A pletyka olyan központi szerepet játszik az életünkben, hogy egyesek szerint ez alkotja személyközi kommunikációnk többségét. Mások szerint a pletyka a kurkászást váltotta fel, és ennek köszönhetően alakult ki az emberi nyelv. Napjaink társadalmaiban lehet néhány egyedi magyarázata a pletykálásnak, de látva széleskörű elterjedtségét, biztosan van valamiféle alapvető társadalmi funkciója.
Kutatásunkban a pletykát tipikus és általánosan elterjedt stratégiai cselekedetnek tekintjük, ami nagymértékben befolyásolja az egyén hírnevét. Városi legendák szerint a pletyka főként a negatív információk csatornája. Mivel ingyen van, nincs rá garancia, hogy tartalma valós. Más nézőpontból azonban a pletyka költséges. Amikor az egyén megbízható forrásból szerzett információt továbbít, akkor olyan információt tár fel mások előtt, melyhez bizalmas úton jutott hozzá. Hamis (stratégiai) tartalom esetén pedig a lebukást és ezáltal a megaláztatást kockáztatja. A pletyka mindkét esetben egy olyan stratégiai eszköz lehet, ami aláássa az aktuális reputációs viszonyokat.
Kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen módon legitimálják a reputációs rendszerek a társadalmi rendet, és hogyan segítik elő a kooperációt, miközben olyan, nem minden esetben valós információn alapulnak, mint például a pletyka. Kutatási kérdéseinkre többféle elméleti és empirikus eszköz segítségével keressük a választ. A játékelméleti és ágens alapú szimulációs modellek, valamint a laboratóriumi kísérletek mellett általános és középiskolai, valamint szervezeti empirikus adatok elemzésével nyújtunk szisztematikus áttekintést a témáról.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Reputation is a widespread feature and underlying force that contributes to the establishment and maintenance of social order in many different contexts. Moreover, efficient reputation systems help to overcome the enigmatic problem of cooperation in human groups. The emergence and maintenance of efficient reputation systems, however, is difficult to explain as the transmission of reputational information does not need to be honest due to the internal strategic conflict between group members. Strategic investments in reputation construction and deconstruction are beneficial individually and might lead to a social dilemma situation in which everyone invests in reputational strategies, but no relative gains are achieved. A typical and widespread strategic activity that strongly affects reputation is gossip, which according to urban legends is channeling primarily destructive information.
Our research aims to understand how reputation mechanisms can be established at all, and how do individual strategies such as gossip influence them. Next to our theoretical analysis, we aim to enrich scientific explanations by using agent based simulation models. We test simple hypotheses about the relationship between gossip, reputation, and cooperation in laboratory experiments using the classical Prisoner’s Dilemma game. We utilize empirical network data from primary and secondary school classes and organizations to test conditional hypotheses about the role that gossip plays for reputation and cooperation in different developmental and social contexts of life.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Reputation systems are frequent, seemingly stable, and often self-emerging features in many social contexts of human life; and they contribute to the prevention of open conflicts and enhancement of cooperation. Despite of being so important, the transmission of reputational information is not necessarily honest given the conflicting strategic interests of group members. If the honesty of communication is questionable, how could reputation legitimize social order at all? This constitutes the paradox we attempt to solve.
Our first hypothesis is that the prevention of conflicts and establishment of cooperation in human groups goes at the expense of overinvestment in strategic activities in reputation construction and deconstruction, such as gossip, that is to some extent not honest. On the other hand, in an evolutionarily stable system, on average, gossip must be beneficial both for the sender and for the receiver. The question we need to answer is about the nature of these benefits.
Ideally, but not necessarily, individual benefits sum up to create socially optimal reputation systems. Our next question concerns whether and how individually beneficial gossip can result in such social optima. Provisionally, we suspect that gossip can make an important contribution to the maintenance of social order and enhancement of cooperation, if it includes costs (self-revealing), risks (humiliation), and it is strongly linked to cooperation rather than to social promotion. Planned laboratory experiments will provide answers for our fundamental questions, while data from school classes and organizations will help us to specify in addition relevant environmental and contextual factors.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research targets informal mechanisms that for long have determined social order, enhanced cooperation and the efficient division of labor in small-scale societies. Despite the egalitarian preferences of humans, we know that hierarchies emerge inherently in all social contexts. Reputation (or status) is a key dimension that often defines the informal social hierarchy and therefore largely contributes to the establishment of social order.
Our study promises a contribution to basic research by tackling the puzzle of why we experience large investments in strategic activities such as gossip in the process of reputation building and destruction, if reputational information is not necessarily reliable and reputation systems are largely just social constructs. We would like to understand, in particular, what are the actual benefits of gossip for senders and receivers and to what extent they are linked to reputation and cooperation. We build on game theoretic tools and on costly signaling theory from biology to derive our hypotheses. We analyze these questions using agent based models, laboratory experiments, and empirical data from primary and secondary school classes and from organizations.
With the insights we gain, we might overcome common overwhelmingly negative stereotypes on gossip and we can highlight how gossip is importantly related to efficient reputation systems, cooperation, and social order. The understanding of the relations between gossip, reputation and cooperation might help us to determine the conditions that can promote cooperativeness in work groups, and it also might help us to understand why certain companies are better in creating a cooperative working environment than others. Practical implications of our study might assist innovations in traditional and social media communications; might help to construct successful strategies in closed communities in different developmental and social contexts that prevent social exclusion, bullying, segregation, and conflicts that we know as potential harmful effects of gossip.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We gossip and spread rumours every day. Gossip is so central in our life that some even claim that gossip about others is the content of the majority of our interpersonal communications. Others argue that gossip has replaced grooming and it is the fundamental function of why we humans uniquely developed language. In our current societies, there are several reasons why we might gossip, but given its huge prevalence in our life, there should also be something fundamental.
In this research, we consider gossip as a typical and widespread strategic activity that strongly affects individual reputation. According to urban legends, gossip is channeling mainly negative information and is often considered as cheap talk. Cheap talk is free, and therefore there is no guarantee that the message content is honest. In another view, however, gossip is costly: in case reliable information is passed, one reveals privately obtained confidential information; and in case of false (strategic) content, one risks of being checked and humiliated later. In both aspects, gossip could be a strategic tool to undermine the legitimized social order.
In our proposed research, we ask how reputation systems can legitimize social order and how these systems promote cooperation if they are built on potentially dishonest communication such as gossip. We use multiple theoretical and empirical tools, such as game theoretic and agent based simulation models, laboratory experiments, and empirical data from organizations, primary and secondary school classes in order to provide a systematic view and to obtain robust results to our research questions.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Gastner, M.T., Takács, K., Gulyás, M., Szvetelszky Zs., and Oborny, B.: The Impact of Hypocrisy on Opinion Formation: A Dynamic Model., PLOS One, 2019 | | Carroni, E., Pin, P., & Righi, S.: Bring a friend! Privately or Publicly?, Management Science., 2019 | | Biondi, Y., & Righi, S.: Much ado about making money: the impact of disclosure, news and rumors on the formation of security market prices over time., Journal of Economic Interaction and Coordination, 2017 | | Gastner, M.T., Oborny, B. and Gulyás, M.: Consensus time in a voter model with concealed and publicly expressed opinions, J. Stat. Mech., 2018 | | Simone Righi & Károly Takács: The miracle of peer review and development in science: an agent-based model, Scientometrics, 2017 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Rejtett szervezetek, Typotex, Budapest, 2017 | | Pál, Judit; Stadtfeld, Christoph; Grow, André, and Takács, Károly: Status Perceptions Matter: Understanding Disliking among Adolescents, Journal of Research on Adolescence, 2015 | | Takács, Károly and Squazzoni, Flaminio: High Standards Enhance Inequality in Idealized Labor Markets, Journal of Artificial Societies and Social Simulation, 2015 | | Vukov, Jeromos; Varga, Levente; Allen, Benjamin; Nowak, Martin A. and Szabó, György: Payoff components and their effects in a spatial three-strategy evolutionary social dilemma, Physical Review E, 2015 | | Bravo, Giangiacomo; Squazzoni, Flaminio, and Takács, Károly: Intermediaries in Trust: Indirect Reciprocity, Incentives, and Norms, Journal of Applied Mathematics, 2015 | | Righi, Simone and Takács, Károly: Parallel versus Sequential Update and the Evolution of Cooperation with the Assistance of Emotional Strategies, In: Cordier, S., Ertur, C., Debarsy, N., Lucas, D., Nemo, F., Poisson, G., and Vrain, C. (eds.): Interactions in Complex Systems, Cambridge Scholars Publishing., 2015 | | Righi, Simone and Takács, Károly: Emotional Strategies as Catalysts for Cooperation in Signed Networks, Advances in Complex Systems, 2014 | | Vukov, Jeromos: Accurate Reactions Open Up the Way for More Cooperative Societies, Physical Review E, 2014 | | Számadó, Szabolcs: Attention-Seeking Displays, PLOS One, 2015 | | Számadó Sz. & Penn D.: Why does costly signalling evolve? Challenges with testing the handicap hypothesis, Animal Behaviour, 2015 | | Szabolcs Számadó, Ferenc Szalai & István Scheuring: Deception undermines the stability of cooperation in games of indirect reciprocity, Műhelytanulmány, ELTE, 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: A hálózatok lélektanáról, Orvosi pszichológia (Szerk. Túry Ferenc), 2014 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Hálózat nélkül nincs terjedés, Természet Világa, 146. évf. 1. különszám, 83-86.o., 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Hálózati irigység, HvG: Pszichológia Extra, 2014/4, 2014 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Tudjuk, hogy tudjátok, hogy tudjuk. A hálózattudat mint az elmeteória csoportszintű kiterjesztése., Századvég, 72: 73-89., 2014 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Y-Z Gen: társadalmi hatások, TEDxDanubia, Budapest, 2015. február 25., 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: A pletyka megosztó képlete, Internet Hungary, 2014. október 15, Siófok, 2014 | | Szvetelszky Zsuzsanna: A hét főbűn, Media Hungary, 2015. május 12., 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: A Word-of-Mouth jelentősége, Mobile Hungary 2015. március 4. Budapest, 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Metakommunikáció: kockázat és lehetőség, Evolution Hungary, 2015. március 3. Budapest, 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: A pletykáról, Magyar Nyelv Hete, 2015. április 23., Celldömölk, 2015 | | Szvetelszky Zsuzsanna: Emberi erőforrás és kommunikáció, mint minőségi sikertényezők, XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia, 2015. szeptember 17-18, Balatonalmádi, 2015 | | Takács, Károly; Kisfalusi, Dorottya, Pál, Judit: Gossip and Competition for Reputation among Adolescents, XXXV Sunbelt International Conference on Social Networks, Brighton, 2015. június, 2015 | | Kisfalusi, Dorottya and Pál, Judit: Capturing Status Positions: The Role of Peer Admiration and Peer Acceptance in Adolescents' Bullying Networks, XXXV Sunbelt International Conference on Social Networks, Brighton, 2015. június, 2015 | | Righi, Simone and Takács, Károly: Emotional Strategies and Cooperation in Signed Networks, International Conference on Computational Social Science (Helsinki, Finland, June 2015), 2015 | | Righi, Simone: Inequality, social mobility and the process of financial accumulation: A computational Analysis, Workshop on Heterogeneous Interacting Agents - WEHIA 2015 (Sophia-Antipolis, France, May 2015), 2015 | | Righi, Simone and Takács, Károly: Emotional Strategies as Catalysts for Cooperation in Signed Networks, Advances in Complex Systems, 2014 | | Bravo, Giangiacomo; Squazzoni, Flaminio, and Takács, Károly: Intermediaries in Trust: Indirect Reciprocity, Incentives, and Norms, Journal of Applied Mathematics, 2015 | | Takács, Károly and Squazzoni, Flaminio: High Standards Enhance Inequality in Idealized Labor Markets, Journal of Artificial Societies and Social Simulation, 2015 | | Pál, Judit; Stadtfeld, Christoph; Grow, André, and Takács, Károly: Status Perceptions Matter: Understanding Disliking among Adolescents, Journal of Research on Adolescence, 2016 | | Számadó, Szabolcs: Attention-Seeking Displays, PLOS One, 2015 | | Számadó Sz. & Penn D.: Why does costly signalling evolve? Challenges with testing the handicap hypothesis, Animal Behaviour, 2015 | | Szabolcs Számadó, Ferenc Szalai & István Scheuring: Deception undermines the stability of cooperation in games of indirect reciprocity, PLOS One, 2016 | | Kisfalusi Dorottya: The Quality of Inter- and Intra-ethnic Friendships among Roma and Non-Roma Students in Hungary, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 2016 | | Kisfalusi Dorottya: Interethnic Relations among Roma and Non-Roma Students in Hungary, Budapesti Corvinus Egyetem, 2016 | | Takács, Károly, Flache, Andreas, and Mäs, Michael: Discrepancy and Disliking Do Not Induce Negative Opinion Shifts, PLOS One, 2016 | | Grow, André; Takács, Károly, and Pál, Judit: Status Characteristics and Ability Attributions in Hungarian School Classes: An Exponential Random Graph Approach, Social Psychology Quarterly, 2016 | | Vörös, András and Takács, Károly: Cool Guys or Naked Emperors? Status Attribution, Status Perception, and Gossip in the Classroom, 2nd European Conference on Social Networks (EUSN), Párizs, 2016. június, 2016 | | Righi, Simone and Takács, Károly: The Importance of Direct and Indirect Reciprocity for the Emergence of Cooperation, Social Interaction and the Society Conference, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
