 |
Birodalmi átmenetek helyi kontextusban, 1918 – 1925. Helyi és regionális átmenettörténetek összehasonlító szemszögből az Osztrák–Magyar Monarchiától az utódállamokig
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112968 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Egry Gábor |
| magyar cím |
Birodalmi átmenetek helyi kontextusban, 1918 – 1925. Helyi és regionális átmenettörténetek összehasonlító szemszögből az Osztrák–Magyar Monarchiától az utódállamokig |
| Angol cím |
Negotiating post-imperial transitions, 1918-1925. A comparative study of local and regional transitions from Austria-Hungary to the successor states |
| magyar kulcsszavak |
első világháború, átmenet, helyi társadalom, nemzetiesítés, államépítés, társadalmi struktúrák, helyi elit |
| angol kulcsszavak |
World War I, transition. local society, nationalizing, state building, social structures, local elites |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. |
| résztvevők |
Bukovszky László
Dácz Enikő
Fodor János
Rigó Máté
Simon Attila
Szeghy-Gayer Veronika
Weaver Eric Beckett
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2018-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
17.931 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
14.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt célja annak bemutatása, hogy a helyi és regionális kontextus, társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok miként befolyásolták az első világháború végi átmenetet. Noha a folyamat végeredménye szinte kizárólag nemzetállamok felemelkedése volt, felmerül a kérdés, hogyan működtek ezek az államok az egység(esítés) homlokzata mögött. belső különbségeik mennyiben eredtek a helyi átmenetek eltérő módjából? Kiindulópontunk szerint az átmenet nem varratmentes volt, és az utódállamok nemzetiesítő politikáját sem egyneműen érvényesítették. Azokat a tényezőket keressük, melyek helyi és regionális szinten hozzá járultak az eltérésekhez, Ennek megfelelően nem a nyílt, politikai és diplomáciai konfliktusra figyelünk, hanem a létező társadalmi, politikai, intézményi szerkezet tartós hatására helyben és regionálisan. Miként befolyásolta mindez az új nemzetállamokat – ha befolyásolta? A kronológiai határokat úgy választottuk ki, hogy lehetőséget nyújtsanak a helyi társadalmak felmérésére a háború vége előtt, és az első adminisztratív reformokig kiterjesztve a vizsgálat idejét az államépítés első szakának zárásig tartson. Azt feltételezzük, hogy nem feltétlenül az intézmények formális változása lényeges, hanem működtetésük gyakorlatainak és kultúrájának változásai. Ez teszi lehetővé, hogy a jogi egységet dekonstruálva helyi átmenetekről beszéljünk, melyek kimenetele ilyen időtávban akár különbözhetett is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás során a létező társadalmi, politikai és intézményi struktúrák és hálózatok hatására vagyunk kíváncsiak helyi és regionális szinten az új nemzetállamok kialakulásában. Hipotézisünk szerint ezek helyi szinten jelentősen befolyásolták az átmenet végeredményét, az utódállamok ennek tükrében kezdtében helyi kompromisszumok összességeként is felfoghatóak. Kérdéseink:
Hogyan szerveződtek a helyi társadalmak, miként integrálták a különböző csoportokat? Hogyan formálódott a helyi elit és milyen tőkékre támaszkodtak? Ezek a helyi világok miként kapcsolódtak és integrálódtak az államba, miként formálták annak tevékenységét?
Miként hatott a háború a helyi közösségekre? Mennyiben befolyásolta a csoportok közti viszonyok változását? Hogyan zajlottak a forradalmak? Mennyire változtak vagy maradtak meg hálózatok, struktúrák, hogyan alakult a társadalmi tőke birtoklása? A megjelenő kis köztársaságok mennyiben tükröztek valódi, helyi önállósodási törekvéseket?
Az új államok miként érvényesítették autoritásuk a helyi szereplőkkel szemben? Ez miként változtatta meg a közigazgatás gyakorlatát és kultúráját? Miként látták a különböző szereplők a helyi közösségeket és ez hogyan alakította tevékenységüket? Miként alkalmazkodtak az egyének az új szabályokhoz? Miként alakult át a társadalmi tőke különböző formáinak megoszlása? Miként erősödtek vagy gyengültek meg régi választóvonalak és hogyan jöttek létre újak?
Miként hatott ez egyéi és kollektív identifikációra? Hogyan változott a ,lojalitás normái és gyakorlatai? Miként változott vagy rögzült az etnicitás? A helyi csoportok hogyan alakították pozíciójukat az állammal szemben?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás során korábban nem látott mértékben feltárjuk és forrásokkal dokumentáljuk az átmenetet, Ez további kutatási programok kiindulópontjaként szolgál. Egyúttal olyan új elbeszélést kívánunk megalkotni, ami az átmenet politikatörténetének társadalomtörténeti vonatkozásait sokkal jobban megvilágítja. Ez jól kiegészítené a létező elbeszélést azzal, miként hatottak a politikai események helyben és hogyan váltak mindennapi valósággá. Így arra is alkalmat adna, hogy kiindulópontja legyen Trianon társadalomtörténetének is. Egyúttal lehetővé teheti, hogy Magyarország és szomszédi sokszor konfliktusos történetét éppen az egyik legellentétesebb módon megítélt esemény kapcsán hozza közelebb egymáshoz, hozzá járulva a történelmi megbékéléshez is.
Az kutatás egyúttal alkalmas rá, hogy része legyen egy tágabb, egész Közép- és Kelet-Európát átfogó összehasonlító kutatásnak is. Ez a munka az első világháború 100. évfordulója alkalmából sajátos nézőponttal és témával járulna hozzá a megemlékezéshez. Közép- és Kelet-Európa háború végi átmenetének új szemléletével.
A mikro-szintű megközelítés alkalmas rá, hogy szorosabb kapcsolatot hozzon létre szaktörténészek és a helyi közösségek közt. Az esettanulmányok révén lehetőség nyílik arra is, hogy a szélesebb helyi közösséget is bevonjuk a múlt újragondolásába, olykor annak kevésbé kellemes részeit érintve. Ez a tágabb társadalmi reflektálás a világháború végi átmenetre alkalmat ad a történelem kiegyensúlyozottabb felfogásának megerősítésére, egy olyan téma kapcsán, ami korábban csak konfliktusos módon jelent meg. A helyi társadalmi emlékezet megerősítése lehetőséget adhat a nemzeti mitológiák megkerülésére is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az első világháború és Trianon századik évfordulójára tekintve új nézőpontbók vizsgáljuk meg a háborút követő átmenetet. 15 várost kiválasztva a szomszédos országokból összehasonlítjuk, miként zajlott le az uralomváltás. Ennek értelmezéséhez a politika- és diplomáciatörténet helyett a helyi és regionális társadalmak történetét tekintjük át. A 15 esettanulmány révén feltárható, hogy helyben ténylegesen milyen viszonyok alakultak ki és miért. Különösen a helyi társadalmak belső viszonyaira, ezek hálózataira, az elit viselkedésére vagyunk kíváncsiak és persze arra, hogy mindezek hatására milyen különbségek mutatkoztak az átmenet során és végeredményét tekintve.
Kutatásunk egy tágabb közép- és kelet-európai kutatás részének szánjuk, ami az egész térség világháború végi történetét helyezné új értelmezési keretbe. Ezt egyúttal arra is alkalmas lehet, hogy a közösségi emlékezet lokalizált változatának segítségével közelebb hozza egymáshoz a gyakran konfliktusos nemzeti történeti elbeszéléseket. Ennek révén pedig a történelmi megbékélést és az európai integrációt is szolgálja.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of my project is to analyze how local and regional contexts, social, economic, political settings shaped or influenced the transition from one state to the successors at the end of WWI in East–Central Europe. Even if the result of the process was almost universally the establishment of nation states the question remains: how they functioned behind the facade of unity and how far their internal differences and differences between states were the result of different paths of transition? Our starting point is that there was no seamless transition, neither uniform implementation of nationalizing policies of the successor states and we are looking for the factors in the local and regional worlds that contributed to differences even inside the same country. Therefore we do not focus primarily on the open – political or military – conflicts of the period; rather we are interested in the lasting effects of the existing social, political and institutional structures at local and regional level and how these influenced the practices of the newly established nation states – if they influenced it at all. The chronological limits were set in order offer a glimpse of the local societies just before the end of WWI and to include the first administrative reforms of the successor states. Here we presume not only a change of institutions that could be only formal but also a potential change of the culture and practices of administration and social organization. Exactly this latter aspect justifies our approach, as seen from this angle the legal unity could be deconstructed and analyzed as a series of local negotiations with potentially different outcomes.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We are interested in the lasting effects of the existing social, political and institutional structures and networks at local and regional level on the practices of the newly established nation states. The key hypothesis is that they had an impact on the individual, local outcome of transition, and the successor states were a patchwork of local compromises. The main questions are:
How local societies were organized, different groups integrated? How did local elites emerge and act, what kind of capital they relied on? How these local worlds were connected to and integrated in the state, how they shaped state activity?
What were the effects of the war on these local societies within the local context and from without? How the war contributed to a shift in relations between social groups? How the revolutions were brought about? How much social capital was reconfigured, networks preserved or restructured? How far the emerging „small republics” reflected genuine local and regional efforts of autonomy?
How did the new states impose their authority on local actors, how much and in what stages it changed practices and the culture of administration? How the different actors saw these local communities and how did it shape their actions? How individuals tried to adapt to the new rules? How did it reconfigure the allocation of different forms and types of social capital? How were old boundaries reinforced and new ones erected?
How this process influenced individual identification and collective identity? How rules, norms and practices of loyalty changed? How was ethnicity transformed or preserved? How could local and regional actors and groups negotiate their position?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Beyond the documentation of the transition with a hitherto unknown detail, that would serve as a model and starting point for further research the project aims at contributing to a new narrative of the end of WWI and the transition period that would take into consideration the political aspects of the social history of the transition .This new narrative would not eliminate the existing ones; rather complement them with a more detailed story of their effects on the ground and with an account of how politics was translated into everyday realities. Thus it could also offer a starting point for a new, social history of Trianon and potentially ease a dominantly conflict prone history of Hungary and its neighbours, a further step towards historical reconciliation. We also expect that our project could serve as a core element of a broader international research cooperation that could integrate similar comparative projects from the zone between the former German Empire and Russia. It would set a unique perspective at the Great War at its 100th anniversary. Furthermore, this way there would be a new history of the transition in East Central Europe at the end of WWI.
We also hope that this micro-level approach could foster stronger connection between professional historians and local communities. The case studies offer an opportunity to involve the broader local community in the process of rethinking its past, sometimes of its less appetizing parts. This kind of broader, social reflection on the history of transition could contribute to the emergence of more balanced view of a history that was earlier often written in the service of nationalist political aims. Strengthening social memory based on such local histories can be one way to circumvent the effect of existing national myths.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
As regards to the 100th anniversary of the WWI and the Peace Treaty of Trianon we undertake to analyze the post-WWI transition from a new perspective. After selecting 15 localities from the neighbouring states we embark upon a comparison of the local processes of transition. Instead of analyzing political and diplomatic history, as it is still customary in the historiography, we look at the history of local and regional worlds. The 15 case studies enable us to discover how and why specific, local situations developed. We focus on the internal relations of local societies, social, professional and elite networks, social capital, institutions, and we make an attempt to assess how their differences impacted the transition and its final outcome at local level.
We intend to integrate our project into a broad East-Central European survey of local transitions that offers a new interpretation of the post-WWI history of the whole region. Such an approach could help in constructing a more localized variety of social memory that could bring closer often conflicting national narratives too. This type of new memory can contribute to historical reconciliation and European integration.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Fodor János: Bernády György. Politikai életrajz, REÁL, 2016 | | Máté Rigó: Imperial Elites after the Fall of Empires: Business Elites in Europe’s East and West 1867–1928, Cornell Universty, 2016 | | Fodor János: Impériumváltás Marosvásárhelyen 1918-1922, Múltunk 2016. 2. szám, 2016 | | Gábor Egry: Negotiating Post-Imperial TRansitions: Local Societies and Nationalizing States in Eastern Europe, Claire Morelon, Paul Miller (szerk.): As If There Had Been No Revoultion at All: Continuity and Rupture with the Habsurg Regime, 1914 to Today. (megjelenés előtt), 2017 | | Egry Gábor: Találkozások a vadonban. Etnicitás és önazonosság Székelyföldön 1918-1940, Replika, 105 (2017/5) 153-168., 2017 | | Gábor Egry: Negotiating Post-Imperial Transitions: Local Societies and Nationalizing States in East Central Europe, Claire Morelon, Paul Miller (eds.): The Persistence of Empire: Continuity and Rupture in the Habsburg Successor States after 1918. Berghahn, New York, 2018 | | Gábor Egry: Unholy Alliances? Language Exams, Loyalty, and Identification in Interwar Romania, Slavic Review 76, no. 4 (Winter 2017), 2017 | | Fodor János: Bernády György. Politikai életrajz, Lector Kiadó- Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, Erdély Múzeum-Egyesület, Marosvásárhely-Kolozsvár, 2017., 2017 | | Szeghy-Gayer Veronika: A szlovák–magyar–zsidó–cseh Kassa a 20. század első felében., KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (ISSN: 1586-2410) 68: pp. 99-121., 2017 | | Máté Rigó: The Long First World War and the survival of business elites in East-Central Europe: Transylvania’s industrial boom and the enrichment of economic elites, EUROPEAN REVIEW OF HISTORY / REVUE EUROPEENNE D'HISTOIRE (ISSN: 1350-7486) (eISSN: 1469-8293) 24: (2) pp. 250-272., 2017 | | Egry Gábor: Háborús nacionalizmusok, versengő imperializmusok. Nemzet, állam, birodalom az első világháború idején., Egry Gábor, Kaba Eszter szerk.: 1916 a fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Napvilág, Budapest, 2017, 49-72., 2017 | | Fodor János: György Bernády: A Case Study of a Post-imperial Biography, Paths of Transition / Transformation Local Societies in Southeastern Europe in Transition from Empires to Nation States after WWI. Konferencia, München, november 23-24., 2017 | | Dácz Enikő: Local Societies in Transition: Braşov and Sibiu, Paths of Transition / Transformation Local Societies in Southeastern Europe in Transition from Empires to Nation States after WWI. Konferencia, München, november 23-24., 2017 | | Simon Attila: Alternativen des Machtübergangs. Kaschau 1918−1919, Paths of Transition / Transformation Local Societies in Southeastern Europe in Transition from Empires to Nation States after WWI. Konferencia, München, november 23-24., 2017 | | Egry Gábor: Shoulder to Shoulder? Local Professional Networks and Institutions, Local and Regional Solidarity in the Emerging Romanian Nation State 1918-1925, Paths of Transition / Transformation Local Societies in Southeastern Europe in Transition from Empires to Nation States after WWI. Konferencia, München, november 23-24., 2017 | | Eric Weaver: The Nation that Was Not to Be. Reactions of Bunjevci and other South Slavs in Hungary to Revolution and State Change at the End of the First World War, Paths of Transition / Transformation Local Societies in Southeastern Europe in Transition from Empires to Nation States after WWI. Konferencia, München, november 23-24., 2017 | | Fodor János: The missing link? György Bernády ad middleman between centre, periphery, elite and society, Ruptures. Empires, Revolutions. Fifth European Congress on World and Global History, Budapest, August 31 – September 3, 2017., 2017 | | Egry Gábor: An imperial entrepreneur from the remote wilderness., Ruptures. Empires, Revolutions. Fifth European Congress on World and Global History, Budapest, August 31 – September 3, 2017., 2017 | | Szeghy-Gayer Veronika: Decentralizing the Hungarian cultural life in interwar Czechoslovakia: the biography of Ferenc Sziklay, Ruptures. Empires, Revolutions. Fifth European Congress on World and Global History, Budapest, August 31 – September 3, 2017., 2017 | | Gayer Veroika: Spányi Artúr és az „eperjesi középosztály” a két világháború között., REGIO 2015/1, 2015 | | Egry Gábor: Találkozások a vadonban. Etnicitás és önazonosság Székelyföldön 1918-1940, Replika, 105 (2017/5) 153-168., 2017 | | Gábor Egry: Negotiating Post-Imperial Transitions: Local Societies and Nationalizing States in East Central Europe, Claire Morelon, Paul Miller (eds.): Embers of Empire: Continuity and Rupture in the Habsburg Successor States after 1918. Berghahn, New York, 2019 | | Gábor Egry: Unholy Alliances? Language Exams, Loyalty, and Identification in Interwar Romania, Slavic Review 76, no. 4 (Winter 2017), 2017 | | Szeghy-Gayer Veronika: A szlovák–magyar–zsidó–cseh Kassa a 20. század első felében., KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (ISSN: 1586-2410) 68: pp. 99-121., 2017 | | Fodor János: The missing link? György Bernády a middleman between centre, periphery, elite and society, Ruptures. Empires, Revolutions. Fifth European Congress on World and Global History, Budapest, August 31 – September 3, 2017., 2017 | | Gayer Veronika: Spányi Artúr és az „eperjesi középosztály” a két világháború között., REGIO 2015/1, 2015 | | Ábrahám Barna, Egry Gábor (szerk.): ÖSSZEOMLÁS, URALOMVÁLTÁS, NEMZETÁLLAMÉPÍTÉS 1918–1925 Dokumentumválogatás. I. kötet, Románia, Napvilág Kiadó, Budapest, 2018 | | Egry Gábor: The Máramaros/ Maramureș Way of Doing Things: Social Networks and Structures, Center-periphery Relations and Nation-state Building before and after 1919, Nationalism in Times of Uncertainty, ASN European Conference 2018, Graz 2018. július 4-6., 2018 | | Egry Gábor: Unruly borderlands: border-making, post-imperial spatial reconfiguration, (cumulative) peripheralization and layered regionalism in post-WWI Maramureș and Banat, European Review of History, 2020 | | Egry Gábor: Made in Paris? Contested regions and poltical regionalism during and after peacemaking: Székelyföld and the Banat in a comparative perspective, Journal of Romanian Stuides, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
