Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
113004
típus K
Vezető kutató Szarka László
magyar cím Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben
Angol cím East-Central European Nationalisms During the First World War
magyar kulcsszavak Kelet-Közép-Európa, nemzetépítés, első világháború, nemzetállam, területi programok
angol kulcsszavak East Central Europe, nationbuilduing, world war I, nation state, territorial programms
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Politikatörténet
zsűri Történelem
Kutatóhely Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Ábrahám Barna
Fedinec Csilla
Hornyák Árpád
Katona Csaba
Kecskés D. Gusztáv
L. Balogh Béni
Nagy Béla
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2019-04-30
aktuális összeg (MFt) 20.702
FTE (kutatóév egyenérték) 8.75
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a Habsburg-monarchia – s azon belül a Magyar Királyság – keretei közt és annak szomszédságában a 19. században párhuzamosan fejlődött nemzet- és államépítő nacionalizmusok működését, ideológiai, politikai és területi programjainak fejlődését vizsgálja az első világháború éveiben. Az érintett rokon vagy azonos etnikumú társadalmak nemzeti integrációs törekvéseiket az antant hatalmak által is felkarolt, konkrét politikai programokban összegezték. Ekkor kaptak először nemzetközi nyilvánosságot, majd fokozatosan nagyhatalmi támogatást is a csehszlovák, ukrán, román, délszláv territorializált nemzetállami elképzelések. A korábban a Monarchia belső átalakítására koncentráló nemzetiségi törekvések és a kulturális, gazdasági együttműködés síkján mozgó nagyromán, délszláv, csehszláv együttműködési projektekben a független nemzetállamok területi, államjogi konstrukciói is konkrét formákat öltöttek, az antant részéről pedig fokozatosan a háború utáni rendezés alapelemeivé váltak.
A cseh–szlovák–rutén, nagyromán és délszláv nemzet- és államépítő nacionalizmusoknak ezt a döntő fontosságú periódusát levéltári és publikált forrásokra, valamint a legújabb nemzetközi szakirodalomra egyaránt támaszkodó, nemzetközi, összehasonlító elemzés keretei közt vizsgáljuk. A Habsburg Közép-Európa nemzetépítő nacionalizmusainak, nemzeti mozgalmainak az első világháborús évekre fókuszáló vizsgálatával összekapcsoljuk az eddig legtöbbször elkülönülten folyó magyarországi és ausztriai „nemzetiségi kérdés”, illetve a „nemzeti függetlenségi küzdelem”, valamint a nagyhatalmi geopolitikai megfontolások mentén körvonalazódott békepolitika értelmezési kereteit.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunknak két hipotézisre épül. A dualizmuskori „nemzetiségpolitikai” előzmények mélyebben beépültek az 1914-1918 közötti nemzetállami nacionalizmusok ideológiai, politikai és területi programjaiba, mint ahogy azt a magyar történetírásban eddig feltételeztük. A „nagycseh”, „nagyszerb” és „nagyromán” ideológia vonzereje egyszerre táplálkozott a Monarchia bomlásának megakadályozására alkalmas, reális átalakítási program hiányából és a dualista állam nemzetállami dezintegrációját békeprogramjába beemelő antant-politika támogatásából. A kutatás fő kérdései:
Miként radikalizálta a világháború a vizsgált nacionalizmusok ideológiáját? A horvátok, szlovének, szlovákok, rutének, erdélyi románok esetében milyen volt az elfogadottsága? Miként befolyásolta a háború az uralkodó, a közös, ill. az osztrák és a magyar kormány nemzetiségi politikáját?
A román–román, szerb– szerb viszony alakulásában a magyarországi „testvér”- és „rokon” nemzetiségek miként befolyásolták Bukarest és Belgrád területi koncepcióját?
Miként alakultak a vizsgált mozgalmak belső és emigrációs államjogi elképzelései? Meddig és mennyiben számoltak a Monarchián, illetve Magyarországon belüli megoldások lehetőségével?
Milyen kérdésekben mutathatóak ki a szerb kormány és a délszláv emigráció (Jugoszláv Bizottság), a Masaryk vezette csehszlovák emigráció és a belső ellenállás („cseh Maffia”), valamint a szlovák politikai elit koncepcionális egyezései és eltérései? Milyen változásokon ment keresztül a kis nemzetek önrendelkezési jogával kapcsolatos brit, francia, olasz és amerikai álláspont?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az immár közel száz éve fennálló kelet-közép- és délkelet-európai nemzetállami keretek kialakulásának összehasonlító elemzései eddig – egy-két magányos kivételtől eltekintve – alapvetően német, francia, brit és amerikai történészek monografikus teljesítményeként születtek. Kutatásunk a célul kitűzött két nemzetközi konferencia, valamint a két-két nemzetközi kollektív monográfia és forráskiadvány keretében az Osztrák-Magyar Monarchia nem domináns nemzeti társadalmainak első világháború alatti nemzet- és államépítő nacionalizmusait egységes szempontrendszer alapján az érintett nemzetek kutatóinak bevonásával vizsgálja. A kutatás fontos célja az Ausztria-Magyarország két birodalomrészében, illetve a Monarchia szomszédos államaiban élő testvérnemzetek integrációját a territorializált nemzetállamok keretében elképzelő nacionalista programok alapvető forrásainak feltárása és megjelentetése. A kis nemzetek önrendelkezésének sok tekintetben rokon folyamatait komparatív elemzésnek alávetve lehetőség kínálkozik az etnikai sztereotípiákon és etnocentrikus interpretációkon nyugvó elemzések meghaladására. A Monarchia felbomlásához vezető folyamatok reális belső és külső, világháborús és nagyhatalmi összefüggéseit, történeti, etnikai, gazdasági, katonai tényezőit a vizsgálatba bevonó, soktényezős, multiperspektivikus értelmezési keretek és a nacionalista interpretációkkal szemben tárgyilagos következtetések kialakítására.

Az első világháború radikális válaszokat adott a világpolitika, s azon belül Kelet-Közép- és Délkelet-Európa számos nagy kérdésére. A kutatás azoknak a nemzeti és nemzetiségi közösségeknek a politikai programjait vizsgálja, amelyek a Habsburg-monarchia és szomszédsága területén éltek, s egyre inkább függetlenekké kívánták válni. Államalapító törekvéseik mögött részben az Osztrák-Magyar Monarchiával szembeni elégedetlenség, részben pedig a relatív fejlettség emancipációs igénye húzódott meg.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az első világháború radikális válaszokat adott a világpolitika, s azon belül Kelet-Közép- és Délkelet-Európa számos nagy kérdésére. A kutatás azoknak a nemzeti és nemzetiségi közösségeknek a politikai programjait vizsgálja, amelyek a Habsburg-monarchia és szomszédsága területén éltek, s egyre inkább függetlenekké kívánták válni. Államalapító törekvéseik mögött részben az Osztrák-Magyar Monarchiával szembeni elégedetlenség, részben pedig az emancipáció, majd egyre inkább a függetlenség igénye húzódott meg.
A háborús konfliktus felerősítette a térség rokon nemzeteinek és nemzetiségeinek nemzetegyesítő törekvéseit. A román, szerb, horvát, szlovén, cseh, szlovák, rutén nemzeti törekvések magyar, szomszéd országi és egyéb külföldi szakértőiből összeállt kutatócsoport három szinten elemzi ezeket a nemzetállami törekvéseket. Elsőként az 1914 előtti Monarchián belüli nacionalizmusok programjainak világháborús átalakulását vizsgálják. Ezt követően az azonos vagy „rokon” nemzetek egységesülését hirdető programok kialakulásával, belső és külföldi támogatottságával foglalkoznak. A harmadik elemzési szintet pedig a Habsburg-monarchia – azon belül Magyarország – és a vele szövetséges Németország kormányzati köreinek, illetve az antant nagyhatalmaknak a viszonyulása jelenti. A soktényezős, többféle nemzeti, hatalmi látószöget alkalmazó kutatás célja a párhuzamos nemzeti mozgalmak összehasonlító vizsgálatát összegző két monográfia és az interneten elérhető adatbázis, ahol mindenki számára elérhetővé válnak a kérdés kronológiai adatai, legfontosabb levéltári forrásai és térképei.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research investigates the development of programmes of nation- and state-building nationalisms in the years of the Great War that had evolved paralelly in the 19th century within the frameworks of the Habsburg Monarchy and within that in the Kingdom of Hungary and in its neighbourhood. The affected societies with related or identical ethnic structures summarized their national endeavours of integration in concrete political programmes embraced by the Entente powers, too. This was the first time when the Czechoslovak, Ukrainian, Rumanian, and southern Slavonic territorial conceptions of nation-states gained international publicity and suppport from the great powers. The endeavours of nationalities which had formerly concentrated on the internal restructuring of the Monarchy and the territorial and public law constructions of the national co-operation projects that had had the character of cultural as well as economic co-operation started to be concretely formulated and, as far as the Entente was concerned, they gradually became the basic elements of the settlement after the war. We investigate the period of nation-and state-building nationalisms within the scope of an international comparative analysis on the basis of archive and published sources as well as based on the latest international literature in the field. We conjoin the examination of nation-building nationalisms with the evaluation of the hitherto mainly separately investigated question of nationalities” and national fights for independence” in Hungary and Austria, not unlike the frameworks of interpretation of peace policies of the great powers that were determined by geo-political considerations.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research is based on two hypotheses. The precedents of the policy of nationalities” in the time of the dual Monarchy were more deeply imbued in the programmes of the nation-state nationalisms between the years 1914 and 1918 than it had been supposed earlier. The attraction of great-Czech”, great-Serb” and great-Rumanian” ideologies were paralelly inspired by the lack of a realistic programme of reconstructing the Monarchy that could have averted its dismembering and the support of the Entente policy that had made the disintegration of the dualistic state a part of its peace policy.
How did the World War radicalize the ideologies of the treated nationalisms? In what sense did the war influence the nationality policies of the Austrian and the Hungarian governments?
How were the territorial conceptions of Bucharest and Belgrade influenced by the brother” and relative” nationalities in Hungary in the course of the Rumanian-Rumanian and Serbian-Serbian relations? How did the internal and emigration public law conceptions of the examined movements evolve? In what questions can the identities and differences of the conceptions of the Serbian government, the southern Slavonic emigration (Yugoslav Committee), the Czechoslovak emigration led by Masaryk and the internal resistance (the Czech Mafia”) as well as the Slovak political elite be identified? What were the steps of changes in the British, French, Italian, and American standpoints regarding the right of self-determination of small nations?
How did the interest of the Entente in East-Central European nationalisms transform into a behaviour of support?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
With some scattered exceptions, the comparative analyses of the evolution of the East-Central and South-Eastern European national frameworks that have been present for almost a century now have been mainly monographic works of primarily German, French, British, and American historians. Our research investigates into the nation-and state-building nationalisms of the non-dominating national societies of the Austro-Hungarian Monarchy during WWI on the basis of a unified system within the frameworks of the two planned international conferences and two international comperehensive monographies and source editions, each with the help of the scholars of the nations involved. The important aim of the research is to disclose and display the fundamental sources of the nationalist programmes conceiving of the integration of relative nations living in the two halves of the Austro-Hungarian Empire and the states neighbouring the Monarchy within territorialized national states. By subjecting the mostly related procedures of the self-determination of small nations to comparative analysis there is an opportunity to surpass the conceptions based on ethnic stereotypes and ethnocentric interpretations. Also, there will be an opportunity to draw objective conclusions as opposed to nationalist interpretations by including into the research the historical, ethnic, economic, and military factors as well as real internal and external links of the procedures of multiple factors and perspectives leading to the dissolution of the Monarchy.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The First World War gave radical answers to a number of significant questions of world politics, and, among these, East-Central and South-Eastern European politics. The research examines the political programmes of national and minority societies which lived in the Habsburg Monarchy and in its neighbourhood and increasingly intended to become independent.
The nation-unifying efforts of the related nations and nationalities of the region were strengthened by the military conflict. The research team composed of Hungarian scholars as well as researchers from neighbouring countries and other countries, all experts of the Rumanian, Serbian, Croatian, Slovenian, Czech, Slovak, and Ruthenian national endeavours analyses these endeavours of national states on three levels. First they examine the evolution during the World War of the programmes of the nationalities inside the Monarchy prior to 1914. Following this, they will be dealing with the development of programmes pronouncing the unification of identical or sister nations and their support from inside and abroad. The third stratum of analysis will be constituted by the attitudes of the leading circles of the Habsburg Monarchy and allied Germany affected by the German minorities as well as the attitudes of the great Entente powers. The purpose of the research with many factors employing several national and power aspects is to complete the two international monographies summarizing the comparative examinations of the parallel national movements, as well as to set up a database accessible on the internet which would render the most essential archival sources and maps of the topic available to everybody.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk eredményeit két angol és két magyar tanulmánykötetben, egy forráskiadványban és két folyóirat monotematikus számában foglaltuk össze. Abból indultunk ki, hogy a multietnikus Osztrák-Magyar Monarchia és a vele szomszédos birodalmak, nemzetállamok nemzetiségi problémái a háborús konfliktusban kezdettől fogva megjelentek. A lengyel, cseh-szlovák, délszláv és a nagyromán egységtörekvések rövid időn belül nemzetközileg is felértékelődtek. A Szerbia elleni támadások kudarcainak, az északkelet-magyarországi orosz betöréseknek, illetve az olasz és a román semlegességi döntéseknek a hatására 1914 végén, 1915 elején felerősödtek a nemzetiségi szervezkedések. A hazai és külföldi ellenállási csoportok munkáját sem Bécsnek, sem Budapestnek nem sikerült paralizálni. A nagyhatalmak háborús és békecéljaiban fokozatosan helyet kaptak a nemzetiségi megoldási tervek. Az 1915-től megjelenő különbéke-elképzelések szintén tükrözték a nemzetiségi igényeket és konfliktusokat. A megoldási elképzelések három típusát különböztettük meg. A lengyel, illetve boszniai kérdésre vonatkozóan végig jelen voltak a trialista megfontolások. A különböző föderatív átalakítási elképzelések 1918 őszéig reálisnak tűntek. Feltártuk, hogy miért bizonyultak az 1914 őszétől megjelent a nemzetállami tervek a legéletképesebb alternatívának.
kutatási eredmények (angolul)
The results of our research were summerized in two volumes in Hungarian, two in English, and in two special issues of academic journals. The differentiation process in the multi-ethnic Austro-Hungarian Empire – as well as in the region – began already with the beginning of WWI. Parallel with that, already in 1914 the Polish, Czechoslovak and Romanian intentions to unify their percieved national territories started to influence the international politics. After the failure of the Habsburg army to occupy Serbia in 1914, and the decisions of both the Romanian and Italian governments to remain neutral, the various national political movements started to intensify their activities. Meanwhile, the central authorities of Vienna and Budapest were unable to counter the political offensives of these groups. Consequently since 1915 the Entente powers slowly started to incorporate the demands of the nationalities in their peace plans. All in all three main types of solutions were identified by our project. Firstly, especially in the context of the Polish question and the future of Bosnia the trialist reforms remained an option throughout the war. Secondly, the different federal reconfiguration of the Empire also seemed to be viable till the autumn 1918. Thirdly, the national elites began to think about establishment of new nation states. The project shed light on the major reasons why this third option became the most attractive one for the decision makers of 1918.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113004
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Szőts Zoltán Oszkár: Hungarian Sources Concerning the Prisoners of the First World War, Marge Berth (szerk.) 1914–1918, документы о военнопленных и репатриированных первой мировой войны в архивах Eвропы. Moszkva, ICRC., 2018
Gyarmati Enikő: Új doktori disszertációk Svájc történetéről az I. világháború korában I. Külgazdaság és külpolitika : Florian Weber: Az amerikai ígéret. Svájci külpolitika a gazdasági háborúban 1917/18, KLIÓ: TÖRTÉNETTUDOMÁNYI SZEMLÉZŐ FOLYÓIRAT (1216-2965 1588-0958): 28. 1. sz. pp 45-49., 2019
Gyarmati Enikő: Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének pillanatfelvételei Svájc diplomáciai jelentéseinek tükrében (1918. november-december), ARCHIVNET : 19. 1. sz. pp 1-17, 2019
Gyarmati Enikő: A föderalizmus pozíciói a Nagy Háború korában : A lengyel trializmus versus dualizmus kérdése az osztrák és a magyar politikában 1914-1918, KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK (1789-6339 ): 11. 1. szám pp 96-106, 2018
Gyarmati Enikő: Marvin Benjamin Fried: Austro-Hungarian War Aims in the Balkans during World War I, SZÁZADOK (0039-8098 ): 152 2 pp 460-462, 2018
Gyarmati Enikő: Szilassy Gyula, Károlyi Mihály, Burián István, Bédy-Schwimmer Rózsa, Andrássy Gyula id. és ifj., Apponyi Albert, Diner-Dénes József, Gömbös Gyula, Gratz Gusztáv. : Életrajzi adatok és történeti szakirodalmi válogatás a www.dodis.ch online portál (Diplomatische Dokumente der Schweiz) részére., www.dodis.ch online portál (Diplomatische Dokumente der Schweiz), 2018
Gyarmati Enikő: "...mintha hadifogságban lennénk, pedig otthon volnánk?" Szilassy Béla losonci levelei Szilassy Aladárhoz a Monarchia összeomlásának hónapjaiban (1918. november - 1920. január), ARCHIVNET : 18. 4. szám pp 1-26 (2018), 2018
Gyarmati Enikő: A délszláv kérdés kronológiája 1914-1918, https://1914-1918.btk.mta.hu/kronologia/144-delszlav-kerdes-kronologia, 2018
Gyarmati Enikő: Szilassy Gyula első emlékirata a császárnak (Konstantinápoly, 1917. november 9.), MODERN MAGYARORSZÁG: AZ ELTE BTK ÚJ- ÉS JELENKORI MAGYAR TÖRTÉNETI DOKTORI PROGRAMJÁNAK FOLYÓIRATA ( 2063-8949): 5. 1. pp 207-233, 2018
Gyarmati Enikő: A föderalizmus pozíciói a Nagy Háború korában : A délszláv kérdés az osztrák és a magyar politikában 1914-1918, KÖZTES EURÓPA: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT: A VIKEK KÖZLEMÉNYEI (2064-437X ): 10. 2. sz. pp 17-32, 2018
Sztancs Gábor: Szlovák nemzeti önrendelkezés problematikája 1918 őszén, A tudomány szolgálatában című IX. Ph.D. - Konferencia előadásai (Budapest, 2014. október. 29.), 2014
Sztancs Gábor: Kassa helyzete és sorsa 1918 őszén, Multietnikus világok Közép-Európában, 1867−1944. Nyitra: TéKa Társulás, pp 109-130, 2016
Sztancs Gábor: Dialektus, kontaktusjelenség vagy magyar propaganda? Adatok és értelmezések a keleti szlovák (szlovják) etnikai régióról, FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE: A SZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS MŰHELYEK FOLYÓIRATA (1335-4361 ): 3 pp 57-74, 2016
Sztancs Gábor: Német Közép-Európa és a Dunai Egyesült Államok koncepciója Jászi Oszkár gondolkodásában : A Társadalomtudományi Társaság 1916. évi Mitteleuropa-vitája., ERUDITIO - EDUCATIO (1336-8893 ): 4 pp 45-60, 2016
Sztancs Gábor: Föderalizmus helyett felbomlás : Az Osztrák–Magyar Monarchia nem domináns nemzeteinek államépítő törekvései az első világháború éveiben., VALÓSÁG: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY (0324-7228 ): 60 8 pp 50-63, 2017
Sztancs Gábor: „Selbständige Zipser Republik” A szepességi németség parciális mozgalma 1918 őszén, FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE: A SZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS MŰHELYEK FOLYÓIRATA (1335-4361 ): pp 21-42, 2018
Ábrahám Barna: Nagy Háború - nagy lélekerő. : Lelki gondozás, hazafiság és a szlovákok., Test és lélek a Nagy Háborúban : Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban Veszprém: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény,, 2018
Ábrahám Barna: A szlovákok és az oroszországi forradalmak, TÖRTÉNELMI SZEMLE (0040-9634 ): 60 3 pp 459-467, 2018
Ábrahám Barna: Polak, Węgier, dwa bratanki – a kde sú Slováci?, Europa Środkowa w optyce Polaków i Słowaków Kraków, : Bratislava: Polsko−Słowacka Komisja Nauk Humanistycznych, pp 5-12, 2018
Ábrahám Barna: A románok és a magyar nemzetállam-építés, Modernizáció és nemzetállam-építés : Haza és/vagy haladás dilemmája a dualizmus kori Magyarországon Pécs: Kronosz Kiadó, pp 341-364, 2018
Szarka László: Csehszlovákia és a magyar békeszerződés, Az elfelejtett béke : Tanulmánykötet a párizsi magyar békeszerződés életbelépésének 70. évfordulójára Budapest: Dialóg Campus Kiadó, pp 139-160, 2018
Szarka László: Československá republika a premeny strednej Európy 1918-1938, Košice 1918-1938 : Zrod metropoly Východného Slovenska Kassa: Východoslovenské múzeum v Košiciach, pp 16-17, 2018
Szarka László: Minden Egész eltörött... : A Nagy Háború magyarországi emlékezetének sajátosságai., Minden egész eltörött... : A Nagy Háború emlékei Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp 169-183, 2018
Szarka László: Nemzetállami csapdák. Szomszédság-, nemzet- és kisebbségpolitika ellentmondásai, ÚJ SZÓ (POZSONY) : 71 161 pp 16-27, 2018
L. Balogh Béni: Erdély Nagy-Romániában : 1918-1919., ÚJ SZÓ (POZSONY) : SZALON Melléklet 13. évfolyam 14. sz. pp 14-15, 2019
Szerkesztő: Kunt Gergely, L Balogh Béni , Schmidt Anikó: Trianon arcai : Naplók, visszaemlékezések, levelek., Budapest : Libri Kiadó, 468 p., 2018
L. Balogh Béni: Impériumváltás történelmi háttérrel : Romsics Ignác: Erdély elvesztése, 1918-1947., Korunk : 29 12 pp 115-121, 2018
L. Balogh Béni: A föderalizmustól az egyesülésig : Alexandru Vaida Voevod és Nagy-Románia megteremtése., PRO MINORITATE (1216-9927 ): 2018. 2. sz. 27 pp 15-27, 2018
Katona Csaba: Tollal és fegyverrel : Erdély helye, Erdély birtoklása a magyar és a román közvéleményben a Nagy Háború utolsó szakaszáig., Minden egész eltörött... : A Nagy Háború emlékei Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp 9-22, 2018
Katona Csaba: Az első világháború hatása a sörgyártásra és -fogyasztásra Magyarországon, A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására. Szeged: SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, pp 217, 2018
Katona Csaba: A háború minennapjainak forrásai, Minden egész eltörött... : A Nagy Háború emlékei Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp 99-114, 2018
Hornyák Árpád: A magyar közvélemény és a tengerszorosokért vívott küzdelmek, Globális vetületek : Ünnepi kötet Fischer Ferenc 65. születésnapjára Budapest, : Pécs: PTE BTK Történettudományi Intézet, pp 121-128, 2018
Hornyák Árpád: Marko Protić szerb ortodox esperes emlékei az 1918. novemberi szabadkai impériumváltásról, Trianon arcai : Naplók, visszaemlékezések, levelek Budapest: Libri Kiadó, pp 300-314, 2018
Hornyák Árpád: A Délvidék délszláv birtokba vétele 1918-1920, A pécsi ruszisztika szolgálatában : Bebesi György 60 éves Pécs: PTE BTK TTI MOSZT Kutatócsoport, pp 246-254, 2018
Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között, SZÁZADOK (0039-8098 ): 152 2 pp 377-400, 2018
Hornyák Árpád: Kisebbségpolitika és társadalomszervezés. Várady Imre (1867–1959) bánáti magyar politikus iratai, SZÁZADOK (0039-8098 ): 152 6 pp 1404-1406, 2018
Hornyák Árpád: A délszláv egység első hivatalos manifesztuma - A korfui nyilatkozat, Minden egész eltörött... : A Nagy Háború emlékei Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp 84-98, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Tisza István halála és az 1918-as összeomlás, ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM : Paper 2019. 01. 03, 2019
Szőts Zoltán Oszkár: Párizstól Trianonig : Száz éve kezdődött az első világháborút lezáró békekonferencia., WMN : 2019 Paper 2019. január 18, 2019
Szőts Zoltán Oszkár: Венгерские источники информации о пленных первой мировой войны, 1914–1918, документы о военнопленных и репатриированных первой мировой войны в архивах Eвропы : 1914–1918, Records of Prisoners of War and Repatriated Persons of the Firs, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Hungarian Sources Concerning the Prisoners of the First World War, 1914–1918, документы о военнопленных и репатриированных первой мировой войны в архивах Eвропы : 1914–1918, Records of Prisoners of War and Repatriated Persons of the Firs, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború humanitárius megközelítésben, ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM : Paper 2018.04.15, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Hadigondozás az első világháborúban, Minden egész eltörött... : A Nagy Háború emlékei Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp 184-190, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: „Emlékezzünk régiekről!” : A Magyar Történelmi Társulat 2018-as közgyűlése., ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM : Paper 2018. 05. 09, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: A Nagy Háború alulnézetből : Völgyesi Zoltán (2016): Harctértől a hátországig. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár - L'Harmattan Kiadó. 243. o., BELVEDERE MERIDIONALE (1419-0222 2064-5929): 30 1 pp 169-171, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Az első generáció : Az első világháború értelmezései az 1945 előtti magyar történetírásban., Eötvös Loránd Tudományegyetem, bölcsészettudományok / történelemtudományok. Témavezető(k): Bertényi Iván (Bertényi Iván Történettudomány) Disszertáció benyújtásának éve:, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború magyarországi értelmezései : Historiográfiai vázlat., ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Középiskola és világháború, Történészek története : Kutatók pályájukról, hivatásukról, eredményeikről Budapest: Újkor Alapítvány, Fakultás Kiadó, pp 29-36, 2018
Szőts Zoltán Oszkár: Élő múzeum- és helytörténet, Történészek története : Kutatók pályájukról, hivatásukról, eredményeikről Budapest: Újkor Alapítvány, Fakultás Kiadó, pp 29-36, 2018
Kecskés D. Gusztáv: A kelet-közép-európai nemzetiségek és a francia külpolitika az első világháború idején, PRO MINORITATE (1216-9927 ): 25 4 pp 59-81, 2016
Kecskés D. Gusztáv: Paradigmaváltás Párizsban : Franciaország Kelet-Közép-Európa politikájának átalakulása az első világháború idején., Az első világháború, 1914−1918 : Tanulmányok és dokumentumok Budapest: L'Harmattan Kiadó, pp 187-207, 2014
Hamerli Petra: A corpus separatum elszakadása a Magyar Királyságtól: Fiume 1918. november 4., ACTA SCIENTIARUM SOCIALIUM (1418-7191 ): 48 pp 27-34, 2018
Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben, SZÁZADOK (0039-8098 ): 148 1 pp 133-150, 2014
Bajcsi Ildikó: A homogén nemzetállam zsákutcája: A csehszlovákiai magyar kisebbség felszámolására tett kísérletek a magyar, illetve a szlovák történetírásban, Nemzet és kisebbség : Társadalomtörténeti változások a XIX-XX. században = Národ a menšina. Sociálnohistorické zmeny v XIX-XX. storočí Komárom: TéKa Társulás, pp 271-282, 2014
Bajcsi Ildikó: A cserkészettől a kommunizmusig : A sarlósok alternatívái a két világháború közötti Csehszlovákiában., Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, Disszertáció, 2019
Szarka László: Československá republika a premeny strednej Európy 1918-1938, In: Jarinkovič, Martin; Kárpáty, Vojtech**; Dulovič, Erik** (szerk.) Košice 1918-1938, Východoslovenské múzeum v Košiciach (2018) pp. 16-17., 2018
Szarka László: Minden Egész eltörött..., In: Katona, Csaba (szerk.) Minden egész eltörött..., Balatonfüred Városért Közalapítvány (2018) pp. 169-183., 2018
Szarka László: Die Reduktion Ungarns vom mitteleuropäischen Vielvölkerstaat zum magyarischen Nationalstaat, In: Rumpler, Helmut (szerk.) Die Habsburgermonarchie 1848-1918, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften (2018) pp. 163-187., 2018
Szarka László: Nemzetállami csapdák. Szomszédság-, nemzet- és kisebbségpolitika ellentmondásai, ÚJ SZÓ (POZSONY) 71: (161) pp. 16-27., 2018
Szarka László: Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés, Országgyűlés Hivatala, 2017
Szarka László: Jogfeladás vagy éltető kompromisszum., TEMPEVÖLGY: KULTÚRA MŰVÉSZET TUDOMÁNY 9: (4) pp. 79-89., 2017
Szarka László: Az államegység és a nemzetiségi jogegyenlőség dilemmái., KISEBBSÉGKUTATÁS 20: (3) pp. 7-34., 2017
Szarka László: Elmaradt nemzetiségi kiegyezés(ek)., MAGYAR TUDOMÁNY 178: (12) pp. 1564-1577., 2017
Szarka László: Kisebbségpolitikai alternatívák Kelet-Közép-Európában 1918–1938 között., In: Szarka, László (szerk.) Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés, Országgyűlés Hivatala (2017) pp. 277-303., 2017
Szarka László: A multietnikus nemzetállam, Kalligram Kiadó, 2016
Szarka László: A háborús paktumtól a keleti Svájc tervezetéig, ERUDITIO - EDUCATIO 11: (4) pp. 19-32., 2016
Szarka László: A nemzetiségi kérdés alakváltozatai a Nagy Háború éveiben, PRO MINORITATE 25: (4) pp. 28-42., 2016
Szarka László: Tisza István, a háborús miniszterelnök, In: Bertényi, Iván (szerk.) Tisza István, két korszak határán, Országgyűlés Hivatala (2016) pp. 143-163., 2016
Szarka László: Történeti alternatívák és történeti személyiségek, 1918-1919, In: Indri, Dániel Janisz; Nagy-Király, Vivien (szerk.) Megújuló tankönyv, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) (2016) pp. 123-135., 2016
Szarka László: Nemzeti narratívák, történeti diskurzusok a közös történelem árnyékában, In: Michela, Miroslav (szerk.) Trianon labirintusaiban, Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete (2016) pp. 257-264., 2016
Szarka László: Szabad szabadság” és modern patriotizmus., SUGÁRÚT: SZATMÁRI MŰHELY 2: (1) pp. 111-119., 2016
Szarka László: A Nagy Háború regionális olvasatai, VILÁGTÖRTÉNET 5 (37): (2) pp. 165-170., 2015
Szarka László: A soknemzetiségű birodalmaktól a multietnikus nemzetállamokig., VILÁGTÖRTÉNET 5 (37): (2) pp. 171-192., 2015
Szarka László: Minden Egész eltörött…, TEMPEVÖLGY: KULTÚRA MŰVÉSZET TUDOMÁNY VI: (2) pp. 82-92., 2015
Szarka László: A nacionalizmusok funkcióváltása., In: Makkai, Béla (szerk.) A Felvidék krónikása, Károli Gáspár Református Egyetem; L'Harmattan Kiadó (2015) pp. 289-306., 2015
Szarka László: Nemzetfejlődés és kisebbségpolitika Közép-Európa multietnikus államaiban, In: Tomka, Béla (szerk.) Az első világháború következményei Magyarországon, Osiris Kiadó (2015) pp. 283-310., 2015
Szarka László: Etnopolitikai változások Kelet-Közép-Európában, In: Gazdag, Vilmos (szerk.) Linguistic and cultural heterogenity in East-Central-Europe: Value and Challenges / Nyelvi és kulturális sokszínűség Kelet-Közép-Európában: érték és kihívások. / Мовне і культурне розмаїття у Східній та Центральній Європі: цінності та виклики, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Hodinka Antal Intézet (2015) p. 73., 2015
Szarka László: A magyar békejegyzékek érvrendszere, RUBICON 24: (6) pp. 46-52., 2014
Szarka László: A közös történelem nehéz öröksége, REGIO: KISEBBSÉG KULTÚRA POLITIKA TÁRSADALOM 22: (1) pp. 156-192., 2014
Szarka László: Nemzetállami és államépítő nacionalizmusok., In: Takács, Z; Ricz, A (szerk.) Regionális kaleidoszkóp, Regionális Tudományi Társaság (2014) pp. 139-147., 2014
Szarka László: Minden egész eltörött. a Nagy Háború magyarországi emlékezetének sajátosságai, Tempevölgy. Kultúra–Művészet–Tudomány. VII. évf. 3. 82–92, 2015
Szarka László: A Nagy Háború regionális olvasatai, Világtörténet, 2015. 2.165-170, 2015
Katona Csaba: "Háború van-e már Romániával?" Románia háborúba lépésének emlékezete magyar magániratokban., Pro Minoritate 25 (2016) 4. 37, 2016
Katona Csaba: "Poor Dago! What have you sinned against us, and what have we sinned against you?" The War Diary of László Kókay., From the Front. Zibaldone della Grande Guerra. Ed. Artico, Tancredi. Roma, 2017 [Tempus. La Forme della Memoria, 8.] 157–163.,197–206., 2017
Katona Csaba: Az arisztokrata, a katona és a szerzetes. Emlékiratok, naplók mint a "nagy háború" forrásai., Eruditio – Educatio, 12. (2017) 1. 32-40., 2017
Katona Csaba: Magyar–román közös múlt: nemzetállami értelmezések helyett szakmai párbeszéd., www.mta.hu 2016. 09. 22., 2016
Katona C saba: A magyar–román közös múlt és az első világháború, Újkor.hu, 2017. 09, 2017
Hornyák Árpád: A délszláv egység első hivatalos manifesztuma- a korfui nyilatkozata, KORUNK (KOLOZSVÁR) 28 (2017)2. 22-33., 2017
Szarka László: Tisza István, a háborús miniszterelnök., ifj. Bertényi Iván (szerk.): Tisza István, két korszak határán, Országgyűlés Hivatala, Budapest 2016., 2016
Szarka László: A háborús paktumtól a keleti Svájc tervezetéig. A nemzetiségi kérdés az első világháború magyar kormányzati politikájában. In: Eruditio–Educatio, 11. évf. (2016) 4. 19–32, Eruditio–Educatio, 11. (2016) 4. 19–32, 2016
Szarka László: A nemzetiségi kérdés alakváltozatai a Nagy Háború éveiben. Adalékok a magyar kormányok erdélyi politikájának történetéhez, Pro Minoritate 25. (2016.) 4. 28-42., 2016
Szarka László: Die Reduktion Ungarns vom mitteleuropäischen Vielvölkerstaat zum magyarischen Nationalstaat. Narrative der Auflösung in der ungarischen Geschichtschreibung und Public His, Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Die nationale und international Histographie zum Untergang des Habsburgermonarchie, XII. Bd. Wien, ÖAW, 163-187., 2017
L. Balogh Béni: 1916 – a fordulat éve románia hadba lépése és az erdélyi románság, Pro Minoritate, 25. (2016) 4. 18-25., 2016
Ábrahám Barna: A szlovákok és a magyar nemzetállam-építés, Modernizáció és nemzetállam-építés a 19-20. század fordulójának Magyarországán. Szerk. Csibi Norbert − Schwarczwölder Ádám, 2017
Szarka László: Az államegység és a nemzetiségi jogegyenlőség dilemmái Az 1867. évi kiegyezés nemzetiségpolitikai következményeinek történetéhez, Kisebbségkutatás, 28 (2017) 3. 7-23., 2017
Szarka László: Die Reduktion Ungarns vom mitteleuropäischen Vielvölkerstaat zum magyarischen Nationalstaat. Narrative der "Auflösung" in der ungarischen Geschichtsschreibung und der Pub, Rumpler, Helmuth (Red.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918. XII. Bd. Wien : Österreichische Akademie der Wissenschaften. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissensc, 2018
Szarka László: Elmaradt nemzetiségi kiegyezés(ek), Magyar Tudomány, 178, sz. 12 (2017), p. 1564-1577., 2017
Ábrahám Barna: A szlovákok és a magyar nemzetállam-építés, Modernizáció és nemzetállam-építés. Haza és/vagy haladás dilemmája a dualizmus kori Magyarországon. Szerk. Csibi Norbert – Schwarczwölder Ádám. Pécs: Kronosz Kiadó, 2018., 2018
Szarka László: Párhuzamos nemzetépítés,konfliktusos együttélés. Birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban (1848–1938)., Budapest: Országház Könyvkiadó, 2017
Ábrahám Barna: Uniótól Unióig. Erdély a román nemzet- és államépítésben 1867–1918 között, Szarka László (szerk.): Párhuzamos nemzetépítés,konfliktusos együttélés. Birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban (1848–1938). Országház Kiadó Bp. 207-229., 2017
Katona Csaba: Od carinika do ratnika riječne flotile: prisjećanje na službu carinskoga patrolnog broda János na mađarsko–srpskoj granici 1913.–1918. godine., 1914. – prva godina rata u Trojednoj Kraljevini i Austro-Ugarskoj Monarhiji. Ured. Herman Kaurić, Vijoleta. Zagreb, 2018. 301–310., 2018
Katona Csaba: Minden egész eltörött… A Nagy Háború emlékei., Balatonfüred Városért Közalapítvány, h. n. [Balatonfüred], 2018. ( = Tempevölgy könyvek 28.), 2018
Ábrahám Barna: Tollal és fegyverrel. Erdély helye, Erdély birtoklása a magyar és a román közvéleményben a Nagy Háború utolsó szakaszáig, Minden egész eltörött… A Nagy Háború emlékei. Szerk. Katona Csaba. Balatonfüred Városért Közalapítvány, h. n. [Balatonfüred], 2018. 9−22., 2018
Szarka Lázló: A "keleti Svájc" eszméje a magyar és a csehszlovák kisebbségpolitikában 1918-1919, Inkluzív iskola, inkluzív társadalom - tanulmánykötet , Komárom, Selye János Egyetem., 2018
Szarka László: Szarka László: A soknemzetiségű birodalmaktól a multietnikus nemzetállamokig. Kelet-közép-európai nemzet- és államépítő nacionalizmusok az I. világháború éveiben, Világtörténet, 2015. 2. 171-192., 2015
Katona Csaba: Töréspont. Az első világháború hatása a magyarországi sörgyártásra, különös tekintettel Budapestre., In: Török Péter – Toma Katalin (szerk.): Budapesti hétköznapok, 1914. A Nagy Háború Hátországának életképei. Budapest, 2015. 141–152., 2015
Szarka László: Nemzetállami és államépítő nacionalizmusok. A magyarországi nemzetiségi kérdés átalakulása az első világháború éveiben., Takács Zoltán-Ricz András (szerk.): Regionális kaleidoszkóp. Szabadka, 139–147., 2014
L. Balogh Béni: A hazai és az anyaországi románok 1913-ban, Transindex, Internetes megjelenés, 2014
Szarka László: Minden egész eltörött. a Nagy Háború magyarországi emlékezetének sajátosságai., Tempevölgy. Kultúra–Művészet–Tudomány. VII. évf. 3. 82–92., 2015
Katona Csaba: A választás béklyójában. Gondolatok a 19. századi szlovák és magyar nacionalizmusokhoz., Életünk, 53. (2015) 6. 51–59., 2015
Szarka László: Szarka László: A multietnikus nemzetállam. Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában 1918–1992., Kalligram, Pozsony 373 s. ISBN 978-80-8101-926-5, 2016
Szarka László: Szarka László: „Szabad szabadság” és modern patriotizmus. Jászi Oszkár és Ady elvbarátsága., In: Sugárút – Szatmári Műhely, (1) 2015. 1. 111–119., 2015
Szarka László: Nemzeti narrataívák, történeti diksurzusok a közös történelem árnyékában, Michela, Miroslav: Trianon labirintusaiban. Történelem, emlékezetpoltika és párhuzamos története Szlovákiában és Magyarországon, MTA BTK TTI, Budapest., 2016
Ábrahám Barna: Ábrahám Barna: : Szlovák sajtó és kormányzati sajtópolitika a nagy háború évei alatt,, Történelmi Szemle, 2015. 4. 563-582., 2015
Hornyák Árpád - Szarka László: The Views of István Tisza on the Position of Serbia in the Balkans Dominated by Austria-Hungary, The Serbs and the First World War, 1914-1918. Beograd 2015., 2015
Hornyák Árpád: Arpad Hornyak: Efforts of the Hngarian Government to Establish Independence and Preserve Integrity of Hungary in the last Months of 1918 – The Belgrade Military Conventio, The Forst World War, Serbia, the Balkans and Great Powers. Institute of History, Strategic Research Institut Collection of works, vol. 30. Belgrade, 2015. 531-549., 2015
Hornyák Árpád: Magyarország Balkán politikája a két világháború között és Albánia függetlensége., Kelet-európai sorsfordulól. Tanulmányok a 80 éves Palotás Emil tiszteletére. L’Harmattan, Budapest, 2016. 247-256., 2016
Hornyák Árpád: Isonzó, MTA portál, 2016
Katona Csaba: „Mindig beljebb keveredünk a világháborúba.” Naplók és emlékiratok mint a „Nagy Háború” forrásai., Megtizedelt évek. Az első világháború kitörésének centenáriuma. Szerk. Sz.Bognár Anikó–T. Végh Katalin. Keccskemét, (2015) 25-49., 2015
Katona Csaba: A választás béklyójában. Gondolatok a 19. századi szlovák és magyar nacionalizmusokhoz., Életünk, 53. (2015) 6. 51–59., 2015
Katona Csaba: Töréspont. Az első világháború hatása a magyarországi sörgyártásra, különös tekintettel Budapestre., Budapesti hétköznapok, 1914. A Nagy Háború Hátországának életképei. Szerk. Toma Katalin–Török Péter. Bp., 2015. 141–152., 2015
Katona Csabba: Први светски рат у сећању мађарских учесника Првог светског рата. Прилог вредновању ратних дневника и мемоара., Војноисторијски гласник, 2015. 1. 224–237., 2015
Katona Csaba: GALLIPOLI 100 – Osztrák–Magyar–Ottomán szövetség az első világháborúban, Nagy Háború Blog. A Nagy Háború Írásban és képben. 2016. 01. 08. Nagy Háború Blog. A Nagy Háború Írásban és képben. 2016. 01. 08., 2016
Szarka László: Nemzeti narrataívák, történeti diksurzusok a közös történelem árnyékában, Michela, Miroslav: Trianon labirintusaiban. Történelem, emlékezetpoltika és párhuzamos története Szlovákiában és Magyarországon, MTA BTK TTI, Budapest, 2016
Szarka László: A multietnikus nemzetállam. Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában 1918–1992, Kalligram, Pozsony, 2016
Szarka László: A soknemzetiségű birodalmaktól a multietnikus nemzetállamokig. Kelet-közép-európai nemzet- és államépítő nacionalizmusok az I. világháború éveiben, , Világtörténet, 2015. 2. 171-192, 2015
Hornyák Árpád: Magyarország Balkán politikája a két világháború között és Albánia függetlensége., Kelet-európai sorsfordulól. Tanulmányok a 80 éves Palotás Emil tiszteletére., L’Harmattan, Budapest, 2016. 247-256, 2016
Ábrahám Barna: A szlovákkérdés nemzetközi dimenziói az I. világháború éveiben. Historiográfi ai áttekintés, Világtörténet, 2015.2. 257-288., 2015
Ábrahám Barna: Nemzetállam és regionalizmus csatája, Tempevölgy, Kultúra–Művészet –Tudomány, 2015.3. 97-102., 2015
Hornyák Árpád: The Balkan Policy of Hungary in the Interwar Periode and the Independence of Albania, 100 Years of Independence. Tirana,Volume I., Center for Albanian Studies Institute of of History, Tirana 152–162., 2014
Szarka László: A Nagy Háború regionális olvasatai, Világtörténet, 2015. 2.165-170., 2015




 

Projekt eseményei

  
2018-05-31 14:53:15
Résztvevők változása
2014-09-05 15:26:51
Résztvevők változása



vissza »