 |
Választói és politikai magatartás Magyarországon, 1920–1947
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
113041 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Ignácz Károly |
| magyar cím |
Választói és politikai magatartás Magyarországon, 1920–1947 |
| Angol cím |
Electoral and political behaviour in Hungary, 1920–1947 |
| magyar kulcsszavak |
választói magatartás, politikai magatartás, Magyarország, Horthy-korszak |
| angol kulcsszavak |
voting behaviour, political behaviour, Hungary, Horthy era |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. |
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2017-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
12.960 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.01 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy új megközelítéssel és módszerrel vizsgálja a választói és politikai magatartást Magyarországon 1920 és 1947 között. A témával foglalkozók többsége a nyílt szavazást és más korlátozó tényezők szerepét olyan súlyúnak ítélték, hogy lemondtak a nyílt kerületek „imitált választásainak” alaposabb vizsgálatáról, és a korabeli választói magatartás domináns formájának a politikai passzivitást és a tekintélyuralmi viszonyok elfogadását, legitimálását tartották. Azt az adottságot azonban, hogy a két világháború közötti Európában szinte egyedülálló módon Magyarország túlnyomó részén fennmaradt a nyílt szavazás, ki is lehet használni a választási magatartás kutatásánál, csak más megközelítést és módszereket kell alkalmazni. Olyan átfogó kutatás azonban még nem folyt, amely a Horthy-korszakban az egyénre lemenő vizsgálatot és a közösség jellemzőinek (a politikai, társadalmi és kulturális miliőnek) feltárását együtt végzi el és veti össze, hosszabb időtávban, a választási magatartás állandó és változó tényezőinek bemutatásával. A kutatást kiterjed a többpárti, titkos választások 1939 és 1947 közötti időszakra is. Ez segítséget ad a választói magatartás korábbi megnyilvánulásainak pontosabb értelmezéséhez, másfelől követni lehet a megismert helyi közösségek közéletét a változó körülmények között. Az 1938 utáni időszakra értelemszerűen már csak aggregált választási adataink vannak, de meg lehet őrizni a kutatás komplex megközelítésmódját, az egyéni döntések és a közösségi miliő elemzését.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A Horthy-korszak tekintélyelvű rendszerében 1938-ig a nyílt szavazás volt a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a hatalmon lévő kormánypárt az egymást követő választások rendre abszolút többséget szerezzen. A legtöbb nyílt választókerületekben rendre a kormánypárti jelöltek szereztek képviselői mandátumot. Ennek ellenére több területen tartósan jelen volt egy jelentős választópolgári tömeg, amely a nyílt állásfoglalás mellett is vállalta ellenzéki jelöltek támogatását, sőt egyes választókerületekben vagy egyes településeken akár többséget is alkothattak. Felmerül a kérdés, hogy e „csoport” tagjai miért szavaztak, szavazhattak a hatalom ellenében. A helyi társadalom, közélet jellege mennyiben magyarázza ezt a fajta politikai magatartást, és az ellenzéki szavazók más szempontból is alkottak-e, s ha igen, milyen közösséget? Hogyan viszonyult mindehhez az országos és helyi hatalom, tett-e különböző (pl. represszív vagy engedményeket tevő) intézkedéseket a „tiltakozók” meggyőzése, leszerelése, számuk csökkentése érdekében? A korszak nagyobb országos folyamatai (pl. politikai mobilizáció és demobilizáció, indoktrináció) hogyan jelentek meg helyi szinten, a központ terveknek és szándékoknak milyen volt a gyakorlati megvalósulásuk? 1939 és 1947 között Magyarországon többpárti, titkos választások voltak, miközben országos politikában átfogó rendszerváltás történt. Milyen átalakulás eredményezett mindez a helyi politikai magatartásformákban? Végül mik a választói és politikai magatartás állandó és az egyedi jellemzői a vizsgált közösségekben? Milyen tényezők befolyásolják a különböző magatartásformákat, és mi a szerepük és fontosságuk?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A nyílt szavazású terület és időszak részletes vizsgálata Magyarországon 1920 után olyan újdonság, amely mindenképpen más megvilágításba helyezi azt, amit erről korábban gondoltunk. A kapott eredményeket összevetem a korábbi szakirodalom megállapításaival, hogy árnyaljam, bővítsem, esetenként cáfoljam a vizsgált korszak politikai, és azon belül a választói magatartással kapcsolatos eddigi, elsősorban aggregált adatokra épülő ismereteinket. A nagyobb folyamatok (politikai mobilizáció és demobilizáció, indoktrináció) gyakorlati megvalósulásának vizsgálata a korszak általános megítéléséhez is új adalékokkal szolgál. Tágabb értelemben a kutatás hozzájárul a történeti választáskutatás elméleti és módszertani vitáihoz. Miután a választói magatartás magyarázatánál igyekszik számba venni minél több lehetséges tényezőt, ezért azok szerepéről, fontosságáról is egyfajta képet fog adni. Vizsgálható lesz az a hipotézis, hogy a társadalmi-gazdasági státusz alapvetően meghatározza-e a választói magatartást, illetve más befolyásoló tényezők játszhatnak-e fontos szerepet, s ha igen, mikor és milyen módon. Végül a kutatás új eredményt hoz a politikatörténet területén is a politika társadalomtörténeti megközelítésével. Nem a hagyományos (helyi) eseménytörténetet írja le, hanem hozzájárul annak a bonyolultabb viszonyrendszernek a megértéséhez, amely a politikában, közéletben különböző szinteken és módokon résztvevők, a mindenkori hatalom helyi reprezentánsai, a civil szervezetek és választópolgárok között volt. A társadalom és a politika kapcsolatának új szempontok alapján történő feldolgozása a társadalom működési mechanizmusainak az eddiginél mélyebb, sokoldalúbb megismerését eredményezi.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás célja, hogy új megközelítéssel és módszerrel vizsgálja a választói és politikai magatartást Magyarországon 1920 és 1947 között. Mindenkinek van valamilyen véleménye a választói magatartásról, legtöbbször saját tapasztalat alapján. A mélyebb, levéltári forrásokon alapuló kutatások azonban ennél sokkal árnyaltabb képet nyújtanak a kérdéskörről. A kutatás bemutatja, hogy milyen tényezők hatnak a szavazók döntésére, és mi a különböző tényezők szerepe és fontossága. A társadalmi és a politikai kérdések iránt érdeklődő olvasó talán analógiát vonhat a saját korával, de egyben megértheti, hogy miért voltak különböző formái a politikai magatartásnak a különböző korszakokban és helyszíneken. A társadalom és a politika kapcsolatának új szempontok alapján történő feldolgozása a társadalom működési mechanizmusainak az eddiginél mélyebb, sokoldalúbb megismerését segíti. Ez hozzájárul a mai társadalmi és politikai problémák megértéséhez és cáfolja a
meglévő tévhiteket.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is to examine the electoral and political behaviour in Hungary from 1920 to 1947 with a new approach and method. Most researchers of the Horthy era elections consider the open balloting and other restrictions such a serious problem that they abandon a more particular examination the “imitated elections” of the open electoral districts, and suppose that the dominant form of contemporary voting behaviour was the political passivity, the acceptance and legitimation of the authoritarian relationships. However, when we examine the electoral and political behaviour we can take advantage of the speciality that Hungary was almost a unique country in the inter-war Europe where the open balloting has remained, nevertheless we should work with different approaches and methods. A basic research of this topic has not been conducted
which examines and compares both the individual decisions of voters and the characteristics of the community (political, social and cultural milieu) during a longer period, dealing with the constant and inconstant factors of voting behaviour. The research extends for the period of the multi-party, secret ballot elections from 1939 to 1947. This will support a more accurate interpretation of the previous voting behaviour, and on the other hand we can follow the changing conditions of the political life of the local communities. In this period, of course, we have only aggregated data of the elections, but it is possible to maintain the complex approach of the research, the analysis of individual decisions and community milieu.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the non-democratic parliamentary system of Horthy era the open balloting was the most effective tool to ensure that the government party gained his absolute majority in the elections. In most open electoral districts the candidates of government party obtained parliamentary seats. However, in some areas a significant part of the voters was permanently supporting the rival candidates of different opposition party, and in certain constituencies and localities this part was the majority of the voters. The question is why these “group” voted (could vote) against the power. How does the local community and public life explain this kind of political behaviour? Did the opposition voters form a community in other ways, and if so, what kind of community did they do? What was the reaction of the national and local authorities to all this? Did the authorities take different measures (eg, make punishment or concessions) in order to persuade or demobilize the “protesters” and to reduce their number? Regarding the general processes of the era (political mobilization and demobilization, indoctrination), how effective was the progress of realization of the national plans and purposes on the local level? From 1939 to 1947 there were multi-party, secret ballot elections in Hungary in parallel with a major transformation of the national politics. How did these changes affect the transformation of the local forms of political behaviour? Finally, what is the constant and unique characteristics of electoral and political behaviour of the selected local communities? What kind of factors can influence the different forms of behaviour, and what is their role and their importance?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The particular examination of an open balloting area and period in Hungary after 1920 is such a novelty, that it definitely throws new light upon what we have thought about the topic up to now. I compare my results with the statements of the literature, so the research refine and expand our previous knowledge of the voting behaviour in the period under review which mainly has been based on aggregated data. The examination of the practical realization of general processes (political mobilization and demobilization, indoctrination) helps to better and more detalied explanations of the era. Broadly, the research contributes to the theoretical and methodological debates taking place in the study of historical voting behaviour. I plan to examine as many factors of electoral behaviour as possible, so the research will paint a fairly accurate picture about their role and their importance. We are able to test the hypothesis whether socio-economic status determines the political behaviour, or may other factors play an important role, and if so, when and how. Finally, the above basic research will add new results to the field of political history with the approach of social history. It will be a non-traditional description of local history, but it will contribute to our understanding of such a complex system of relationships, which include different participants, the local representatives of the power, the civil organizations and the voters in various levels and forms of politics and public life. A novel processing and presentation of the relationship between society and politics helps us to a deeper and richer understanding of the operating mechanisms of society.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of the research is to examine the electoral and political behaviour in Hungary from 1920 to 1947 with a new approach and method. Everyone has some kind of opinion about voting behaviour, mostly based on personal experience. More profound analyses based on archive research, however, offer a far more particular image of this question. This research demonstrates what kind of factors can influence the decision of the voters, and what is their role and their importance. Readers interested in social and political questions may even draw analogies with their own time, but also will be able to sense the different forms of political behaviour of different era and localities. The novel interpretation of the relationship between society and politics helps us to a deeper and richer understanding of the operating mechanisms of society. The results will contribute to understanding current social and political problems and can help confute false beliefs.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
