Konzorcium, társ p.: A szőlő- és bortermelés éghajlati feltételeinek kvantitatív elemzése új, nagyfelbontású adatbázis alapján Észak-Magyarország történelmi borvidékein  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
113255
típus K
Vezető kutató Bihari Zoltán
magyar cím Konzorcium, társ p.: A szőlő- és bortermelés éghajlati feltételeinek kvantitatív elemzése új, nagyfelbontású adatbázis alapján Észak-Magyarország történelmi borvidékein
Angol cím Consortional assoc.: Climatic conditions of grape and wine production in historical wine production regions of Northern Hungary
magyar kulcsszavak éghajlati adatok, bormennyiség és minőség, regresszió, terroir hatás
angol kulcsszavak climate data, wine quality and quantity, regression, terroir effect
megadott besorolás
Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium)50 %
Ortelius tudományág: Meteorológia
Kertészet (Komplex Környezettudományi Kollégium)50 %
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft.
résztvevők Tóth János Pál
Zsigrai György
projekt kezdete 2015-01-01
projekt vége 2018-12-31
aktuális összeg (MFt) 5.905
FTE (kutatóév egyenérték) 1.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az évjárat-hatás legfőbb alakító tényezője az éghajlat és időjárás, de mostanáig a hatásvizsgálatokat nehezítette, hogy a területileg elosztott termést csak, a terület közelébe eső meteorológiai állomás pontszerű adatsoraival lehetett szembesíteni. A OMSz vezetésével hét ország együttműködésében 2013 tavaszán közzétett, 0,1x0,1 földrajzi fok felbontású, napi adatmezők új lehetőségeket nyitottak a növény-időjárás hatásvizsgálatokban. A kutatásban e nyilvános, domborzatfüggő adatmezőket kívánjuk felhasználni.
A három partnerintézmény együttműködésében végzendő kutatások négy logikai lépésre bonthatók:
(i.) Sokváltozós statisztikai eljárásokkal meghatározzuk, hogy a meteorológiai elemek miként befolyásolják a szőlő- és bortermés mennyiségi és minőségi mutatóit, a fenofázisok hosszát és a növényi kártevők fellépését, a négy észak-magyarországi borvidéken, figyelemmel a fajtaválaszték, a talaj és a művelési mód sajátosságaira is.
(ii.) A fenti termés-időjárás kapcsolatokba behelyettesítjük a várható éghajlati változásokat a kutatás kezdetén ismert, legújabb éghajlati szcenáriók alapján. Így a szőlőtermés várható alakulásához jutunk.
(iii.) Mivel Észak-Magyarországon a szőlőtermesztés sajátos terroir-viszonyok között zajlik, s ezzel kapcsolatban két borvidéken is történik párhuzamos kalibrálatlan meteorológiai megfigyelés és termés-dokumentáció, egy éves párhuzamos méréseken alapuló kalibrálás után terroir szinten is szembesítjük az adatsorokat a meteorológiai adatokkal.
(iv) E topo-mikroklimatikus eredményekkel pontosítjuk a jelen éghajlat mellett megfogalmazott művelési-, illetve a klímaváltozást figyelembe vevő távlati stratégiai ajánlásokat.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás során a következő kérdésekre keresünk választ:
- Milyen kvantitatív kapcsolatok állapíhatók meg a legjobb elérhető, terület-specifikus, napi bontásból leszármaztatható meteorológiai adatok és a szőlő illetve bortermelés mennyiségi és minőségi mutatói között?
- Hogyan használhatók fel ezek a mennyiségi kapcsolatok a termesztés javítására, az évjárat-hatásban tükröződő bizonytalanságaira a jelenlegi éghajlat mellett?
- Milyen változások várhatók a felhasznált mutatókban és fenolólógiai szakaszaiban az éghajlat várható regionális megváltozása hatására, figyelembe véve a előrejelzések bizonytalanságait is?
- Miylen kapcsolatok állapíthatók meg a fenti kapcsiolatok ellenőrzése és pontostása érdekében, ha felhasználjuk hozzá a terroir-szintű adatokat?

A fenti alapkérdések megválaszolásán túl, önálló érték, a termés- és más növényi jellemzők elérhető adatainak rednezése, digitalizálása, a terepi mérések kalibrálása, a térségre vonatkozó, modell-alapú éghajlatváltozási forgatókönyvek összegyűjtése.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A szőlőtermés minősége és mennyisége, az egyes fenofázisok hossza és a növényre vagy termésre kórokozók kialakulására és terjedése elsősorban az időjáráson múlik. Az eddigi vizsgálatokat korlátozta a minőségi adatok hiánya, mivel vagy nem volt megfelelő közelségbe hiteles meteorológiai mérőállomás, vagy ha történtek is mérések az ültetvényen, vagy annak közelében azok rendszerint kalibrálatlan műszerekkel történtek, történnek. Most, hogy rendelkezésünkre áll az Országos Meteorológiai Szolgálat által 0,1x0,1 földrajzi fok felbontású napi adatbázis, pontosan kiderülhet számunkra, milyen kapcsolatok lehetnek a szőlőtermelés, és az időjárás között. Ezen kapcsolatok felismerésének több hozadéka is lesz:
- Kiderül, hogy milyen típusú területek optimálisak az egyes szőlőfajtáknak.
- A kórokozók és az időjárás kapcsolatának vizsgálata után nagyobb rálátásunk lesz, hogy milyen időjárási körülmények között terjednek az egyes kórokozók, így tökéletesedik a növényvédelem, mert ennek a tudásnak köszönhetően akkor és csak akkor kell a növényvédelmet elvégezni, amikor az szükséges. Ez élelmiszerbiztonsági, és költséghatékonysági szempontból is nagyon fontos lehet, mert csökkeni fog a növényvédelmek száma, viszont mindig lehet majd tudni, mikor válik szükségessé.
- A különböző területeken különböző művelési módban termelt, de azonos szőlőfajták minőségi jelzői alapján megtudjuk, melyik művelési mód optimális ez egyes fajtáknak.
- Az évjárathatás vizsgálatával, különös figyelemmel az egyes fenológiai fázisok hosszára, minőség előrejelző modell állítható elő.
- A kutatás kezdetén ismert klímaszcenáriók alapján kiderül milyen fajtákat, melyik művelési módban lesz érdemes termeli a következő években, évtizedekben.
- A meglevő, kalibrálatlan műszerek kalibrálva lesznek, így a jövőben hiteles adatokat fognak biztosítani a termelők, kutatók részére.
Összességében a projekt eredményei jelentős információt biztosítanak egy, az éghajlatváltozás miatt szükségessé váló reform előkészítéséhez, ami igen fontos lehet, mert a szőlő és bortermelés Magyarország egyik jelentős erőforrása.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Ha a boroknál évjáratot minősítünk, gyakorlatilag azt mondjuk meg, hogy az adott év időjárása mennyire kedvezett a jó minőségű szőlő megtermeléséhez. Az időjárás szőlőre gyakorolt hatásánál az eddigi vizsgálatokat megnehezítette, hogy hiteles meteorológiai mérések nem feltétlenül álltak rendelkezésre az adott területről, hanem csak a legközelebbi mérőállomás adatait lehetett használni ilyen kutatásokhoz. Most azonban rendelkezésünkre áll az Országos Meteorológiai Szolgálatnak köszönhetően egy 7km x 11km-es felbontású, minden meteorológiai paraméterre kiterjedő adatbázis, ami jól lefedi az általunk vizsgálni kívánt borvidékeket. A vizsgálatok a négy Észak-magyarországi nevezetesen az Egri-, a Bükki-, Mátrai-, és a Tokaji borvidékeken történnek, három partnerintézmény közreműködésével, nevezetesen az Eszterházy Károly Főiskola, Eger, KRF: Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös (Eger), SZBK: Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, közreműködésével.
Első lépésben azt vizsgáljuk meg, hogy az időjárás milyen hatással volt a szőlőtermés minőségére, mennyiségére, és megvizsgáljuk továbbá, az adott években a kórokozók terjedését is, tekintettel a különböző fajtákra, művelési módokra. Az így megismert kapcsolatokat, és a jelenleg ismert klíma előrejelzéseket felhasználva kiszámítjuk, hogyan módosíthatja a szőlőtermést az éghajlatváltozás. Az egyes területeken működő kalibrálatlan méréseket összehasonlítjuk az adatbázisunkkal, így az egyes területek mikroklimatikus tényezőit is kiismerjük. Az így elért eredményekkel pontosítjuk a jelen éghajlat mellett megfogalmazott művelési-, illetve a klímaváltozást figyelembe vevő távlati stratégiai ajánlásokat.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The most important factors in vintage-effect are the climate and the weather but the analyses have been difficult until yet because we could correlate the yield with only the local meteorological data. As the result of an international collaboration of seven countries under the OMSz leadership, a public database became available in 2013. This dataset has 0.1×0.1 degree resolution. In our research, we would like to use this terrain dependent data cells.

Three institutes will collaborate to carry out the study, which could be separated four logical steps:

(i.) Multivariate statistical analyses to define how meteorological variables are influence the yield and quality of grape and wine, the longevity of phenophases and the appearance of pests in four North Hungarian wine region taking in to consideration to the varieties, the soil type and the way of cultivation.

(ii.) We substitute to the previously described equation the predicted future climate variables based on the most recent climate scenarios. In this way we can predict the yield quantity.

(iii.) Since North Hungarian vineyards are connected to special terroir characteristics and parallel non-calibrated meteorological and yield measurements have been recorded in two wine growing regions, we face the datasets with the meteorological data after a calibration based on one year parallel measurements.

(iv.) We refine the recommendations which are taking into account the cultivation and climate change with the E topo-mikroclimatic results.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
-What kind of quantitative connections could be defined between meteorological data and grape and wine quantity and quality based on the best available high resolution meteorological data?

-How can we use these quantitative connections for improving cultivation under the present uncertain climate conditions?

-What kind of changes could be predicted in the used indices and the phenological stages forced by the regional climate change taking into account the uncertainty of predictions?

-What kind of connections could be detected for the verification and refine the previously described connections if we use terroir level data?

Beyond the above questions, the collection, organisation and digitalise the yield and meteorological, but also the collection of the different climate scenarios for the future data has its own value.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Grape yield and quality, the length of growing stages and the spread of different deases mainly depends on weather conditions. So far, the connections between these factors has not been studied, due to lack of reliable technological background. Now, a high resolution database is available (0,1x01 scale) and it gives opportunity to reveal possible relationships between grape/wine parameters and climate. The research will results in the following outcomes:

1. More knowledge to chose optimal terroir-variety combinations
2. Reveal of the relationships between weather conditions and deases, infections gives more data for optimal use of pesticides.
3. More knowledge about optimal cultivation methods and training systems for different varieties.
4. A forecast modell of quality can be made considering the length of the growing stages and vintage effects
5. Optimal variety use according to climate change
6. Reliable data and technological background
In summary, the results will be useful for reliable decisions about viticulture of Hungary in the future concerning climate change.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
If the vintage wines, is classified, we practically say how the weather of that year favoured to produce high quality grapes.
The investigations were not effective until now at the effects of the weather on grapes, because authentic meteorological measurements usually were not given on he tested area, so we could use only the nearest measuring station data.
But now due to the National Weather Service we have a 7km x 11km -resolution data covering all meteorological parameters, which well covers the wine regions we want to examine.
The studies will be made in four North Hungarian , namely the Eger, Bükk, Mátra, and the Tokaj wine regions with three partner institutions, namely the Esterházy Károly College , Eger, KRF : Károly Róbert College, Gyöngyös (Eger), Research Institute for Viticulture and Oenology, Tokaj.
As a first step, we analyse the impact of the weather on the quality and quantity of the grape. We also investigate the spread of pathogens in those years, in view of the different varieties and, cultivation methods.
The so known relations, and the now known climate forecasts will be used to calculate, how to change the grape yield because of climate change.
We compare the uncalibrated measurements with the our database, so each area’s micro-climatic factors will be calculatable.
The aim is to predict the necessary farming, taking long-term strategic recommendations.



vissza »