 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
113373 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Sipos János |
| magyar cím |
Egy kaukázusi török nép, a karacsájok népzenéje |
| Angol cím |
The Folk Music of the Karachays from the Caucasus Mountains |
| magyar kulcsszavak |
etnomuzikológia, összehasonlító népzenekutatás, magyar őstörténet, török népek |
| angol kulcsszavak |
ethnomusicology, comparative musicology, Hungarian prehistory, Turkic people |
| megadott besorolás |
| Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Népzenetudomány | | Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Keleti kultúra |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Zenetudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2014-10-01 |
| projekt vége |
2015-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
3.100 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A régi magyar népzenei stílusok többségének törökös vonásai korán felkeltették népzenekutatóink figyelmét, és a tudományos vizsgálatokkal kezdettől fogva együtt járt a keleti terepmunka is: Bartók Béla 1936-os anatóliai gyűjtése után Vikár László és Bereczki Gábor 1957-1978-as Volga-Káma-vidéki kutatása következett.
Ezt a munkát folytatom 1987-től Törökországban, a Kaukázusban és Belső-Ázsiában. Az elmúlt 26 év során több mint 10.000 török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és bektasi dallamot vettem fel, jegyeztem le, és tizenöt, több esetben úttörőnek mondható könyvet jelentettem meg.
A kezdetben a magyar népzene keleti elemei vizsgálatának indult kutatássorozat tehát előbb areális kutatássá, majd egy nagy, török-nyelvű népek lakta terület összehasonlító népzenei vizsgálatává változott.
A karacsáj népzene megismerése különösen érdekes a magyar népzenekutatók számára. Tudjuk ugyanis, hogy a Kaukázus északi előterében formálódott hosszabb ideig a honfoglaló magyarság is. Emelletta szinkron kutatás önmagában is fontos, ha egy nagy térség zenei áttekintésének lépéseként egy eddig el nem végzett feladattal, a karacsáj népzene ismertetésével foglalkozik.
A kötetben beszámolunk a korábbi kaukázusi magyar kutatásokról, a karacsáj nép történetéről és szokásairól. A mű középpontjában a karacsáj népzene összehasonlító osztályozása áll, melyet mintegy 500 magam gyűjtötte dallammal, és részletes mutatókkal együtt közlök. A kötet tartalmazza a dallamok lefordított szövegeit valamint egy DVD-t válogatott video példákkal. A könyv a karacsáj népzenéről eddig megjelent első tudományos kötet lesz.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az alapkérdés: milyen kapcsolatok vannak a török nyelvű népek népzenéi között? A kérdésre adott válasz azt is megvilágítja, hogy mely törökségi népzenei rétegek mutatnak hasonlóságot a magyar népzenék régi stílusaival.
A török nyelvű népek egy Kínától Kelet-Európáig terjedő hatalmas területen élnek, és míg nyelveik között szoros kapcsolat van, népzenéik igen különbözőek. Ez nem meglepő, mert e népek legalább részben eltörökösödöttnek tekinthetők, melyek a szubsztrátumokon keresztül más, nem török népekkel is kapcsolatban állnak. Így kutatásunk közvetve a kultúrájuk, nyelvük és történelmük által összekötött török nyelvű népek mellett számos velük szomszéd népre is kisugárzik.
A kutatás során feltárjuk az egyes török népek alapvető népzenei stílusait és felvázoljuk kapcsolataikat. Ennek az ambíciózus célnak a megvalósítása nem lehetetlen, mert a Bartók Béla, Vikár László és a magam gyűjtései –kiegészítve a helyi kutatások szolgáltatta publikációkkal, már megbízható képet adnak a bulgáriai török, az anatóliai, a Volga-Káma vidéki csuvas, tatár és baskír valamint az azeri, karacsáj-balkár, kazak, kirgiz és türkmén népzenékről.
A karacsáj kötetben a magyar népzenekutatás legnemesebb hagyományait és módszereit követem: főképpen saját gyűjtéseimre támaszkodva eddig publikálatlan dallamokat jegyzek le, elemzek, osztályozok és helyezek el egy szélesebb zenei környezetben.
A jelen kötet a karacsáj nép népzenéjének elemző bemutatásával egy lépéssel lép a fenti cél eléréséhez, a törökségi népek és szomszédjaik –valamint kapcsolódva a magyarság- zenei kapcsolatainak feltárásához.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás egy török-nyelvű népek által lakott nagy terület népzenei térképének megrajzolására tett következő lépés. Jelentőségét több pontban foglalhatjuk össze:
a) a kötetben nagy mennyiségű, korábban publikálatlan karacsáj népzenei anyag szerepel. E dallamokat kaukázusi és törökországi expedícióim során magam gyűjtöttem, majd jegyeztem le. A kötetbeli dallamok részben a DVD mellékleten, részben fokozatosan az Interneten lesznek hozzáférhetők.
b) A kötet lesz az első, mely összefoglaló és elemző módon ismerteti a karacsáj nép népzenéjét a gyűjtött mintegy 1800 megbízható dallamra támaszkodva.
c) Az elemzések során meghatározom a karacsáj népzene helyét és kapcsolatait a törökségi népzenékkel és a magyarság népzenéjével.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A régi magyar népzenei stílusok többségének törökös vonásai korán felkeltették népzenekutatóink figyelmét, és a tudományos vizsgálatokkal kezdettől fogva együtt járt a keleti terepmunka is: Bartók Béla 1936-os anatóliai gyűjtése után Vikár László és Bereczki Gábor 1957-1978-as Volga-Káma-vidéki kutatása következett.
Ezt a munkát folytatom 1987-től Törökországban, a Kaukázusban és Belső-Ázsiában. Az elmúlt 26 év során több mint 10.000 török, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és bektasi dallamot vettem fel, jegyeztem le, és tizenöt, több esetben úttörőnek mondható könyvet jelentettem meg.
A kezdetben a magyar népzene keleti elemei vizsgálatának indult kutatássorozat tehát előbb areális kutatássá, majd egy nagy, török-nyelvű népek lakta terület összehasonlító népzenei vizsgálatává változott.
A karacsáj népzene megismerése különösen érdekes a magyar népzenekutatók számára. Tudjuk ugyanis, hogy a Kaukázus északi előterében formálódott hosszabb ideig a honfoglaló magyarság is. Emelletta szinkron kutatás önmagában is fontos, ha egy nagy térség zenei áttekintésének lépéseként egy eddig el nem végzett feladattal, a karacsáj népzene ismertetésével foglalkozik.
A kötetben beszámolunk a korábbi kaukázusi magyar kutatásokról, a karacsáj nép történetéről és szokásairól. A mű középpontjában a karacsáj népzene összehasonlító osztályozása áll, melyet mintegy 500 magam gyűjtötte dallammal, és részletes mutatókkal együtt közlök. A kötet tartalmazza a dallamok lefordított szövegeit valamint egy DVD-t válogatott video példákkal. A könyv a karacsáj népzenéről eddig megjelent első tudományos kötet lesz.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
It was very early that the Turkic features of the majority of the old Hungarian folk music attracted the attention of our folk music researchers. After Béla Bartók’s 1936 Anatolian collection, László Vikár and Gábor Bereczki did research in 1957-1978 in the Volga-Kama region.
This work was continued by myself in Turkey, in the Caucasus and in Central Asia. In the past 26 years I recorded, transcribed and analyzed more than 10,000 melodies. Based on my field recordings I wrote sixteen, in some cases ground-breaking books on the folk music of these people in Hungarian, English, Turkish and Azerbaijani languages.
Thus the research series initially investigating the Eastern elements of the Hungarian folk music turned first into an areal research and then into the comparative research of the folk music on a large Eurasian area inhabited mostly by Turkic-speaking people.
Understanding the Karachay folk music has a special importance for Hungarian ethnomusicologists, because Hungarians were formed in the foreground of the Northern Caucasus for a longer time. Simultaneous research also is important in itself, especially surveying also the music of a large area.
In the book I introduce the previous research in the Caucasus carried out by Hungarians, and also the history and costumes of the Karachay people. The work focuses on the comparative classification of the Karachay folk music, illustrated by 500 melodies and detailed indexes. The volume contains the texts of songs and their translation and also a DVD with a selection of video examples. The book will be the first analytical book on Karachay folk music published so far.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question is the following: what kind of relations are there between the folk music of different Turkic-speaking peoples? The answer to that question also highlights the connection of the old Hungarian musical styles to different musical layers of the Turkic-speaking peoples.
Turkic people live on an area from China to Eastern Europe, and while there is a close connection between their languages, their folk music is very different. This is not surprising, because at least in part they can be regarded as Turkicised population which, through their substratums is in contact also with other, non-Turkic peoples. Thus, besides Turkic peoples being connected by their culture, language and history, our research also concerns a number of neighboring non-Turkic people.
Our goal is to explore the basic folk music styles of various Turkic peoples and describe the relationships between them. The realization of this ambitious goal is not impossible, because Bartók’s, Vikár’s and our own collections, supplemented by the publications of the local researchers provide a reliable picture of the folk music of many Turkic people.
I follow the noblest traditions and methods of the Hungarian folk music research: relying on my own large collection: I transcribe previously unpublished melodies, then analyze, classify and place them in a wider musical environment.
With the analytical presentation of the Karachay folk music the present volume takes one step closer to achieving that goal described above: to the exploration of the musical connection of the Turkic-speaking peoples, their neighbors and also the Hungarian.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research is the next step to draw the musical map of an area inhabited by Turkic-speaking peoples. Its importance can be summarized as follows:
a) The volume contains a large amount of previously unpublished Karachay songs. These melodies were collected during my expedition to the Caucasus Mountains and Turkey, and were transcribed by myself. The video recordings of the melodies in the book will be available in the DVD attachment, and also gradually in the Internet.
b) The book will be the first to describe the Karachay folk music in an analytical manner, based on around 1800 melodies collected by us.
c) I introduce the connection of the Karachay folk music to the folk music of other Turkic-speaking peoples and also that of the Hungarians.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
It was very early that the Turkic features of the majority of the old Hungarian folk music attracted the attention of our folk music researchers. After Béla Bartók’s 1936 Anatolian collection, László Vikár and Gábor Bereczki did research in 1957-1978 in the Volga-Kama region.
This work was continued by myself in Turkey, in the Caucasus and in Central Asia. In the past 26 years I recorded, transcribed and analyzed more than 10,000 melodies. Based on my field recordings I wrote sixteen, in some cases ground-breaking books on the folk music of these people in Hungarian, English, Turkish and Azerbaijani languages.
Thus the research series initially investigating the Eastern elements of the Hungarian folk music turned first into an areal research and then into the comparative research of the folk music on a large Eurasian area inhabited mostly by Turkic-speaking people.
Understanding the Karachay folk music has a special importance for Hungarian ethnomusicologists, because Hungarians were formed in the foreground of the Northern Caucasus for a longer time. Simultaneous research also is important in itself, especially surveying also the music of a large area.
In the book I introduce the previous research in the Caucasus carried out by Hungarians, and also the history and costumes of the Karachay people. The work focuses on the comparative classification of the Karachay folk music, illustrated by 500 melodies and detailed indexes. The volume contains the texts of songs and their translation and also a DVD with a selection of video examples. The book will be the first analytical book on Karachay folk music published so far.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
