 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
113572 |
| típus |
PUB-F |
| Vezető kutató |
Demeter Júlia |
| magyar cím |
Régi Magyar Drámai Emlékek (XVIII. század) 7/1. |
| Angol cím |
Records of Early Hungarian Drama (18th century) 7/1. |
| magyar kulcsszavak |
kritikai kiadás, irodalom, dráma, színház, 18. század |
| angol kulcsszavak |
annotated edition, literature, drama, theatre, 18th century |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Irodalomtudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2014-08-01 |
| projekt vége |
2015-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
1.705 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.22 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Régi Magyar Drámai Emlékek feltárása és kiadása c. akadémiai kutatási program 1979-ben indult, azzal a céllal, hogy egy kritikai kiadás keretében megjelentesse a 18. századi magyar illetve kétnyelvű (latin-magyar) drámaprogramokat, drámaszövegeket. Ezt a célkitűzést a Régi Magyar Drámai Emlékek 18. századi sorozata valósította meg, eddig kb. 9 ezer oldalnyi drámaszöveg jelent meg a sorozatban, 9 kötetben. A kötetek az MTA Textológiai Bizottságának elvei szerint a lehető legautentikusabb szövegállapotot kívánják létrehozni a genetikus szövegközlésnek megfelelően. A szövegkiadás célja a kéziratok és a nyomtatott szövegek betűhű közlése, az eredetivel megközelítőleg egyező anyag rekonstruálása. Valamennyi szöveghez tudományos apparátus tartozik, lapalji jegyzetekkel, nyelvi és tárgyi magyarázatokkal, a források és a szövegek, illetve a zenei betétek kapcsolódási pontjainak bemutatásával. Külön kutatási anyag készül minden egyes szerzőről, fordítóról, a drámák szövegének esetleges korabeli színházi bemutatóiról is. Ez a tudományos feltárás teszi lehetővé a kötetek használatát nemcsak az irodalom- és színháztörténészek, de a nyelvészek, a néprajzkutatók illetve a zenetörténészek számára is. Minden egyes kötethez részletes bevezető és bibliográfia készül. A sorozat eddigi kötetei alapján több tanulmánykötet, monográfia, PhD illetve akadémiai doktori disszertáció készült, az eredményeket a nemzetközi kutatás is hasznosította. Jelen kötet a Régi Magyar Drámai Emlékek 18. századi sorozatának pótkötete (RMDE XVIII. 7./1.)
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az alapkérdést drámakutató-csoportunk a folyamatos forrásfeltárás nyomán megfogalmazta: 1) A magyarországi iskolai színjátszást a magyar színháztörténet nulladik fejezetének tekintjük. E fejezetet kiadványainkkal feltártuk, jóllehet (mint a jelen kötetterv is jelzi:) sok még a közöletlen dráma és adat. 2) Sokkal mostohább a helyzete a magyar színháztörténet legelső, nyitó fejezetének, amely a hivatásos színház 1790-es megindulásától kb. az 1810-es évekig tart. Ekkor folyamatos párhuzamosság figyelhető meg az iskolai és a hivatásos színjátszás között, a repertoárt és a „színházcsinálókat” tekintve egyaránt; színházi szempontból e 2-3 évtizedes átmeneti időszakra az iskolai és a hivatásos darabok együttélése, átfedése jellemző. (Ezt követően, az 1810-es évek vége körül érzékelhető alapvető változások végérvényesen a múlba utalják az átfedések átmeneti szakaszát, utána az állandó színház, a kritika (lassú) intézményesülése következik.)
Az átmeneti idő szétszórt, bizonytalan játszási adatait és szövegeit mintegy 130 éve gyűjti az irodalom- és színháztörténet, ennek ellenére kutatócsoportunk számos ismeretlen szöveget és adatot tárt/tár fel. Ahhoz azonban, hogy e 2-3 évtizedre minél teljesebb színház- és kultúratörténeti rálátásunk legyen, hogy a színjátéktípusokat, csakúgy mint a recepciótörténetet, a nyilvánosság szerepét és alakulását, a közönség kialakulását, igényeinek, a színház szerepének változását felvázoljuk, szükséges e drámák összegyűjtése és közlése.
(A pótkötetek tervét, az 1810-es évek előtti anyag közlését Kerényi Ferenccel alakítottuk ki, aki a lektori szerepet is vállalta – volna – az általa is fontosnak ítélt vállalkozáshoz.)
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A magyar színháztörténet általunk első fejezeteként értékelt (1790 és az 1810-es évek közötti) időszak drámáinak, ízlésvilágának, anakronisztikus iskolai kapcsolatainak és friss nyugat-európai mintahasználatának, fordításainak feltárása hiányt tölt ki. Az átmeneti időszak drámaszövegeinek segítségével összeállhat egy új narratíva, s úgy lesz igazán érthető a Shakespeare-kultusz érkezése, a sokféle szemléleti változás, a repertoár átalakulása, az opera népszerűsége, stb. – vagyis mindaz, amivel az 1820/30-cal kezdődő időszak színházát jellemezni szoktuk. Ugyanakkor nem egyszerűen dráma- és színháztörténeti jelentősége van az 1790 és az 1810-es évek közti időszak ismeretét jellemző hiány be- és feltöltésének: 1) a drámai műnem nem egészen megérdemelten van a magyar irodalom perifériáján: ezen is változtatna a kötet; 2) a színház (is) mentalitást, értékrendváltást implikál; 3) a színház funkciójáról vallott nézetek és azok változása nem érthető meg a drámák szövege, az előadások körülményeinek és recepciójának ismerete nélkül; 4) a szűk értelemben vett irodalomtörténet ugyancsak hiányos a dráma (és azok előadásának leírása) nélkül. Az egyetemi hallgatók, de még a kutatók sem férnek hozzá e korszak hazai és külföldi archívumokban szétszórt szövegeihez, amíg nem vehetik kézbe a nyomtatott, kritikai szempontok alapján feldolgozott szövegeket illetve színi adatokat. Példaként idézzük, hogy a kutatócsoport az adattárakban több ezer, pontosabban 11-12 ezernyi színi előadási adatot tárt fel és közölt: óriási a változás ahhoz képest, hogy a kutatócsoport 1980-ban kezdődött tevékenységét megelőzően 100-200 közöttire becsülte a szakma az ilyen adatokat. A kutatócsoport eddig 9 kötetet (Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század), több mint 150 drámaszöveget jelentetett meg, mintegy 8000 oldalon. További 60–80 drámakézirat vár kiadásra, s a kutatómunka folytatódik. Ezért hosszútávú munkatervünkben (jelenleg OTKA-támogatással) szerepel az újabb kritikai szövegkötetek és adattárak kiadása.
Hisszük, hogy az RMDE sorozat újabb kötete hozzájárul a magyar kultúratörténet árnyalásához, mélyítéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kötet célja csakúgy, mint a Régi Magyar Drámai Emlékek sorozat már megjelent darabjainak az, hogy olyan drámaszövegeket gyűjtsön egybe, amelyek eddig nemcsak a nagyközönség, hanem a szakma számára is ismeretlenek voltak. Így a közlendő szövegek javarésze 18-19. századi kéziratokból került elő, kisebb hányada korabeli nyomtatott anyagból, azaz megjelenésük a teljes feledéstől óvja meg ezeket a műveket. Az akadémiai kutatócsoport mintegy harminc éve folyamatosan gyűjti a hivatásos színjátszás előtti drámai szövegemlékeket, országhatárokon túl nyúló kutatásaik eredménye a sorozat eddig 9 kötete, a mintegy 150 drámaszöveggel és színlappal, amelyek közlésünk előtt – korszerű kiadás híján – szinte egészében ismeretlenek vagy alig ismertek voltak, még a kutatók számára is; a szélesebb olvasóközönség, az egyetemi hallgatók pedig a színjátszás 17–18. századi létezéséről sem tudtak.
A korábbi szövegek felekezeti, rendi iskolákhoz kapcsolódtak, a mostani kötet viszont olyan szövegeket gyűjt egybe, amelyek kapcsolatot teremtettek az iskolai színjátszás és a hivatásos társulatok között az író-rendező vagy a színészek személyében, illetve a műsorra kerülő drámai művek folytán. A kötet a korábbi gyakorlatot követve a kritikai szövegkiadások alapelveinek megfelelően épül fel: a drámák szöveghű, a kézirat sajátosságait megőrző formában jelennek meg, a hozzájuk kapcsolódó jegyzetapparátus pedig a művek keletkezési körülményeit és befogadástörténetét vázolja fel.
A kutatócsoport nagyszabású munkáját évek óta az OTKA mint alapkutatást támogatja, így a kötet megjelenésével a nyilvánosság elé tárható és a magyar kultúra kanonizált részévé tehető eddigi munkájuk eredménye.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research project of Revealing and Publishing the Records of Early Hungarian Drama was launched in 1979, in order to publish the 18th century Hungarian and Latin-Hungarian drama texts and programmes, in a critical edition. This task is fulfilled by the series of the Records of Early Hungarian Drama, 18th century (Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század) publishing about 9000 pages of text, in 9 volumes. The edition has followed the principles of the Commetee of Textology of the Hungarian Academy of Sciences, thus they keep the possibly most authentic text in accordance with the methods of genetic textology. The main task is to give and reconstruct the original text (as far as it is possible). The dramas are added all scientific notes (on textology, explanations) about the source(s), the variants and links to other texts, on music and songs. If possible, the circumstances of the theatre performance are described, too. We reveal all possible data and information on the author(s), translator(s). With all these information, the annotated edition is of use for the reasearchers of the history of literature, theatre, folklore, music and language. Every volume contains a detailed introduction and bibliography. The volumes of the series published were appreciated by international experts and researchers, and were used by several monographs, (PhD and Doctoral) dissertations. The present volume (7/1.) is a supplementary one to the previous 9.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The hypothesis has long been formulated by our research group: 1) Hungarian school theatre is to be considered as the zero-chapter of the history of Hungarian theatre. This chapter has been revealed by our works, though – as one may see in the present application – there are still several unpublished drama texts and data. 2) The first (opening) chapter of the history of Hungarian theatre is in a much worse state; this chapter starts with 1790 (the birth of the first professional company) and lasts aroun the 1810s. In this period, there is a continouos parallelism between school and professional theatre with regards to both the repertoire and the „theatre-makers”; school and professional stage lives side by side, and what is more, overlapping one another. (In and after the 1810s, on the other hand, we see fundamental changes, due to the institutionalization of the press, the criticism and the theatre.)
The random, uncertain data and texts of the transitional period (1790–1810s) have been collected for the last 130 years, still, our research team discovered several new data and texts.
In order to clear the horizont of theatre and cultural history, to see the changes and condition of genres, reception, to understand the claims of the audience, the role of publicity, these dramas and data must be published.
(The project of collecting and editing the supplementary volumes including the texts of the 1810s was planned with the help of Ferenc Kerényi who was so much interested that promised to be the revisor – which, unfortunately, cannot be done.)
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The chapter we call the first one of Hungarian theatre history (1790–1810s) is incomplete thus we have to fill the gap, i.e., we have to describe the anachronistic connections to schools, the new Western-European examples and translations. Thus, we may reach a fresh narration of the period so we may have a deeper understanding of Shakespeare’s cult, the new aspects, the popular genre of the opera, etc. (i.e., the characteristic changes of 1820/30). On the other hand, a wider knowledge of the era 1790–1810s is not only of theatrical and dramatical importance: 1) the genre of drama is considered to be rather marginal in the history of Hungarian literature: we should bring a change in it; 2) theatre implies changes in mentality and values; 3) the changing views on the importance and role of the theatre can only be understood through the reception and circumstances of the performances; 4) the history of literature is incomplete without the dramas and their performances. The unpublished texts (in Hungary and abroad) are unavailable for the researchers and the students. As an example, we refer to the 11-12.000 data revealed and published in our volumes: it is an unbelievable change compared to the 100–200 data known before 1980 when the team launched its research project. The team has published 9 volumes (Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század), more than 150 drama texts, on about 8000 pages. We know of 60–80 drama manuscripts unpublished; that is why our long term project (supported by OTKA) is to publish the new texts and data. We hope, we are sure that our annotated series would contribute to a deeper knowledge of our cultural history.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main task of the present volume (just as the previous pieces of the series) is to collect dramas previously unknown to the experts and to the readers. The bulk of the manuscripts are from the 18–19th centuries, a smaller part of the volume had been printed the 18–19th centuries thus we have to save these old works and paper. The research team has worked for 30 years, their work resulted in 9 volumes with 150 completely unknown texts and data – almost unknown even for most historians of literature. The interested readers or the students did not even know about the fact that there were dramas and performances in the 17–18th centuries.
The previous volumes were arranged according to the denominations and religious orders of the school performing dramas. Our present volume collects dramas showing a special connection of schools and professional stage – most likely through the persons „making” the theatre. The new volume follows the routine and methods of the earlier ones; with the same exactness of the texts and notes.
The team’s work as a basic research has been supported by OTKA for more than a decade; we would like to add these dramas to the Hungarian literary canon.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
