 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
113580 |
| típus |
PUB-K |
| Vezető kutató |
Gyucha Attila |
| magyar cím |
A Körös-vidék kora rézkora |
| Angol cím |
The Early Copper Age in the Körös Region |
| magyar kulcsszavak |
kora rézkor, Körös-vidék, multidiszciplináris kutatás, szintézis |
| angol kulcsszavak |
Early Copper Age, Körös Region, multidisciplinary research, synthesis |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Archaeolingua Alapítvány |
| projekt kezdete |
2014-08-01 |
| projekt vége |
2015-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
1.900 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.23 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kötet a Körös-vidék kora rézkorára vonatkozó kutatási eredmények átfogó igényű összefoglalása. Munkája során a szerző az MRT Észak-Békés megyében lezajlott terepbejárásai, a régióban folyt egyéb tudományos programok eredményei, és hangsúlyosan a magyar-amerikai - hazai részről általa vezetett - Körös Regionális Régészeti Program az OTKA által is támogatott (MTA-OTKA-NSF nemzetközi együttműködés) multidiszciplináris kutatásai mellett a doktori disszertációja elkészítéséhez kapcsolódóan végzett vizsgálatok eredményeire támaszkodik. Az Alföldön a vizsgált periódus vonatkozásában egyedülálló adatállomány felhasználásával az egyes fejezetek a településhálózat, a településszerkezet, a temetkezési szokások, a gazdálkodás, a kronológia és a kapcsolatok témaköreit ölelik fel. A tematikus egységeket a változások dinamikájának megragadhatósága érdekében diakronikus keretbe ágyazva, illetve az Alföld és környező térségei kontextusában értékeli a szerző.
A korábbi hipotéziseket számos ponton új megvilágításba helyezve, a kötet jelentős előrelépést jelent az Alföldön a Kr. e. 5. évezred közepén, az újkőkor és a rézkor közötti átmeneti periódusban végbement átalakulások folyamatának és okainak megértése szempontjából is. A különféle, az egyes fejezetek keretében tárgyalt vizsgálati eredményeket a szerző a kötet zárófejezetében egy koherens - egyes aspektusok gyökeres változása mellett - a tárgyalt részterületek többsége esetében a két korszak közötti fokozatos átfejlődést felvázoló modellbe foglalja. A kutatások arra utalnak, hogy ezek, a tiszapolgári kultúra kialakulásához vezető változások a Körös-vidéken az Alföld egyéb területeihez képest korábban történhettek meg.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kötet két, egymással szorosan összefüggő témakört ölel fel.
Az újkőkor és rézkor közötti átmenet idején az Alföldön történt változásokkal összefüggő kérdések ugyan a hazai őskorkutatásban az elmúlt évtizedekben gyakran felmerültek, azonban az okok vonatkozásában adatokkal kellően alátámasztott válaszok - tervszerű kutatások hiányában - eddig nem születhettek. A Körös-vidéken folytatott multidiszciplináris kutatásoknak köszönhetően a kérdéskör érdemi vizsgálatára első alkalommal a tervezett monográfia keretében kerülhetett sor.
A változássorozat eredményeképpen a rézkor kezdetére társadalmi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt jelentős átalakulások történtek a régióban. A kötet az egyes, egymásra épülő tematikus egységeiben diakronikus keretben, az Alföld és szomszédos régiói léptékében vizsgálja a Körös-vidék kora rézkori közösségeinek szerveződését, működését. Így például a településhálózati elemzések a környezeti adottságok és az emberi közösségek közötti kapcsolatok analízisén túl arra is keresi a választ, hogy a telepek a tájban tapasztalható eloszlása alapján milyen következtetések vonhatóak le az egykori társadalmi szerveződés vonatkozásában. Ezzel összefüggésben a temetkezések vizsgálata alkalmával - a régió korabeli temetkezési szokásainak analízise mellett - a társadalmi egyenlőtlenség megnyilvánulásának lehetséges formáit is keresi a szerző. A gazdálkodás fejezet a közösségek alkalmazott létfenntartási stratégiáit értékeli a térség egyes mikrorégióiban, a kapcsolatok kutatása pedig a Körös-vidék interregionális kapcsolatrendszerének felvázolása mellett a kora rézkori közösségek közötti, regionális szintű interakciók vizsgálatát is magában foglalja.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Körösök vidékén folytatott kutatások eredményei – főképpen a Békés megyében mintegy 4000 km²-nyi összefüggő területre kiterjedt MRT program, a nemzetközi Körös Regionális Régészeti Program a 2000-es évek első évtizedében folyatott, sokrétű településkutatásai, valamint Gyucha Attila doktori értekezéséhez kapcsolódóan elvégzett munkája – az Alföld területén első alkalommal tették lehetővé a korszak közösségei életmódjának, társadalmi és gazdasági jellemzőinek részletes elemzését, valamint azon folyamatok megalapozott rekonstrukcióját, amelyek azok kialakulásához vezettek a Körös-vidéken és a tágabb régióban. Az eredmények arra utalnak, hogy a változások feltehetően különféle okokra visszavezethetően, eltérő ütemben történtek meg az Alföld egyes régióiban.
A tervezett kötet alkalmazott módszertanát tekintve a jövőben mintaként szolgálhat a szélesebb térség további régióinak hasonló célú kutatásaihoz, amely lehetővé teszi majd a neolitikum és rézkor átmenetének időszakában a Kárpát-medencében és az Észak-Balkánon lezajlott szocioökonómiai változások pontosabb megértését makroregionális szinten is. A kötetben ismertetett kutatás emellett hozzájárul olyan lényeges, globális szintű antropológiai problémák vizsgálatához is, mint például a településkoncentrációs jelenségek megszűnése, a szegmentáris társadalmak interakcióinak modellezése, illetve a természeti környezet és a humán közösségek kölcsönhatása.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A régészeti adatok arra utalnak, hogy az újkőkor zárószakaszában, Kr. e. 4500 körül, rövid időn belül drámai változások zajlottak le az Alföldön. Az átalakulások során a több évszázadon át lakott, a korszakra jellemző ún. telleket – környezetükből kiemelkedő lakódombokat – közösségeik elhagyták, az azok körül kialakult településhálózatok felbomlottak, és helyüket a rézkor kezdetén kis méretű, rövid ideig lakott telepek vették át. Ezzel egyidőben jelentősen átalakult a távoli vidékekről beszerezhető nyersanyagok és termékek hozzáférését biztosító csererendszer, fokozatosan elterjedtek a nagyméretű rézeszközök, illetve megalapították a történelem első településektől elkülönült temetőit.
E gyökeres, az élelemtermelő gazdálkodás Kr. e. 6000 körüli alföldi megjelenése óta legmélyrehatóbb társadalmi-gazdasági változások magyarázatára az elmúlt évtizedekben számos elmélet látott napvilágot. Miközben azonban a késő neolitikum - döntő részben a tellekre koncentráló – intenzív kutatásának köszönhetően e korszak jellemzői jól ismertek, a kora rézkor kutatása a hazai régészet egyik legelhanyagoltabb területének számít; következésképpen az átmenet folyamata és okai ez idáig nem voltak érdemben vizsgálhatóak. A tervezett kötet keretében bemutatott, a Körös-vidék kora rézkorára irányuló, regionális szemléletű, sokrétű kutatások eredményei, valamint az Alföld késő neolitikuma és rézkora vonatkozásában rendelkezésre álló további információk feldolgozása először teremtik meg a lehetőséget a Kárpát-medence keleti részén az átmenet időszakában bekövetkezett változások megfelelő minőségű adatokon nyugvó modellezésére, illetve a kora rézkori életmód különféle vetületeinek rekonstrukciójára.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed book provides a comprehensive overview of Early Copper Age studies in the Körös Region. During his research, Attila Gyucha utilized the results from the Archaeological Topography of Hungary program in northern Békés County, from various regional scientific projects, the results from the Hungarian-American, multi-disciplinary Körös Regional Archaeological Project (co-financed by the OTKA and co-directed by the author), and those from his doctoral dissertation research. Utilizing these rich and unique datasets for the Early Copper Age on the Great Hungarian Plain, the chapters focus on the topics of settlement use, structure and organization, mortuary customs, economy, and contacts in the Körös Region. To better understand the interconnectivity of regional developments, the author discusses each topic in a diachronic framework, and in the context of the Great Hungarian Plain and its adjacent regions.
Adding new perspectives to previously proposed hypotheses, this monograph significantly improves upon interpretations for the processes and causes of change on the Plain during the transitional period between the Neolithic and Copper Age in the middle of the 5th millennium BC. In the final chapter the author synthesizes the outcomes of various analyses discussed in individual chapters into a coherent model. In addition to substantial socioeconomic alterations, results indicate that change mostly occurred organically and gradually between the two periods. Investigations also suggest that the modifications that led to the formation of the Tiszapolgár Culture, took place earlier in the Körös Region than in other parts of the Great Hungarian Plain.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The monograph investigates two intertwined matters. First, while Hungarian prehistoric archaeologists have extensively discussed changes during the transition from the Neolithic to the Copper Age, a lack of systematic research has prevented substantiated conclusions to be made about change causation. Owing to the multi-disciplinary research carried out in the Körös Region in recent years, related investigations became possible for the first time and are detailed in this monograph.
Second, due to numerous developments on the Great Hungarian Plain, social, economical and cultural aspects of life changed significantly by the beginning of the Copper Age. In the following interrelated thematic chapters, the organizational and operational characteristics of the Early Copper Age communities in the Körös Region are discussed in a diachronic framework and within the geographical context of the Plain and its neighboring regions. For example, the analyses on settlement organization scrutinize not only the relationships between environmental conditions and human communities, but also draw conclusions about the social organization of the period based on the distribution of settlements on the landscape. During the investigation of burials, analysis of contemporary regional mortuary customs will be conducted, with specific attention being given to possible forms of social inequalities in the communities. The chapter on economy reviews applied subsistence strategies in the Early Copper Age by focusing on various microregions; and studies on exchange consider both the interregional contacts and the regional-scale interactions of the Early Copper Age communities in the Körös Region.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The transitional period between the Neolithic and Copper Age has been described in past decades as a series of dramatic changes that gave rise to overall alterations in daily life on the Great Hungarian Plain. The transformations appear to have occurred rapidly, possibly in just a couple of decades, and impacted economic and sociocultural aspects of life. Among the most important characteristics of these changes, archaeological research has identified the abandonment of tells, the reorganization of settlement patterns, the emergence of formal cemeteries, and the fundamental modifications in interregional economic exchange relations. However, elaboration of interpretations was hindered by the lack of regional-scale studies and complex, systematic research on Early Copper Age settlements. Thus, explanations regarding the changes remained highly ambiguous.
The results of various research conducted in the Körös Region, particularly the MRT program covering an area of ca. 4000 km² in Békés County, the thorough settlement studies implemented by the international Körös Regional Archaeological Project in the first decade of the 2000s, and the investigations associated with Gyucha’s doctoral dissertation, made it possible to analyze in detail the social and economic characteristics of life on the Plain during the Early Copper Age, as well as reconstruct those processes that led to the developments. The results of these analyses indicate that changes took place for various reasons and at different times across the Plain.
Considering its applied methodology, the proposed monograph may serve as a good example for future studies with similar purposes in other regions within the broader geographic area. Eventually, they will contribute to a finer understanding of the socioeconomic changes that occurred in the Carpathian Basin and the Northern Balkans during the transition from the Neolithic to Copper Age at a macro-regional scale. Additionally, the publication will add new perspectives to important, global-scale anthropological matters, including the abandonment of aggregated settlements, the interaction between segmentary societies, and the interrelations of human behavior and physical environmental conditions.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
During the last phase of the Neolithic, c. 4500 BC, substantial changes occurred on the Great Hungarian Plain within a short period of time. These changes include the abandonment of tells (settlement mounds characteristic for the later Neolithic) that were previously occupied for several centuries. Moreover, the settlements clustered around the tells ceased to exist, and were replaced by small, ephemeral sites by the beginning of the Copper Age. Simultaneously, the exchange system that had ensured access to raw materials and products from remote areas significantly altered, the use of large copper tools gradually spread, and independent cemeteries, isolated from settlements were established for the first time on the Plain.
In past decades, numerous theories have been put forth explaining the radical changes that caused the most substantial socioeconomic modifications in the region since the emergence of food production economies around 6000 BC. Various characteristics of the Late Neolithic are relatively well-known due to the intensive study of tells from the period, but research on the Early Copper Age has been one of the most neglected fields in Hungarian archaeology. Consequently, the processes during the transition and their causes have been impossible to properly investigate.
The results presented in the proposed monograph, based on both the complex, regional-scale studies on the Early Copper Age in the Körös Region and the evaluation of data available on the Late Neolithic and Copper Age of the Great Hungarian Plain, make it possible to now model the changes and to reconstruct the various aspects on daily life on the Carpathian Basin during the Early Copper Age.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
